Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-06-21 / 25. szám
6 Budapest, 1933 június 21. raMnQlTlhamtrkereskedelmi miniszter elö- keszíli az áruházak fnegrendsiabálgozását Meg vannak számolva az áruházi mohóság napjai Azoknak a mérhetetlenül indokolt panaszoknak a nyomán, amelyeket a detailkereskedők sorakoztattak fel az áruházak fojtogató versenye ellen, máris megindultak a radikális beavatkozási előkészületek. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter az elmúlt napokban fogadta a kereskedői érdekeltségek kiküldöttjeit: Ilovszky Jánost, a Baross Szövetség országos elnökét, Belopotoczky Kálmánt, a Füszerkeres- kedők Egyesületének elnökét, Rottersmann Leót, a Vaj- és Sajtkereskedők Egyesületének elnökét, Vass Imrét és ifj. Tasnády-Szücs Andrást, a gyarmatáru kereskedők képviselőit, valamint Marschalek Imrét, a Baross Szövetség füszerkereskedői szakosztályának vezetőjét. Az órákon át tartó megbeszélésen az érdekeltek feltárták a kiskereskedelmet legázoló áruházi élelmiszerárusítás minden részletét és olyan javaslatokat tettek, amelyek a kérdés megoldását elősegítik. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter tudomásul vette a megjelentek érveléseit és kilátásba helyezte a kérdés gyökeres megoldását. Az áruházi front harctéri helyzete a kezdő sikerek után most már a gyors felgöngyölítés útján van. Hónapokon keresztül élvezték az áruházak mohóságuk és üzleti elgondolásuk kétségtelen gyümölcseit, most azonban mértékadó helyen megálljt parancsolnak számukra, mert nagyon jól látják azt a végzetes veszedelmet, amelyet a kisegzisztenciák felbomlása vonhat maga után. Az áruházak tegnapelőtt még kéjelegtek a győzelmi sikerek mámorában, ma a,zonban már aggódva látják az igazságtalanul eltiportak rugalmas megmozdulását. Gyors és fordulatokban gazdag menetrend szerint folyik az áruházak visszaszorítása eredeti működési területükre. A miniszternél lefolytatott megbeszélések után szombaton délben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában volt újabb tanácskozás, ahol az áruházi kérdést az érdekeltek újból megvilágították. A tanácskozáson résztvettek a kereskedelmi érdekképviseletek, akikkel Éber Antal kamarai elnök folytatott tüzetes tanácskozást. lön a végleges rendcsinálás Az annyira várt fordulatról folytattunk beszélgetést I Ilovszky János országos elnökkel, a Baross Szövetség kiváló vezérével, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Nézetem szerint a Fővárosi Hírlap részéről a kereskedői tömegeket hálára kötelező kérdés felszínen tartása a legjobb úton halad. A Baross Szövetség, valamint az összes érdekeltségek a legnagyobb megértéssel vállalták az akció vitelét és csak örvendetes, hogy illetékes helyen is bölcs belátással keresik a kiutat, mert nagyon jól tudják, hogy mit jelent állampolitikai szempontból ötvenezer kiskereskedő egzisztenciájának összeomlása. A miniszter urat intervencióra kértük és minden kilátás megvan ahhoz, hogy a beavatkozás eredményt hoz. — Kormánykörökben tisztában vannak azzal, hogy adózási szempontból milyen katasz-. tréfát jelentene, ha a legjobban megfogható és tisztességesen adózó kereskedők ezrei becsuknák üzleteiket. Szociális szempontból pedig hihetetlen perspektívát rajzol az áruházak terjeszkedése, mert akkor ezer és ezer kereskedő kerül az utcára, további egzisztenciájának és létfenntartásának minden lehetősége nélkül. Hova forduljanak a tönkretett egyének? Talán a fővároshoz, hogy a napi hatvanezres ingyenebédek létszámát növeljék? Nekünk meg kell védeni a kisegzisz- tenciákat, akik dolgoznak és a kisembereket, akik reggeltől-estig robotolnak, csakhogy maguk és családjuk fennmaradását biztosítsák. A mozgalom ma már a legjobb úton van és biztosíthatom kereskedőtársaimat, hogy meg fogjuk őket védelmezni a végleges pusztulástól. — Az áruházi kérdés egyike a legfontosabb problémáknak, amelyek az utóbbi időben felmerültek. Bízom abban, hogy a tárgyalások eredményt hoznak és ha végleges elintézés nem is megy olyan gyorsan, mint ahogy azt a kereskedők szeretnék: ennek oka az a megfontolás, amellyel illetékes helyen a legmegfelelőbb megoldási eszközöket keresik. Én a magam részéről mindenesetre azt ajánlom az áruházak figyelmébe, hogy ezt a kérdést úgy kezeljék, hogy saját maguknak ártanak, ha makacs álláspontot foglalnak el. Sfaufierék a Pókot utánozzák Az áruházak élelmiszer-üzletre való áttérésével egyidejűleg több alkalommal bíráltuk a Stauffer- féle sajtgyárnak azt az elhatározását, hogy detail- árusításra berendezkedett és a fiókok tömegét nyitotta meg Budapest legforgalmasabb útvonalain. A Stauffer-gyár a receptet a Pók Áruháztól vette kölcsön: először bevezettette „hazai származású“ áruit s kiskereskedők ötletessége és ügyessége útján és amikor a propaganda már biztosította a sajtfélék kelendőségét, akkor megvonta a bizományi hitelt és elárasztotta saját árusító üzleti hálózatával az egész piacot. A Staufíer-üzletek azóta éles konkurrenciát támasztanak a fűszer- és csemegekereskedőknek, most pedig újabb meglepetéssel szolgál a szakmának a vállalat. Először óvatosan és szemérmesen csak a sajtárukkal próbálkozott, most azonban már Répcelakon hentesárugyárat rendezett be és húsárukat hoz forgalomba, hogy ezáltal újabb vevőkört hódítson el a kiskereskedők boltjaiból. A Stauffer-gyár új területen való terjeszkedése nemcsak a kereskedők ezreit érinti, hanem hentesárugyáraink nagy részét is. Most egyelőre kérdés, hogy a fogyasztóközönség milyen véleményt alkot a sajtgyár hentesáruiról. Addig is azonban a kereskedők ezreinek csak egy kötelessége lehet: bojkottálni a Stauffer-gyár összes termékeit és helyette olyan más magyar sajtgyárak produktumait forgalmazni, amelyek nem fizetnek hálátlansággal nekik azért, mert árujukat népszerűvé tették. Nem azonos Legutóbbi számunkban jelentettük, hogy a Kossuth Lajos-utcában oly csúfosan megbukott Kosár Áruház a Kristóf-téren nyit új áruházféle üzletet, amelyet azonban albérleti alapon akar gyümölcsöz- tetni. Ezzel a hírrel kapcsolatban Rákos Sándor dr. ügyvéd helyreigazító nyilatkozatot küldött hozzánk, amelyben ügyfeleinek képviseletében annak a közlését kéri, hogy a megbukott Kosár Áruháznak a Kristóf- Áruházhoz nincsen semmi köze. Nem tudjuk, hogy a Kristóf-téri áruház alapítói melyik házban kívánnak nagyarányú üzletet nyitni, azonban nem tartjuk kizártnak, hogy a Kristóf-téren a Kosár Áruház is próbálkozik új köntösben a közönség elé lépni. Ha figyelembe vesszük azt a nagy áruház-griindoló lázat, amely ma Budapesten megnyilvánul, nem volnánk meglepve, ha a Kristóf- téren két új üzletház, vagy áruház nyitná meg kapuit a közeljövőben. — .Mg, ♦ 3»-A szeszkartel diadala. Az egyik szaklapban olvassuk: „A Leipziger Vilmos Szesz- és Cukorgyár Rt. 6'975 millió pengő részvénytőke mellett az elmúlt üzletévre 479.000 pengő tiszta nyedeséget mutat ki, ami a részvények közel 8 százalékos jövedelmezőségének felel meg. A gyárvállalatnak adóssága egyáltalán nincs, míg mérlegszerű követelése közeljár a 6.5 millió pengőhöz. Az elért kitűnő eredményben kifejezésre jut Fellner Pál képviselő, valamint az ő kitűnő munkatársainak: Szarnék Zsigmond, Plesch Izidor és Roth Miksa igazgatók körültekintő üzlet- politikája“. Remek. Szarnék úrnak és igazgatótársainak hervadhatatlan érdemeit mi is elismerjük, ennek dacára azt hisszük, hogy „körültekintő üzlet- politikájuk“ a szeszkartel támogatása nélkül mégis kudarcba fulladt volna. Fellner Pál képviselő úr a 8%-os dividendát, tehát nemcsak Szamekéknak, hanem nagyrészben a szeszipariéinak köszönheti. A Kisipari Hitelintézet új igazgatósága. A törvényhatósági tanács legutóbbi ülésén újjáalakította a székesfővárosi Kisipari Hitelintézet igazgatóságát és felügyelő bizottságát. Az újjáalakított igazgatóság névsora a következő: Végrehajtó bizottság: elnök: Lingel János, alelnök: Girardi Tibor; tagok: Feigler Károly, Munkácsy Gyula, Sze- methy Károly. Igazgatóság: Babarczy István, Hubert Vilmos, Kresz Károly, Lajta Rezső, Pollacsek Sándor dr., Remény i-Schneller Lajos, Szilágyi Antal, Lobmayer Jenő, Haverland Antal, Vály Gábor. Felügyelő bizottság: Elnök: Füredi Lajos; tagok: Furlkovics Béla, Grossmann Béla, Majthényi Béla, Tábori Gábor. Jubilál a Salgótarjáni gépgyár. Ebben az évben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Hirsch és Frank cégből alakult Budapest—Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt., mely egész sereg értékes iparcikket hozott a piacra és feleslegessé tette a külföldi importot. Szinte minden évben újabb és újabb cikkekkel bővíti üzemét ez a vállalat, melynek érdemei a szakmában közismertek. A vállalat nagyrafejlesztése körül Herczegh Béla vezérigazgat ó elévülhetetlen érdemeket szerzett. A TÉBE kötelékébe tartozó budapesti pénzintézetek mérlege. Kármán Aladár közgazdasági folyóirata, a Gazdasági Világ, összeállította a TÉBE kötelékébe tartozó budapesti pénzintézetek egyesített mérlegét, mely a pénzintézetek helyzetéről összefoglaló képet nyújt. A kimutatás szerint a pénzintézetek saját tőkéi 1932-ben 403.7 millió pengőt tettek ki, a takarékkönyvekre elhelyezett betétek közel 10 százalékos visszaesést tüntetnek fel. Az összesített mérlegekben felsorolt 22 intézet múlt évi nyeresége 17.2 millió pengő; ötmillió pengővel kevesebb, mint 1931-ben. Uj kalapgyári részvénytársaság. A Fischer Imre kalap- és kalaptompgyár átvételére a napokban 150.000 pengő alaptőkével új részvénytársaság alakult, amelynek igazgatóságában számos ismert név szerepel. Köztük: Payr Ilugó országgyűlési képviselő, Tretina Jenő, a Magyarság közgazdasági szerkesztője, ifj. gróf Bethlen István, Fischer Imre, Fveddel Dávid, akinek nevét a Gyukits- kalapgyárból ismeri az ipar és ifj. dr. Sándor László. A gyár telepe Gizella-út 44. szám alatt van. A Bszkrt jelentése az elmúlt évről. A Budapest-Szé- kesfővárosi Közlekedési Rt. június 14-én tartotta tizedik évi rendes közgyűlését Bárczy István elnök vezetésével. A közgyűlés elfogadta az igazgatóságnak 1932. üzletévre vonatkozó jelentését, megállapította a mérleget és zárszámadást és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak megadta a felmentést. A főváros képviseletében megjelent Borvendég Ferenc alpolgármester elismeréssel emlékezett meg arról a tevékenységről, amelyet az igazgatóság és az ügyvezetés az 1932-ik évben kifejtett és amellyel a vasútvállalat pénzügyi egyensúlyát sikerült megóvni. Az alpolgármester őszinte köszönetét nyilvánította elsősorban Folkusházy Lajos vezérigazgatónak és dr. Márkus Jenő vezérigazgatóhelyettesnek, továbbá a főosztályvezető-igazgatónak, a tisztikarnak és az egész személyzetnek. A közgyűlés az igazgatóság tagjai sorába megválasztotta Urbanovich G. Zoltán kincstári főtana esőst, a Fuvarhitelintézet vezérigazgatóját. A közgyűlésen ismertették az igazgatóság évi jelentését, amelyről a Fővárosi Hírlap már részletesen beszámolt. A keresetek csökkenése dacára tovább folytatták a vonalhálózat fejlesztésére irányuló munkálatokat annak ellenére is, hogy a villamostarifa a Budapesttel összehasonlítható európai nagyvárosok között még mindig a legalacsonyabb. A Kispesti Textilgyár Rt. néhány nap előtt tartotta meg rendes közgyűlését, melyen az 1932. üzletév zárszámadásai megállapíttattak. A vállalat az elmúlt évben igyekezett tevékenységi körét kiterjeszteni, ami nemcsak a magyar közgazdaság szempontjából előnyös, hanem a munkanélküliséget is érezhetően csökkenti, ameny- nyiben 300 új munkaerő beállítása volt lehetséges.