Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-25 / 4. szám

Budapest, 1933 január 25 A budapesti kereskedelem élet- halál harca az áruházakkal A fővárosnak életbe kell léptetnie a külön áruházi adót A magyar kereskedelem, főként pedig a budapesti kereskedelem, élet-halál harcát \ívja az egyes áru­házak-kaÁ, amelyek legnagyobbrészt áJITami kedvezménye­ket bőségesen igénybevevő gyárvállalatok alapításai és elárusító szervei. Ezek az „áruházak“ a polgári egziszten­ciák egész tömegét készülnek és fogják megsemmisíteni, ha idejekorán meg nem érkezik az a hatósági segítség, amelyet igen komoly és igen tiszteletreméltó miniszteri nyilatkozatok után joggal lehet várai. Csak a napokban tárgyalta elkeseredett hangulatú ülésén a Fővárosi Kereskedők Egyesülete a gyárvállala­toknak azt az illetéktelen versenyét, amelyet azzal gyako­rolnak, hogy ők is detail-üzleteket nyitnak és amellyel a legális kereskedelmet életgyökerének legmélyén támadják meg. Ebben a versenyben szinte vezetnek — ők azok, amelyek leginkább szemet szúrnak — az úgynevezett Pók­üzletek. A város minden részében nyílnak ilyen üzletek, amelyek titokzatosságukkal és vásári kiabáló reklámjukkal akarják felhívni magukra a kevésbé ízléses közönség figyel­mét. Ezek mögött a Pólc-áruházak mögött — ma már mind szélesebb rétegek kezdik tudni — a Gu-ttmann és Fekete állami segélyben részesülő gyár áll. Maga Fabinyi Tiha­mér kereskedelmi miniszter fejtette ki, hogy a gyári szub­venciók nem arra valók, hogy a legitim kereskedelmet meg­öljék. Ennek a miniszteri szónak érvényt kell szerezni. Még akkor is, ha Guttmann, és Feketéék államilag hizlalt 'pókjaikról vám szó. Nem hinnénk, hogy a magyar államnak s a demokra­tikus,, a népi politikát hirdető kormánynak lenne Szíve, hogy engedje a legszolidabb és legbuzgóbb magyar adó­fizető osztály, a kereskedők pusztulását. Pedig ha az árú­házak jogosulatlan konkurenciáját le nem törik, ennek be kell következnie. A gyári áruházak nem jutnak — úgy látszik — arra a‘belátásra,'hogy volt idő, amikor nekik is volt és lesz idő, amikor nekik is lesz szükségük a kereske­delemre. Jöhet !még idő, amikor gyilkos váddal állhatnak elő önmagukkal szemben, mert felfalták a legitim keres­kedelmet. Az államhatalom legelemibb kötelessége, hogy védel­met nyújtson a kereskedelemnek, amely ma rpiusztulásu tan ítélve. Minden bolt, amelyet az államilag támogatott Pókok miatt becsuknak, kidobott pénz, mert ezektől a kereskedőktől többé egyetlen fillér adó be nem folyik. Pedig a kereskedő az, aki a legszorgalmasabb adófizető lóvén, táplálja az államot, az áruház pedig elviszi a szubvenciót. Itt nem segíthet más, csak az a rendszer, amelyet a németek már megvalósítottak és amelyet nálunk is észre kell végre venni. A fővárosnak módjában áll, hogy a legális kereskedelem védelmében a maga számára biz- tosítsa azt a jövedelmet, amely a külön áruházi adó cí­men Németországban már virágkorát éli. Az áruházi kü­lönadó bevezetését minden módon indokolja az a kivéte­les helyzet, amely ezeknek a gyári vállalatoknak jutott a szubvenció élvezése és a legitim kereskedelem leheng-erelése révén. A kereskedelemmel szemben nem szabad előnyö­sebb helyzetbe jutnia azoknak a gyárvállalatoknak, amelyek állami szubvencióval akarják az állam legjobb adófizetőit fizetésképtelenné tenni. A fővárosnak módjá­ban van megoldani ezt a kérdést. Az áruházi külön­adó bevezetésével új jövedelemforrást nyit meg önmaga előtt, ugyanakkor pedig megvédi legjobb polgárait, a kereskedőket. A fővárosnak ’sürgősen meg kell csinálnia ezt az új adónemet. Értesülésünk szerint ennek megvalósítása ér­dekében illetékes körök igen komolyan foglalkoznak és küszöbön áll az akció megindítása. ^Megjelent a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1932. évi beszámolója. Pénzügyi és gazdaságpolitikai téren emberöltők óta nem nehezedtek reánk válságosabb idők a mostaninál. És szomorúan állapíthatjuk meg, •hogy a javulás jelei még mindig nem mutatkoznak. Csak reményeink csillannak fel és bizakodással tölthet el bennünket, ha behatóan figyelemre méltatjuk legré- 3lbb pénzintézetünk, a