Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-06-28 / 26. szám

2 Budapest, 1S33 június Ez év végéig megszüntetik az ösz- szes szerződéses alkalmazásokat 427 „álláshaimozőknak“ megkegyelmeznek, mert a Sétminimumot is csak alig tudják megkeresni A törvényhatósági tanács legközelebbi ülése kimondja a végső szót az úgynevezett álláshalmo­zók dolgában. A polgármester az álláshalmozások felülvizsgálására kiküldött bizottság jelentése alap­ján megállapítja előterjesztésében, hogy mindössze 051 olyan tisztviselő volt a fővárosnál, akik vala­milyen címen többszörös javadalmazásban részesül­tek. Ezek közül azonban időközben a polgármester a maga hatáskörében 22i-et vagy elbocsátott, vagy pedig a kettős alkalmazást már megszüntette, úgy­hogy mindössze 427 olyan alkalmazott maradt a listán, akiknek a sorsa eldöntésre vár. Az álláshalmozás kérdéséről liber Endre alpolgármester a következőket mondotta a Fővárosi Birlap mun­katársának: — Az álláshalmozások megszüntetésének ügye a legközelebbi tanácsülés napirendjére kerül. A bizottság Bódy Tivadar elnöklésével alapos és lelkiismeretes munkát végzett és a főváros alkalmazottait személyenkint vette sorra, úgy birálta el beosztásukat, javadalma­zásukat. Először 913 „álláshalmozóról“ volt szó, később alaposabb vizsgálat után 651-re csökkent ez a - szám, az időközi elbocsátások után pedig mindössze 427 alkalmazott maradt a listán. — A polgármester a bizottság előterjesz­tései révén tehát a többszörös alkalmaztatásoknak több mint 5(5 százalékát megszüntette. A vizsgálóbizottság megállapította, hogy a fő­város alkalmazottainak mindössze csak 1.6 százaléka olyan, aki többszörös jövedelmet él­vez és „álláshalmozónak“ tekinthető. A fővá­rosnak 26.238 alkalmazottja van és ebből 427-et találtunk olyat, akik a nyugdíjuk mellett más javadalmazást is kapnak. Ilyenformán tárgyi­lagosan meg lehet állapítani, hogy a főváros­nál tulajdonképpen kirívó esetekről nincs szó abban az értelemben, ahogy az a köztudatba átment. — Nem szabad elfelejteni, hogy ezeknek a többszörös javadalmazásoknak a keletkezésé­nél túlnyomórészben a mindenképpen mél­tánylandó szociális szempont játszott szere­pet. Igen sokan a létszámcsökkentések alkal­mával önhibájukon kívül vesztették el állásu­kat és kerültek vissza később szerényebb po­zícióba. A létszámcsökkentésről szóló törvény újabb alkalmazásokra módot is adott, sőt a törvény szerint a B. listásokat előnyben kel­lett részesíteni más pályázókkal szemben. A főváros tehát a törvény rendelkezéseinek tett eleget akkor, amikor ezeket újból alkalmazta. — Több esetben előfordult az is, hogy a polgármester a tisztújítások során önhibáján kívül meg nem választott tisztviselőt szerény javadalmazásé ál­lással kárpótolja a mellőzésért. Más esetekben a háborúban hősi halált halt alkalmazottak és hadirokkantak családjain kívánt a főváros úgy segíteni, hogy az özve- gyet alkalmazáshoz juttatta és lehetővé tette, hogy a csekély özvegyi nyugdíj mellett vala­milyen más alkalmazás után is kapjon fize­tést, hogy gyermekeit eltarthassa és felnevel liesse. A bizottság éppen ezért azt javasolja, bogy a listán szereplő 427 alkalmazott a jövőben is megma­radhasson a kettős alkalmazásban, mert egyetlen egy sincs olyan, akit a szó szo­ros értelmében álláshalmozonak lehet nevezni. — A szerződéses alkalmazások tekinteté­ben a bizottságnak a polgármesterrel egyér­telműen az az álláspontja, hogy az összes szer­ződéses alkalmazásokat 1933. végével meg kell szüntetni. Ahova hivatali érdekek indokolják, ott a szerződéses alkalmazások helyett megfelelő végleges állásokat kell szer­vezni, ahol pedig erre szükség nincs, a szerződéseket többé megújítani nem szabad. A szerződéses alkalmazottak elbocsátása nemcsak a közigaz­gatási, hanem az üzemi alkalmazottakra is egyaránt vonatkozik. A közigazgatási szolgá­latban alig néhány szerződéses alkalmazott van. Ezeknek a fizetése sem számottevő, úgy­hogy etekintetben a kérdés súlypontja az üzemeken van. Husszein Hilmi Duries effendivel, a Gül Babáról elnevezett autonóm mohamedán magyar hitközség lelkészével, vagy ahogyan szél­iében ismerik az őszülő hajú, markánsarcú moha­medán papot, a „budai iőmuitivel“, aki mar meg­lehetősen jól beszél magyarul. A beszélgetés rög­tön a bennünket leginkább érdeklő témára terelő­dött: várhat-e Budapest nagyobb idegenforgalmat a Keletrőlf — Azok a hírlapi cikkek, -— hangzott a válasz — amelyek Budapest keleti idegenforgalmának egy csapásra való megnövekedését vagy moha­medán fejedelmek tömeges budapesti látogatását jósolják, hogy úgy mondjam, kissé az illúzió hatá­rán járnak. Az is tévedés, hogy például a kasmiri maharadzsa, vagy bárki más, valamilyen összege­ket küldött volna eddig a budai mecset felépítésére. A helyzet egészen más. Az említett hírek megala­pozottságát nem tudom ellenőrizni, csak az bizo­nyos, hogy hozzám és az egyházközséghez, tudo­másom szerint ilyen, vagy ehhez hasonló értesíté­sek eddig nem érkeztek. — Ami a budai mecset építését illeti, őszintén szólva, erről a kérdésről nem szívesen nyilatkozom, legfeljebb csak annyit mondhatok, hogy az ügy komoly stádiumba jutott a jeruzsálemi pán- izlamita világkongresszus állandó végre­hajtó bizottságában. Ez a bizottság tudvalévőén ma a világ 350 millió mohamedánjának egyetlen összefogó szerve. Az is igaz, hogy az izlám világ nagy érdeklődést mutat az ügy iránt. Az izlám különbséget tesz zarándok­lat és kegyes utazás között. Az előbbi szigorú vallá­sos kötelesség, az utóbbi pedig jócselekedet. Tény, hogy a Budán eltemetett Gül Baba nevű szent­életű bektási dervis emlékét az egész izlám tisz­teli. Az ősi „Budun“ az izlám vallástörténetnek Európában az egyetlen szent helye és csak rajtunk múlik, hogy ügyesen kihasználjuk ezt a hallatlan előnyt a keleti idegenforga­lom fellendítésére. Az izlám így is viszonozni akarja a magyar nem­zet nagylelkűségét, amit velünk szemben mutatott, akiket fiaivá fogadott. A beszélgetés során a budai mohamedán pap elmondta, hogy az elmúlt nyáron Budapesten járt Chekib Arszlán emir, milyen számottevő propagan­dát fejtett ki a magyar ügy mellett. — őfensége — mondotta — kétszer járt a múlt esztendőben Budapesten az én meghívápomra^ ő ma az izlám egyik legnagyobb szellemi vezére. Bár utazásának nem volt semmilyen hivatalos jellege, meglátogatta József Ferenc királyi herceget, Apponyi Albert grófot, sok magasállású közéleti férfiút, köztük Liber Endre alpolgármestert. — Az emir által megindított propaganda — mondhatom — olyan szétágazó, ahová a hivatalos propaganda soha sem juthatott még el. Ma már tudnak, írnak és beszélnek a moha­medán világban mindenütt Magyarország­ról, Budunról, Giil Babáról, Egyiptomban, Szíriában, Hedsasban, Indiában, Jávában, Albániában, Bosz­niában, Tuniszban, Algírban, Marokkóban egy­aránt és az ottani mohamedán lapokban hasábos cikkek jelentek meg a magyar mohamedánok moz­galmáról is. Ez a beszélgetés aktualitásában sokat nyert avval a mozgalommal kapcsolatban, amely a ma­gyar fővárosban élő, két pártra szakadt mohame­dánokat egyesíteni törekszik. Mint ismeretes, a bu­dapesti mohamedánok két hitközséghez tartoznak. Egyiknek a papja Husszein Hilmi Duries, a másiké Abdul Latif. A pesti mohamedánok tömörülésének útját dr. Zaki Aly kairói sebész-íoorvos egyengeti, aki néhány nap óta itt tartózkodik. Azért jött ide, hogy a magyarországi két mohamedán hitközséget közös plattform alapján