^ Az üzleteredmény a megfelelő leírások dacára kielégítő volt, amit a részvényesek megnyugvással vettek tudomásul. A Fonclére Általános Biztosító Társaság folyó hó 14-én tartotta meg ezévi rendes közgyűlését gróf Széchenyi Bertalan elnöklete alatt. A közgyűlés az igazgatóság valamennyi javaslatát jóváhagyta. Megemlékezett a közgyűlés a Fonciére elhúnyt igazgatósági tagjának, cserkúti Engel Miksának, az Európai árú- és poggyászbizto. sitási konszern zseniális megalapítójának nagy érdemeiről. A közgyűlés határozata értelmében a Fonciére 2.50 pengő osztalék fizetését június 16-án megkezdi. A Magyar-Francia Biztosító r. t. június 24-én tartja 53. rendes évi közgyűlését, amely az igazgatóság elnökét is meg fogja választani. Az 1931. üzletév mérlegében az életosztály vesztesége 5.595 pengő, ezzel szembeni az elemi osztály nyeresége 67.511 pengő. A zárszámadások részletes ismertetésére visszatérünk. Az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet most publikálta múlt évi mérlegét, amelyben 90.860 pengő tiszta, nyereséget mutat ki és ezt az előző évihez hasonlóan a tartalékalap növelésére fogja fordítani. Az Ipari Jelzálogintézet fizetési kötelezettségének teljes egészében eleget tett és az esedékes részleteket a dollár teljes aranyértékének megfelelő paritásban fizette be a transzferalapba. A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Rt. folyó hó 3fl-á,n tartja meg közgyűlését. A vállalat alaptőkéje 2,942.720 pengő és az 1932-es üzletévben 25.873.98 pengő nyereséget ért el, amelynek az 1933. évre való átvezetését javasolja az igazgatóság. Megjelent a Kallós-Koinpasz 1933—34. évfolyamának első része. A Pesti Tőzsde kiadásában és Kallós János szerkesztésében most jelent meg kilencedik évfolyamában a Kallós-féle „Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz“ első része. Tartalmazza a kompasz a kormányzóság, az országgyűlés, a minisztériumi-ok, a legfőbb állami számvevőszék, Budapest székesfőváros, az állami, községi és magánkölcsönkibocsátások, a TÉBE, a Budapesti Árú- és Értéktőzsde, a Magyar Bankárok és Értékpapírkereske dők Országos Egyesülete, az Értéküzleti Egyezmény, a budapesti bankok és takarékpénztárak, a magánbankházak, a kamarák, a szakegyesületek és testületek, az Országos Társadalombiztosító Intézet és Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, a budapesti szövetkezetek, a vidéki városok és vidéki pénzintézetek, a vidéki hitelszövetkezetek legújabb adatait az 1931. és 1932. évi mérlegekkel és az utolsó békeév aranymérlegével. Rövidesen sajtó alá kerül a kompasz második része is, amely az összes bnda pesti és vidéki ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési részvénytársaságok és biztosító intézetek stb. legújabb és legpontosabb személyi és mérlegadatait fogja tartalmazni. A kompasz mind a négy kötetének ára csak 60 pengő és így a legolcsóbb magyar kompasz. Megrendelhető a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában, Budapest, VI., Anker-köz 2. I. 4. Megjelent a Kallós János-féle „Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz“ 1933-1034. évi évfolyamának első részé két kötetben. TARTALMAZZA : az összes budapesti, vidéki bankok és bankházak, budapesti és vidéki szövetkezetek, minisztériumok, a TÉBE, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde, Budapest székesfőváros és a vidéki városok stb. legújabb adatait. A közeljövőben megjelenő két kötettel együtt — amely az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, biztosító stb. vállalatok legüjabb adatait fogja tartalmazni — négy kötetből fog állanl a nagymérvben kibővített komplett kompasz Hind a négy kötet éra együtt 60 P Megrendelhető i a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában Buda- pest, VI., Anker-köz 2. 1/4. Telefon: 22-0-96 és 21-3-86
