Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-12 / 46. szám

Budapest, 1933 november 12. 7 Nif adott a Gömbös-kormány a magyar polgárságnak? Tizenhárom és félhónapi kormányzás után, új pajlamenti ülésszak előtt Gömbös Gyula politikai munkája új állomáshoz érkezett: friss feladatok és célok előtt áll. Ezeknek a céloknak összesséfre: segítés a magyar társa­dalmon. még pedig az erők összefogásával, a nemzet egységes erőinek latbavetésével. Ennek a politikának egyik legjelentősebb cél­kitűzése, hogy Budapest fővárost is akként vonja be a nemzeti munka összességébe, amint ezt a főváros helyzete és szerepe, egyúttal pol­gárainak érdeke is megkívánja. Ha arra gondolunk és ha azt kérdezzük, vájjon mit adott Gömbös Gyula kormánya eddig a magyar polgárságnak, akkor könnyű a felelet. Kérdezzük meg magát az egyszerű polgárt és csak azt válaszolhatja: nyugalmat adott, biztonságot adott és hitet adott. Nem szabad felednünk, ha nehezek, válságosak is az idők, mint széles e világon mindenütt, s ha bármiként érezzük is a nemzetközi feszültség súlyát, az egész magyar társadalom ma el­vesztette a kétségnek azt a nyomasztó és bi­zonytalan érzését, amely rajta ült a lelkeken. A pesszimizmusnál is rémesebb a reményte­lenség, amely szinte a nemtörődöm belenyug­vásba fásul el. Ezt a lankasztó érzést, a lelkek e zsombékját irtotta ki Gömbös Gyula mun­kája- Mert politikájának belső és külső ered­ményei egyformán jogot adnak arra, hogy a kétségek elmúlásával immár bizakodni tud­junk. Mert ne feledjük el, hogy a békét és a ren­det hozta az országnak Gömbös Gyula _ és a béke és a rend nemcsak itthon biztosítja a nyugalmat, de kifelé is megnövelte a nemzet erőinek érvényesülését. Az a belpolitika, amely egységre és megértésre tudott törekedni, össze­forrasztja a nemzet különböző erőit. Amilyen baj a széthúzás, a társadalom szemben ál látón, annyira bizonyos, hogy ma egységesen új szellem nyilatkozik a magyar közéletben uj célok, új reménységek felé. Elfogultság nélkül láthatjuk, hogy Gömbös Gyula meg tudta teremteni a vállalkozás és a munkalehetőség hangulatát az országban, mert ki tudta vonni a mérgező erőket. Mindenek- fölött meg tudta adni a biztonságérzését a gaz­dasági életnek, amikor az államháztartás egyen­súlyát helyreállította. Súlyosan nehezedett az országra az a tudat, hogy az államháztartás bajai végzetes katasztrófát zúdíthatnak a gaz­dasági életre és mindenekfölött magára a pénzre is. A kormány úgy tudta csökkenteni a kiadásokat, hogy ezáltal nem béklyózta le a fogyasztást, amikor a bevételek fokozásával es megfelelő hitelműveletekkel, jelentős megtaka rításokkal elérte azt az eredményt, hogy mere­ven tudott szembeszállni a pénzfelhigítás vak merő tervével, akkor ezáltal a pengő érték­állandóságát, kifelé, pénzünk vásárlóerejét be­felé biztosította. Nem lehet nagyobb eredmény a polgár számára, minthogy nyugodtan tud dol­gozni és széthúzó erők nem feszítik szét a nem­zeti nyugalom acél abroncsait és hogy spekulá­ciós erők sem tudnak hozzányúlni a nemzeti vagyon biztos alapjához, a valutához. Amikor a Magyar Nemzeti Bank nagyszerű munkájá­val hozzájárult ahhoz, hogy pénzünk érték- állandósága teljes maradjon, akkor a Gömbös- kormány iránt érzett nemzetközi bizalom feje­ződött ki abban a tényben is. hogy a Magyar Nemzeti Bank külső adósságait teljes mérték­ben konszolidálni tudta. Együttjár ezzel s a bizalom megnyilvánulása az is, hogjp a kor- mán-ynak az államháztartás és a magángazda- ság részére a külföldi hitelezőknél komolv^ en- gédmenyeket sikerült biztosítania. Azok a hitel­rögzítő megállapodások, amelyek ma a pénz­ügyi élet és a hitelélet nyugalmának alapjai, csak lígv voltak elérhetők, hogy a külföld Ma­gyarországot a béke és a rend országának tekinti,-hogy bízni tud benne. A mi forgalmunk, fogvasztásunk, Budapest fejlődése, de különö­sen a nagy nemzeti revízió érdekében annyira fontos, az idegenforgalom emelkedése- is egyik látható eredménye annak, miként ítéli meg a külföld Gömbös Gyula kormányzása óta ezt az. országot. Gömbös Gyula aktív külpolitikát csinált, de önérzetes külpolitikát, mely nagyvonalú gazda­sági politikával is páros. Ha tudjuk, hogy az elzárkózások mostani korszakában mily nehéz megfelelő külkereskedelmi megállapodásokat kötni, akkor értékelhetjük a kormány sok­oldalú és eredményes munkáját, amely keres­kedelmi szerződések és megállapodások formá­jában biztosított piacokat a magyar termelés számára. Hogy külkereskedelmi forgalmunk nőtt és hogy aktív lett, annak jelentősége külö­nösen fontos Budapest számára is, hiszen még a mezőgazdasági kivitel is elsősorban itt bonyo­lódik le. A terményértékesítés és az agrárter­melés előmozdítása éppen így fontos volt a fő­város polgársága szempontjából azért, mert mindez meg tud történni anélkül, hogy a köz­szükségleti cikkek árainak emelkedése a fogyasztókra új terheket rótt volna. Ellenkező­leg: a Gömbös-kormány gazdasági politikája olcsóbbá tudta tenni az életet s igen fonos, hogy a kormány a közszükségleti cikkek egész sorában szállította le az árakat. Pedig a kor­mány mindezt úgy cselekedte, hogy ugyan­ekkor messzemenő módon igyekezett^ szolgálni az ipari fejlődést és a kereskedelem érdekéit. Gömbös Gyula egyik beszédében hangoz­tatta, hogy gazdasági politikájának egyik leg­főbb elve: mentői több független egzisztenciá­nak sorsát biztosítani. Valóban, a kisemberek érdekében sokat tett a kormány. Kétségtele­nül csökkent a munkanélküliség, ami első­sorban annak köszönhető, hogy a vállalkozási kedv a köznyugalom folytán fellendült és hogy a kormány beruházási munkálatokkal munkaalkalmakat teremtett. Maga az a tény, hogy a külföldi hitelezők alapjából 15 millió beruházási hitel áll rendelkezésre és hogy az Súlyos megpróbáltatások és verejtékes küzdelmek központjában áll a budapesti kiskereskedelem és kis­ipar, amelynek a gazdasági válság okozta forgalom- csökkenésen kívül egyik főoka az a kíméletlen ver­seny, amelyet a nagyáruházak és a gyárak folytat­nak velük szemben. A Fővárosi Hírlap számtalan cikkben mutatott rá az áruházak részéről indított méltánytalan versenyre és minden alkalommal hi­báztatta a gyáraknak azt az eljárását, hogy detail- üzleteket szerveznek a város minden pontián és gyártmányaikat a közvetilői kereskedelem mellőzésé­vel juttatják el a fogyasztók tömegeihez. Az érdek- képviseletek elhatározták, hogy országos demonstrá­ciót rendeznek, mielőtt azonban még erre az útra térnének, megpróbálják a békés és kiegyenlítő elinté­zést olymódon, hogy a hatóságokat kérik fel a pana­szok orvoslására. A kereskedőknek tökéletesen iga­zuk van abban, hogy a gyárak ne vadásszák el a vásárló közönséget és áruikat adják továbbra is a közvetítő kereskedelemnek, hogy ilymódon ez a leg­értékesebb társadalmi réteg megtalálja a maga bol­dogulását. ipari munkaszervező intézet megteremtésével fontos alkotásokat lehet megvalósítani és az. iparvállalatokat inkább lehet foglalkoztatni, különösen kihatott a főváros egész életére. Azt sem lehet tagadni, éppen a bizalom folytán, hogy a komoly építkezési kedv fellendült és hogy ugyancsak sikerült megindítani a befa­gyott hiteléletet is. A kisemberek védelmén túl a kormány gondoskodni tudott mindenkor az ínségesek­ről, növelte az inségakciót, számos könnyítést és kedvezményt tudott tenni az adózók ré­szére. Az árverések rendszerének megjavítása, a késedelmi kamat csökkentése, a házadóked­vezmény határidejének meghosszabbítása, hadirokkontak, hadiárvák és hadiözvegyek adómérséklései, a nagy családú adózóknak juttatott kedvezmények, mindez fontos a kis­ember számára De éppen a kisember védel­mének gondolata nyilvánult meg a gazda­rendeletben is és mindabban az intézkedésben, mint az aranydollár rendeletben is, amely az adósságrendezések kérdésének megoldását cé­lozza, az emberek vagyonának és boldogulá­sának védelmét. A gazdarendelet_ áldásos ha­tásai meg fognak nyilatkozni a vásárlási kedv emelkedésében, a fogyasztás növekedésében, aminek az' ipar és kereskedelem látja majd hasznát. De semmi sem bizonyítja jöpban en­nek a pénzügyi és gazdasági politikának he­lyességét, minthogy a bizalmatlanság lég­köre megsemmisült és az országban újból megindult a tőkeképződés, ami a betétállo­mány növekedésében nyilatkozik meg. Ebben pedig az a legörvendetesebb, hogy a kisbete- vők betétei kezdenek újból kialakulni, ami megint jele annak, hogy a polgári társadalom látja gyümölcsét a helyes és céltudatos poli­tikának. A nemzeti munkaterv lényege az volt és ma is az, hogy Magyarország népe a nyuga­lom, a rend és a polgári munka békés légköré­ben tudjon dolgozni a nagy nemzeti célért: az egységes magyar államiságért. Az a munka, amely a Gömbös kormány eddig végzett, befelé erőt és kifelé tekintélyt szerzett számunkra, s nyugodt érzéssel bízhatunk abban, hogy sor­sunk jó kezekben van. A kereskedelmi érdekképviseletekkel együtt al­kalmat kerestünk arra, hogy a kiskereskedők ezernyi panaszát Fábinyi Tihamér kereskedelemügyi minisz­ter elé tárjuk, aki megértő méltányossággal vette tudomásul az általa különben jól ismert tényeket. A gyáripar egyes ágazatai részéről megindított ká­ros rendszer orvoslásáról Fabinyi Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának: — A kereskedők iránti teljes jóindulattal már régebben foglalkozom a kérdéssel és min­den törekvésem, hogy a kinövések ellen védel­met nyújtsak. Legközelebb a szembenálló érdekelteket közvetlen ta­nácskozásra hívom össze, hogy a különböző szempontok mérlegelésével és a kereskedelem jogos érdekeinek figyelembe­vételével oldjam meg ezt a problémát, s a ke­A világítási költségek túlnyomó részét az áramszámla teszi, ehhez képest az izzólámpa ára elenyésző. A silány minőségű lámpa csak a beszerzésnél olcsóbb; az áramfogyasztásban azonban annál drágább! Vegye tehát csak a bevált, gazdaságos TUi&SRiM LÁMPÁI! Fabinyi Tihamér kereskedehnl miniszter közvetít 0 flóküztetes Mink is a kereskedők között novemberben életbe!#» a tisztességtelen versenyről szőlő pőtrendelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom