Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-08-16 / 33. szám
JűvÁu^Fyíi^bLp Budapest, 1933 augusztus 16, mmmmmmmmmmmammammmmk A nagyváros útja a világváros felé A főváros monumentális centruma az Andrássy-út és az Erzsébet-tér egybekapcsolásából fog kialakulni Kertész K. Róbert államtitkár Budapest fejlesztésének nagyszerű perspektívájáról PESTI KIRAKAT Csencs Nem tudok mást mondani, de a szó legszorosabb értelmében, megkótyagosodtunk mi, pestiek ettől a világ jámbor eetól. Hogy a magyar vidék is ugyanezt tette, az csak természetes. Azért vagyunk mi, Budapest, szellemi vezére az egész magyarságnak. Az ember szinte számokat sem mer mondani, hogy milyen tömegben tódulnak az emberek a gödöllői táborba és milyen lelkesedéssel fizetik azokat a kétségbe- ejtően nagy árakat, amiket ott a pohár sörtől a bécsi szeletig mindenért szednek. De nem is csodáljuk ezt a megkótyagoso- dást, mert itt járt közöttünk az a csodálatos öregember, az a Baden-Powel, aki ezt az egész cserkészhistóriát kitalálta. Vájjon, hogy gondolkozott, mit képzelt, amikor az első, lépéseket megtette? Mert egészen bizonyos, hogy akármilyen nagy gondolat volt az övé, az a gondolat mérhetetlen magasságokban túlszárnyalta önmagát. Én nem merem elhinni még azt sem, amit most a saját szememmel látok, nem merem elhinni, hogy ez a mezítelen térdű öregúr, ez a spleenes angol lord csakugyan arra gondolt eredetileg, amit ma csinál, hogy az egész világ gyerekeivel egyszerre játszik. Ott álltam mellétté, néztem szelíd arcát, hallgattam kedves, csevegő hangját a magyar kormány díszes teáján és ezernyi kérdés tódidt az agyamba. Ez a furcsa öregúr megcsinálta azt a viccet, amit a társasági életben még sohasem láttunk. Mi, szegény pesti civilek, miniszterek, mágnások, diplomaták, főpapok, tábornokok és újságírók mindegyikünk a maga díszruhájában vonult föl, tehát káprázatos cingulusok, tündöklő ordók, pompázó egyenruhák, ragyogó plasztronos frakkingek egymás hegyén-hátán; míg ők mezítelen térddel, egyszerű cserkészruhában, legtöbben lenge alsónadrágban, kurtaujjú ingben kény elme skedtek közöttünk. Olyan békés, kedves emberek és mégis csupa katonai drill, szervezettség, fegyelmezettség, úgy hogy az embernek nem megy ki a fejéből, hogy ez a Baden Powell a háború eszközeivel, a háború fegyvereivel megteremtette a béke hadseregét. Aki csak egyetlen egyszer hallotta hacsak rádión is, hogy mi megy végbe egy esti tábortűz mellett, az igazolva látja a mi mondásunkat. Igenis, a háború eszközeivel, a háború fegyvereivel csinálják a békét• Nincs egyetlen hang, amely egy ilyen tábortűz mellett a felsőbbség kommandója nélkül hagyná el a fiúk torkát és mégis érezzük, tudjuk valamennyien, hogy a szívük egy ütemre ver. Különböző nemzetek ifjú generációi, jövendő harcos katonái ezek, akik boldog békében, páratlan emberszeretettel, bajtársi érzéssel borulnak egymás szívére. Ahogy azok az „eljen“-ek és a többi, sarkából kiforgatott, az idegen kiejtés kerekébe tört magyar szavak elhangzanak, valamennyien tudjuk, érezzük, hogy tízezrével szereztük meg magunknak az olyan barátokat, akiknek az élete majd csak most virágzik ki és akik majd visszatekintve a boldog ifjúság gödöllői tábortüzére, soha lelkűkben, szerete- tükben meg nem ingatható magyarbarátokká fejlődnek. Ezek a drága fiúk, akik már azt is tudják magyarul, hogy „Debrecen“, akik úgy eszik a paradicsomlevest, mint mi, akik egy magyar nótáért