Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-01-25 / 4. szám
Budapest, 1933 január 25 A budapesti kereskedelem élet- halál harca az áruházakkal A fővárosnak életbe kell léptetnie a külön áruházi adót A magyar kereskedelem, főként pedig a budapesti kereskedelem, élet-halál harcát \ívja az egyes áruházak-kaÁ, amelyek legnagyobbrészt áJITami kedvezményeket bőségesen igénybevevő gyárvállalatok alapításai és elárusító szervei. Ezek az „áruházak“ a polgári egzisztenciák egész tömegét készülnek és fogják megsemmisíteni, ha idejekorán meg nem érkezik az a hatósági segítség, amelyet igen komoly és igen tiszteletreméltó miniszteri nyilatkozatok után joggal lehet várai. Csak a napokban tárgyalta elkeseredett hangulatú ülésén a Fővárosi Kereskedők Egyesülete a gyárvállalatoknak azt az illetéktelen versenyét, amelyet azzal gyakorolnak, hogy ők is detail-üzleteket nyitnak és amellyel a legális kereskedelmet életgyökerének legmélyén támadják meg. Ebben a versenyben szinte vezetnek — ők azok, amelyek leginkább szemet szúrnak — az úgynevezett Póküzletek. A város minden részében nyílnak ilyen üzletek, amelyek titokzatosságukkal és vásári kiabáló reklámjukkal akarják felhívni magukra a kevésbé ízléses közönség figyelmét. Ezek mögött a Pólc-áruházak mögött — ma már mind szélesebb rétegek kezdik tudni — a Gu-ttmann és Fekete állami segélyben részesülő gyár áll. Maga Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter fejtette ki, hogy a gyári szubvenciók nem arra valók, hogy a legitim kereskedelmet megöljék. Ennek a miniszteri szónak érvényt kell szerezni. Még akkor is, ha Guttmann, és Feketéék államilag hizlalt 'pókjaikról vám szó. Nem hinnénk, hogy a magyar államnak s a demokratikus,, a népi politikát hirdető kormánynak lenne Szíve, hogy engedje a legszolidabb és legbuzgóbb magyar adófizető osztály, a kereskedők pusztulását. Pedig ha az árúházak jogosulatlan konkurenciáját le nem törik, ennek be kell következnie. A gyári áruházak nem jutnak — úgy látszik — arra a‘belátásra,'hogy volt idő, amikor nekik is volt és lesz idő, amikor nekik is lesz szükségük a kereskedelemre. Jöhet !még idő, amikor gyilkos váddal állhatnak elő önmagukkal szemben, mert felfalták a legitim kereskedelmet. Az államhatalom legelemibb kötelessége, hogy védelmet nyújtson a kereskedelemnek, amely ma rpiusztulásu tan ítélve. Minden bolt, amelyet az államilag támogatott Pókok miatt becsuknak, kidobott pénz, mert ezektől a kereskedőktől többé egyetlen fillér adó be nem folyik. Pedig a kereskedő az, aki a legszorgalmasabb adófizető lóvén, táplálja az államot, az áruház pedig elviszi a szubvenciót. Itt nem segíthet más, csak az a rendszer, amelyet a németek már megvalósítottak és amelyet nálunk is észre kell végre venni. A fővárosnak módjában áll, hogy a legális kereskedelem védelmében a maga számára biz- tosítsa azt a jövedelmet, amely a külön áruházi adó címen Németországban már virágkorát éli. Az áruházi különadó bevezetését minden módon indokolja az a kivételes helyzet, amely ezeknek a gyári vállalatoknak jutott a szubvenció élvezése és a legitim kereskedelem leheng-erelése révén. A kereskedelemmel szemben nem szabad előnyösebb helyzetbe jutnia azoknak a gyárvállalatoknak, amelyek állami szubvencióval akarják az állam legjobb adófizetőit fizetésképtelenné tenni. A fővárosnak módjában van megoldani ezt a kérdést. Az áruházi különadó bevezetésével új jövedelemforrást nyit meg önmaga előtt, ugyanakkor pedig megvédi legjobb polgárait, a kereskedőket. A fővárosnak ’sürgősen meg kell csinálnia ezt az új adónemet. Értesülésünk szerint ennek megvalósítása érdekében illetékes körök igen komolyan foglalkoznak és küszöbön áll az akció megindítása. ^Megjelent a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1932. évi beszámolója. Pénzügyi és gazdaságpolitikai téren emberöltők óta nem nehezedtek reánk válságosabb idők a mostaninál. És szomorúan állapíthatjuk meg, •hogy a javulás jelei még mindig nem mutatkoznak. Csak reményeink csillannak fel és bizakodással tölthet el bennünket, ha behatóan figyelemre méltatjuk legré- 3lbb pénzintézetünk, a magyar pénzpiac sziklaszilárd váiánal,,' a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak gigantikus mérlegét. Az alább felsorakoztatott adatok önmagukban hordjak dicséretüket és e számok impozánsan bizonyítják^ azt a felkészültséget, a forgalom nagyságát és jelen tőségét, amelyet ez a hatalmas pénzintézet a magyar gazdasági élet frontján betölt, A bank vezetősége hagyományos üzleti szokásához híven a legnagyobb körültekintéssel és óvatossággal állította^ össze mérlegét. A feltárt eredményekre jogos büszkeséggel tekinthetnek Weiss Fülöp, a magyar pénzügyi élet- kiválósága és derék munkatársai, a bank igazgatói ás kitűnő tisztikara. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága <e hó 18-an Weiss Fülöp elnöklete alatt ülést tartott, amelyben megállapította, hogy az 1932. üzletév 4,546.817.71 P tiszta nyereséggel zárult az előző évi 5,133.753.32 pengő tiszta ayereeég- gel szemben. A nyereségáthozattal együtt a nyereség az 1931. évben 5,597.359.27 pengőt tett ki, szemben az 1932. évre kimutatott 5,544.188.52 pengővel. Az eddigi ’gyakorlatnak megfelelően több már lebonyolított üzlet nyereségének elszámolása ezúttal Is későbbi időpontra tartatott fenn-. Elhatározta egyben az Igazgatóság, hogy a február 7-én délután órakor megtartandó 91-ik rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 19-32. évi osztalék kifizetésére 2.000.000 pengő, vagyis részvényenként 4 pengő (tavaly 5 pengő) Leukoplast magyar gyártmány fordittassék, továbbá, hogy a rendes tartalékalap 1,000.000 pengővel, az alkalmazottak jólóti: intézményei pedig 60.000 pengővel javadalmaztassanak, ugyanúgy, mint a múlt évben. Javasolni fogja végül, hogy az intézeti épületek értékcsökkenési, alapjának javadalmazására AfiO.DOO pengő fordittassék, az előizö évi 200.000 pengővel szemben, az 19SS. üzletévre pedig 1,329.584.45 pengő nyereség vitessék elő. szemben a tavalyi 997.370.81 pengővel. A kimutatott tiszta nyereség a tavalyival szemben körülbelül IPA-kai csökkent, ami elsősorban, abban leli magyarázatát, hegy a kamat- és szelvényjövedelem körülbelül 390.000 pengővel, az ingatlanok hozama körülbelül 85.000 pengővel és a forgalom tetemes megcsappanása folytán a jutalékok címén kimutatott, valamint az értékpapír- és dcvizaüzletnél elért nyereség körülbelül 470.000 pengővel esett vissza; továbbá, hogy a követelésekből eszközölt 1,240.000 pengőnyi leírás az előző esztendőben, e címen beállított tételt körülbelül 200.000 pengővel, meghaladja. Az üzlet jövedelmeiben beállott visszaesést némileg ellensúlyozta az a tény, hogy a személyzeti és dologi kiadásoknál, de különösen — a kisebb nyereségből kifolyólag — az adók tételénél voltak megtakarítások elérhetők. Az 1932. évi zárszámadások, szembeállítva az 1931. éviekkel, a következő jelentősebb változásokat mutatják, A takarék- betétek összege 7,375.953 pengővel csökkent, a folyószámlabetétek pedig 6,502.311 pengővel emelkedtek, úgyhogy a két tétel egybevetett 302,326.658 pengős végeredménye mindössze 873.643 pengő visszaesést mutat a tavalyi 303,200.301 pengővel szemben. A takarék- és folyószámlabetétállományon kívül egyéb hitelezők nincsenek. Az aktívák között a pénztárkészletek, valamint a pénzintézeteknél és bankcégeknél elhelyezett tőkék állománya 70,022.811 pengőről 51,590.970 pengőre csökkent, ami arra vezetendő vissza, hogy a bank a magyar kincstár pénz- szükségletének fedezése céljából kibocsátott pénztárjegyekből megfelelő tételt vett át, továbbá, hogy a gazdasági életet. — amennyiben mobil kihelyezésekről volt szó — újabb hitelnyújtásokkal támogatta, ami különösen az adósok állományának 93,923.878 pengőről 105,061.958 pengőre való emelkedésében nyilvánul meg. A váltótárca is emelkedést mutat és pedig 143,156.298 pengőről 144,455.563 pengőre. Az értékpapírok értékelése ez alkalommal is az egyes papíroknál beállott áresések, illetve értékcsökkenések teljes mértékben való figyelembevételével az eddigi konzervatív elvek szerint történt. Az államadósságok, közk,ölesönök és egyéb értékpapírok állománya a mérlegben a