Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-07-26 / 30. szám

Hu da pest, 1)33 július 2<í. 5 Alaptőkét akar emelni a Beszkárt Papanek Ernő számszéki isazaató és a Beszkárt memoran­dum-párbaja — Utasonkint 18 filléres ráfizetés a távolsági forgalomban — 1949-ig nem lehet felszámolni a Beszkárt Érdekes előterjesztést tárgyalt legutóbb a Beszkárt igazgatósága. Papanek Ernő, a fővárosi számszék igazgatója megvizsgálta a Beszkárt üzem­vezetését és tapasztalatairól 55 gépírt oldalra ter­jedő jelentésben számolt be Huszár Aladár főpolgár­mesternek. A számszéki igazgató jelentésében meg­lehetős súlyos bírálatot gyakorol s ezért a Beszkárt vezetősége szükségesnek tartotta, hogy a jelentés ■meg állapításaira ugyancsak terjedelmes memoran­dumban válaszoljon Ezt a memorandumot vitatta meg a vasútvállalat igazgatósága. Papanek Ernő mindenekelőtt azt kifogásolja, hogy a Beszkárt nem ragaszkodott a rendes kereskedői gon­dosság szellemében az értékcsökkenési tarta­lék szabályszerű javadalmazásához. Ha ezt megtették volna, akkor a számszéki igazgató szerint már a múlt évben jelentkező veszteség meg­haladná a vállalat saját tőkéjének összegét. A Papanek-féle jelentés legérdekesebb része az, amelyben állást foglal a Beszkárt részvénytársasági formája ellen. Időszerűnek és megokoltnak tartja, ha a részvénytársaságból egyéni céggé alakítanák át a vállalatot. Fel is sorolja azokat az előnyöket, me­lyek emellett szólnak. A továbbiakban a Beszkárt igazgató- és felügyelőbizottsági tagjainak számát kifogásolja s különösen a kisvasutak igazgatóságait és felügyelő­bizottságait, amelyeknek működését kizárólag for­mainak mondja. A tiszteletdíjakat túlzottnak tartja s kimutatja, hogy tantiem címén évente 300.000 pengőt fizetnek ki a Beszkárt és társválla­latai. Részletesen foglalkozik a jelentés c. Beszkárt ad­minisztrációjával. Túlméretezettnek mondja az ad­minisztrációt s a túlméretezés példájául felemlíti, hogy a vállalat igazgatóságában az igazgatókon kí­vül 663 alkalmazott teljesít szolgálatot, akik közül 253 mint előadó működik. Az előadók közt 36 altiszt, munkás, tehát a nem tisztviselő. Azt sürgeti Papa­nek Ernő, hogy az adminisztrációt egyszerűsítsék, de úgy, hogy a személyi tekintetek a vállalat egye­temes érdekei mellett még alárendelt szerepet se játszanak. Az ügymenettel nincs megelégedve a szám­szék igazgatója s azt lassúnak, vontatottnak mondja. Az illetményeket is kifogásolja Kimutatja, hogy 697 fizetési fokozat és 15 féle korpótlék van megálla­pítva a Beszkárt alkalmazottainál. A túlóradíjakat Papanek szerint csökkenteni lehetne, ugyancsak re­vízióra szorul a premium-rendszer. Hibáztatja a je­lentésben, hogy az anyagbeszerzéseknél sohsem tar­tanak nyilvános versenytárgyalást s hogy a szállí­tások odaítélése hosszadalmas és bürokratikus mó­don történik. Kívánja a műhelyek egyesítését. Feltűnést fog kelteni a jelentésnek az a része, mely a Beszkár gépkocsiüzeméről szól. 25 autó és négy sínautó van a Beszkárt gép­kocsiüzemében. A garázs és a vele kapcsolatos javítóműhely sze­mélyzeti létszáma 83 fő a a számszéki igazgató sze­rint évi 240.000 kilométer összteljesítmény mellett ez a létszám erősen apasztható. Ugyancsak helyteleníti, hogy a Beszkárt hét személyből álló anyagvizsgáló állomást tart fenn. Ezt a vizsgálóállomást végleg meg lehetne szüntetni s a kevés munkáját elvégez­hetné a főváros vagy az állam hasonló vizsgáló- állomása. A forgalommal is foglalkozik a jelentés. Kimu­tatja, hogy míg az átlagosan 2.4 km-t utazó szakasz­jegyes utason a Beszkárt kereken 8 fillért nyer, ad­dig a távolsági forgalomban 10—12 km-t utazókra egyenkint 10—18 