egyesítse. Az európai mohamedánok az idén ősszel Géniben kongresszust tartanak, amelynek előkészítő bizottsága augusztusban Buda­pesten fog ülésezni. Zaki Aly, aki elnöke a Becsben székelő középeurópai izlám kultúrszövetségnek, azt reméli, hogy a ma­gyar muzulmánok már egy hitközségben tömörülve ]fognak a genfi kongresszuson megjelenni. Az üzemek felügyeleti hatóságának vezetői: Lukács Ödön és Jakabbffy Károly miniszteri tanácsosok Befejezték a főváros üzemi jelentésének felülvizsgálatát — /Ve/77 változtatták meg a főváros tervezett intézkedéseit A belügyminisztériumban Tatits Árkád ál­lamtitkár elnöklésével szombaton délben befe­jezték a fővárosi üzemi jelentés tárgyalását. Mint a Fővárosi Hírlap már megírta, ezeken a tanácskozásokon a kormány részéről még Janda Károly h. államtitkár, Lukács Ödön pénzügyminiszteri tanácsos és Mar kot h Jenő kereskedelmi miniszteri tanácsos vettek részt, a magánipari érdekeltséget pedig Éber Antal országgyűlési képviselő, a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara elnöke képviselte. A szé­kesfőváros részéről mindvégig Borvendég Fe­renc alpolgármester vezette a tárgyalásokat. A tanácskozások során a főváros üzemvizsgáló­bizottságának jelentésével szemben komoly kifogások nem merültek fel és a kialakult hangulatból következtetni lehet, hogy a kor­mány tudomásul veszi a főváros határozatát az egyes üzemek fenntartására, megszünteté­sére, illetve összevonására vonatkozólag. Az üzemi kérdésben szerdán összefoglaló értekez­letet tartanak, azután nyomban megszerkesz­tik az országgyűlés elé kerülő jelentést. Az üzemi kérdéssel kapcsolatban a kö­zeli hetekben egyébként igen nagyjelen­tőségű intézkedések várhatók. Beavatott forrásból származó értesülés szerint az üzemek új felügyeleti hatóságát, amelyről előző számunkban már megemlékeztünk, a legközelebbi hetekben a kormány kinevezi. A felügyeleti hatóság szervezésének előkészü­letei már befejezéshez közelednek és kidolgoz­ták munkakörét is. A főváros részéről bizonyos aggodalom­mal néznek az új hatóság megalakulása elé, mert olyan értesülések szivárogtak ki, hogy nemcsak költségvetési, üzemirányítási és pénzügyi vonatkozásban adnak döntő szerepet a felügyeleti hatóságnak, ha­nem a legkisebb alkalmazási és előlép­tetési kérdésben ki kell kérni a jóvá­hagyást, ami egyértelmű azzal, hogy az üzemek irá­nyítása tekintetében nagyrészt megszűnik a főváros önkormányzati joga. A felügyeleti hatóság két osztályra oszlik, az egyiknek, Lukács Ödön pénzügyminiszteri tanácsos lesz a főnöke, aki a közeljövőben az aktív szolgálatból nyugalomba vonul, a ható­sági érdekeltséggel működő magánüzemeknek pedig Jakabbffy Károly, miniszteri tanácsos, a pénzügyminisztérium számvevőségi csopoiú- jának vezetője lesz a vezetője. Áhítattal gondolnak Budára a világ mohamedánjai Okos előrelátással hatalmas idegenforgalmat várhatunk a Kelet­ről — Beszélgetés a magyar mohamedánok budai főmuftijával Nemrégiben zajlott le a mohamedán világ ta­vaszi nagy ünnepe: a Bayram-hét, amelyet méltó módon ültek meg a Budapesten élő mohamedán egyház tagjai. Gül Baba türbójénél megtartották a hagyományos bárány áldozati szertartást és a pró­féta zöld lobogójával díszített helyiségben rendez­ték meg a budapesti autonóm magyar mohamedán í'elekezet tagjai ünnepi lakomájukat. Itt volt alkalma a Fővárosi Hírlap munkatár­sának beszélgetni A tűzveszély elhárítható helyiségeiben, ha a menyezetetés falait Eternit- nagylemezekkel burkolja. — Az Eternit-asbestből és ce­mentből készül, tehát nem ég. Nagyon tetszetős és gazda­ságos. — Kérjen díjmentes mintát és árajánlatot. Eternit Művek Budapest, VI. Andrássy-ut 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom