Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-07-26 / 30. szám
Budapest, 1933 július 26. ^^rihoÄJT/mmp 7 az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. Előfizetési ár: egész évre .......................24 pengő fé l évre............................12 pengő Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfizetőket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. A SZERKESZTŐSÉGBŐL. Dacsó Emil, a Fővárosi Hírlap felelős szerkesztője néhány hétre elutazott a fővárosból. Távol- létében a szerkesztésért Illés László szerkesztő felelős. A BUDAFOKI-UTI FECSKEFÉSZKEK Háztulajdonos és bérlő harca a nyomortanya jövedelméért A budapesti I—III. kerületi járásbíróság érdekes helyszíni szemlét tartott a budafoki-út egyik telkén. Özv. Szabó Imréné háztulajdonos furcsa keresetet nyújtott be a bírósághoz, ahol elpanaszolta, hogy telkét a Budafoki-út 45. szám alatt az ő tudomása nélkül annyira teleépítette a bérlője, hogy a sok „épülettől“ alig ismerte fel a telkét. A dolog előzménye az, hogy Lettner István nyolc évvel ezelőtt a telek akkori tulajdonosával, Dukesz Pállal olyan megállapodást kötött, hogy a telekre előzőleg már felépített épület, minthogy annak anyagát és munkáját a bérlő adta, kizárólag a bérlő tulajdona. Kikötötte azonban a tulajdonos, hogy a meglévő épülethez fa-, tégla-, vagy vályogépítményt csak az ő hozzájárulásával szabad hozzáépíteni. A szerződés további feltétele az volt, hogy a szerződés kötésekor ott lakó, vagy bérlő személyeken kívül új lakót, vagy helyiségbérlőt csak a tulajdonos beleegyezésével szabad behelyezni. A kérdéses telek utóbb Szabó Imre tulajdonába ment át, akinek halála után az özvegy, mint haszonélvező rendelkezett a telekkel. Az özvegy azt panaszolja, hogy ő 200 pengő évi bérért adta bérbe Lettnernek a telket, aki a szerződés rendelkezései ellenére átalakította az építményeket, újakat épített és tizenkét albérlőt helyezett el, akiktől havi 260 pengő bért szed. Ezenkívül az udvar egy részét a szomszédos vállalat részére tégla lerakodó helyül adta bérbe, végül pedig az udvaron kis kézi kocsikat helyez el s ezekből is jelentős hasznot húz. Az özvegy álláspontja szerint annak idején a bérösszeget azért állapították meg olyan alacsony összegben, mert határozottan kikötés volt, hogy a tulajdonos beleegyezése nélkül a bérlő másként nem értékesítheti a telket, mint azt a szerződés körülírta. Mivel pedig a bérlő a szerződés ellenére az ö beleegyezése nélkül építkezett és vett albérlőket, a többjövedelemből őt, mint háztulajdonost arány- lagos rész illeti meg. Ezt az igényét negyedévenként ötszáz pengőben számítja fel s ily értelmű marasztalást kért a bérlő ellen. A bíróság mindenekelőtt szakértőt hallgatott meg, aki véleményes jelentést adott arról, hogy milyen építkezések voltak a telken annak bérbevételekor és milyen változtatásokat eszközölt a telken a jelenlegi bérlő. A szakértő a jelentés mellé rajzokat is mellékelt, amelyek az egész helyzetet feltüntetik. A bérlő a keresettel szemben érdekes védekezést terjesztett elő. Azt állította, hogy a helyzet korántsem olyan rózsás, mint azt a szépen kicir- kalmazott mérnöki rajz mutatja, mert bizony a szép rajzon feltűntetett „épületek“ nem egyebek, mint nyomortanyák, ahol csak földhöz ragadt szegény emberek, nincstelenek laknak. Nagy gond, nagy fáradtság és főleg nagy kockázat ilyen bérlőkkel bajlódni, akiknek nagy része csak addig fizet, amíg nekik jól esik, mert a házbért rajtuk behajtani lehetetlen. Előadta továbbá, hogy ő a területet csatornáztatta a tulajdonos beleegyezésével, aki mindenkor tudomással bírt a lakók változásáról és hallgatagon hozzájárult úgy az építkezéshez, mint a bérlők személyében történt gyara—— iiiMW«nmiwiir,»üiaa«ra—a——— Hunyadi János """""terhészeteskeserűviz""1""™ AZ EMÉSZTŐSZERVEK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVIZE. EGY HÁZTARTÁSBAN SEM HIÁNYOZHAT hatAsAban FELOLMULHATATLAN SflXLEHHER MDDÄS, BUDAPEST podásról. Nem is kívánt tőle egybet, mint azt, hogy az adókat fizesse s ennek eleget is tett. Állítása igazolására tanúkat jelentett be, egyúttal kijelentette, hogy amennyiben a háztulajdonos