magyar pénzpiac sziklaszilárd váiánal,,' a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak gigan­tikus mérlegét. Az alább felsorakoztatott adatok önma­gukban hordjak dicséretüket és e számok impozánsan bizonyítják^ azt a felkészültséget, a forgalom nagyságát és jelen tőségét, amelyet ez a hatalmas pénzintézet a magyar gazdasági élet frontján betölt, A bank vezetősége hagyományos üzleti szokásához híven a legnagyobb körültekintéssel és óvatossággal állította^ össze mérlegét. A feltárt eredményekre jogos büszkeséggel tekinthetnek Weiss Fülöp, a magyar pénz­ügyi élet- kiválósága és derék munkatársai, a bank igaz­gatói ás kitűnő tisztikara. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága <e hó 18-an Weiss Fülöp elnöklete alatt ülést tartott, amelyben megállapította, hogy az 1932. üzletév 4,546.817.71 P tiszta nye­reséggel zárult az előző évi 5,133.753.32 pengő tiszta ayereeég- gel szemben. A nyereségáthozattal együtt a nyereség az 1931. évben 5,597.359.27 pengőt tett ki, szemben az 1932. évre ki­mutatott 5,544.188.52 pengővel. Az eddigi ’gyakorlatnak meg­felelően több már lebonyolított üzlet nyereségének elszámolása ezúttal Is későbbi időpontra tartatott fenn-. Elhatározta egyben az Igazgatóság, hogy a február 7-én délután órakor megtartandó 91-ik rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 19-32. évi osztalék kifizetésére 2.000.000 pengő, vagyis részvényenként 4 pengő (tavaly 5 pengő) Leukoplast magyar gyártmány fordittassék, továbbá, hogy a rendes tartalékalap 1,000.000 pengővel, az alkalmazottak jólóti: intézményei pedig 60.000 pengővel javadalmaztassanak, ugyanúgy, mint a múlt évben. Javasolni fogja végül, hogy az intézeti épületek értékcsökke­nési, alapjának javadalmazására AfiO.DOO pengő fordittassék, az előizö évi 200.000 pengővel szemben, az 19SS. üzletévre pe­dig 1,329.584.45 pengő nyereség vitessék elő. szemben a tavalyi 997.370.81 pengővel. A kimutatott tiszta nyereség a tavalyival szemben körül­belül IPA-kai csökkent, ami elsősorban, abban leli magyará­zatát, hegy a kamat- és szelvényjövedelem körülbelül 390.000 pengővel, az ingatlanok hozama körülbelül 85.000 pengővel és a forgalom tetemes megcsappanása folytán a jutalékok címén kimutatott, valamint az értékpapír- és dcvizaüzletnél elért nyereség körülbelül 470.000 pengővel esett vissza; továbbá, hogy a követelésekből eszközölt 1,240.000 pengőnyi leírás az előző esztendőben, e címen beállított tételt körülbelül 200.000 pengővel, meghaladja. Az üzlet jövedelmeiben beállott vissza­esést némileg ellensúlyozta az a tény, hogy a személyzeti és dologi kiadásoknál, de különösen — a kisebb nyereségből ki­folyólag — az adók tételénél voltak megtakarítások elérhetők. Az 1932. évi zárszámadások, szembeállítva az 1931. éviek­kel, a következő jelentősebb változásokat mutatják, A takarék- betétek összege 7,375.953 pengővel csökkent, a folyószámla­betétek pedig 6,502.311 pengővel emelkedtek, úgyhogy a két tétel egybevetett 302,326.658 pengős végeredménye mindössze 873.643 pengő visszaesést mutat a tavalyi 303,200.301 pengővel szemben. A takarék- és folyószámlabetétállományon kívül egyéb hitelezők nincsenek. Az aktívák között a pénztárkészletek, valamint a pénz­intézeteknél és bankcégeknél elhelyezett tőkék állománya 70,022.811 pengőről 51,590.970 pengőre csökkent, ami arra veze­tendő vissza, hogy a bank a magyar kincstár pénz- szükségletének fedezése céljából kibocsátott pénztárjegyekből megfelelő tételt vett át, továbbá, hogy a gazdasági életet. — amennyiben mobil kihelyezésekről volt szó — újabb hitelnyúj­tásokkal támogatta, ami különösen az adósok állományának 93,923.878 pengőről 105,061.958 pengőre való emelkedésében nyil­vánul meg. A váltótárca is emelkedést mutat és pedig 143,156.298 pengőről 144,455.563 pengőre. Az értékpapírok értékelése ez alkalommal is az egyes papí­roknál beállott áresések, illetve értékcsökkenések teljes mér­tékben való figyelembevételével az eddigi konzervatív elvek szerint történt. Az államadósságok, közk,ölesönök és egyéb értékpapírok állománya a mérlegben a muilit évi 10,237.15 í