Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-22 / 47. szám

6 ff Budapest, 1933 november 22. Mentsük mes n lejtőre jutott musuar automobilizmust! Irta: MAGYAR MIKLÓS törvényhatósági bizottsági tag A Fővárosi Hírlap mulheti számában kifejtet­tük, hogy az automobilszakma pusztulását a hely­telen adópolitikának tulajdonítjuk. Azok a beszédes számok, amelyekkel fejtegetéseinket illusztráltuk, kétségbevonhatatlan tanulságai annak, hogy a pénz­ügyi közegek mennyire nem méltányolják egy olyan gazdasági terület érdekeit, amelyen 38.000 munkás­kéz talál foglalkozást, vagyis 38.000 család biztosítja magának a kenyeret. Rámutattunk arra, hogy az automobilszakma 175 millió pengőt forgalmaz egy év alatt a magyar gazdasági életben. Kiemeltük, hogy utolsók vagyunk mindenben, amivel csak egy ország közlekedési viszonyait el lehet ismerni, de az autó megadóztatása terén az első helyen állunk. Érthető, ilymódon, hogy más országokban, még a gazdasági dekonjunktúra dacára is, fejlődésben van az automo­bilizmus, Magyarországon azonban visszafejlődésre van kárhoztatva. Egész megdöbbentő formájában akkor látjuk ma­gunk előtt a helyzetet, ha az automobilok számának szaporodását más országok adataival összehasonlít­juk. 1933. év első felében a következőképpen alakult egyes államokban az autók szaporodása: Személy- Teher- autó: Angolország . . . . 30.164 Németország . . . . . . 35.613 4.760 Olaszország . . . . 1.968 Csehszlovákia . . . 447 Ausztria.......................... . . 857 283 Magyarország . . . . . . 57 12 Van-e magyar ember, akit nem fog el a leg­mélyebb szomorúság, ha ezeket a számoszlopokat látja? Hova fog az vezetni, hogy Ausztria 16-szor, Csehszlovákia 66-szor több autót szerez magának egy fél esztendő alatt, mint Magyarország? Szabad-e to­vább is tűrnünk, hogy ezekből az adatokból csak el­maradottságunkra lehessen következtetni? Itt van például az a kimutatás, amely a fejen­kénti benzinfogyasztás adatait tünteti fel: Egyesült Államok ...... 525.22 liter Angolország ......................... 95.51 ,, Fr anciaország..........................................73.31 „ Németország......................................... 33.98 ,, Ausztria 24.67 ,, Csehszlovákia.................................... 34.00 ,, Magyarország........................................ 7.81 „ A benzinkutak száma is hangosan hirdeti a ma­gyar automobilizmus szomorú helyzetét. Valósággal kétségbeejető, hogy minden vonatkozásban sokszoro­san kell éreznünk annak a távolságnak nagyságát, amellyel bennünket a környező nemzetek a fejlődés ben megelőznek. Néhány állam benzinkútjainak száma: Angolország ........... 99.000 benzinkút Fr anciaország ...... 78.000 ,, Németország.......... 55.000 ,, Be lgium .................................... 19.560 „ Svájc............................14.650 Olaszország.......... 12.000 ,, Cs ehszlovákia ...... 5.025 ,, Ausztria .................................... 4.400 „ Magyarország..... 1.083 „ Ha kérdezzük, hogy mivel magyarázhatók ezek a lesújtó tények, csak egy feleletet találunk és pedig azt, hogy a magyar automobilizmus egészséges fej­lődését adópolitikánk teszi teljesen lehetetlenné. A bennünket körülvevő államok is gazdasági nehézsé­gekkel, sőt részben sokkal súlyosabb munkanélküli­séggel küzdenek, mint mi. Miért kell éppen miná- lunk megakadályozni a forgalomnak gyorsabbá és olcsóbbá tételét? De hogy következhessék ez be, ami­kor például azt látjuk, hogy 100 liter benzin állami terhe az egyes országokban a következőképpen alakul: Németországban................................. 