Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-17 / 20. szám

2 yxnvuzo&JÍnzMP Budapest, 1933 május íf. Ilyen előzmények után szokatlan képet mutatott kedden délelőtt féltízkor a főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlési terme. Kilenc óra után valóságos népvándorlás indult meg a Yáci-utcában: 127 község kiküldöttei érkeztek, hogy részt vegye­nek az úgynevezett pestkörnyéki kerekasztal-konfe- rencián. Tíz órakor érkezett meg Preszly Elemér főispán, Ney Géza főjegyző és Hankovszky várme­gyei főügyész kíséretében. Akkor már ott volt a közgyűlési teremben Lamotte Károly, a főváros pénzügyi tanácsnoka, továbbá Vájná Ede közélel­mezési, Szendy Károly közoktatásügyi, Bódy László közlekedési tanácsnok és Király Kálmán, az út- és csatornaépítő ügyosztály vezetője. Sok országgyű­lési képviselő is megjelent. Tíz óra után néhány perccel Huszár Aladár főpolgármester Preszly Ele­mér kíséretében felment az elnöki emelvényre. Itt foglalt még helyet Sipőcz Jenő polgármester, Bor­vendég Ferenc és Liber Endre alpolgármester, to­vábbá Ney Géza vármegyei főjegyző. A főpolgármester elnöki megnyitójában han­goztatta, hogy a sajtóban és a pestkörnyéki köz­gyűléseken sok panasz hangzott el Budapest ellen. Azért hívta össze az értekezletet, hogy szemtől- szembe állva mindenki elmondhassa panaszát és ha ezek orvosolhatók, a főváros ezt készséggel meg­teszi. Az első probléma a gazdasági kérdés, az új vásárcsarnokkal kapcsolatos intézkedések, a kövezetvám, a kü­lönböző díjak és illetékek, közlekedési tarifa és az iskolaügy. Bizonyos animozitás van a vidéken a fővárossal szemben. Felhívja a jelenlevők figyelmét arra, hogy a fő­város igen komoly áldozatot hoz a környékért. