Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-06-28 / 26. szám

Budapest, 1933 június 28. Élelmiszer kihágás miatt eljárást indított több áruház ellen a negyedik kerületi elöljáróság Mibő! készül a kolbász, a teavaj, a tészta és a bors az áruházak élelmiszer osztályain Nagy megkönnyebbülést váltott ki az áru­házi verseny nyomasztó súlya alatt vergődő kis­kereskedők táborában a Fővárosi Hírlap-nak az a jelentése, hogy Fabinyi Tihamér dr. kereskedelmi miniszter kilátásba helyezte az áruházi probléma gyors megoldását. A Magyar Divatcsarnok, a Corvin Aruház, a Pók Aruház és társaik, valamint a sör­gyárak élelmiszervállalatai és a Stauffer-féle sajt­gyár detailhálózata ilyen körülmények között nem­sokára abba a helyzetbe kerül, hogy beszünteti a legális kiskereskedelemnek tá- támasztott kegyetlen versenyt. Az áruházak elleni küzdelem gyakorlati lefoly­tatását az összes kereskedelmi érdektestületek köz- benjöttével a Baross Szövetség szorgalmazza a leg­nagyobb eréllyel. A Baross Szövetség nemrégiben vizsgálatot kért az áruházakban eladásra került tömegcikkek minőségének megállapítása céljából. A miniszter átiratilag megkereste Kállay Miklós föld- mívelésügyi minisztert, aki viszont a Budapest Szé­kesfőváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intéze­tét utasította megfelelő eljárásra. Ez a vizsgálat megdöbbentő adatokat tár elő. Több áruháznál a vegyileg megvizsgált élelmi­szerek kifogás alá 'estek és így számos esetben ki­hágást eljárás követte 'a (hivatalos vizsgálatot. így például megesett, hogy az árusított kolbászról meg­állapították, hogy az harmadrendű minőség, amely­nek készítéséhez eladatlanul visszamaradt hentes­árukat használtak. Az elsőrendű teavaj címén kí­nált minőséget csak másodrendű főzővajként lett volna szabad forgalomba hozni, a vajas-süteményből pedig a margarin jelenlétét nem lehetett letagadni. A tojásos tésztában jóval kevesebb volt a tojás, mint amennyi elő volt írva, az őrlött bors pedig élvezhe­tetlen idegen alkatrészeket tartalmazott. A hetekig tartó vizsgálat tapasztalatait a fő­város vegyészeti intézet terjdelmes jelentésben dol­gozta fel és azt a napokban a polgármester útján megkiildötte a földmívelésügyi és a kereskedelmi minisztereknek. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyre fordult felvilágosításért, ahol a Székesfővárosi Ve­gyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet vizsgálatairól a következőket mondották: — A vizsgálat során a földmívelésügyi mi­niszter rendelete szerint az összes nagyáru­házak élelmiszerosztályait ellenőriztük és való­ban számos árut kifogásoltunk és ennek foly­tán több kihágási eljárás is megindult. Az árusított élelmiszerek minőségénél is jobban kifogásolható azonban az egyes cikkek csoma­golásának, illetve csamogkbá való kimérésé­nek az a módja, amely a közönség széles rétegeit megtéveszti. — Az áruházak legnagyobb része ugyanis a normális mértékegységektől teljesen eltérő és szokatlan súlyegységeket alkalmaz és asze­rint hirdeti az árut, ami igen sok embert téve­désbe ejt. Az üvegekre ragasztott címkékre azt írják, körülbelül 1 liter, vagy körülbelül 7 deci, de ez a „körülbelül“ meghatározás igen _ tág fogalom. A főváros felterjesztésében elsősor­ban azt javasolja, hogy az áruházakat tiltsák el ezeknek a meg­tévesztő súly egységeknek a használa­tától és a nálunk szokásos mértékegységek szerint tehát 1 kg-os, fél kg-os, negyedkliogrammos, vagy nyolcadkilogrammos csomagolásban áru­sítsák cikkeiket és az árakat ezeknek a pontos súlyoknak megfelelően szabják meg. A IV. kerületi elöljáróság mint elsőfokú rendőri büntető bíróság különben a közeli napokban tárgyalja az egyes áruházak ellen indított kihágási ügyeket és bizonyos, hogy az ítélet illusztrálni fogja az áru­házi élelmiszercikkeknek a detail-kereskedelemben forgalomba hozott minőségektől eltérő, lényegesen alacsonyabbrendű értékét. Margarin, mint főtápszer az áruházakban Az élelmiszervizsgáló intézet adataiból pikáns kis mellékhajtásként tűnik elő az az előszeretet, amelyet az áruházak a margarin iránt éreznek. A margarin néhány fillérrel olcsóbb, mint a vaj és az a körülmény, hogy az áruházak a margarin-gyárak legnagyobb fogyasztói sorába léptek, rétereli a kérdést arra, hogy miért van szükség Magyarországon egyálta­lában ennek az ételzsíradéknak az előállí­tására. Tudvalevő, hogy a margaringyártáshoz a nyers­anyagot külföldről kell importálni, ami jelentős té­tellel nehezedik a külkereskedelmi mérlegünk pasz- szív oldalára. Magyarországon fölösleges a marga­rin, mert annál százszázalékosan több tápértékét mondhat magáénak a vaj, amely a mai viszonyok Nem engedélyezi a Kereskedelmi miniszter n hetivásáron Keddre és péntekre unió Korlátozását A főváros két évvel elhatározta, hogy az összes hetivásárokat kedden és pénteken tartja meg és véget vet annak a meglehetősen rendezetlen álla­potnak, hogy az egyes kerületekben a hét különböző napjain vannak a kirakodó vásárok. Természetesen ez a rendelkezés nem érintette az élelmiszerpiacokat, ahol mindennap árusítanak. Ennek a rendeletnek a végrehajtására azonban nem kerülhetett a sor, mert a kereskedelmi miniszter nem adta meg a hozzájá­rulást és a régi rend fenntartása mellett döntött. A főváros múlt év nyarán feliratot intézett a keres­kedelmi miniszterhez és kérte, hogy a hetivásárok dolgában kiadott rendeletet a miniszter változtassa meg. A főváros azt kérte, hogy az egységes kedd- pénteki hetivásárokon kívül az összes piaci napo­kon való árusítást csak azoknak a piaci kereskedők­nek és iparcikkárusoknak engedje meg a miniszter, akik 1931 augusztus előtt is kettőnél több napon át árusítottak a főváros vásárterein. A főváros az egységes kedd-pénteki vásárnapok rendszeresítésé­vel az célozta, hogy az egyes piacok között arányo­san oszoljék meg a forgalom, a kínálat és a keres­let. Ma ugyanis az a helyzet, hogy egyes piacokra között hallatlanul olcsó és mint a tejgazdaságok elsőrendű terméke, a belső fogyasztást szolgálja. A kiviteli lehetőségek megnehezítése folytán eleget panaszkodnak a mezőgazdasági tejtermelők és ezért a kormánynak elsőrendű kötelessége, hogy a margarin-gyárak további működését energi­kus rendelettel azonnal beszüntesse. A munkanélküliség érdekei nem szenvednek ez­zel az intézkedéssel, mert mindössze csak egy-két úgynevezett gyárról van 'szó, amelyet 5—6 főnyi személyzetükkel dolgoznak ennek a zsiradéknak a keverésén. Úgy a tejvállalatok, mint a mezőgazda- sági érdekeltségek és a gazdák bizonyosra veszik, hogy a földmívelésügyi miniszter elutasítja a kilin­cselő margarin-gyárosokat és a vajértékesítés érde­kében megteszi radikális intézkedését. feltűnően sok kereskedő és iparcikkárus jár, több piacot pedig elhanyagolnak, ami azt eredményezi, hogy az egyes kerületek piacai között igen tekinté­lyes árkülönbség mutatkozik. A főváros felterjesztésére most érkezett meg a kereskedelmi miniszter válasza, amiből kitűnik, hogy a kereskedelmi kormány maga is mielőbb ren­det akar teremteni a hetivásárok terén. — Mindenekelőtt tisztázandónak tartom azt a kérdést •— mondja a miniszter hogy abban az esetben, ha csak a két hetivásári napon engednék meg az iparcikkek árusítását, miképpen kíván gon­doskodni a főváros azoknak az elhelyezéséről, akik számára életkérdés, hogy a két hetivásári napon kívül az élelmiszerpiacokon naponként is árusít­hassanak. A főváros legelőször terjessze fel hoz­zám azoknak a névsorát, akik a budapesti piacokon ezidőszerint is több mint két napon át árusítanak iparcikkeket, abból a célból, hogy ezek részére megadhassam a jogosultságot, arra, hogy olyan napon is árusíthas­sanak, amikor nincsen heti kirakodóvásár. , Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása után dönt majd végleg a miniszter a hetivásárok dolgában. A fővárosnak azt a kérelmét, hogy a hetivásári napokon tiltsák el a vidéki élelmiszerkereskedőknek a budapesti piacokon az árusítást, elutasította a miniszter, mert az a felfogása, hogy a kirakodó hetivásárok látogatásától egyetlen kereskedőt sem lehet eltiltani, ha iparigazolvánnyal rendelkezik. A Kereskedelmi Bank a javuló gazdasági hely­zetről. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leg­újabb angolnyelvű gazdasági jelentésében Magyar- ország helyzetében az elmúlt hónapokban a stabili­zációnak, sőt bizonyos mértékben az enyhülésnek jeleit állapítja meg. A kormánynak sikerült nyu­godt politikai légkört teremteni, amelyben a gazda­sági élet nagy problémái a szükséges nyugalommal és objektivitással vihetők megoldás felé. Ennek ered­ményei egyes vonatkozásokban máris észlelhetők. Ez jut kifejezésre a népszövetségi megbízottnak, Tylernek legutolsó jelentésében is, amely többször emlékezik meg a kormány helyes gazdasági intézke­déseiről és pénzügyi politikájáról, ami nagymérték­ben Imrédy Béla miniszter érdemének tudható be. A bank régebben többször tette kritika tárgyává a devizakorlátozások egyes, a kereskedelmet és a gaz­dasági élet szabadabb működését hátráltató szerepét. A mostani jelentésben megelégedéssel mutat arra, hogy ez irányban is liberálisabb szellem tapasztal­ható, ami a zárolt pengőköveteléseknek különböző módokon való felszabadítási lehetőségével nyer ki­fejezést. ítészben ez az oka annak, hogy külkereske­delmi mérlegünk örvendetesen javult. Foglalkozik a jelentés az államháztartás helyzetével, különösen az adminisztráció olcsóbbá tétele és az állandóan veszteséggel járó közüzemek annyira fontos kér désével. A Kisipari Hitelintézet mérlege. A Kisipari Hitelintézet igazgatósága most terjesztette be zár- számadási jelentését, amelyből kiviláglik, hogy az intézmény Szél Jenő vezérigazgató irányítása alatt kifogástalan precizitással és gondos lelkiismeretes­séggel teljesítette hivatását. A Kisipari Hitelintézet az elmúlt évben 2,144.190 újabb kisipari és 815.330 pengő újabb kiskereskedői hitelt folyósított. Az in­tézetnek a hitelkerete 13,121.468 pengő volt, ami az előző évivel szemben némi emelkedést mutat. A múltévi 82.167 pengős tiszta nyereséggel szemben a folyó évi mindössze 74.025 pengő, amelyet a hitelek átlagárnak csökkenése és a viszonyok nagymérvű romlásával indokolt leírások ellenére is el tudott érni az intézet. Az évi nyereséget most a behajthatatlan és kétes követelések tartalékára fordítják. Az igaz­gatóság jelentését megérdemelt elismeréssel fogadta a törvényhatósági tanács. Az OKH közgyűlése. Beöthy László v. b. t. t. elnök­lete mellett tartotta meg az Országos Központi Hitel- szövetkezet ezévi közgyűlését. Az előterjesztett jelentések után a közgyűlés megelégedéssel vette tudomásul, hogy az intézet az elmúlt évben is eredményes; munkát vég­zett, dacára a nehéz pénzügyi és gazdasági viszonyok­nak. A közgyűlés elfogadta az 502.759.76 pengő üzleti fe­lesleg felosztására vonatkozó javaslatot. Síró Zsigmond, Krúdy Ferenc, Szomjas Lajos és Lovász János igazgató- sági tagokat újból megválasztották. A Magyar—Francia Biztosító R. T. szombat délelőtt tartotta meg évi közgyűlését. Az igazgatóság jelentése, amelyet Kende Arthur dr. vezérigazgató terjesztett elő. p világgazdasági válságra vonatkozó reflexiók helyett tö­mören, de meggyőző adtokkal számolt be az intézet ügy­vezetőségének eredményes munkásságáról. A közgyűlés a legnagyobb elismeréssel vette tudomásul a múlt esztendei kedvező üzleteredményt és elhatározta, hogy a 61.919.37 pengő tiszta nyereségből részvényenként ISO pengő oszta­lékot űzet az elmúlt, évre. Végül a közgyűlés RAdap Ge­deon ny. belügyminisztert az igazgatóság elnökévé vá­lasztotta meg. A Hangya közgyűlése. A Hangya közgyűlésén Balogh Elemér vezérigazgató előterjesztette az elmúlt üzletévről szóló igazgatósági jelentést, ismertette a zárszámadásokat, amelyek félmillió pengőt meghaladó leírás után 11.757.16 pengő felesleggel zárulnak: a. közgyűlés azt határozta, hogy ezt a következő üzletévre viszi át. A közgyűlés az igazgatóság jelentésének és az előterjesztett indítványok­nak elfogadása után, lelkes hangulatban ért véget. Az Urikányi közgyűlése. Az Urikány—Zsilvölgyi Ma- ayar Kőszénbánya Bt. julius 6-án tartia rendes évi köz­gyűlését Budapesten. Az idei mérleg 703.327 pengő nyere­séggel zárult, 180.000 pengőnek az értékcsökkenésre történi leírása után. ____________ Ho gyan főzzünk Ke gyümölcsöt és főzelékei? Ä Budapest Székesfőváros Gáz­müvei — a Katholikus Háziasszo­nyok Országos Szövetségével kar­öltve — az idénygyümölcsök és főzelékek befőzésére és konzer­válására díjtalan gyakorlati be= mutatókat rendez. Egy-egy elő­adás keretén belül bemutatásra kerül az egyes idénygyümölcsök és főzelékek télire való eltevésé- nek a legegyszerűbb és leggazda­ságosabb eljárása Ä gyakorlati bemutatók időpontja: június 27=től minden kedden és pénteken délután 5 órakor a Gázművek VI. Vilmos császár­át 3. sz. I. emeleti bemutató termében. Belépés díjtalan Minden háziasszonyt szívesen lát

Next

/
Oldalképek
Tartalom