Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-18 / 42. szám
(Buda, északi és déli kerület), a községi választások szempontjából a tizennégy közigazgatási kerület elnökei, akiknek mindegyike nem politikusokból, hanem előkelő közéleti férfiakból fog kikerülni. Az elsőnapi tanácskozások alakulásáról és a várható fejleményekről kérdést intéztünk Ugrón Gábor dr. ny. belügyminiszter, országgyűlési képviselőhöz, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Megállapodtunk a teendőkben: megalakítjuk a fővárosban a Nemzeti Egység Pártját. A megegyezés alapján most már a szervezkedés személyi és tárgyi kérdéseit fogjuk tisztázni. A miniszterelnök úrral való tárgyalás határozott megállapodást jelent. A részletekre vonatkozólag pedig megbeszéljük a még elintézésre váró anyagot, — Attól egyáltalában nem kell tartani, hogy az Eszterházy-utcában való tárgyalásaink eredménytelenül végződhetnek, mert a miniszterelnök úr világosan körülvonalazta a maga kívánságait. Nekünk tehát, akik a tanácskozáA főváros közgyűlése napok óta tárgyalja az új lakbérleti szabályrendeletet, amely azért tart -számot a lakosság legszélesebb rétegeinek érdeklődésére, mert alig van ember Budapeten, akit ne érintene közvetlen közelről ez az új hatósági rendelkezés. A vita során az érdekeltek részéről felszólalt Németh Béla, a Háztulajdonosok Országos Szövetségének elnöke. Azonkívül különös figyelemre tarthat számot Papp Józsefnek, az Ügyvédi Kamara elnökének magas színvonalú okfejtése. Németh Béla felszólalásában azt állította, hogy az ilyen szabályrendelet alkotása tulajdonképen nem törvényhatósági, hanem törvényhozási feladat. Ezért már a szabályrendelet elkészítése előtt a kormánynál az egész országra szóló egységes lakbérleti jog megalkotását sürgette. Kifejtette, hogy ez „azért szükséges, mert különböző, egymásnak ellentmondó politikai, esetleg pártpolitikai befolyások érvényesülhetnek az ilyen lakbérleti szabályzat megalkotásánál, ami végül jogi anarchiához is vezethet.“ Elmondotta, hogy tudtával van egy minisztertanácsi határozat is, amely az egységes lakbérleti jog megalkotását szükségesnek és üdvösnek mondotta, de a törvényhatóság közgyűlése mégis ahhoz kötötte magát, hogy a szabályrendelet módosítása az autonómia hatáskörében vitessék keresztül és ehhez a felfogáshoz, célszerűségi okokból, hozzájárult a belügyminiszter is. Papp József felszólalásában viszont azt bizonyította, hogy a főváros lakbérleti, szabályzata ellentétben áll a magyar magánjoggal, „már pedig olyan hatósági rendeletet alkotni, amely a magánjoggal ellentétben van, nem lehet.“ Érdekesnek tartottuk ebben a vitában megkérdezni Liber Endre alpolgármestert, aki annakidején, még mint szociálpolitikai tanácsnok, az egész tervezetet előkészítette és e célra alakított bizottsággal behatóan letárgyalta és nagy gonddal megszerkesztette. Liber Endre alpolgármester a Fővárosi Hírlap munkatársának az új lakbérleti szabályzattal szemben elhangzott észrevételekre a következőket mondotta: — Németh Béla bizottsági tag úrral ellentétben a főváros vezetősége feltétlenül a helyi hatóság feladatának tartja a lakásbérleti Jog szabályozását. Elsősorban azért, mert a jogszabálynak a megalkotását törvényes rendelkezések utalják az autonómia hatáskörébe, de azért is, mert a törvényhatóságnak kötelessége, hogy a területén élő polgárság létérdekét talán a legjobban érintő lakásbérleti jogot a helyi viszonyoknak megfelelően autonóm hatáskörében megalkossa. Ezt kívánja a célszerűség is. A lekásbérlet olyan probléma, amely nem alkalmas országos rendezésre, mert hiszen helyenként egészen mások a viszonyok. Nem azonosíthatjuk magunkat avval a felfogással sem, hogy a házbirtok védelmének és a szerződési szabadság biztosításának kell a legfőbb szempontnak lenni. A mi véleményünk szerint a lakásbérleti szabályrendelet keretében a bérlőnek, mint gazdaságilag rendszerint gyengébb félnek az érdekeit kell megvédeni, amely védelem azonban nem zárja ki a bérbeadók jogos érdekeinek megvédését sem. — Papp József bizottsági tag úr kifogásolta a főváros vezetőségének azt az álláspontson résztveszünk, a miniszterelnök úr akaratát végre kell hajtanunk. Elsősorban tehát meg kell alapoznunk a fővárosban a Nemzeti Egység Pártját, amely szervesen beilleszkedjék az országos pártba, amint az más törvényhatóságokban már megtörtént.^ Semmi kétségem sincs abban és feltétlenül bízom benne, hogy folyamatban levő tárgyalásaink meghozzák az eredményt. Eltolódásnak helye nem lehet és nem is lesz. A kiindulási alap kézenfekvő. Az anyag, amit az Egységes Községi Polgári Párt jelent, adva van és rendelkezésre áll, ehhez hozzávesszük azt az anyagot, amit Tabódy Tibor szervezett meg. Az egy párthoz tartozók nem táborozhatnak kétfelé: a két csoportot összehozzuk és ezzel O' tárgyi alapot megteremtettük. Személyi kérdések tekintetében sem lehetnek közöttünk ellentétek, de ha^mégis akadnak: a vitás kérdésekben a döntést a miniszterelnök úr fenntartotta magának. Hiszem és remélem, hogy a megállapodás sokkal egyszerűbben alakul, mintsem azt sokan szeretnék. ját, hogy a lakásbérleti szabályrendelet a bérleti jogviszonyt elvileg a magánjog általános szabályaitól eltérően is szabályozhatja. A bizottsági tag úr álláspontja szerint a lakásbérleti szabályrendeletre nézve is éi'vényben vannak azok a törvényes rendelkezések, amelyek szerint a szabályrendelet magasabbrendű jogforrással, nevezetesen a törvénnyel, a törvényes szokásjoggal és kormányrendelettel nem elenkezhetik. Ezt az álláspontot sem tehetem a magamévá. Hiszen ha helytálló lenne a bizottsági tag úr álláspontja, úgy kénytelenek lettünk volna a szabályrendeletet a közgyűlés napirendjéről levenni, mert a ^ szabályrendeletben tényleg vannak olyan részek, amelyek a magánjog általános szabályaitól eltérnek. A lakásbérleti szabály- rendelet törvényes alapja az 1912. évi LIV. | Az új fővárosi törvény életbeléptetése óta állandóan sürgeti a főváros közönsége az új kerületi beosztást. Az új törvény — tudvalevőleg — tizennégy kerületre osztotta fel a fővárost. Az új beosztás választójogi szempontból már életbelépett, közigazgatásilag azonban nem. A törvény ugyanis előírja, hogy az új kerületeket csak akkor állítják fel, ha a belügyminiszter ezirányban a főváros meghallgatása után rendelettel intézkedett. A kormányrendelet mai napig sem jelent meg, de a főváros sem sürgette, mert az új kerületi elöljáróságok megszervezése és felállításához legalább 4—5 millió pengőre volna szükség, ami ézidő- szerint nem áll rendelkezésre. A főváros átmenetileg kirendeltségek létesítése révén akarja a kérdést megoldani és az első ilyen kerületi kirendeltséget Kelen- földön létesítik. Az első új kerületi elöljáróság felállítása dolgában kérdést intéztünk Farkas Ákos dr. főjegyzőhöz, az elnöki osztály vezetőjéhez, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — Elsősorban pénzügyi, de közjogi akadályai is vannak, hogy a négy új kerületet megvalósíthassuk. Még nem készült el a fővárosnak az tíj kerületek felállítására vonatkozó javaslata a kormány számára, pedig ez a feltétele annak, hogy a szükséges kormány- rendelet megjelenhessen. A mai viszonyok között csak fokozatosan lehet végrehajtani az új elöljáróságok felállítását és évekre kell elosztani a költségvetésbe a szükséges fedezetet is. Ilyen körülmények között ott tudjuk az új elöljáróságot legelőször felállítani, ahol a helyi viszonyok legjobban indokolják és az anyagi feltételek is legkönnyebben biztosíthatók. Ilyen az I. kerület. A létesítendő új kerület teljesen különálló városrész, amelynek belső területe 505, a külső területe t.-c., amely ^ azt mondja, hogy a törvényhatóságok lakbérleti szabályrendeleteit, amennyiben azokat a belügyminiszter és az igazságügyminiszter jóváhagyták és a hivatalos lapban közzétették, lakásbérleti ügyek eldöntésénél a bíróságoknak alkalmazniok kell. A lakásbérleti szabályrendelet jogforrásainak természete lényegesen eltér a székesfőváros többi köz- igazgatási szabályrendeletének jogforrásaitól. Erre a szabályrendeletre ugyanis nem vonatkozik az új fővárosi törvénynek az a rendelkezése, hogy szabályrendelet törvénnyel, törvényes jogszokással és miniszteri rendelettel nem ellenkezhetik. Ez a korlátozás ugyanis csak a székesfőváros közigazgatásának hatáskörébe eső szabályrendeletekre szól, de a lakásbérleti szabályrendeletre nem