Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-24 / 21. szám

Budapest, 1933 május 24. /• jrrr-i —r^r^—­Jm'/was/JÍixMp 5 Történelmi hiuntósót o városházán fokozott erővel (ősin betölteni oz Egységes Közséfii Polgári Pärt Értekezlet a nagyarányú szervezkedés megindításáról — Kozma Jenő: A tiszt­viselők előléptetésénél egyedül az érdemesség és a hűség lesz az irányadó Az Egységees Községi Polgári Párt hétfőn este Kozma Jenő elnöklésével értekezletet tartott, ame­lyen jelen voltak: Payr Hugó, Ugrón Gábor, Éber Antal, Dési Géza, Petracsek Lajos, Usetty Béla, Scheuer Köbért országgyűlési képviselők, Glücksthal Samu, Papp József, Bódy Tivadar, Gaár Vilmos felsőházi tagok, Becsey Antal, Bárczy István, Orova Zsigmond, Harrer Ferenc, Hatolkay Kázmér, Dor- ner Gyula, Gerlóczy Endre, Piazza Győző, Pintér Jenő, Fáy Gyula, Pompéry Elemér, Popelka Izidor, Sztudinka Béla, Árvátfalvi-Nagy István, vitéz Barczy-Barczen Gábor, gróf Takách-Tolvay Jó­zsef, Wellisch Andor, Oszoly Kálmán, Szabó Sán­dor, Szlávik Ferenc, Krivoss Árpád, Lédermann Mór, Martin János, Nagy Antal, Petzrik Jenő, Burghardt-Bélaváry Rezső, Csilléry Béla, Bayer Antal, Bánó Dezső, Nagy Zsigmond kir. tanfel­ügyelő, vitéz Lázár Domokos tábornok bizottsági tagok, Erősdy Sándor és Morvay Zsigmond ny. fő­ispánok, Szombathy Kálmán, Wéber Sándor, Bá­rány Károly, Dárday Ede, bibithi Horváth János, Róna Sándor, Erdey Henrik, Németiig Ferenc, Fá- ber Fülöp, Tóthfalusy Aladár, Benczúr Waldemár, Gazdy Jenő, Rissányi Ottó, Dósa Ottó, Vágó Jenő, Szarnék Emil, Szentgyörgyi Elemér, Bornemisza Géza, Horváth Károly, Hoór-Tempis Mór, Kutassy Jenő, továbbá számos városi főtisztviselő és a ke­rületi pártszervezetek vezetői teljes számban. Az értekezleten mindenekelőtt Kozma Jenő beszámolt azokról az eseményekről, amelyek az utóbbi hetekben a városi politikával és a fővárosi pártszervezéssel kapcsolatban a közvéleményt izga­lomban tartották. Rámutatott arra, hogy azok a törekvések, amelyek a Nemzeti Egység Táborának megszervezésénél az Egységes Községi Polgári Pár­ton kívülálló tömegek bekapcsolását célozták, bi­zonyos félremagyarázásokat idéztek elő. A zavaró momentumokat azonban teljesen kiküszöbölte Gömbös Gyula miniszterelnök határozott állásfoglalása, a nyilvánosság számára közzéadott, sajátkezűleg fogalmazott kommünikéje, amely szerint a minisz­terelnök régi elhatározásának megfelelően, a Nem­zeti Egység Táborának budapesti megszervezését az Egységes Községi Polgári Párt kipróbált szerveze­tének igénybevételével akarja kiépíteni. Miután a miniszterelnöknek intenciójára ilyen­formán a pártra nézve nemcsak várospolitikai, ha­nem nemzeti jelentőségű feladatokat is ró, Kozma Jenő ehhez a munkához a párt minden egyes tagjának intenzív közreműködését kéri és bejelenti, hogy ennél a munkánál a felelősséget megosztja az intéző bizottsággal, amely mostantól kezdve permanensen együttmarad. Payr Hugó felszólalásában hangoztatta, hogy abban látja a párt történelmi hivatását, hogy csak ezzel a tábor­ral lehet a városházán a polgárság uralmát fenn­tartani. Árvátfalvi Nagy István örömmel állapította meg, hogy a látszólagos félreértések kiküszöbölőd­tek. Wolf István, Bánó Dezső, Hatolkay Kázmér, Piazza Győző és mások a kerületi szervezetek