vissza-,,jódniz“-nak, akik egy magyar táncért a maguk hindu táncát lejtik el; ezek a fiúk belevittek a budapesti életbe egy szót, egy fogalmat, egy furcsa ősi valamit. Azt mondják, hogy csencs. Azt mondják, hogy ők csencsolnek. A skót cserkész odaadja a tarka szoknyáját a magyar fiú nadrágjáért. A holland fiú letépi a gombját a magyar fiú gombjáért, odaadják a kalapjukat, odaadják az utolsó ingüket a mi utolsó ingünkért. Gyerekek! Csencs! Itt sokkal több történt. Ti elcsencsoltátok a szíveteket a mi szívünkért. Pogány Béla. Gyógyszer- és vegyszerüvegek: Vendéglői és háztartási üveg- és porcellán- edények nagykereskedése. Fried Ferenc és Marcell Budapest, VII., Akácfa-utca 32. Telefon 41-6-38. „CC/miDGET L, BŐSZÖRMÉNYI-ÜT 28. (M, 76. rlUamo* menté*, S-m m tóban.) ftmXMZK — SÖRÖZŐ — Bitit) GEHZALOH — K Cl ÖNTSÜK == 5 órai tea = miu« | délután és este 1 Mills • CHARLES LAX Jaix-*enek*ra. Augusztus közepe, nyár, kánikula, — a nyári szünet kulminációs pontja, — hetek választanak még el az őszi szezón, a munka megindulásától. A nagy nyári vakáció kezdetén megvontuk az elmúlt év mérlegét, — érdekesnek látszik most: mit hoz, illetve, mit kellene hoznia a jövő évnek. — Mi a teendőt — tettük fel a kérdést Kertész K. Köbért h. államtitkár, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja, a város- építészet, rendezés és fejlesztés kiváló szakértője előtt, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Mi a teendő? Erre a kérdésre kell megfelelnie annak, aki Budapest székesfőváros fejlesztésének problémájával foglalkozik. Márpedig ezzel a kérdéssel rövidesen foglalkozni kell. Aminthogy kétségtelen, hogy foglalkozni kellett volna már régebben is, azokban az időkben amikor Budapest világvárossá fejlődésének stádiumába lépett. Nagyvárosból, akár főváros legyen az, — akkor válik világváros, amikor a kontinentális forgalom közlekedési csomópontja lesz, amikor a lakosság száma eléri az egy milliót s amikor a környékbeli városok és községek valamilyen természetű beolvasztása elkerülhetetlenül szükségessé válik. Ebben a stádiumban merülnek fel a legsúlyosabb problémák. — Tehát: mi a teendő? — Meg kell állapítani a főváros lakosságának települési rendszerét. Vagyis: előre megállapított és rendszeres program szerint kell történnie a városterület beépítésének. Itt gyakorlati szempontból figyelemmel kell lenni a Duna folyamra, — esztétikai szempontból pedig úgy a városképek, mint a földterületek, hegyvidékek képies kialakítására kell ügyelni. — A település függvénye a közlekedési kérdések megoldása. Mik itt a teendők? — Gondoskodni kell a sűrűn lakott belső városrészek megfelelő közlekedési lehetőségeiről, a körutakról és radiális sugárutakról és biztosítani kell a periferikus negyedek egymásközti s a városcentrummal való összeköttetését. — A közlekedés alapfeltétele a jó városrendezési útvonalvezetés és lényeges tényező az, hogy a világvárost helyesen kapcsolják be a vasúti forgalomba. Szükségesnek látszik tehát a pályaudvarok elhelyezésének gyökeres rendezése. — Nem szabad megfeledkezni a társadalom egészét érdeklő sporttelepek célszerű elhelyezéséről — a Duna két partján. Az északra fekvő partok a jövőben valószínűleg a víziMÁGNÁS keverék, középamerikai és columbiai kávéfajtákból összeállított erőteljes ízű kávé 14 kg ...........3*70 Me inl Gyula r.