fillért ráfizet. Ezért szükség van a távolsági forgalomban a menetdíj kérdésének ren­dezésére. A továbbiakban a szabadjegyek és kedvez­ményes jegyek nagy számát kifogásolja. Egyedül a Beszkárt alkalmazottak és családtagjaik 28.000 iga­zolványt vesznek igénybe. A MAV-nak juttatott cserejegyek megszüntetését, a rendőrségi ingyen­jegyek megszüntetését is kívánja a számszék igaz­gatója. A Beszkárt vezetősége válasziratában mindenekelőtt azt hangoztatja, hogy a vállalat alap­Asztalos munkához „ABSOLUT“ hídesenyv. Szobafestéshez »Piktorai" coseinenyv III Hidegvízben oldódik, II olcsó, kiadós, Gyártja: III *«Í*ÜnŐen köt. CASEIN VEGYÉSZETI GYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG „ABSOLUT“ Hidegenyv Egyedelárusítója b. t. Budapest, Vili., Sárkány-utca II. Tel.: 32—3—84 tőkéje alacsony s ép ezért, mihelyt lehetséges, a főváros azt az összeget, amelyet évek során rend­kívüli területhasználati díj címén a vállalatból ki­vont, alaptőke emelések formájában a Beszkártnak bocsássa vissza. 1928 óta 1932. év végéig 9 és % mil­lió pengő rendkívüli területhasználati díjat fizetett a Beszkárt. Ezzel magyarázván azt is, hogy az ér­tékcsökkenési, illetve újítási tartalékalapot nem tudták megfelelő módon dotálni. A memorandum szembehelyezkedik a számszéki igazgató azon okfejtésével, hogy a részvénytársasági forma fenntartása tovább nem indokolt. — Éppen közüzemeknél — hangzik a Beszkárt válasza — a könnyebb mozgás, a gazdasági élet konjunkturális alakulásához való gyorsabb alkalmazkodás szükségessége indokolják a részvénytársasági formát. Rámutatnak a hátrányokra is, amelyek abból keletkeznének, hogy ha a részvénytársasági formát megszüntetik. Egyébként 1948 december 31-e előtt nem is lehetne befejezni a részvénytársaság felszá­molását, tehát az egész terv nem időszerű. Válaszol a Beszkárt vezetősége arra a megálla­pításra is, hogy a vállalat adminisztrációja túl­méretezett. Hivatkozik a külföldi közlekedési válla­latok adminisztrációjára s kijelenti, hogy ezekhez hasonlíva a Beszkárt adminisztrációja egyáltalában nem mondható komplikáltnak vagy decentralizáltnak. Ami a „személyi tekintete­ket“ illeti, erre vonatkozóan megjegyzi a Beszkárt memoranduma, hogy „a személyi tekintetek éppen a A közelmúltban versenytárgyalást hirdetett a főváros az altisztek posztó-, szövet- és bélésárú szük­ségletének szállítására. A 250 ezer pengős megren­delésre kilenc cég adta be pályázatát: a Budakalászi Textilművek, a Trunkhahn-cég, a Richards Richárd, a Magyar Posztógyár, a Kelenföldi Posztógyár, vitéz Storer Viktor, a Linum-Taussig, az Első Magyar Gyapjúmosógyár és a Soproni Szőnyeggyár. Az aján­latok felbontása vaskos meglepetést jelentett a fő­város számára, mert kiderült, hogy a gyárak har­minc százalékkal magasabb egységárakat tüntettek fel, mint amilyenek az elmúlt évben érvényben vol­tak. Amikor a városházán megkérdezték a pályázó­kat, hogy miért szegzik a fővárosnak ezt a példátlan drágítási fegyvert, azt a választ adták, hogy a fázisadó bevezetése okozza a nagymérvű áremelést. A főváros természetesen nem fogadta el ezt az első látszatra hamis beállítást és megkezdte tájé­koztató tárgyalásaikat a különböző társhatóságok­nál. Érdeklődött a postánál, az Államvasutaknál és a különböző minisztériumokban, ahol azt a felvilágosítást adták, hogy szük­ségletüket lényegesen alacsonyabb árakon vásárolták. Az kétségtelen, hogy a fázisadó az árak megdrágítá­sát eredményezte, azonban a harminc százalékos emelési kulcs nem fedi a tényleges helyzetet. Meg­állapítást nyert tehát, hogy a textilgyárak, — ame­lyeknek hasonló konjunktúrája sohasem volt Ma­gyarországon — a maximumot akarják kiragadni a főváros pénztárából is, nyilván azzal a hátsó gondolattal, hogy a katona­ság és a többi állami intézmények előtt a jövőben rámutathassanak a fővárosnál elért magas egység­árakra. A kísérleti nyúl szerepét szánták a főváros­nak, hogy az ott elérhető legmagasabb árat azután fixirozzák a többi hatóságok rendeléseinél. Mindenképpen helyeselhető, hogy a főváros a kapott adatok nyomán kalkulációt végzett és meg­állapította, hogy a fázisadó következtében engedélyezhető reá­lis drágítás 12 százalékkal magasabbra nem terjedhet. Ilyen alapon azután a megbízást a következő vál­lalatok kapták: VILÁGHÍRNEVET a daráló védjegyű valódi Franck pótkávé nem reklám­mal. hanem csakis kiváló mi­nőségével szerezte meg. ‘ vállalat érdekei szempontjából teljesen figyelmen kívül nem hagyhatók. Bejelentik ezután, hogy küszöbön áll a Beszkárt ügyrendjének revíziója. Az illetményszabályzat re­formja akkor fog aktualitást nyerni, ha a főváros üzemeinek egységes szolgálati- és illetményszabály­zata elkészült. Az utolsó öt évben különben a szol­gálatból való kiválás folytán előálló illetménymeg­takarítás bő fedezetet nyújtott az automatikus, sőt a rendkívüli előléptetésekből eredő kiadási több­letekre is. Kilátásba helyezik a prémium-rendszer meg­reformálását, bár hangoztatják, hogy a prémiumok eltörlését a mai fizetési viszonyok mellett nem tudják helye­selni. Helyesnek tartják azt, hogy az anyagvizsgá­latokat az állami vagy fővárosi állomásokon végez­tessék el s a vizsgálóállomást vissza fogják fejlesz­teni. A Beszkárt vezetőségének válaszirata részletesen kiterjeszkedik ezután a belső adminisztráció ma­gyarázatára. A memorandumot az elmúlt héten jut­tatták el Sipőcz Jenő polgármesterhez, aki azt ta­nulmányozás céljából nyomban kiadta Bódy László közlekedési tanácsnoknak. Lehet, hogy a számszéki igazgatónak és a Beszkárt vezetőségének memoran­dumpárbaja lényeges reformokat fog a Beszkártnál előkészíteni az őszi hónapokban. Störer Viktor *........................... 110.760 P Budakalászi Textilmüvek . . . 2.396 P h Soproni Szőnyeggyár ..... 10.905 P A megrendelésre kiadott mennyiség nem ha­ladja meg a 124 ezer pengőt, ami azt jelenti, hogy a főváros a további szükségletek beszerzésétől egyelőre eltekint. Az történt ugyanis, hogy a polgármester a továbbiakra vonatkozó ajánlatokat megsemmisítette és azokat valószinűleg szabad kézből fogja besze­rezni. A fent ismertetett döntéssel azonban aligha kerül nyugvópontra ennek a szállításnak az ügye. A legnagyobb rendelést kapott vállalat mögött ugyanis a Magyar Kender-, Len és Jutaipar r.-t. áll, amelyik a megrendelt mennyiséget gyártja. A Közszállítási Szabályzat világosan intézkedik, hogy olyan cégektől, amelyek bizonyos áruk szállításában még nem működtek, csak próbaképpen szabad rendelni. A hatóságoknak meg kell tehát vizsgálni Fuchs Leó és Szász Ernő vállalatának ezirányú tevékenységét és csak abban az esetben szabad a rendelést véglege­síteni, ha ezek a kérdések tisztázódnak. A meg­rendelést elnyert legnagyobb szállítónak köteles­sége mellőzni a családi pereskedésről oly nagy hír­névre emelkedett Fuchs-féle vállalatot és a gyárt­mányokat olyan vállalatoknál effektuáltatni, amelyek produktumaik elsőrangú minőségét már bebizonyí­tották a fővárosnál. Visszautasították a textil­gyárak árdrágító ajánlatait A szükséglet felét szabadkézből fogják beszerezni — A fővá­ros megállapította, hogy az árak indokolatlanul maaasak C nmiiiinim(űitíiiitiTiniTnirtniiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiü!i^^^ Fizessen elő a Fővárosi Hírlapra, a legnépszerűbb városi lapra |

Next

/
Oldalképek
Tartalom