20.89 márka Ausztriában . . . . .. . . . . 20.82 ,, Csehszlovákiában ....... 21.87 ,, Magyarországban............................ 40.44 „ amelyhez nálunk még 3% vámtétel járul. Akármerre nézünk, mindenütt csak azt látjuk, hogy a magyar automobilizmus fejlődése nem tart­hat lépést a bennünket környező országok automobi­lizmusának fejlődésével. Ha az automobiltartás ki­zárólag csak luxus volna, ha az nem vágná a nem­zet gazdasági, szociális és kulturális életének eleven­jébe, bele lehetne törődni abba, ami szemeink előtt végbemegy, de amikor azt látjuk, hogy önmagunk ássuk saját versenyképességünk sírját, akkor lehe­tetlen szó nélkül elmenni a dolgok felett. Felhívjuk tehát adóügyi hatóságaink figyelmét arra, hogy ezzel a problémával késedelem nélkül és a legbehatóbban foglalkozzanak. Egy pillanatra Bem szabad elfeledniük, hogy az automobilszakmát nem lehet azokkal az adósémákkal kezelni, mint a M O L S A 11 KALMAN OKL. GÉPÉSZ- ÉS KÖZGAZDASÁGI MÉRNÖK ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, IV., IRÁNYI-UTCA 21. SZ. TELEFON : 89-7-13. gazdasági élet más területeit, mert az autó több mint adótárgy: eszköze a modern közlekedésnek, amelyek felvirágzása nélkül a művelt és gazdasá­gilag vezető nemzetekkel a haladásban lépést tar­tani nem tudunk. Az illetékes adóügyi köröknek sürgősen meg kell találni a megadóztatásnak azt a spe­ciális formáját, amely terhet automobilszakma is hazafias kötelességtudással visel, de amely nem megkötője, hanem éltetője lehet a magyar közleke­dés ügyének. Különösen időszerű ennek a követelménynek hangoztatása akkor, amikor a kormánynak az ipar és kereskedelem iránti jószándékairól teljesen át vagyunk hatva. Nálunk mindent a kormánytól vár­nak, de mindenért is a kormányt teszik felelőssé. Pedig éppen ezen a területen nem közvetlenül a kormányt, hanem azokat a tényezőket terheli a fe­lelősség, akik az ipar és kereskedelem részletkér­déseit intézik. A kormányelnök, valamint a keres­kedelemügyi és a pénzügyminiszter ismételten és nemcsak szóval, hanem tettekkel is megmutatta, hogy szívén viseli az ipar és kereskedelem érde­keit. Ezt senki sem vonja kétségbe. Arra kérjük tehát a kormányt, hogy ne csupán a hivatalos kö­zegek részéről tájékoztassa magát, hanem hall­gassa meg az automobilizmus magyar szakembereit is, akik évtizedek óta élnek az automobillal együtt a magyar közlekedés ügyének, akik elméleti felké- késziiltséggel és gyakorlati tapasztalatokkal felsze­relve, készséggel jönnek segítségére. Arra kérjük a kormányt, hogy a magyar automobilizmust vezesse vissza arról az útról, amely szükségszerűen a vég­pusztulás felé vezet és adja meg fejlődése számára azokat a biztosítékokat, amelyek mellett hivatását a magyar kulturális és gazdasági élet terén be­töltheti. A Jegybank rendkívüli közgyűlése 100 milliós államhitel folyósítását engedélyezte. A Magyar Nem­zeti Bank november 15-én dr. Popovics Sándor el­nöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A köz­gyűlés dr. Schober Béla vezérigazgató előterjesztése alapján Sándor Pál részvényes