hű­ségnyilatkozatait tolmácsolták, majd Éber Antal hangoztatta, hogy továbbra is minden erejével elő akarja segíteni a párt politikai irányzatát és tö­rekvéseit. Az értekezlet egyhangúan tudomásul vette Kozma Jenő bejelentéseit, majd spontán lelkesedés­sel elhatározta, hogy Gömbös Gyula miniszterelnö­köt táviratban üdvözli. A távirat így hangzik: Az elnökletem alatt megtartott mai pártér­tekezlet, amelyen pártunknak bizottsági tagjai és kerületvezetői vettek részt, kitörő lelkesedés­sel vette tudomásul azt a bejelentésemet, hogy Nagyméltóságod irányító befolyása mellett a régi szervezeteink kiegészítésével kívánja foly­tatni a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi ki­építését. Ebben a munkában pártunk minden egyes tagja kitartó hűséggel és lelkesedéssel akarja szolgálni Nagyméltóságod célkitűzését, amelyhez a magyarok Istenének áldását kéri. Kozma Jenő pártelnök. A szerdái közgyűlés napirendjének megbeszé­lése volt még hátra, az értekezlet elhatározta, hogy a betöltésre kerülő árvaszéki elnöki helyre egy­hangúan Csorna Kálmán elnökhelyettest jelöli és a párt tagjai kivétel nélkül Csorna Kálmánra sza­vaznak. Éber Antal a zárszámadásokkal kapcsolatban arra kérte a párt­vezetőséget, hasson oda, hogy a pénzügyi bizottsá­got a jövőben intenzívebben foglalkoztassák és legalább a fontosabb problémákat hozzák a bizott­ság elé. Wolf István azt kérte, hogy a törvényható­sági bizottsági póttagok számára is jelöljenek ki helyet a közgyűlési terem karzatán. & Az értekezlet után a megjelentek vacsorához ül­tek, ahol Becsey Antal meleg szeretettel köszön­tötte a rendkívül nagyszámban megjelent tagokat. Kifejezte a párt örömét, hogy Gömbös Gyula mi­niszterelnök, személyes elhatározásából a nagy iz­galmat keltő fővárosi pártszervezkedés olyan me­derbe terelődött, amely megnyugtatja a párt hatal­mas táborát; hisz most már mindenki előtt ismere­tes, hogy az utóbbi káoszából a polgári egység gondolatát egy évtized óta szolgáló párt presztízse Lassú léptekkel közeledik a nyári meleg, de máris mutatkoznak a jégellátás körül a múltban is tapasztalt visszásságok. Nincs rend és rendszer a főváros jégellátása terén, amely pedig úgy közegész­ségügyi, mint gazdasági szempontból megköveteli a legmesszebbmenő ellenőrzést. A nagyfontosságú élelmiszer-ellátással kapcsola­tos jégkereskedelmet Budapesten a Jégárusító Rt. (kötelékébe öt jéggyár tartozik) és a Magyar Élelmi­szerárusító Rt. tartja a kezében. Ez a két részvény- társaság jelenti a jégkartelt, amely természetesen minden törekvésében azért harcol, hogy minél nagyobb hasznot és jövedelmet biz­tosítson magának. Amíg a kartel teljes erejével igyekszik biztosítani a maga érvényesülését, addig a fogyasztóknak nin­csen képviseletük, sőt beleszólásuk sem arra, hogy a kiszolgálás és az áralakulás tekintetében kedve­zőbb állapot következzen be. Az árak tekintetében elég utalni arra, hogy a jég mázsájának egységára 1.60 pengő, illetve 2.40 pengő között váltakozik, aszerint, hogy a fogyasztók a telepen, vagy pedig a házhoz szállítva kapják az árut. A nagyjából meg­ejtett kalkulációk azt mutatják, hogy a jéggyárak általánosságban 50 százalékos haszonnal kalkulálnak és mert megfelelő verseny nem áll velük szemben, a fogyasztóközönség kiszolgáltatottságában kénytelen megfizetni a mindenkor követelt magas árakat. A hatóságok nem egyszer akartak már rendet csinálni a jégkercskedelem dzsungeljében, azonban a különböző és sokszor ellentétes hatósági előírások megakadályozzák a radikális intézkedéseket. A jég­árak alakulásáról bemutattak ugyan számításokat a gyárak és a magas forgalmi árakat azzal indokol­ták, hogy a gyártási költség túlmagas és így képte­lenek áruikat olcsóbban forgalomba hozni. Szak­flz MM élelmiszer- MftűsM mcílékezÉse Az egyenlőtlen verseny megöli a legális kereskedelmet — Le win úr az üzletvezetés titkáról Kíméletlen brutalitással dolgoznak a budapesti áruházak az élelmiszerkereskedelem teljes meg­semmisítésén. Nincs szünet és megállás: a divat­cikkek, rövidáruk, selymek és posztók forgalmára alakult áruházak napról-napra kiszélesítik élelmi­szerárusítási hálózatukat és nagyobb tőkeerejük bir­tokában elhódítják a vevőközönséget a kiskereskedők ezreitől. Az áruházak üzletmenete a forgalmasabb és mozgalmasabb, amellyel szemben a kizárólag élel­miszerre támaszkodó legális kiskereskedők a tönk szélére jutottak. Rossz külföldi példa után indultak az áruházak, amikor üzletágaik sorába az élelmiszerkereskedelmet is besorozták. Hiába hivatkoznak arra, hogy forgal­muk megnövekedett és az eredmény igazol mindent, mert az áruházak más cikkek révén is ipegtalál- hatják üzleti számításaikat. A nagy áruházak mohósága, a Magyar Divatcsarnok, a Corvin és társaik példátlan étvágya az önálló exisztenciák egész sorát az élettel való küzdelem feladására kényszerítik. A külföld már megtalálta az orvoslás módját és Németországban az áruházak és a kiskereskedők tanácskozása meghozta azt az eredményt, hogy az áruházak önként lemondottak csorbítatlanul, sőt tekintélyben és erkölcsi súlyban gyarapodva került ki. Köszönet és elismerés illeti ezért a kormányelnököt, pártunk elnökét és vezér­karát. A kormányelnök közismert intencióit a nem-, zeti egység megteremtéséről szeretettel és lelkese­déssel karolja fel a Községi Polgári Párt és ezt az eszmét szolgálja Budapest intelligens polgársága annak az autonómiának a tiszteletben tartásával, amely éltető erőt ad minden közületnek. A jövőben a kiépített pártszervezeteknek még nagyobb befo­lyást kíván biztosítani a párt vezetősége, mint amilyen a múltban volt. Zajos éljenzés és taps köszöntötte Koznia Jenőt, amikor szólásra emelkedett és kifejtette, hogy im­pozánsan megnyilvánult a párt és az elnökség iránt a tagok hűsége és összetartása, amelyet foko­zott mértékben kívánnak a miniszterelnök célkitű­zéseinek szolgálatában állítani. A közeli napok je­lentős eseményeket hoznak a párt életében és ezért kérte a nagyszámban megjelenteket, hogy a jövőben is ugyanezt az érdeklődést és meleg szeretetet ta­núsítsák a párt és a főváros közügyei iránt, mint ahogy a múltban tették. A küszöbön lévő városházi választásokkal kapcsolatban Kozma utalt arra, hogy az előléptetéseknél egyedül az érdemesség és a hűség lesz irányadó a párt magatartásánál. emberek és az árkalkulációkról tájékozottak már többízben rámutattak a drága jégárusítás okára. A jéggyárak berendezései elavultak és ma is azokkal az eszközökkel termelik a fagyasz­tott vizet, mint ezelőtt harminc