pen­gővel szemben 17,277.998 pengővel szerepelnek, vagyis 7,040.841 pengővel magasabb összeggel, ami a kincstárjegyek átvételé­vel van összefüggésben; viszont a pénzintézeteknél és egyéb vállalatoknál fennálló érdekeltségek ösazetge 38,811.759 pengőről 35,241.466 pengőre, vagyis 3,570.293 pengővel csökkent. A forgalmi adatok az egész, vonalon csökkenést mutatnak amennyiben az 1931. évi 13,604.678.000 pengős összforgalommal szemben az 1932. évben 8,695,007.000 pengő volt az összforgalom a főkönyv egyik oldalán s ebből a Pénztárforgalom 3,830.54í.000 p-ről 3.316,307.000 pengőre, a betétüzlet forgalma 3.131,154.0(10 pengőről 2.506,040.000 pengőre, a devizaüzlet forgalma vedig 4 856,395.000 pengőről 1.381,208.000 pengőre csökkent. Pénzügyi körökben örvendetes feltűnést keltett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank beszámolója A gazdasági kí- b ont akozás út j a: az építkezések sürgős megindítása Irta: KORÁNYI BÉLA redőnygyáros A sivár gazdasági válságból' való kibontakozás lehető­ségét vizsgálva, Németország példája int felénk. A német kormány megvalósította az ipar és a kereskedelem vér­keringésének felfrissítését azzal, hogy csökkentette a köz­terheket és kölcsönök folyósításával tette lehetővé a köz­munkák, a hidak, az utak építését, a csatornázási munkála­tok lefolytatását, valamint a villamosvasúti hálózatok ki­terjesztését. Nálunk bőven akad alkalom mindezeknek a nagy közmunkáknak az elvégzésére, azonfelül, hogy a ház- építkezések megindításában lelhetjük fel az érdekelt ipar­ágak és a kereskedelem talpraállítását. Az 1932. év a gazdasági válság sötét éjszakáját jelen­tette, de reméljük, hogy a most megindult esztendő meg fogja hozni az építőiparosságnak az oly régóta nélkülözött munkaalkalmakat. A kormányra és a főváros vezetőségére hárul az a nehéz feladat, hogy a megindítandó építkezésekhez szük­séges pénzügyi alátámasztást megadja és olyan 2—3 éves építési programmot állítson össze, amelyik megmozgatja az ipar és a kereskedelem ellustult erejét. Kétségtelen, hogy vannak pénzforrások, amelyek há­rom éven keresztül 50—50 milliós, tételeket a munkálatok rendelkezésére tudnak bocsátani. Felemlítem ezeknek sorában a rendelkezésre álló transzfer-pénzeket, amelyek­nek egy részét a Népszövetség hozzájárulásával fel lehet használni. Rá kell mutatnom a LÁB írtján kibocsátandó biztos kamatozású jelzálogkölcsönökre, valamint az OTI-koz és a MABI-hoz befolyó összegekre, amelyek ugyancsak felhasz­nálhatók az építkezések finanszírozására. Ebben a tekintet­ben könnyítést jelent a belügyminiszter úrnak az ígérete, aki nem zárkózik el az. engedélyek megadása elől. Kölcsö­nök folyósíthatok a LÁB útján az árvaszékeknél elhelye­zett pénzekből is, amelyek komoly összegekre rúgnak. De hozzáfoghat komoly építőmunkához a főváros is a Tabán parcellázása és a budai Szt. János-.tér környéké­nek igénybevétele révén, míg a többi telkeket háromévi épí­tési kötelez.ettségg"el nagyszerűen értékesíheti. Az utóbbi címen befolyó jövedelmekből az Attila-körút üres területe is kiépíthető. Itt említem meg, hogy volna lehetőség más pénzforrás megnyitására is. Ajánlatos volna, hla a kormány minden valutát, amelyet önként beszolgáltatnak, továbbá minden be nem jelentett magyar papírpénzt, amely most tezaurálva van, de ez év folyamán építkezési célokra fordítják: adőamnesztiában részesítsen. Meggyőződésem, hogy meglepő nagyságú összeg állana így a munkálatok rendelkezésére. Ha mindezek a pénz­források keveseknek bizonyulnának, akkor természetesen igénybe kellene venni az építési programúiba nagy bank­jainkat is, amelyek — 150 ezer építőiparos talpraállításá- ról van szó — bizonyára kiveszik részüket a nemzetfenn­tartó munkából. A munkaalkalmak helyes megteremtése az építő munkaprogramm sarkalatos alapfeltételét képezi és mert tulajdonképpen inségmunlcákról van szó, mindenféle luxus. IBflfllKSEIBIKBIEflISIHlllHBBBBftfllBBIIiBSIBflBlQlCIHIIKfllEEI B/lvA HÍRLAP Vállalkozónak, iparosnak és kereskedőnek aelkalozholetton a FÚVARO^^áP OCK>000<><>000<><>OOOC><XXXK>00000000<>000<5­o o o oooooS-

Next

/
Oldalképek
Tartalom