felszólalása és a Magyar Nemzeti Bank elnökének válasza után el­fogadta a főtanácsának az alapszabályok 50. cikké­nek kiegészítésére és 85. cikke második bekezdésé­nek módosítására vonatkozó javaslatát. Az 50. cikk­hez csatolt új bekezdés feljogosítja a Magyar Nem­zeti Bankot arra, hogy kivételesen és átmenetileg adóslevél ellenében 100 millió pengő erejéig egy­szeri hitelt nyújthasson az államnak, ha a pénz­ügyminiszter a törvényhozástól kapott felhatalma­zás alapján a gazdatartozások rendezése céljából foganatosítandó hitelművelet keretében a Magyar Nemzeti Bank eszközeit is igénybe kívánna venni. A 85. cikk második módosítása a jelenleg irányadó Felhívás a gázfogyasztó közönséghez! = A költözködési évnegyeddel kapcsolatban felhívjuk a háziasszonyok figyelmét, legelsősorban azokét, akik háztartásuk­ban eddig még gázt nem használtak, vagy akik újabb gázkészülékek használatára tértek át, hogy saját érdekükben keres­sék fel a Gázművek VI., Vilmos csá- szár-út 3, I. emeletén lévő bemutató és mintakonyha helyiségeit, ahol minden kedden és pénteken délután 5 órakor a gáznak a háztartásban való gazdaságos felhasználásáról bemutató előadásokat tartunk. Előadásainkon mindenki elsajátíthatja a gáz takarékos használatát és a készülé­kek helyes kezelését. Az előadásokra a belépés díjtalan. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS GÁZMÜVEI 2i%-os jegyfedezeti arány szám hatályát 4 évvel meghosszabbítja. Az elfogadott új szöveg szerint az egész bankjegyforgalomnak, hozzáadva az azonnal lejáró tartozásokat, de levonva az állam adósságát, az első 5 év alatt 20%-kai, az ezt követő 9 év alatt 24 százalékkal, a további 5 év alatt 28%-kai és a hátralévő idő alatt 331/«%-kal az érckészlet által fedezve kell lennie. A közgyűlés egyidejűleg meg­bízta a főtanácsot, hogy a törvényhozás jóváhagyá­sának kieszközlése végett a pénzügyminiszter útján felterjesztést intézzen a kormányhoz. A legeredményesebb árupropaganda: az újság­hirdetés. A Nemzeti Munkahét keretében, a TESz propaganda-kongresszusán Ranschburg Pál, a Ma gyár Ruggyantaárugyár kiváló igazgatója tartott nagyértékű előadást a magyar gyáripar reklámjáról. Az előadáson nagyszámú közönség jelent meg, aki­ket mindvégig lebilincselt Ranschburg Pál gyakor­lati okfejtése, amelyben hangoztatta, hogy a magyar munka világviszonylatban is a legelső színvonalon áll. Vonatkozik ez a reklámművészetre is, amelyet egyfelől a művészet, a nyomdák és a reklámszak­emberek, másfelől a magyar ipar áldozatkészsége juttatott elismert és kiváló hírnévhez. A fejlett reklámozásnak és az ötletes hirdetésnek eredménye, hogy a közönség számos cikket az újsághirdetések útmutatása alapján vásárol. A tökéletes hozzáértés­sel előtárt kitűnő előadást a nagyszámú közönség lelkesen megtapsolta és melegen ünnepelte az elő­adót. Rádiószózat az iparpártolás érdekében. Ilovszky János, törvényhatósági tanácstag, a Baross Szövet­ség elnöke, az elmúlt héten nagyérdekességű rádió­előadást tartott a Nemzeti Munkahét jelentőségéről és a Magyar ipar pártolásának országmentő szüksé­géről. Élvezetes és szórakoztató formában mutatott rá arra, hogy milyen káros külföldi áruért pénzt adni, amikor a magyar ipar ma már minden szük­ségleti cikk tökéletes előállítására alkalmas. Rádió­szózatának további vonatkazásaiban a magyar tár­sadalmat