Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-11-08 / 45. szám
Előfizetési ári EGÉSZ ÉVRE ....................24 PENGŐ FÉ LÉVRE...............................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavlllonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatalt BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Telefon: 13-7-15 — Pestacsekk: 40.424 Lítosntíli a »ítosMzíii Döntő súllyal bevonult Budapest sorsának irányításába a Nemzeti Egység pártia Az Egységes Községi Polgári Párt eddigi összetételében Képviseli a hormont) intencióit a városházán — Városszerte Óriási érdeklődéssel várják öömbös Gyula miniszterelnök megnyilatkozását a lovaros irányítására vonatkozóan Ideáén pártállása bizottsági fagoh csaflahozásáf nem fogadja el a Nemzeti Egység Párttá budapesti szervezete A budapesti városházának kapuja mindenki számára tárva nyitva van. Bemehet oda boldog:, boldogtalan, senki se kérdi ki fia és miért jött. Ez meglehetősen demokratikus bánásmód a városháza látogatóival szemben és a magyar közvélemény mindig örülni szokott, amikor a hivatalokban nem találkozik a bürokrácia rémével és nem kell visszariadnia a copf uralmától. Egyes jelenségek azonban, amelyek mind gyakrabban fordulnak elő, egy kicsit gondolkozóba ejtenek bennünket afelől, vájjon a városháza tárt kapuja a szabadság, vagy a szabadosság jelképe-e? Egy kicsit ellovagoltak az idők felettünk, ma már olyan korszakot élünk, amikor minden percnyi időt és minden csöpp munkaerőt ki kell használni a köz érdekében. Istenem, hova tűntek már az elmúlt, sőt messze elmúlt évtizedek, pipázó, anek- dótázó, urambátyám-hivatalnokai? Hová tűntek a szép idők, amikor még városházi karriereket lehetatt megfutni azért, mert valamelyik öcsémuramnak gyönyörű nótahangja volt? Mindezek már az anekdoták birodalmába tartoznak, ma már régen ott tartunk, hogy a tisztviselői karnak a munkáját alaposan ki kell használni és a tisztviselőknek teljes mértékben és a legnagyobb udvariassággal rendelkezésére kell állnia az ügyesbajos polgárságnak. De az az érzésünk, hogy még ezen az új renden is változtatni és javítani kell. Azok a jelenetek legalább, amelyek a múlt héten a főpolgármester előszobájában játszódtak le, erre a gondolatra kényszerítenek bennünket. Igenis, az az álláspontunk, hogy a városháza és annak minden tisztviselője, minden alkalmazottja a népért van, a nép számára köteles dolgozni, a nép érdekeit köteles képviselni és védelmezni; de ennek a nép érdekében folytatott munkának és tevékenységnek is meg kell lennie a maga rendjének. Ha nincs meg ez a rend, akkor a tisztviselői munka kapkodássá fajul, ami azt jelenti, hogy a tisztviselői kar sokkal kevesebbet tud produkálni, mintha a felekkel való érintkezés terén komoly és becsületesen betartott rendszert léptetnek életbe. Arra azonban, hogy deputációk, panaszos küldöttségek, bármilyen igazságot képviselnek és bármilyen jogtalanságot panaszolnak, egyszerűen betörhessenek a főpolgármester dolgozószobájába, igazán nem lehet módot és alkalmat adni. Különösen pedig nem lehet ezekből a meglepetésszerű rajtaütéssel dolgozó deputáció-járásokból rendszert csinálni. A városháza kapuját nem szabad bezárni. Mi ma is ezen az állásponton vagyunk. De állítjuk, hogyha a városháza tisztviselő szobái nem kaszinóhelyiségek, akkor a városházi folyosók sem lehetnek alkalmi találkozók és összeverődő csoportok gyülekező helyei. A londoni County Hall, az odavaló városháza jut eszünkbe, ahová csak meghívóval lehet bemenni. A kapunál álló portás udvariasan megkérdez minden érkezőt: van önnek meghívója. Csak ha a vendég föl tudja mutatni a meghívóját, amely különben a portásnál js előre pontosan el van könyvelve, akkor teheti be lábát az épületbe, amelynek folyosóján csend honol és legföljebb siető tisztviselők, hónuk alatt aktacsomóval surrannak el mellettünk. Ami pedig a deputációzást, audienciázást, látogatásokat illeti, megint csak az angol példát hozhatjuk föl, ahol a Lord Mayorhoz a király is csak akkor jut be, ha előre bejelenti látogatását és a Lord Mayor megszabja a pontos időt, amikor őfelségének, a királynak rendelkezésére áll. Igenis, tudjuk, mi a tisztviselői karnak a kötelessége őfelségével, a néppel szemben. De éppen őfelségének, a népnek érdeke az, hogy ezek a tisztviselők elsősorban dolgozhassanak értük és csak akkor álljanak rendelkezésükre a deputációt vezető korifeusoknak. Valóban, meg kell hallgatni a panaszokat, el kell intézni a nép kívánságait, de mindent a maga idejében és mindent a maga rendje-módja szerint. A budapesti városháza ma szimbólumát szolgáltatja annak a módszernek, amelyet vele szemben használhatnak: ez a városháza ma a valóságban, de ami még rosszabb szimbolikusan is átjáróház. Ám maradjon nyitva mind a két kapuja a budapesti városházának, de az átjáróház jellegének meg kell szűnnie, A tisztviselők dolgozzanak, éspedig politikától mentesen, a nép összessége, a főváros egész lakossága érdekében. Ha