Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-02 / 44. szám

Fekete J. Jen© nyilatkozata nem szünteti meg a GPB-cikkek bojkottját

Mért dobta ki a gyár 700 alkalmazottját: erre vár választ a felháborodott közvélemény

Két hasábos sűrű nyomtatott sorokban teleírt magyarázkodó nyilatkozatot adott ki Fekete Jenő, a GFB-gyár tulajdonosa, hogy valamilyen formában mentegesse a nyilvánosság előtt azt az eljárását, amelyikkel 770 alkalmazottját az utcára dobta. A minden oldalról megnyilvánuló általános ellenszenv és a. GFB márkák bojkottja késztette nyilván a gyártulajdonost arra, hogy iá nyilvánosság elé vigye közismert dolgait és az adatok sokaságára támaszkodva kérjen felmentő ítéletet.

Fekete Jenő önvédelmi nyilatkozata távolról sem .alkalmas arra, hogy a felizgatott közvélemény haragját lecsendesítse. A terjedelmes írásmű nem éri el azt a célját, hogy felmentse Fekete Jenőt az általa, véghezvitt példátlan cselekedet következményei alól, aki nem is próbálkozik azzal, hogy bővebben részletezze azt az eljárását, lamely példa nélkül áll a. magyar közgazdaság történetében. Azt mondja Fekete J. Jakab nyilatkozata, hogy az adóíelszólamlási bizottság határozata kényszerítette őt a likvidálás elhatározására, amely ily helyzetben parancsoló szükség volt, Úgy látszik, hogy ez a kényszer csak addig tartott, amíg az általános felzúdulás kifejlődött, mert tudomásunk szerint az adófelszőlamlási bizottság határozata változatlanul érvényben van és a GFB üzem mégis folytatja munkáját, amiből az következik, hogy a lényegtelen adóarányosítás még sem rendítette meg alapjában a harisnyakirály birodalmát. Negyven évi munkásságának csőddel való végződését akarta elkerülni ezzel a lépéssel — mondja tovább — amellyel szemben csak egy kérdést vetünk fel: beszámítja-e a négy évtizedbe a sátoraljaújhelyi héber elemi iskolában töltött éveket és azt a néhány esztendőt, amelyet szabályos vizesnyolcasok rajzolgatásával töltött egy Rá kőt zi-úti textilüzl ötben.

Mert ezeket az éveket nem vagyunk hajlandók közgazdasági munkateljesítménynek elfogadni.

Mi indította. Fekete Jakab Jenőt arra, hogy 24 óra elteltével visszafogadja alkalmazottait és újból megindítsa a szövőgépeket? Erre is válaszol a nyilatkozat és azt hangoztatja, hogy a jó belátás azért kerekedett felül, mert a kereskedelmi miniszter megértéssel és jóindulattal fogadta panaszát és biztatta, hogy folytassa produktív 'munkásságát. Nem tudjuk miképpen értelmezte Fekete J. Jenő Fakinyi Tihamér kereskedelmi miniszter vele folytatott diskurzusát, mert a mi értsü!esünk szerint

a miniszter parancsoló módon csoportosította nyelvtani kifejezéseit és nagyon helyesen alkalmazta azt a hangot, amelyet renitens gyártulajdonosokkal szemben feltétlenül használni kell.

A GFB-gyár a nyilatkozatban felsorolja a folyó évben teljesített adózási tételeit és bizonyos biiszkeA szerelőiparban már évek óta erős versengés folyik a gázművek háziszer eléseinek elnyeréséért. Ezek a súrlódások az utóbbi időben egyre jobban kiéleződtek, nemrégiben a közigazgatási bizottság ülésein is szóbakcriiltek és a közelmúlt hetekben pedig nyílt ellenségeskedésben robbantak ki.

A főváros vezetőségére és a publikumra nézve sem közömbös, hogy kire bízzák a hatósági jellegű gáz- szerelési munkákat, ezért Borvendég Ferenc alpolgármester megbízásából a közüzemi ügyosztály az éles ellentéteket a szembenálló két iparosérdekeltség között kiegyenlíteni igyekezett. Morvay Endre dr. főjegyző, a közüzemi ügyosztály vezetője, a Bádogos és Szerelőmesterek Ipari Szövetkezete és a Neptun Szövetkezet vezetőivel a napokban békéltető tárgyalásokat kezdeményezett. A két csoport között azonban olyan éles az ellentét, hogy

a hivatali szobákban is majdnem hajbakaptak

KÉPESSÉGVIZSGÁLAT

INDORG pszichotechnikai és szervezési intézet, Budapest, V., Nádor- utca 26 Telefon: 16-1-27

seggel hivalkodik azzal, hogy a tételeket kivétel nélkül kifizette. Ezek sorába tartozik az OTI és MABI járulék, az alkalmazottak kereseti adója, az insóg- adó, a csatornázási illeték és a levente-adó. A lista nem hat meg senkit és a legkevésbbé sem kelti azt az illúziót, hogy Fekete J. Jenő kitüntetést érdemel a közterhek vállalásáért, mert köztudomású, hogy

mindezeket az adókat és illetékeket nem a 700 munkással dolgozó GFB-gyár, hanem az egy segéddel és inassal kiizködő kiskereskedő is lerójja becsülettel és pontossággal.

Sokkal kirívóbb azonban Fekete Jakab jövedelem- és vagyonadó tétele, amely összesen 13 ezer pengőre rúg. Miután ezt a tételt saját maga is bevallja, igazat adunk neki abban, hogy az adókivető bizottság igazságtalanul bírált, amikor többmilliós vagyona és jövedelme után csak 13 ezer pengős adófizetési tétel lerovására kötelezte.

A királyokat megillető felséges szuverénitás hangján appellál a néphez Fekete Jenő, amikor azt a megállapítást teszi, hogy ő nem kapott, hanem adott az államnak közszolgáltatási díjakat és adókat. Erről a hangról ráismerünk arra a közgazdasági tényezőre, aki a fölényesség magas lovára ülve, kidobta 700 családos alkalmazottját. Vegye tudomásul a nyilatkozó, hogy

Magyarországon mindenki ad az államnak, mert az adófizetés állampolgári kötelesség,

mely alól még Fekete Jenőnek sem lehet kivonnia magát.

— Az én vagyonom téglából és vasból áll — mondja tovább és ha már önkéntelenül is vallomást tesz anyagi megalapozottságáról, akkor mi tovább kíváncsiskodva azt kérdezzük, hogy miért nem tesz említést arról a néhány millióról, amelyet a konjunktúra bőséges esztendei alatt összegyűjtött?

Azt is büszkén emlegeti, hogy a mindenki által fizetett közszolgáltatásokat ő is mindenkor kifizette. Nem tévedünk, ha azt hisszük, hogy ezért külön köszönet nem jár számára, mert az adót akkor is ki kellett hogy fizesse, ha ehhez a művelethez nem Arolt meg a legrózsásiabb hangulata. Aki ugyanis nem fizet adót, azt végrehajtják és a végrehajtott adófizető is elmondhatja ezek után, hogy adóját teljes egészében megfizette.

Általában mindenről beszél a nyilatkozat, csak arról nem, hogy miért dobta ki munkásait állásaikból, miért tette egzisztenciájukat bizonytalanná a tél küszöbén és miért kergette kétségbeesésbe 700 alkalmazottját, amikor arra sem oka, sem joga nem A'olt. Nézetünk szerint a nyilatkozat imponáló terjedelmessége ellenére sem nyugtatja meg a közvéleményt és alig hisszük, hogy a nyomtatott sorok bőbeszédűsége elnémítaná a GFB-gyártmányok ellen mindinkább terjedő bojkottmozgalmat.

és minden békítési kísérlet egyelőre hiábavalónak bizonyult.

Morvay Endre főjegyző a történtek után azonnal jelentést tett Borvendég Ferenc alpolgármesternek, aki elrendelte, hogy a szerelőérdekeltségeket a leg- crélyesebben szólítsák fel a megfelelő plattform elfoglalására, mert ha ez nem történik meg, akkor a főváros megszakít velük minden további érintkezést. Az érdekeltségek ezután két heti határidőt kértek a megegyezésre, a főváros vezetősége azonban mindössze egy heti terminust adott. Közölte velük, hogyha ezt az ultimátumot nem tartják he, akkor

a főváros végleg beszünteti a szerelőkkel való együttműködést,

felbontja a korábban kötött szerződéseket és a szerelési munkákat, úgymint régebben, a maga közegeivel házilag fogja elvégeztetni.

A szerelőiparban dúló háborúskodás okait a kö- vetkezőkben ismertették a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt:

— A szerelőiparban ma a Gázművek úgyszólván az egyetlen tényező, amely az iparosokat jelentékeny munkához juttatja. Ennek a munkának a a mennyisége azonban — jóllehet az utóbbi évben

kereken másfél millió pengőre rúgott a kiadott munkák értéke — mégsem elégséges ahhoz, hogy abból körülbelül 800 szerelőiparos megélhessen. így aztán a gázművek munkáiért állandó a versengés. A súrlódások megszűntetése szükségessé teszi, hogy a szerelőiparosok foglalkoztatásának kérdését az illetékesek nyugvópontra vigyék. Az erre vonatkozó tárgyalások a gázművek és az érdekeltségek között már megindultak és

remélhetőleg a közeljövőben kielégítő befejezéshez érnek,

amely esetben nem lesz szükség a főváros, illetve a Gázművek erélyesebb intézkedésére. Tudnivaló, hogy a Gázművek szabályrendeletben biztosított kizárólagos joga és kötelessége a gázesatoló vezetékek, a gázmérő kapcsolások szerelése és karbantartása. A belső, a gázmérőn túl szükséges vezetékek szerelése hatóságilag engedélyezett iparos által is végezhető, de

a gázművek szerelési munkáit semmiféle tilalom nem korlátozza.

