Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-08-30 / 35. szám
Budapest,- 1933 augusztus 30, jmnßOi/Jiimfip Súlyosan úrinti a budget egyensúlyát az Izzólámpa-, a szón- ós a fázisadó Becsey Antal az ószi kampány aktuális problémáiról és a leg- fontosabbról: a pénzügyi stabilitás fenntartásának eszközeiről Jövő csütörtökön, szeptember 7-ón tartja a törvényhatóság első őszi tanácsülését, röviddel ezután kerül sor a szezónnyitó közgyűlésre, amelyen a nyári szünet alatt felgyülemlett kérdések egész sorát vitatja meg a törvényhatósági bizottság. Rengeteg az aktuális probléma, ezek közt is első helyen áll természetesen a jövő esztendő pénzügyi és gazdasági helyzetének kialakulása. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Becsey Antal törvényhatósági tanácstagot, az Egységes Községi Polgári Párt alelnökét, aki ezekről a legaktuálisabb kérdésekről a következőket mondotta: — A pénzügyi stabilitás zavartalan biztosítása az autonómia szerveinek eminens feladata. Sajnos, a főváros jövedelmei egyre zsugorodnak, ugyanakkor viszont fokozódnak a társadalmi és szociális terhek, de fokozott támogatást vár a fővárostól a gazdasági élet: az ipar és a kereskedelem is. Az adóbevételek csökkenése mellett a pénzügyi helyzet romlásának egyik legfőbb oka az üzemi jövedelmek csökkenése. E tekintetben vannak lokális okok is, amilyen például a nemrégiben rendszeresített izzólámpa-adó és a legutóbb elrendelt szénadó. A villanylámpák drágulása folytán kisebb lámpákat használnak, sőt a kiégett körtéket nem pótolják, ami végül is az áramfogyasztás csökkenésére vezet. A július 1-én életbeléptetett, mázsánkint 5—7 filléres szén-adó a főváros harmineöt-negyvenezer vagont kitevő hazai szénszükségletét számítva, évenkint kereken negyedmillió pengő új kiadást jelent, amelyet senkire nem lehet áthárítani, mert a, főváros nem drágíthatja meg sem az áramot, sem a gázt, sem a vizet. — A bevételek ilyen szomorú alakulása mellett sem redukálhatja minimumra a főváros a kiadásokat, mert ha csak a feltétlenül szükséges közmunkák kiadására szorítkozunk, ez az egyoldalú védekezés az általános adózásnál bosszulja meg magát. Óriási probléma az is, honnan teremtsük elő a szükséges fedezetet, amikor egyedül a fázisos forgalmi adó bevezetése következtében 3—i millió pengős bevételi hiányra kell számítani. — Az ipar és kereskedelem foglalkoztatásának egyik módja az áruhitel további igénybevétele a közmunkák terén, de itt is korlátokat szab a publikum fizetőképessége. Nagyszabású műszaki alkotásnak ígérkezik a távfűtés megvalósítása, amelyre két ajánlat érkezett be: az egyik a kelenföldi, a másik pedig a Lipótváros központi fűtésére vonatkozik. Úgy tudom, hogy Borvendég alpolgármester már legközelebb összehívja a bizottságot, amelynek tagjai az alpolgármesteren kívül: Wossala Sándor, Király'Kálmán, Bódy László és Lamotte Károly tanácsnokok, Kempelen Ágoston, Viola Rezső, Pénzes József, Lipkay Rezső, Tokody Dániel, Frischfeld Ede műszaki főtanácsosok, Hermann József, az Elektromos Művek igazgatója, Glötzer Gábor gázgyári igazgató, Modrovich Károly főmérnök és Günther Ferenc ügyész. A főváros még ebbén az évben dönt az ajánlatok sorsa felett, és amennyiben a szükséges jóváhagyások megtörténnék, remélhető- - -leg még az idén, de legkésőbb tavasz- szal megkezdhetik aztahatalmas mün- • • • ' kát, ' amely hosszú hónapokon át foglalkoztatja' a munkások százait és az ipar jelentékeny részét. ■ Jelenleg szünetelnek a Dunántúli 'Villamossági' Rt-gal' folytatott tárgyalások, de tudomásom- szerint már a legközelebbi hetekben újra előveszik ezt a kérdést és eldöntik végre, hogy áramátvétel, vagy pedig bérlet formájában veszik igénybe ézután a Sanhldai áramot— Az idén már most biztosítottnak látszik a Gázmüvek szénellátása. Lényégesen javít ja a helyzetet az Anatoliáhan le-, kötött 2500 vágón antracit, amelynek első transzportja a jövő hét végén érkezik Budapestre. Figyelemreméltó, hogy a külkereskedelmi hivatalnak sikerült az antracit ellenében vegyi terményeket, elektromos és mezőgazdasági gépeket, telefonkészülékeket, egészség- ügyi és kórházi berendezéseket elhelyezni Törökországban, ami által a fővárosnak ez az üzlete kedvezően befolyásolja az egész ország gazdasági tévéA székesfővárosi Gázmüvek óvek óta nagy propagandát fejt ki a gázfogyasztás és a gázfogyasztók számának növelése érdekében. Ebbe a propagandába bekapcsolták a magánszerelő iparosokat is, ami által két célt értek el. Egyrészt sok száz szerelő mestert juttattak munkához, másrészt a hálózat kiépítése revén a fogyasztást növelték. A budapesti bádogosok és szerelők még évekkel ezelőtt egy szövetkezetbe tömörültek, a „Budapesti bádogos és szerelőmesterek szövetkezetébe“. A szövetkezet tagjai új gázfogyasztókat szereztek és a Gázművek felügyelete mellett elvégezték a szerelési munkálatokat. Egy darabig nagy megelégedés uralkodott a szövetkezet tagjai között, hiszen munkájuk lényegesen megszaporodott. Később a szövetkezet számos tagja elégedetlenségét fejezte ki a szövetkezet elnökével, Farkas Jánossal és a szövetkezet több vezetőségi tagjával szemben. Azt állították, hogy a Gázművek révén nyert szerelési munkák legnagyobb részét a szövetkezet elnöke magának foglalta le és a munkák elosztásánál az igazságosság és arányosság elve nem érvényesült. Kitört a harc a szövetkezet tagjai között s e harc eredményeként az elégedetlenkedőket kizárták a szövetkezetből. A szövetkezetből kizárt szefelőmesterek ekkor felkeresték VéSsei Ede dr. gázgyári vezérigazgatót, elpanaszolták sérelmeiket és arra kérték a Gázművek vezetőjét, hogy a szövetkezetből kizárt szerelőmesterekkel is dolgoztasson az üzem. Véssei vezérigazgató kijelentette, hogy a Gázművek egyes szerelőmesterekkel üzleti kapcsolatot nem tarthat fenn, csupán szövetkezetbe tömörült szerelőmestereknek adhat munkát. A szerelők szövetkezetének kizárt tagjai erre szabályszerűen új szövetkezetbe tömörültek s ezután ismét munkát kérve jelentkeztek a Gázműveknél. „A budapesti gáz-, víz- és központi fűtés szerelőmesterek szövetkezete“ volt az új alakulás címe. Az új szövetkezetei ekkor nagy meglepetés érte. A Gázművek azt a kérdést intézte a bádogos- és szerelőmesterek ipartestületéhez, hogy van-e szükség kél olyan szövetkezetre, mely a Gázművek számára a szerelési munkát, elvégzi1 Az ipartestület alelnökei a Farkas János-féle szövetkezetben igazgatósági tagok s ezek vitán nem csoda, ha az ipartestület véleménye így szólt: elegendő egy szövetkezet. A pórul járt, új szövetkezetbe tömörült szerelőmesterek Huszár Aladár főpolgármestert -keresték fel küldöttségileg és előadták a történteket. A főpolgármester Borvendég Ferenc alpolgármestert kérte fel az ügy megvizsgálására s Borvendég alpolgármester azt az álláspontot foglalta el, hogy bár az eredeti régi szövetkezettel a Gázművek ép most akart hosz- szabb időre megállapodni, e megállapodást mindaddig nem hagyja jóvá, amíg a szerelőmesterek egymás között békét nem teremtenek. Az alpolgármester helyes álláspontját nyomban magáévá tette Becsey -Antal is, aki a bádogos- és szerelőmesterek ipartestületének díszelnöke. Becsey a szövetkezetek tagjai között dúló háborúságba mindeddig nem avatkozott bele, most azonban mindén erejét latba vetette az ellentétek elsimítása és a béke megteremtése érdekében. Ez látszólag sikerült is, amennyiben a szövetkezetből kizárt tagok kívánságait a régi szövetkezet vezetői honorálták és a két csoport megállapodott a béke- feltételekben. Elmulasztották azonban ezeket a feltételeket nyomban írásba foglalni s ezt később hiába követelték, már nem történt meg. A régi szövetkezetből kizárt szerelőmesterek most ugyanott tartanak, ahol pár hónappal ezelőtt: munkát a Gázmüvektől nem kapnak. kenységét. Ezt az akciót remélhetőleg még inkább ki lehet építeni a jövőben, mert hiszen a most lekötött kétezerötszáz vagon a gázgyár évi tizennyolcezer vágón szükségletének csak egy töredéke. # Becsey Antal végül foglalkozott a Rudasfürdő fűtésével is, amely még a régi kazánház eltávolítása előtt sürgősen megoldandó. Itt • nem látja helyesnek a Gellértből történő távfűtést, amely 200—250 ezer pengőt is felemésztene, célravezetőbbnek tartja, ha 4—5000 pengős befektetéssel a Rudas mellett újabb melegvíz-forrásokat tárnak fel, amelyek a fürdő fűtését jól elláthatják. Szükségesnek tartja ezenkívül a régóta sürgetett fővárosi geológiai osztály létesítését is, mert hiszen a Földtani Intézetnek a fővároshoz küldött legutóbbi jelentése azt bizonyítja, hogy a Budapest környékén megkezdett földgáz-kutatások máris pozitív eredményekről számolnak be, szükséges tehát ezeknek a kutatásoknak végére járni. A szerelőmesterek körében dúló harcokat Magyar Miklós szóvá fogja tenni a főváros legközelebbi rendes közgyűlésén. Mikor errevonatkozóan kérdést intéztünk Magyar Miklóshoz, a következőkot mondotta munkatársunknak: — A főváros legközelebbi közgyűlésére interpel lációt jegyzek be ebben az ügyben. Véleményem szerint minden budapesti becsületes, derék szerelőmesternek egyforma joga van a megélhetéshez, a munkaalkalmak elnyeréséhez. A döntő a munkák kiadásánál pusztán az lehet, hogy el tudja-e jól végezni a munkát a szóban forgó iparos vagy sem. Az a körülmény, hogy az iparos szövetkezet tagja-e, vagy sem, nem jöhet számításba. Nem tételezem fel, hogy a Gázművek bárkit is előnyben részesített a munkaalkalmak juttatásakor, de — minthogy nagyon sok bádogos mester keresett fel ilyen értelmű panaszával — interpellációmban fel kérem a polgármester urat, hogy ezt az ügyet a legalaposabban vizsgáltassa meg az illetékes ügyosztály által, nehogy igazságtalansággal lehessen megvádolni a főváros egyik nagyüzemének vezetőit. inni ■■ in ■> ■« ■> linn mm mm am mm au Áruhitellel építik meg a kelenföldi szennyvízátemelőt A Kelenföld csatornázása befejezéséhez közeledik. A főgyűjtők és a hozzácsatlakozó mellókcsator- nák csaknem teljesen elkészültek. Ezzel a munkával a nagykiterjedésű városrészen elhárították az építkezés legnagyobb akadályát, most már tehát hatalmas lépésekkel indulhat meg a nagyjövőjű kerület kiépülése, fejlődése. A kelenföldi csatornázás befejező aktusa a budai oldal új, déli szennyvízátemelő telepének létesítése lesz, amelyre a polgármester most írta ki a nyilvános versenytárgyalást. Az építkezést három csoportban hajtják végre. Az elsőbe az épületek elkészítése tartozik, a másodikban a telephez vezető szabadkiömlőt és a tápcsatornákat építik meg, a harmadik csoportban pedig az átemelőtelep gépberendezését, szivattyúit és egyéb felszerelését készítik el. Minden munkacsoportra külön kell a főváros előírása szerint ajánlatot tenni. Az építkezés költségeire a főváros háromszázötvenezer pengőt irányzott elő. Ez az ezklőszerinti óriási összeg azonban nem áll á fővárosnak készpénzben rendelkezésére, úgyhogy ezt a tekintélyes közmunkát is áruhitelezés! alapon végezteti el a főváros, amely a munkák átvételétől számított 35 hónap alatt egyenlő havi részletekben fogja kiutalni a vállalati összegeket, ami után a Nemzeti Bank hivatalos kamatlábánál egy százalékkal magasabb kamatot térít meg a hitelezőknek. Ennél a közmunkáknál is nagyrészben olyan in- ségmunkásokat kell alkalmazni, akiket a főváros a, munkanélküliek nyilvántartásából kijelöl. Kikötötte a főváros azt is, hogy az építkezésnél kizárólag ezeket a munkásokat szabad alkalmazni, akik legalább egyévi helybenlakást igazolnak. A nem szakmunkásokat csoportonként felváltva kell alkalmazni, hogy minél több embernek nyíljon munkaalkalom. A munkabérekre nézve is kikötéseket ír elő a főváros és kimondja, hogy a legkisebb munkabér óránkint 36 fillérnél kevesebb nem lehet. A kelenföldi szennyvízátemelőtelep munkáira szeptember 10-ig kell az ajánlatokat benyújtani és az építkezést már szeptember végén, vagy október elején el is kezdik. Elhcsercdcfl harc dűl a budapesti szerelő- mesterek közt a Gázmüven munkái miatt Interpelláció a felmerüli panaszok kivizsgálása érdekében