azután szüksége adódik annak, hogy a nép maga panaszolja el a maga bajait, akkor annak is meg kell találnia a módját és lehetőségét, de nem rajtaütésszerűen, hanem úgy, ahogyan komoly emberek komoly ügyöket szoktak elintézni. A városházi politika kérdéseiről megindított tanácskozások kedden délután befejezést nyertek. Gömbös Gyula miniszterelnök még a nyári hónapok alatt foglalkozott a budapesti pártszervezés fontos ügyeivel és elgondolása szerint lígy határozott, hogy a székesfővárosnak is helyet kell kapni abban a nagy és átfogó szervezkedésben, amelyet a Nemzeti Egység Pártja az ország területén oly sikerrel megalapozott. A törökországi és bulgáriai tárgyalások a miniszterelnököt külföldre szólították és távolléte alatt az országos párt vezetősége, valamint az Egységes Községi Polgári Párt elnöksége letárgyalta az összes kérdéseket, amelyeknek részleteit hétfőn és kedden terjesztették a miniszterelnök elé. A dönfö tanácskozás A miniszterelnöki palotában hétfőn és kedden zárták le az erre irányuló tanácskozásokat, amelyeken résztvett Sztranyavszky Sándor, Ugrón Gábor, Kozma Jenő, Marton Béla, Tabódy Tibor, Takác.h-Tolvay József g’róf, Payr Hugó, Usetty Béla és Dési Géza. A tanácskozás során tájékoztatta a Sztranyavszky Sándor elnöklete alatt tárgyaló szervezőbizottság a miniszterelnököt azokról a tervekről, amelyek alapján a budapesti szervezkedést a legnagyobb lendülettel megindítani szándékoznak. A tárgyalások során felmerült és az összes részletekre vonatkozó anyagot Gömbös Gyula miniszterelnök elé terjesztették, aki előtt kifejtették azt az egyhangú kívánságot is, hogy a szervezkedés a miniszterelnök részéről már régebben körvonalazott alapelvek szerint induljon meg a fővárosban. A „Nemzeti Etíuség Dudapesti Szervezete" A megegyezés összes részleteit az alábbiakban ismerteti a Fővárosi Hírlap: A városházán továbbra is változatlanul együttmaradó Egységes Községi Polgári Párt ezután a „Nemzeti Egység Budapesti Szervezete“ nevét viseli, amelynek városházi vezetését Kozma Jenő látja el. A budapesti szervezkedés központi vezetése Tabódy Tibor országgyűlési képviselő kezében fut össze, akinek segítségére lesznek az összes budapesti szervezetek és alakulatok. Magától értetődik, hogy a Nemzeti Egység Pártjának budapesti tagozata nem fejt ki független és önálló működést, mert a legfőbb irányítás Sztranyavszky Sándor országos pártelnök feladata. Ilyenformán a városházi pártpolitikai erőviszonyokban változás nem következik be és külön érdekessége a megegyezésnek az az állásfoglalás, hogy a Nemzeti Egység Pártjának budapesti szervezete új tagokkal nem bővül, mert belépéseket nem várnak és jelentkezéseket el sem fogadnak. A legmértékadóbb helyen ugyanis azt a felfogást vallják, hogy a reverzálisok, bár jogi szempontból nem értékek, azonban az azzal kapcsolatos fogalom és becsületszó olyan erkölcsi erők, amelyek mindenkivel szemben respektálandók. Zadravetz. Chorin Ferenc. Schmidt Richard A székesfőváros három országos választó- kerülete bizonyos mértékig önálló egységként működik. A pesti északi kerület Nemzeti Egység Pártjának élére Chorin Ferenc dr., a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elnöke áll, a déli választókerület elnöki tisztjét pedig Schmidt Richárd törvényhatósági örökös tag, az ismert malomiparos fogja betölteni. A budai választókerület elnöke Zadravetz István püspök. Az elnökök mellett kerületi párttitkárok és pártvezetőség működik, akiknek tagjai a társadalmi élet ismert vezérférüai lesznek. Zászlóbontás: november 12. A budapesti zászlóbontó nagygyűlést vasárnap, november 12-én délután í órakor tartják a Tattersall területén. 50.000 főnyi közönség megjelenésére rendezik be az ügetőpályát, amelyet ez alkalommal a nagy eseményhez méltóan feldíszítenek. A népgyűlésen Sztranyavszky Sándor elnököl és az egyetlen szónok maga Gömbös Gyula miniszterelnök, aki mindenre^ kiterjedő nagyhatású beszédben méltatja a budapesti zászlóbontás elsőrendű fontosságát és kifejti a nemzeti egység és összefogás országmentő szükségességét. Az elnöki emelvényen foglalnak helyet az országos pártvezetőség tagjai, a Nemzeti Egység Pártjának budapesti országgyűlési képviselői, valamint a törvényhatósági bizottságban helyetfoglaló tagjai. A hatalmas demonstráció A miniszterelnök beszédét egész Budapest hallani fogja, mert a város belsőterületén: az összes nagyobb tereken, forgalmas utcakereszteződéseken és más élénk pontokon összesen 300 megafont szerelnek fel és így elmondható, hogy ^ ... Gömbös Gyula szózata a főváros milliós lakossága előtt fog elhangzani. A zászlóbontó nagygyűlésen csendül fel először a Nemzeti Egység indulója, amelynek népies, de mégis művészi dallama Dohnányi Ernő, a világhírű magyar zeneszerző műve. A városházi politikai irányvezetésnek ez a régóta húzódó átformálása tehát befejeződött. A Nemzeti Egység Pártja a maga súlyával ós tekintélyével döntő szerepet fog játszani az önkormányzat további működésében.