felhívta arra, hogy becsüljünk meg min­den értéket, amelyet ez a csonka ország magában rejt. Ee jelenti a mai idők sivárságának enyhítését és biztosítja a szebb jövőt. Ilovszky János értékes rádióelőadása országszerte mély hatást gyakorolt és bizonyára bevéste a lelkekbe a magyar áruk vásár­lásának fontosságát. A Vásárpénztár Jövőjének megoldása. A Magyar Húsiparosok Országos Szövetsége, Bisztránszky Jó­zsef elnöklésével, többszáz húsiparos részvételével nagygyűlést tartott, amelyen a szónokok egyértel­műen követelték, hogy a felszámolt Vásárpénztár he­lyébe lépő intézmény ne legyen újabb közüzem, ha­nem azt magántőke vezesse a hatóság felügyelete és az érdekelt állattenyésztők, iparosok és exportőrök bevonásával. Usetty Béla azt kívánta, hogy a Vásár- pénztár tanúsítson kíméletet azokkal az adósaival szemben, akik 30—40 százalékos kamatot fizettek éver ken át kölcsöneik után és saját hibájukon kívül van­nak kisebb-nagyobb hátralékban. Payr Hugó kifej­tette, hogy a város adminisztráljon, de ne kössön üzleteket. A törvényhatósági tanácsnak életképes új organizációt kell teremtenie. Ehhez azonban az szük­séges, hogy a magántőke jelentkezzék, mert ha ilyen nem akad, a főváros mégis kénytelen lesz a Vásár­pénztárt hatósági kezelésbe venni. Az Első Magyar Részvényserfőződe igazgatósága Metzler Jenő dr. elnökletével tartotta mérlegmegálla­pító ülését, amely a közgyűlésnek részvényenkint 2 pengő osztalék fizetését hozza javaslatba. Az admi­nisztrációs költségek csökkentése céljából javaslatét tettek továbbá a társaság alvállalatainak beolvasz­tása iránt is. Megjelent a Kallós-Kompasz. A Pesti Tőzsde kiadásá­ban és Kallós János szerkesztésében most jelent meg ki­lencedik évfolyamában a Kallós-féle „Gazdasági, Pénz­ügyi és Tőzsdei Kompasz“ második része, amely az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési részvénytársaságok és biztosítóintézetek stb. legújabb és legpontosabb személyi és mérlegadatait tar­talmazza. A június havában megjelent első rész leközölte a kormányzóság, az országgyűlés, a minisztériumok. Budapest székesfőváros, az állami, községi és magánkól- csönkibocsátások, a TBBE, a Budapesti Áru- és Érték­tőzsde, a Magyar Bankárok és Ertékpapírkereskedők Or­szágos Egyesülete, az Ertéküzleti Egyezmény, a buda­pesti bankok és takarékpénztárak, a magánbankházak, a kamarák, a szakegyesületek és testületek, az Országos Táisadalőmbiztosító Intézet és Magánalkalmazották Biz­tosító Intézete, a budapesti szövetkezetek, a vidéki városok és vidéki pénzintézetek, a vidéki hitel- . szövetkezetek legújabb adatait az 1931. és 1932. évi mérle­gekkel és az utolsó békeév aranymérlegével. így most már komplett a négykötetes kompasz, mely pontos be­számolója a Magyarország gazdasági életében szerepet játszó vállalatoknak. A négy kötetének ára csak 60 pengő és így a legolcsóbb magyar kompasz. Megrendelhető a „Pesti Tőzsde“ kiadóhivatalában, Budapest, VI., Anker-, köz 2. I. 4. PAPI SZELLŐZŐ «fEftELUE BERENDEZÉSEK SCHUBAUER FERENC MAGANMÉRNÖK BUDAPEST, III., FÖLD-U. 51. Telefon: 62-2-06. nscniR Miklós és m TCnCRSZÜlUIÜSI VülLAUfA Budapest, VI., Orná^blrö-nte« N—M. Mk Telelőm «1-8-4». •• Alapit*«! 180« RACIONALIZALAS INDORG pszichotechnikai és szer­vezési intézet, Budapest, V., Nédor- ntca 26 Telefont 16-1-27

Next

/
Oldalképek
Tartalom