Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-08-30 / 35. szám

Huszonkettedik évfolyam Budapest, 1933. augusztus 30 35. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE......................24 PENGŐ FÉLÉVRE..................................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban H Telefon: 13-7-15 — Postacsekk : 40.424 Városok harca Az egész magyar föld leírhatatlan küzdel­met folytat a megélhetésért- De ugyanakkor nem feledkezik meg arról sem, hogy évszáza­dok .szülte és évszázadok megőrizte kultúrá­ját megtartsa és tovább ' építse. Csak aki a mai magyar életet tökéletesen ismeri, az lehet tisztában vele, hogy mit jelent ez a hősi küz­delem. Ismerjük a falut, az anyaföld élet­halál harcát, látjuk, hogy a természet mérhe­tetlen termékenységgel siet jutalmazni az em­ber elkeseredett nagy munkáját és mégis a föld gazdag áldása mellett nyomorúság fel­hői lengnek a falu fölött. És ugyanakkor, ha egy tekintetet vetünk a magyar városokra, tökéletesen azonos kép tárul elénk. A városi lakosság soha olyan termelő erőben, alkotó zsenijének teljességében nem volt, mint ma. Ha statisztikát veszünk elő, látnunk kell, hogy a falu kultúrája napról-napra emelkedik, a vá­rosi polgárság pedig szociális és kulturális tevékenységét felfokozott mértékben folytatja. A falu és a város hőskora ez egyaránt. A városok csodálatos erőfeszítése azonban min- denekfelett való. Ma a tiszaparti nagy metro­polis rendez szegedi hetet és olyan magasan lobogtatja kultúrájának zászlaját, hogy az or­szág határain túl is efelé a vidéki magyar város felé terelődik a figyelem. A magyar mezőgazdaság sorsa zuhant csak olyan nagyot a békétől máig, mint amilyet Szegednek kel­lett zuhannia. Az ország közepéről a trianoni gyilkosság a magyar kultúra határszéli bás­tyájává tette ezt a várost. És hány ilyen ma­gyar város van! Városok, amelyeknek egész életerét átvágták, városok, amelyeknek vég­tagjait vágta le a trianoni határ, de vannak olyan városok is, amelyek szomjan halnak, ha a „hódító“ hatalom birtokosai odaát, túl a határon úgy akarják. Ezeknek, Szegednek és társainak, amelyek Trianon után úgy marad­tak, mint a szárazra dobott hal, most kell új életet keresniök, most kell újra járni, beszélni tanulniok. A most lefolyó szegedi hét a ta­núja, milyen csodálatos, milyen Istenáldott erővel küzdöttek meg ezek a városok a világ- történelem legszörnyűbb justic-mordjával. És Szeged után jönni fognak a többiek. Divat lett, gyönyörű egészséges, biztató di­vat lett, hogy a magyar városok hallatnak magukról, a magyar városok külön egyéni életet kezdenek élni, amelyből mindegyiknek gyönyörűen kivirágzik a maga individuali­tása és a maga egyéni ízű, színtiszta magyar kultúrája. Ma Szegeden estünk ámulatba, hol­nap jön a másik, azután a harmadik és bi­zonyosak vagyunk, hogy végig a sorban, minden magyar város jelentkezni fog és min­den magyar város megcsinálja egylőre ide­haza, azután majd kifelé a maga külön egyéni idegenforgalmát. Mi budapesti polgárok örömmel, szeretet­tel és büszkeséggel látjuk város-testvéreink nagyszerű megmozdulását. Boldogok vagyunk, hogy mi adhattuk meg nekik a példát, mi kezdtük meg a sort, mi tanítottuk ki a mód­szerekre, mi csináltunk kedvet ezeknek a lel­kes magyar városoknak, hogy rettentő ma- gukbarogyottságukból