Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-07-12 / 28. szám
Előfizetési ér: EGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE..........................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRASSY-ÚT GO Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 (tömbös öuiilü miniszterelnök kijelöli az országos es a községi párt egyOttmOködesenek útját Rövidesen likvidálásra kerülnek a budapesti pártszervez- ked€s körül támadt nézeleiteresek Pihen a közgyűlés Bevalljuk, ennek a cikknek a címe mozi- darab címéről jutott eszünkbe: „Táncol a kongresszus . . .“ Pihen a közgyűlés. Mert szó, ami szó, a londoni kongresszus most már ugyancsak táncol és pedig táncol akörül, hogy életben marad-e, vagy sem. De még mindig inkább látunk szívesen egy táncoló kongresszust, mint a pihenő közgyűlést. Már tudniillik olyankor ne pihenjen a közgyűlés, amikor dolgoznia kellene, mert ha most pihenőre megy, szokás szerint a nyári évadban, az ellen semmi kifogásunk nem lehet. De bizony az elmúlt félesztendőben mindvégig inkább pihent, mint dolgozott, legfeljebb néha egy kicsit táncolt. Elérkezett volna az ideje annak, hogy összeállítsuk ennek a félévnek a mérlegét, mert a nyári szünet immár haladéktalanul rákö- szöntött a közgyűlésre. A főpolgármesternek még arra sem jutott alkalma, hogy megfeleljen a tradicionális szokásnak: kellemes pihenést kívánni a törvényhozás tagjainak. A nyári szünet megkezdődik anélkül, hogy — úgy mondjuk — befejeződött volna a munka- szezón. Munkaszezón? Hát bizony, ahogy visszatekintünk az utolsó félesztendőre, nem igen sok módunk van gyönyörködni a közgyűlés munkájában. Szinte jobb nem is mérleget csinálni, hanem inkább azonnal rátérni a mentségekre, amelyek a közgyűlést megakadályozták tevékenységében. Egy pillanatig sem gondolunk arra és egy pillanatig sem akarjuk azt bizonyítani, mintha ez a közgyűlés munka- képtelen lett volna, de még azt sem, mintha nem akart volna dolgozni. Azoknak a baloldali reményeknek sem óhajtunk eleget tenni, amelyek szeretnék azt hallani, hogy az új fővárosi törvény akadályozta meg a közgyűlés munkáját. Hát nem, az új fővárosi törvény miatt Budapestnek akár egy ikervárosát felépíthette volna és megalapíthatta volna a közgyűlés. A súlyos gazdasági helyzet volt az, amely a fővárost tétlenségre kárhoztatta és ennek az irányadó vezető testületnek nem volt módjában mást cselekedni az utolsó félesztendőben, mint letárgyalni a sablonos ügyeket és művészi ecset helyett a mázoló pemzlijével és patronjával kellett dolgoznia. Budapest székesfővárosnak ma három gondja van mindössze: az egyik, hogy a pénzügyeit valahogy rendben tartsa, vagyis magyarán, takarékoskodjék, másodsorban, hogy kicsiny eszközökkel nagynak látszó szükségmunkákat állítson be, végül pedig, hogy az utolsó garasát is a szociális megsegítés céljaira juttassa. Be kell vallani, hogy ez nem városi igazgatási tevékenység, be kell ismerni, hogy egy narkotizált világváros álmait őrizzük csak és vigyázunk rá, hogy a narkózis valamiképpen meg ne ölje, hanem, hogyha véget ért a nagy világoperáció, gyorsan eszméletre tudjuk téríteni és friss életre kelteni. Ilyen körülmények között a főváros közgyűlésének alig van beszámolni valója és a törvényhatósági bizottság tagjai kényszeredetten elmondhatják az egyszeri lusta emberrel együtt a nyári szünet küszöbén, hogy pihenés után édes a nyugalom. De nem teszünk szemrehányást senkinek, mert senki sem oka ennek a kényszertétlenségnek, amelyet most itt szemügyre vettünk- A pihenés után következő nyugalomnak azonban termékenynek kell lennie. Mi legalább úgy képzeljük el, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai nemcsak friss erővel, felfrissült egészséggel térnek vissza nyári pihenésükből, de ötletekben, tervekben gazdagon is. Annak, hogy a múlt munkaszezónban nem lehetett dolgozni, senki sem^ volt az oka; ezzel szemben azonban a pihenés és a nyugalom idejét fel kell használni arra, hogy gondolatok, eszmék, tervek, ötletek termelődjenek ki a jövendő számára. Mert ha egyszer megnyílnak a munka kapui, akkor mindenkinek számolnia kell azzal, hogy a kényszerű semmittevés ideje alatt milyen terveket készített a munkás jövendő számára. Azok a találgatások és kombinációk, amelyeket bizonyos várospolitikai oldalról nem minden célzatosság nélkül a Nemzeti Egység Pártjának a szervezkedéséről terjesztettek, rövidesen az elmúlt emlékek lomtárába kerülnek. Személyi és tárgyi vonatkozásokban előszeretettel kolportálták, hogy a Nemzeti Egy- ság Partja budapesti szervezkedése az Egységes Községi Polgári Párt rovására történik és hogy az országos várt legfőbb feladatának tekinti a községi szervezet gyengítését. A Fővárosi Hírlap több alkalommal rámutatott arra, hogy fölösleges ellentétekről beszélni az Országos Párt és a Községi Polgári Párt között, mert ott, ahol elvi célkitűzésekben nincsen különbség, a szakadékok mesterséges kiszélesítése nem sikerülhet. Mindkét párt egyformán Gömbös Gyula miniszterelnök nemzetmentő politikája mögött áll és főtörekvésük, hogy úgy országos, mint székesfővárosi vonatkozásokban érvényesüljön a polgárság és a társadalom legfőbb kívánsága: a nemzeti egység, az a politikai front, amelyik tisztán látja a miniszterelnök politikai irányvezetését és jogos reménykedéssel kíséri a várható eredményeket. Nem volt meglepetés a beavatottak előtt, hog’y az országos szervezkedés más területre tartozik, ám a budapesti szervezkedés útja adva volt: felhasz- \ válni d Községi Polgári Párt szervezeteit 1 A keddien tartott tanácsüléssel tulajdonképen véget ért a főváros autonómiájának tavaszi munkateljesítménye és úgy a tanács, mint a közgyűlés megkezdi megérdemelt nyári pihenését. Tagadhatatlanul nagy munkát fejtett ki az autonómia mindkét szerve, hogy a nehéz viszonyok között is akadálytalanná tegye a háztartás menetét. Erről a teljesítményről és általában az ezévi munkameny- nyiség jelentőségéről intéztünk kérdést Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselőhöz, az Egységi Községi Polgári Párt elnökéhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A súlyos gazdasági helyzet meggátolta a főváros törvényhatóságát abban, hogy hatalmas létesítményekkel szolgálja Budapest fejlődését. A költségvetést a legszigorúbb takarékosság szemelőtt tartásával állítottuk ösz- sze és mellőztünk minden olyan kiadást, amelyek túlhaladják a főváros közönségének teherbírását. Ellentétben a külföldi nagyvárosok példáival: nem nyúltunk az adóemelés eszközéhez, és ha így sikerült a lakosságot megkímélni az újabb terhek vállalásától, természetszerűleg nem bocsájtkozhattunk olyan feladatok elvégzésébe, amelyek jelentős kiadásokat igényeltek volna. ahhoz, hogy újabb tömegek csatlakozzanak a polgári gondolat és összefogás zászlója alá. A pártszervezésekkel kapcsolatos kérdések likvidálása közvetlen küszöbön van. Gömbös Gyula miniszterelnök Becsből történt hazaérkezése után már kijelölte az időpontot, amikor maga köré gyűjti Sztranyavszky Sándort, Kozma Jenőt, Ugrón Gábort, Marton Bélát, Payr Hugót, Usetty Bélát, a szervezkedési kérdések alapos szakértőit, akikkel megvitatja a további teendőket és megszabja a budapesti szervezkedés összes részleteit. Értesülésünk szerint ez a tanácskozás még e héten megtörténik és akkor nyugod- tabb légkörben indul meg a főváros nagy érdeklődéssel várt ríj politikai mozgalmaA miniszterelnök régebbi állásfoglalásának megfelelően, amelyet a Fővárosi Hírlap útján is kinyilatkoztatott, a Kozma Jenő irányítása alatt működő helyi pártok felhasználásával indítják meg a toborzást és csatlakozásra szólítják fel mindazokat a polgári tömegeket, amelyek a nemzeti irányú belpolitika és a nemzet érdekeit szolgáló külpolitika nagy érdekeit felismerik. Az Országos Párttal együttesen rendezendő demonstratív zászlóbontó nagygyűlést a kora őszi hónapokban rendezik, valószínűleg a Tattersal területén. Sikerült azonban a háztartás egyensúlyát biztosítani és a fővárosra háramló feladatok tömegét hiánytalanul ellátni. — Itt elsősorban a megnövekedett szociális terhek vállalására gondolok, amelyeknek becsülettel megfeleltünk. A téli hónapokban az Ínségesek és szegénysorsúak tízezreit segítettük és elláttuk őket mindennel, amit az egyszerű élet nem nélkülözhet. Annak ellenére, hogy minden nagyobb közmunkát el kellett halasztani, mégis havonta milliókat és milliókat juttattunk a termelő-iparoknak, a különböző munkák és szállítások révén. Féltékenyen őrködtünk a pénzügyi megrázkódtatások kiparírozásán és elmondhatjuk, hogy minden nehézség ellenére is a községi háztartás biztos alapokon nyugszik. A törvényhatóság autonómiája büszke lehet végzett munkájára és minden remény megvan ahhoz,' hogy az eddigi szellemben továbbra is megőrizzük Budapest gazdasági erejét. A politikai kérdésekre tereltük a beszélgetést és megkérdeztük Kozma Jenőt, hogy miképen alakul a kormány országos pártja szervezkedése és Eddig végzett munkájára büszkén tekinthet az autonómia Kozma Jenő a törvényhatóság félévi teljesítményéről és a kormánypárti szervezkedés őszi meaindításáról
