Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-17 / 20. szám
Budapest, 1933 május 17. yxmmsiJiwMp PESTI KIRAKAT A harminckettesek :z Vasárnap óta új neve van a Bodó-lcávéház előtt levő József-körúti térnek, amelyet a legutóbbi időben nagyon szépen parkíroztak. Harminckettesek tér é-nek hívják és a teret a harminckettesek alle- gorizált, szobra ékesíti. Akik a szobrot idetelepítették, valószínűleg legelsősorban a derék harminckettesek hadi érdemeire gondoltak, erre mutat magának a szobornak a gondolata is, hiszen a harminckettes baka szuronyt szögez és kézigránátot akar hajítani. Ezek az érdemek, amelyet derék harmincketteseink a harc téren szereztek, a magyar haditörténelem díszes lapjai lesznek. Budapest számára azonban a harminc- kettesek nemcsak a háborúi, de a béke hősei is voltak. Húsz esztendő távlatában a fiatal generáció már nem tudja olyan nagyon értékelni ezeket a békebeli katona-érdemeket. Hiszen a régi közös hadsereg keretei felbomlottak, mit tudja a mai nemzedék, kik voltak tulajdonképpen a harminckettes bakák? Ma nemzeti hadseregünk van, amelynek minden alakulata, minden egyes katonája édestestvérünk, lelkes magyar hazafi, letéteményese a magyar nemzeti gondolatnak. De húsz esztendővel ezelőtt bizony nagyot jelentett a magyarság számára egy színmagyar ezred, egy olyan ezred, mint a harminckettesek, amely Budapest háziezrede volt, amelyet Budapest székes- főváros közönsége elkényeztetett, tenyerén hordott és ha Teresienstadtból, Brünnböl, Prágából, vagy Dsernovitzból idehelyeztek egy magyarfaló tisztecs- két, azt a harminckettesek levegője, azt Budapest dédelgető szeretete magyarrá nevelte. Ezek a harminckettesek voltak a mi békebeli védőink, házunk nyugalmának őrzői, letéteményesei annak, hogy ebben a nagy városban soha politikai fölfordulás nem következhetik be. Ahogy ez a város lassan, ötven esztendő alatt lett színmagyarrá, úgy érett magyarrá a harminc- kettes ezred is. Budapest történetének régi lapjain még találkozunk apró kis incidensekkel, amelyek a háziezred és a város lakossága között játszódtak le. Aki még emlékezik a civilek és katonák régi ellenségeskedésére, csete-patéira, az egészen természetesnek tartja, hogy ilyesmik előfordultak. Véres kardaffér eket azonban, mint amilyenek számos magyar vidéki városban előfordultak, Budapest történetírói nem jegyezhettek föl. lmitt-amott akadt egy kis perpatvar, de talán a legnagyobb harc Budapest és a régi monarchia közös hadserege között, a Vérmező körül forgott. Évtizedeken át küzdött a székesfőváros azért, hogy a Délivasút körül lakó polgártársak az út megrövidítése céljából átgyalogolhassanak a Vérmezőn, természetesen olyan időpontban, amikor ott egy fia-katotia sem gyakorlatozott. Évtizedeken át nemet mondott a kincstár, makacsul, keménynyakúan, annak ellenére hogy — ha jól tudjuk — a Vérmező nem is kincstári, hanem fővárosi tulajdon volt. A Vérmező pedig az esztendő háromszázhatvanöt napja közül háromszáz napon tátongott az ürességtől, a szegény budai polgár pedig körülkutyagolhatta a hatalmas üres teret. Hát a harminckettesekkel ilyen bajok nem akadtak. Hűséges, derék, barátságos ezred volt, amely a maga pesti fiaival Budapest barátaivá tette a sült idegen katonatiszteket is. őszintén és becsületesen Budapest háziezrede voltak a harminckettesek, akik Ráth Károly emlékezetes, híres pohárköszöntője óta, amelyben első hivatalos tószt volt a háziezredre, a világháború végéig becsülettel szolgálták a hazán kívül ennek a városnak az érdekeit is. New-York szigeti éttermei állandóan üzemben vannak DÉLBEN: Kis menü: leves, sült, körítés, tészta . . . . P 1*60 Nagyobb adagolásban P 2*40 ESTE: Menü: leves, sült, körítés, tészta............................P 3*20 ESTE a. Döntő stádiumba jutott az üzemek sorsa, amelyeknek üzleti és ügyviteléről rövidesen miniszterközi bizottság intézkedik Érdeklődéssel várja a főváros az üzemellenőrzésről szóló kormányrendelet végrehajtási utasítását — Az autonómia hatáskörének megszűkítése A főváros vezetősége értesülést szerzett arról, hogy az üzemek felülvizsgálására, a fölösleges üzemek megszüntetésére, az azonos célúak összevonására kiküldött üzemi bizottság jelentése a közeli napokban a kormány tárcaközi bizottsága elé kerül letárgyalás végett. A miniszterközi bizottságnak a fővárosi üzemek dolgában való összehívását azzal magyarázzák, hogy az üzemek ellenőrzéséről kiadott kormányrendelet beígért végrehajtási utasítása előtt meg akarja ismerni a kormány a főváros üzemi bizottságának felfogását és ennek a miniszterközi bizottságnak az állásfoglalásától függ, hogy a végrehajtási utasításban milyen speciális rendelkezéseket tartanak szükségesnek. Az üzemek ellenőrzéséről kiadott kormányrendelettel egyébként rövidesen foglalkoznak az önkormányzat tényezői, a tanács és a közgyűlés is, mert annak bizonyos rendelkezéseit a főváros vezetőségében némi aggodalommal fogadták és ezeknek az eloszlatását részben az említett miniszterközi bizottságtól, részben a végrehajtási utasítástól várják. Az új kormányrendelet, a fővárosi üzemek jövője és ezzel összefüggő aktuális kérdések dolgában kikértük a törvényhatósági tanács egyik tagjának véleményét, akit szaktekintélyként ismernek az üzemek kérdéseiben. Beavatott informátorunk a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt a következőket fejtette ki: — Az üzemek ellenőrzéséről kiadott 4600/933. számú kormányrendeletet, bár számos hasznos és feltétlenül helyes intézkedést tartalmaz, a főváros szempontjából mégis vegyes érzelmekkel kell fogadnunk. A rendelet ugyanis a fővárosi üzemek vezetését, az üzemviteli intézkedéseket részben kiveszi az autonómia önhatalmú intézkedései alól és a felügyeleti hatóságnak igen jelentékeny beavatkozási jogot biztosít. Az csupán formai előny, hogy az autonómiának megadja a lehetőséget arra, hogy a kormányrendelethen megnyilvánuló intenciók értelmében szükséges intézkedésekre javaslatokat terjesszenek elő, illetve hogy a kormány szándékainak megfelelő intézkedéseket ők maguk kezdeményezzék. Nem szabad azonban egy percre sem felednünk, hogy ezeket csak mint javaslatokat terjeszthetik a kormány elé s a felügyelő hatóság szuverén joga, hogy az önkormányzatnak a javaslatokban kifejezésre juttatott akaratát elfogadja-e, vagy sem. Ha a felügyelő hatóság az önkormányzat javaslatait nem fogadja el, úgy teljesen önállóan, tetszése szerint intézkedhetik azoknak a céloknak a megvalósítása érdekében, amelyek a kormány szerint az üzemek gazdaságosabb működésének biztosítását célozzák. — Az önkormányzat a felügyeiő hatóság intézkedéseit mindenkor záros határidőn belül ffi/PEML SZÁJV1ZTABLETTA ideális száj- és torokfertőtlenítő! köteles végrehajtani. Teljesen a kormány mérlegelésétől függ az is, hogy az üzemek élére kormánybiztost, vagy gondnokot kirendeljen. Ha tehát a kormány valamelyik üzeméhez kormánybiztost delegálna, az üzemvitel ott olyan alakuláson menne át, hogy arra többé az önkormányzatnak semmiféle befolyása nem volna — Meglepő rendelkezése a kormányrendeletnek az is, hogy az üzemeknél a felügyeleti hatóság előzetes beleegyezése nélkül új alkalmazásokat és előléptetéseket eszközölni tilos. Ez azt jelenti, hogy az üzemi alkalmazások jogát a rendelet teljesen kiveszi a főváros kezéből. Ez a gyámkodás felette aggodalmas és félő, hogy az üzemi gazdálkodás elsorvasztására vezethet, sőt az eddigi üzleti eredményeket is megsemmisítheti. A mai nehéz gazdasági helyzetben különösen nagy óvatosságot kell tanúsítani az üzemek megrendszabályozá- sánál, mert a kellően meg nem fontolt, vagy üzemellenes elfogultságból fakadó intézkedés esetleg helyrehozhatatlan következményekkel járhat. Még azokat is, akik évtizedeket töltöttek el az üzemek szolgálatában és mint kiváló szakemberek teljes elméleti és gyakorlati jártassággal rendelkeznek, sokszor igen nehéz helyzet elé állítják a mai viszonyok. Éppen ezért aggályos, hogy jóhiszeműen ugyan, de olyanok vonják magukhoz a teljhatalmú intézkedés jogát, akik hasonló felkészültséggel nem rendelkeznek és akik nem ismerhetik, nem is érezhetik át azokat a vagyoni és egyéb vonatkozású érdekeket, amelyek a főváros önkormányzatát a reá nézve hatalmas vagyont jelentő üzemekhez fűzik. — Igen aggályosnak látszik a rendeletnek az az intézkedése is, amely lehetővé teszi, hogy a szolgáltatások árát a íelügyeleti hatóság egyoldalúan állapíthassa meg, A közszolgáltatások díjának kellően meg nem fontolt, bizonyos opportunus szempontokból elrendelt leszállítása könnyen olyan súlyos pénzügyi következményekkel járhatna, amely az egész fővárosi háztartás egyensúlyának felborulását vonhatja maga után. * A végrehajtási utasítás megjelenésétől számított 45 napon belül köteles a főváros a kormánynál oly javaslatot tenni, amely működésének gazdaságosabbá. tételére vonatkozik. Hogy ennek a rendelkezésnek a főváros kellő időben megfelelni tudjon, máris hozzálátott az üzemracionalizálási javaslat megszerkesztéséhez. Hogy az üzemek kiadásait miképen lehet csökkenteni, erre előtérben áll a dologi kiadások redukciója, a nyugdíjterhek csökkentése, a javadalmazások további redukciója, a személyzetnek végkielégítés, nyugdíjazás útján történő csökkentése és az igazgatósági testületek létszámának redukciója. Más kérdés az, hogy a gyakorlatban ebből mit és hogyan lehet majd tényleg végrehajtani. A világításnál nem oz izzólámpa beszerzési óra, hanem fénymennyisége és áramfogyasztása a mérvadó. Az „olcsó'1 lámpa használatban a legdrágább, mert nagy áramfogyasztással kevés fényt ad. A gazdaságos világítás kulcsa a fényerős, tökéletes, gazdaságos TUNGSRAM IZZÓ IÁ M P A