vonatkozhatik, mert ez a szabályrendelet a magánjog körében alkotott helyhatósági jogszabályokat foglal magában. Nem alkalmazható az új fővárosi törvény egyéb rendelkezései, így a szabályrendelet felülvizsgálásáról szóló rendelkezések sem, mert a lakásbérleti szabályrendelet érvényességének és hatályosságának kellékeit a jóváhagyás és kihirdetés tekintetében a zemlített 1912. LIV. törvény önállóan állapítja meg és külön feltűnteti a lakásbérleti szabályrendelet különleges jogforrási természetét. A lakásbérleti szabályrendelet csak olyan kérdés szabályozását nem ölelheti fel, amelyet nagyobb erejű jogforrás, nevezetesen törvény, vagy a törvényhozás felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet már kifejezetten szabályozott. A jelenleg hatályban levő lakásbérleti szabály- rendeletnek is számos rendelkezése eltér a magánjog általános szabályaitól, de ezeket az eltéréseket a törvényesség szempontjából bíróságaink sohasem kifogásolták. Az, hogy a lakásbérleti szabályrendelet a magánjog általános szabályaitól eltérhet, még nem jelentheti, hogy a szabályrendelet a magánjog sarkalatos alapelveivel jogintézményeink céljával és rendeltetésével ellentétbe kerülhet. De ezt a szempontot a lakásbérleti szabályrendelet tervezetének előkészítésénél teljes mértékben érvényre is juttattuk. Egyszerűen lehetetlenné válnék a lakásbérleti jogviszony helyhatósági szabályozása, ha Pap József álláspontja jutna érvényre. Hiszen ebben az esetben a szabályrendelet még azt sem mondhatná ki, hogy a bért előre kell fizetni, mert a magánjog általános szabálya értelmében a bér ellenkező megállapodás és helyi szokás hiányában csak a bérleti idő elteltével válik esedékessé. — Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, — fejezte be Liber alpolgármester, hogy ez a szabályrendelet-tervezet legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint úgy készült, hogy abban igyekeztünk mindkét fél. a bérlő és a bérbeadó jogos igényeit a lehető legharmonikusabban összeegyeztetni. pedig 2413 hektár. 190 utcája, 6 tere van, lakosainak száma 48.026, 2177 lakóház van a kerületben, amely gyors és beláthatatlanul nagy fejlődés elé néz a Boráros-téri híd építése révén. Az elöljáróság elhelyezésére legalkalmasabbnak kínálkozik a Verpeléti-út 3. szám alatt levő ház, ahol a Zichy Jenő Múzeum volt mostanáig és amelynek a bérleti szerződése 1938-ban jár le. Ha főváros az épületet már most megveszi, bérösszegben 337.934 pengőt takarít meg, úgyhogy tényleg olcsón juthat hozzá a Verpeléti-úti házhoz, amelynek első és második emeletén 45 kisebb-nagyobb helyiség van és bőségesen el lehet helyezni az elöljáróság irodáit. A két felső emeleten pedig az ipariskola kibővítésére is akad hely, sőt az épületben elhelyzhető az I/a. kerületi adószámviteli osztály is, úgyhogy ezáltal is megtakarít több mint hatezer pengő évi bért a főváros. Amennyiben a vételhez a törvényhatósági bizottság hozzájárul, úgy esetleg még ebben az esztendőben, de legkésőbb január hónapban felállítjuk az új XI.. kerületi elöljáróságot. — Sorrendben a XI. kerületi elöljáróság után a XIV. kerületi következik. Ez — mint tudjuk — a Zugló és a VII. kerület külső részének különválasztása által keletkezett. Pontos időpontot nem mondhatok, csak azt, hogy amint a kelenföldi elölj áróság előkészítésével végeztünk, nyomban hozzálátunk az új XIV. kerületi elöljáróság felállításához. Ez a jövő év folyamán minden körülmények között megtörténik és jövő évi költségvetésben erre a célra megfelelő fedezetet már felvettünk. A XIV. kerületi elöljáróság helye még nincs kijelölve. Legalkalmasabb volna a Ilajcsár-út környéke. A fővárosnak alkalmas épülete nincs és így az előljárósági hivatalok elhelyezésére valószínűleg helyiséget fogunk bérelni. Jogszerűség szempontjából teljesen helytállók az új lakbérleti szabályrendelet rendelkezései Liber Endre alpolgármester ismerteti a szabályrendelet gyakorlati élőidéit és válaszol Papp Józsefnek és Németh Bélának a közgyűlésen hangoztatott kifogásaikra Januárban me ködését a XJ„ előlfáróság Kelenfölden Jlz új elöljárósúg hatáskörébe 48.000 lakás tartozik — Előkészületben van a KW. kér. elöljáróság felállítása is