a csatornázásra fordított 950 pengő költségét megtéríti és az összes épületek ellenértéke fejében négyezer pengőt fizet, ő hajlandó az összes felépítményeket lakókkal együtt a háztulajdonosnak átadni. Végül azon az alapon is elutasítani kérte a ház- tulajdonos keresetét, mert a bérek amúgy is estek s ennek a nyomortanyának a lakói jórészt fizetés nélkül távoznak rövid ottlét után. A felek ezután helyszíni szemlét kértek s a bíróság ki is szállott a vitás telekre, ahol fecskefészkek módjára odaragasztott, sárból, vályogból összerakott „épületeket“ talált, egyiket a másik hátán, összevisszaságban, rendszertelenül, emberi lakásra alig használható állapotban. Az „épületekre“ sem építkezési, sem lakhatási engedélyt nem kaptak s az egész helyszín valóságos nyomortanya képét mutatta. A helyszíni szemle befejezése után a bíróság új tárgyalási határnapot tűzött s ekkor fog eldőlni, hogy a háztulajdonos milyen arányban részeesül a budafoki úti „fecskefészkek“ bérjövedelméből? V. J. Barczen Gyula és Zsembery Gyula kitüntetése. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére, Barczen Gyula ny. Budapest székesfővárosi tanácsnoknak 35 éven át teljesített érdemes szolgálata elismeréséül, továbbá dr. Zsembery Gyula ügyvédnek, a székesfővárosi községi takarékpénztár ügyészének, a Magyar Turista Szövetség másodelnökének, a magyar sport terén kifejtett lelkes és önzetlen tevékenysége elismeréséül, a magyar királyi kormány- főtanácsosi címet adományozta. Bécs és Budapest. Az osztrák főváros ezidei költségvetése kereken 60 millió schilling deficitet tüntet fel. A város tanácsa békésen megegyezett a községi tisztviselőkkel, valamint az üzemek alkalmazottaival. hogy a hiány csökkentésére a fizetéseket és a; béreket le fogják szállítani. Havi 200 schilling fizetésre nem terjed a csökkentés, ez összegen felül azonban négy és fél—tíz százalékos a fizetésleszállítás, aminek révén a deficit 12.5 millió schilling gél csökken. A hiányt úgy akarja a városi tanács eltüntetni, hogy minden községi közmunkát és házépítést a jobb időkre halaszt. — Minden célzatosság nélkül közöljük ezt a hírt és utalunk arra, hogy évekkel ezelőtt bizonyos oldalról mindig Bécs kitűnő pénzügyi megalapozottságát emlegették Budapesttel szemben. A magyar főváros akkor sem volt és ma sincs rossz helyzetben és nem kell 60 milliós deficitekkel megbirkóznia ahhoz, hogy feladatait hiánytalanul elláthassa. Nagyarányú szervezkedés indult meg a (léli választókerületben. Az Egységes Községi Polgári Párt és a Nemzeti Egység Pártjának a déli választó- kerületben levő nagyszámú szervezetében teljes erővel megindult az egyes kerületi alakulatok kiépítésének munkája. A Belvárost, Zuglót, József- és Ferencvárost és Kőbányát magábafoglaló választókerület egyes körzetében XJsetty Béla és Payr Hugó országgyűlési képviselők naponta összejöveteleket rendeznek, amelyeken tájékoztatják választóikat az aktuális városi és országos politikai kérdésekről. Ugyanekkor beszámolnak a körzetvezetők a párttagok számának növekedéséről és az újabb csatlakozásokról. Szent Kristóf-plakett. Kovácsházy Vilmos tanácsnok életrevaló ötletet valósított meg a Szent Kristóf-plakettek ajándékozásával, amelyet minden külföldről érkező autós emlékül kap. Közismert, az úrvezetők plakettgyűjtési szenvedélye és bizonyos, hogy a főváros által adományozott ízléses plakettek a világ minden tájékán propagandát csinálnak Budapestnek. Pártgyűlés Kőbányán. A X. kér. Külső-Kőbányai Egységes Községi Polgári Pártszervezet, Hölgybizottságának részvételével népes értekezletet tartott a Kátai-télo vendéglőben lévő párthelyiségében. Kákossy Ödön elnök meleghangú üdvözlő beszédében örömmel állapította meg, hogy a fiatal pártszervezetben, alig 2—3 hónapi szervezőmunka eredményeképpen immár hatalmas férfi- és női tábor áll csatasorban. Az értekezlet elhatározta, hogy a pártszervezet augusztus 5-én nagyszabású jótékonycélú ünnepélyt rendez, melynek előkészítő munkálataira és levezetésére a dr. Hermann Antalné elnöklete alatt működő hölgybizottságot és a vigalmi-bizottságot kérte fel. Végül Rózsa Béla ügyvezető-alelnök lelkes éljenzésekkel és helyeslésekkel sűrűn megszakított beszédében méltatta Kákossy Ödön társadalmi és politikai tevékenységét. Kipróbálják a trolleibuszokat. A Ganz-gyár és a Brown-Bowery-Művek együttes munkájának eredményeképpen elkészült az a két trolleibusz, amelyet a Beszkárt az óbudai villamos végállomástól a temetőig húzódó útvonalon fog üzembe helyezni. A Ganz-gyár telepén most kipróbálják az új járműveket és azután rövidesen használatba adják a villamos vasútnak. Leukoplast • magyar gyártmány Sárga tengerszem a Döbrentci-téri parkban. Ilyen címen megjelent közleményünkre a főváros út- és csatornaépítési ügyosztálya a következők közlését kéri: A cikk kifogásolja a Döbrentei-tóri szökőkút medencéjében vezetett hévvíz zavaros, sárgás színét és ezt annak tulajdonítja, hogy a vízvezető kő- agyagcsatorna tömítésére takarékosságból „szurkot“ használtuk. Tényleg fennáll az, hogy a víz rozsdabarna üledékes anyagokat tartalmaz. Ez azonban minden ásvány tartalmú hévvíznek többé-kevésbbé természetszerű sajátossága. A margitszigeti vízesés és a karlsbadi gyógyforrások vize is hasonló viselkedésű és tudvalevő, hogy az abba helyezett virágcsokrokat, vagy apró dísztárgyakat az ásványtartalmú víz kőréteggel vonja be. A csővezeték szakszerűen készült, annak létesítésénél mérnöki műhiba nem történt. A hévvizet kőagyagcsővezetéken kellett vezetni, mert annak kéntartalma a betont megtámadná. Ami a csövek tömítését illeti, ennél a munkánál szurkot egyáltalában nem használtak, mert az erre a célra nem is alkalmas. A csövek tő mítésére magas olvadáspontú bitument kellett al kalmazni. Ez egyáltalában nem takarékossági okokból történt, mert a bitumen egy drága csőtömítő anyag. Több helyszíni szemle alkalmával a bitumen kiolvadását egyáltalán nem észleltek. Ami a víz olajtartalmára tett észrevételt illeti, a tapasztalat szerint ilyen vízben a növényzet kipusztulna, már pedig a medencében szépen fejlődő vízinövények díszlenek. A víz zavarossága a medence időnkénti tisztításával csökkenthető, de teljesen megszüntetni nem lehet, mert az ennek a termál víznek természetes sajátossága. Emelkedik a svábhegyi fogaskerekű forgalma. Az idei nyáron erősen megélénkült a svábhegyi fogaskerekű forgalma, holott az. elmúlt években ez az üzem mindig jelentős ráfizetésébe került a Besz- kártnak. A forgalom növekedését azzal magyarázzák, hogy ebben az évben a lakosság nagy százaléka Budapesten tölti a nyarat és a Svábhegy idillikus tájait keresi fel néhány órás üdülésre. A fogaskerekű az elmúlt napokban megkezdte szükség szerint a járatok sűrítését. Hangverseny Balatonkenesén. A székesfővárosi altisztek dalárdája, amely a legutóbbi országos versenyen két első díjat nyert, augusztus 12-én hangversenyt rendez Balatonkenesén, majd ezt követőleg Baiatonszabadin, az ottani altiszti üdülőtelepen. Az érdekes eseményen a Segítőalap igazgatósága testületileg megjelenik. A Segítőalap gyógybeutalásai. A fővárosi tisztviselők jóléti intézménye legutóbb tartott ülésén Í00 fővárosi alkalmazottat beutalt különböző gyógy- ■ helyeken való gyógykezelésre. A balatonkenesei üdülőtelep június elseje óta zsúfolva van és való- szinű, hogy az idei nagy szezon szeptember végéig elhúzódik. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSÓ EMIL. Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában. Felelős vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ igazgató. Siaf»l Géza fuvarozási vállalkozó m/DAPEST, VI., Béíce-íér 4. Telefon: 90—6—04 j Presifzer Ferenc Cementlapok J «emestéru syárában 4--------g> VBi., HungápSa-körü* 152 a. Betoncsövek £ Telefon: 97-5—83 és 96-1-02 SzétafMnsi Pavillon WeinaruBier Városliget Naponta katonazene MFYR Sétahajókor’“ Indulás a VIGADÓ-téri és PÁLFFY-téri kikötőkből „Zsófia“ sétahajók: 1. Uzsonnahajó naponta 17 órakor, menetdij ' uzsonnával 2.— P, uzsonna nélkül 1.20 P.* 2. Vacsorahajó naponta 20 órakor, menetdíj vacsorával 4.— P. 3. Vacsora utáni hajó naponta 22 órakor, menetdíj 1.50 P. 4. Vasár- és ünnepnap délelőtt 11 órakor, menetdíj 1.— P.* ♦Gyermekek fél jeggyel utaznak. Kis sétahajók: naponta 16, 17, 18, 19 és 20 órakor. Menetdíj 40 fillér.