ugorjának talpra és in­dítsák meg a küzdelmet a maguk életének érde­kében. Ha városaink ezt a munkát tovább fo­kozzák, ha hatalmas kulturmegmozdulásaik és kultúrprodukcióik mellett arra is gondolni fognak, hogy a külföldi vendégek számára kényelmet és szórakozást is tudjanak nyúj­tani, akkor a budapesti idegenforgalom mel­lett hamarosan győzni fog a magyar idegen- forgalom is. Ezt pedig Budapestnek nem irigy, hanem örvendező, boldog szemmel kell néznie, mert nem igazi idegenforgalom az, amelynek Budapest falainál meg kell állnia, az igazi idegenforgalomnak szerte kell ágaz­nia az országra, be kell hálóznia az egész ma­gyar földet. Egy egészségtelen, suta idegen- forgalom helyett a teljes, kerek magyar ide­genforgalom az, amely Budapest jövőjét 1« biztosítja. . ; Huszár Aladár főpolgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a városháza meginduló munkáiról ..A Közvélemény nyugodt lehel, hogy a Vásárpénztár agyének elbírálásánál a legszigorúbb szempontok fognak érvényesülni." — „A nemzetközi események kedvező ha­tása alatt a világ figyelmének középpontjába kerültünk." A városháza vakációja lejárt. Napok kérdése és újból megkezdődik a munka, amelynek szakadatla­nul folyamatosnak, gyorsnak, átütő erejűnek és ered­ményesnek kell lennie, mert különben azok a vesze­delmek, amelyek részint pénzügyi, részint szociális szempontból Budapest fölött sötét felhőkként tornyo­sulnak, nem lesznek elháríthatók. Szeptember 7-e az a nap, amelyikkel a városháza őszi szezonja meg­kezdődik, mert ezen a napon jön össze először a tör­vényhatósági tanács, amelynek ülését rövidesen kö­veti a közgyűlés, majd a különböző szakbizottságok üléseinek sorozata, úgy, hogy minden remény meg van arra, hogy szeptember második felében már sor kerül a jövő évi költségvetés megvitatására is. A törvényhatóságnak ez az új munkaszezónja, az ehhez fűződő remények, a gondok és a megoldandó problémák sokasága megokolttá tették, hogy felke­ressük, dr. Huszár Aladár főpolgármestert és^kér- dést intézzünk hozzá az elkövetkezendő munkáról. Az alábbiakban a főpolgármester élesen világítja meg a főváros mai helyzetét és rámutat azokra a problémákra, amelyek már az ősz folyamán sző­nyegre kerülnek és sürgős megoldásra várnak. A Fővárosi Hírlap számára a következő nyilat­kozatot tette — A küszöbön allo őszi inunkaevadban a törvényhatóság figyelmének legelsősorban a főváros helyzetének biztosítására és a költségvetés helyes felépítésére kell irányulnia. A költségvetési tervezet összeállítása már folyamatban van és két­ségtelen, hogy ez a mujika igen súlyos fel­adat elé állítja az adminisztrációt. Ennek legfőbb oka az a sajnálatos körülmény, hogy a jövedelmekben bizony igen jelenté­keny kiesésekkel kell számolnunk. Fokozott takarékosságra van tehát az egész vonalon szükség, hogy a városkormányzás menetét biztosítsuk és a meglévő intézeteket alimen- tálni tudjuk. — Az érdeklődés homlokterében kétség­kívül a Vásárpénztár ügye áll. Ez olyan súlyos probléma, amelyet szintén hamarosan és eredményesen likvi­dálni kell. Ebben a tekintetben teljesen egyöntetű a székesfőváros összes irányító tényezőinek az állásfoglalása. Természet­szerűen én magam is azon a szilárd állás­ponton vagyok, hogy a visszaéléseket feltétlenül és kemé­nyen meg kell torolni és azokat, akik akár