Az üzem ennek ellenére azokból a munkákból, amelyeknek végzésére kizárólagos joga van, egy részt átengedett a magániparnak, az ipar támogatása érdekében. Eleinte a Gázművek csak néhány megbízható iparossal volt összeköttetésben, később, 1930- ban, az ipartestület javaslatára, a Bádogos- és Szeretőmesterek Ipari Szövetkezetével kötött írásos szerződést, majd utóbb bekapcsolták a Neptun Szövetkezetét is. Hangsúlyozni kell, hogy a szövetkezeteknek nincs monopóliumok és a két szövetkezeten kívül álló iparosok is résztvehetnek a gázszerelési munkák akvirálásában, illetve végrehajtásában.

Hatalmas akció indul

az fillatzsiradékot feldolgozó margaringyárak ellen

A napokban adta ki a kormány a gazdaadós- ságok rendezésére Amnatkozó intézkedését, amely abból a helyes elgondolásból született, hogy az ország mezőgazdasági lakosságának érdekeit megvédje. Általában a kormány célkitűzéseinek sorában mindig első helyen szerepelt a mezőgazdaság érdekeinek körülbástyázása és ha általános érdekek diktálják a mezőgazdaság prosperitását, úgy elsősorban arra kell törekedni, hogy fokozottabb fogyasztást biztosítsunk a AÚdék termékeinek. A fogyasztópiacok megerősítése azonban nem történhetik meg, mert például egyik legfontosabb cikk: a zsír cs a vaj, komoly Aersonytárssal küzd a belföldi piacon. A Fővárosi Hírlap többször rámutatott

a margarin és más mesterséges zsiradékok veszedelmes voltára, amelyek elvonják a vásárlókat a zsír és a vaj használatától.

Annak ellenére, hogy a mai zsír- és vajárak nem magasak, mégis hatalmas fölöslegek fekszenek raktáron, amelyek nem tudnak sem a külföldön, sem r belföldön piacra találni. A gazdák minden előterjesztése és panasza ellenére azonban a magyar margaringyárak korlátozás nélkül működnek és elárasztják a piacot a Binikum és más hasonló felíráséi állati ételzsírokkal. A külföldön már régebben felismerték a mesterséges zsiradékgyártásnak a mező- gazdaságra gyakorolt hallatlan veszedelmét és ez az oka annak, hogy például Németországban csökkentették az előállítható ételzsírok mennyiségét, Dániában és Hollandiában pedig magas fogyasztási adó védi a mezőgazdasági szempontokat.

Minden hatósági rendelkezés és Intézkedés eile nőre

a mesterséges ételzsírral történő A’isszaélések Magyarországon megtorlatlauul maradnak.

Minden akadály nélkül hozzák forgalomba Amjas- kifii néven a margarinnal készült péksüteményeket, a vendéglők és cukrászdáik sem tüntetik fel étlapjaikon a mesterséges ételzsír használatát. A tejrendelet felhat almazza a kormányt a margaringyártás szabályozására, valamint árkiegészítő járulékkal való megterhelésére, amelyek szintén nem érvényesültek eddig a gyakorlatban. Ilyen körülmények között

a gazdatársadalom képtelen a maga boldogulását megtalálni

és az állati zsiradékból készült margarinnal a versenyt. egyenlő feltételekkel megvívni.

Ebben a szituációban határozta el a Polgári Serfőzde, hogy hatalmas, ú.i ótelzsiradék-gyárat létesít. A telepengedélyezési eljárás már folyamatban van, sőt odáig megy :a nagy iparvállalat, hogy a. kereskedelmi minisztériumhoz iparpártolási kedvezményekért i sfolyamodott. A mezőgazdasági körök a legerőteljesebb tiltakozásra készülnek, amely nem fog megállni ott, hogy a Polgári Serfőzde ^ megkapja-e a mezőgazdaságot oly mélyen sújtó új iparcikk gyártására :az engedélyt, hanem

követeli az összes margarin- és ételzsírgyárak háttérbe szorítását,

mert különben katasztrofális jövő vár a tejtermékeket előállító magyar mezőgazdaságra.

The Neuchatel Asphalte Comp. Ltd., Budapest.

A vállalat vezérigazgatósága Bychlovszky Ferenc urat, a cég kötelékében eltöltött sok éves szolgálat után, a magyarországi fiókja élére meghatalmazott igazgatóvá és Hack Ferenc urat pedig cégvezetővé nevezte ki.

Ha mm kötnek iávmis között kikét a harcban illő szerelölparosok, akkor a Gázmüvek műszakit velük minden érintkezést