muilit évi 10,237.15 í pengővel szemben 17,277.998 pengővel szerepelnek, vagyis 7,040.841 pengővel magasabb összeggel, ami a kincstárjegyek átvételével van összefüggésben; viszont a pénzintézeteknél és egyéb vállalatoknál fennálló érdekeltségek ösazetge 38,811.759 pengőről 35,241.466 pengőre, vagyis 3,570.293 pengővel csökkent. A forgalmi adatok az egész, vonalon csökkenést mutatnak amennyiben az 1931. évi 13,604.678.000 pengős összforgalommal szemben az 1932. évben 8,695,007.000 pengő volt az összforgalom a főkönyv egyik oldalán s ebből a Pénztárforgalom 3,830.54í.000 p-ről 3.316,307.000 pengőre, a betétüzlet forgalma 3.131,154.0(10 pengőről 2.506,040.000 pengőre, a devizaüzlet forgalma vedig 4 856,395.000 pengőről 1.381,208.000 pengőre csökkent. Pénzügyi körökben örvendetes feltűnést keltett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank beszámolója A gazdasági kí- b ont akozás út j a: az építkezések sürgős megindítása Irta: KORÁNYI BÉLA redőnygyáros A sivár gazdasági válságból' való kibontakozás lehetőségét vizsgálva, Németország példája int felénk. A német kormány megvalósította az ipar és a kereskedelem vérkeringésének felfrissítését azzal, hogy csökkentette a közterheket és kölcsönök folyósításával tette lehetővé a közmunkák, a hidak, az utak építését, a csatornázási munkálatok lefolytatását, valamint a villamosvasúti hálózatok kiterjesztését. Nálunk bőven akad alkalom mindezeknek a nagy közmunkáknak az elvégzésére, azonfelül, hogy a ház- építkezések megindításában lelhetjük fel az érdekelt iparágak és a kereskedelem talpraállítását. Az 1932. év a gazdasági válság sötét éjszakáját jelentette, de reméljük, hogy a most megindult esztendő meg fogja hozni az építőiparosságnak az oly régóta nélkülözött munkaalkalmakat. A kormányra és a főváros vezetőségére hárul az a nehéz feladat, hogy a megindítandó építkezésekhez szükséges pénzügyi alátámasztást megadja és olyan 2—3 éves építési programmot állítson össze, amelyik megmozgatja az ipar és a kereskedelem ellustult erejét. Kétségtelen, hogy vannak pénzforrások, amelyek három éven keresztül 50—50 milliós, tételeket a munkálatok rendelkezésére tudnak bocsátani. Felemlítem ezeknek sorában a rendelkezésre álló transzfer-pénzeket, amelyeknek egy részét a Népszövetség hozzájárulásával fel lehet használni. Rá kell mutatnom a LÁB írtján kibocsátandó biztos kamatozású jelzálogkölcsönökre, valamint az OTI-koz és a MABI-hoz befolyó összegekre, amelyek ugyancsak felhasználhatók az építkezések finanszírozására. Ebben a tekintetben könnyítést jelent a belügyminiszter úrnak az ígérete, aki nem zárkózik el az. engedélyek megadása elől. Kölcsönök folyósíthatok a LÁB útján az árvaszékeknél elhelyezett pénzekből is, amelyek komoly összegekre rúgnak. De hozzáfoghat komoly építőmunkához a főváros is a Tabán parcellázása és a budai Szt. János-.tér környékének igénybevétele révén, míg a többi telkeket háromévi építési kötelez.ettségg"el nagyszerűen értékesíheti. Az utóbbi címen befolyó jövedelmekből az Attila-körút üres területe is kiépíthető. Itt említem meg, hogy volna lehetőség más pénzforrás megnyitására is. Ajánlatos volna, hla a kormány minden valutát, amelyet önként beszolgáltatnak, továbbá minden be nem jelentett magyar papírpénzt, amely most tezaurálva van, de ez év folyamán építkezési célokra fordítják: adőamnesztiában részesítsen. Meggyőződésem, hogy meglepő nagyságú összeg állana így a munkálatok rendelkezésére. Ha mindezek a pénzforrások keveseknek bizonyulnának, akkor természetesen igénybe kellene venni az építési programúiba nagy bankjainkat is, amelyek — 150 ezer építőiparos talpraállításá- ról van szó — bizonyára kiveszik részüket a nemzetfenntartó munkából. A munkaalkalmak helyes megteremtése az építő munkaprogramm sarkalatos alapfeltételét képezi és mert tulajdonképpen inségmunlcákról van szó, mindenféle luxus. IBflfllKSEIBIKBIEflISIHlllHBBBBftfllBBIIiBSIBflBlQlCIHIIKfllEEI B/lvA HÍRLAP Vállalkozónak, iparosnak és kereskedőnek aelkalozholetton a FÚVARO^^áP OCK>000<><>000<><>OOOC><XXXK>00000000<>000<5o o o oooooS-