kényelmességből, akár haszonlesésből a fővárosnak súlyos károkat okoztak, felelősségre kell vonni. Mindenki egészen természetesnek találja, hogy már csak a közmorál szempontjából sem járulnék hozzá, hogy ennek az ügynek a legkisebb része is eltussolható legyen. Ez azonban nemcsak az én egyéni véleményem, tökéletesen egyetért velem a polgár- mester úr is és vele együtt az összes pártok vezetői. A közvélemény nyugodt lehet, hogy a Vá­sárpénztár ügyének elintézésénél és elbírá­lásánál a legszigorúbb szempontok fognak érvényesülni. — Üjból napirendre fog kerülni az év folyamán a Dunántúli Villamossági Részvény- társasággal kötendő megállapodás kérdése is. Minden reményem meg van arra, hogy ezt az ügyet is meg tudjuk úgy oldani, hogy az ország és a főváros eminens érdekeit egyaránt kielégíthetjük. " — Remélhetőleg még az ősz folyamán szőnyegre kerülhet a Tabán kérdésének elintézése is. Bízni kell abban, hogy a beérkező pálya­munkákról való döntés, valamint a köz­munkák kiadása is gyorsan és simán tör­ténhetik meg'. Ez az akció kétségkívül ked­vezően fogja éreztetni hatását az ipar és a kereskedelem szempontjából, egyben pedig segítségünkre lesz a munkanélküliség prob­lémájának megoldásában. — Sürgős feladat az új lakbérleti szabályzat megalkotása is. Ez a kérdés már amúgyis régóta vajúdik, pedig ezt minden körülmé­nyek között a fővárosnak kell megoldania. — Szívesen emlékezem meg azokról a kitűnő eredményekről, amelyeket a főváros az idegenforgalom fellendítése körül ért el. Örömmel állapítom meg, hogy ez az ügy jókezekbe van letéve. Budapest idegenforgalma az utóbbi hónapokban igen kedvező ^ eredményeket tudott elérni, ami­nek elsősorban az volt az alapja, hogy Budapestet sikerült valóságos világesemé­nyek színhelyévé tenni. Ilyenek voltak a nemzetközi újságíró kongresszus, a világ- jamboree, Valamint az evezős Európa-baj- nokság. A nemzetközi események kedvező hatása alatt kétségkívül a figyelő világ kö­zéppontjába kerültünk és tény az is, hogy soha annyi idegent nem lehetett látni Budapest utcáin, mint a leg­utóbbi hónapokban. A Szent István Heti ünnepségek is nemzet­közi keretben folytak le. Ezen a téren azon­ban még többet, még sokkal többet kell al­kotnunk. Különösen a fürdőváros program­jának megvalósítása körüli teendők, a gyógyfürdők tökéletesítése és a gyógyfor­rások kincseinek fokozottabb kiaknázása azok a tényezők, amelyekre különös súlyt szeretnék helyezni. Nagyon fontosnak tar­tom a Rudas-fürdő^ környékének gyógy- udvarszerü kiképzését, mert ott olyan érté­kekkel rendelkezünk, amelyeket parlagon hevertetni nagy hiba volna. Mirajtunk áll, hogy ezeket a kincseket az emberiség szá­mára minél nagyobb mértékben hozzáfér­hetőkké tehessük. ..................... #■ Ed dig szól Huszár Aladár főpolgármester nyilat­kozata, amely felsorolja a törvényhatóság őszi mun­kájának legfőbb feladatait. Ezek között elsősorban Budapest pénzügyeinek rendezését, a Vásárpénztár ügyének likvidálását, a Tabán kérdésének megoldá­sát, a dunántúli centrálé kérdésében a kormánnyal való megoldást és az új lakbérleti szabályzat meg­alkotását. Csupa megnyugtató és bíztató kijelentés van a főpolgármester mondataiban, így elsősorban azok a kijelentések, amelyek mindenkit megnyugtat­Huszár Aladár úr. főpolgármester:

Next

/
Oldalképek
Tartalom