-t. sportok (evezén, úszás) céljait fogják szolgálni, a déli partok mentén pedig a szárazföldi sportok területeinek kell helyet kejelölni, — A modern élet egyik nagyszabású követelménye a légiközlekedés igényeinek kielégítése. Ez alatt azt értem, hogy a modern technika szellemében tökéletesen kielégítő repülőtérre van Budapestnek szüksége. A külföldi metropolisok általános törekvése a centrálisán elhelyezett repülőtér, amelyhez kijutni nem jelent valóságos utazást, mint a budapesti repülőtérre, Mátyásföldre, ahol amúgy is szűknek bizonyul a rendelkezésre álló terület. — Esztétikai követelmény a tetszetős városkép kialakítása. Nálunk elsősorban a Dunapartok megfelelő kiképzése s egy kellőképpen méretezett városi központ kreálása a tennivaló. Amennyire általánosan érzi mindenki azt, hogy a Dunapartok kialakítása még sok kívánnivalót hagy hátra, éppen olyan bizonyos az is, hogy nagyszabású térhatásokban bővelkedő belső városi központ hiányában fővárosunk nélkülözi azt a centrumot, amellyel pedig történelmi múlttal bíró kisebb városok is rendelkeznek. Ilyen centrum volt annakidején a régi Városház-tér. — A világvárossá felnövekedett Budapest monumentális középpontját ott kell keresnünk, ahol a Szent István templom szabaddátétele, az Andrássy-út betorkol- lásának kérdése kapcsolatba jut az Erzsébet- tér felhasználhatásával. A centrumba tartozik az új Nemzeti Színház elhelyezése, az új Erzsébet Sugárút elindítása, az új Központi Városház, a Kossuth Lajos-utca, Rákóczi-út és Belső Körút keresztezése, a Múzeum-körűt megoldása, esetleg a gróf Károlyi-palota becsatla- koztatásával, a Kálvin-tér rendezése, a Vám- ház-körút megoldása a Vásárcsarnok s a méltánytalanul elhanyagolt Vámház beiktatásával. Ez a hatalmas városközponti terület, amely a város szívét kapcsolja be a Ferenc József-híd révén a fürdővárosi eszmekörbe, olyan központot adna, amely méltóképpen vehetné fel a versenyt a nagyszerűen szabályozott Bécs hasonló centrumával, amely az Operától a Votivkircheig a monumentális városképek egész sorozatát öleli fel. — Az említett fürdőváros kérdésénél egyelőre a megfelelő területek biztosítása az első követelmény. Természetes, hogy itt elsősorban a budai Dunapartra gondolok, a Gellért-fürdőtől északra, a Rudas- és Rácz-fürdők figyelembevételével s az új tabáni városrészt ebből a szempontból is kielégítő módon rendezve. — Teendőink közé fog tartozni a város- fejlesztési koncepció keretében a leggondosabban ügyelni a történelmi múlt emlékeire s azokra az emlékművekre, amelyeknek műtörténeti jelentősége az általános és helyi kultúra, valamint az idegenforgalom szempontjából nemzeti értéket képvisel. Eklatáns példa erre a belvárosi plébánitemplom, amely az Erzsébet királyné szoboremlék elhelyezése óta közelebbi műtörténeti kutatások tárgya. Az ősi templom csodálatosan szép középkori jellegzetességei most egymásután bontakoznak ki. — Mindezek az érintett problémák rendezése s a velük kapcsolatos teendők megállapítása nem lehet egyetlen emberi agy feladata. A legkülönbözőbb szakemberek, várospolitikusok, közgazdászok, szociológusok, közlekedési szakértők, építészek, mérnökök, műtörténészek, városhigienikusok összhangba hozott, áldozatos kollektív munkásságától várhatjuk^ csak azt a tökéletes^ megoldást, amely beteljesülése lesz annak az álomnak, amelyet boldog Nagymagyarország fővárosáról szövünk. KOSSÁNYI ISTVÁN műmalomkőgyár BUDAPEST, V., VISEGRÁDI-UTCA 53. TELEFON: 914—94. ALAPÍTVA 1903. Darálókövek. Csiszolóáruk. Fényesítő masszák.