évvel, ami­kor a mesterséges jéggyártás még gyermek­korát érte. Azóta évtizedek múltak el és a modern technika a legtökéletesebb gépberendezéseket állította elő, ame­lyek azonban hiányoznak a budapesti gyárak üze­meiből. Érthető, hogy a jégkartelnak kényelmesebb a mai állapot fenntartása, mert így nem szükséges invesz. látniuk és fölösleges az eddigi haszonszámítási kul­csot leszállítani. Velük szemben azonban áll a közön­ség érdeke és az a követelés, hogy a minőségileg is kifogástalan termékekért reális árat kelljen fizetni A megoldás adva van. A jégkartell az éveken át gyűjtött hatalmas fölöslegeiből térjen át a mo­dern gyártásra és ezzel egyidejűleg az olyan gazda­ságos üzemre, amely lehetővé teszi az olcsóbb egy. ségárakat. A másik elgondolás keresztülvitele a fővárosra háramlik: fokozza üzemét a közvágóhídi, a sertésvá­góhídi és az élelmiszernagyvásári jéggyá­raiban és szálljon harcba a jégkartellel, hogy ezzel is a fogyasztók érdekeit erő­sítse. A közüzemeknek elsőrendű kötelességük az árak nivellálása és ha a magánkézen lévő jéggyárak vo­nakodnak a racionalizált termelésre áttérni, úgy a főváros mutasson számukra erőteljes gesztust és kényszereszközök alkalmazásával vigye keresztül a jégárak leszállítását. Függetlenül azonban ettől, az Arelemző Bizottság számítsa ki a termelési költsé­geket és olyan ármegállapítást léptessen életbe, ame­lyik a közönség számára hozzáférhetővé teszi a min­dennapi élet egyik legfontosabb szükségletét. az élelmiszerek forgalombahozataláról. Május 20-án megszüntették a kenyér- és péksütemény árusítását, május 26-ig beszüntetik a hús és a felvágottak eladását, július 1-én pedig végérvényesen megszün­tetik az összes élelmiszerek árusítását. Az egyezményt a kiskereskedelem erélyes fellépése és a kormány közbelépése hozta létre és ezzel sikerült megmenteni ott is a legális keres­kedelem számtalan munkását. A külföldi példa tehát új formában itt áll előt­tünk. Nekünk nem ideálunk semmiféle vonatkozás­ban az újstilű német rendszer, de ebben az esetben igazat adunk annak az erélynek, amely a hitleri birodalomban ezen az elsőrendű poszton rendet te­remtett. A nyári élelmiszerárusítás a nagyobb forga­lom beköszöntője és ezért még mindig nem késő, hogy a kormány a legenergikusabban érvényesítse akaratát a kiskereskedők megmentése érdekében.-&■ Kacagni való a következő mulatságos eset. Ke­zünkbe került egy könyv, amelynek a címe: Miként vezessem az üzletemet? Ezt a könyvet Freihof Erich, a Corvin áruház német igazgatója követte el (Berlinből hazatanácsolják a magyarokat, itt a né­met ritterek a jómód unalmában litteratúrával fog­lalkoznak!) és ehhez a könyvhöz az előszót Lewin Miksa, a Corvin elnöke írta. Miként vezessem az üzletemet?... Erre Lewin úr a közelmúltban gya­korlati példával szolgált. Áruházában bevezette az élelmiszerkereskedést, hogy így százával tönkre­tegye azokat az élemiszerkereskedőket, akik han­gyaszorgalmukkal évtizedek óta az áruház körzeté­ben keresték sovány, de biztos kenyerüket. Lewin úr mentalitása szerint így kell az üzletet vezetni. Kényszerítő eszközök útján gondoskodjanak a hatóságok a horribilis jégárak leszállításáról Fantasztikus hasznok kimunkálásával indul a szezonnak a jégkartell

Next

/
Oldalképek
Tartalom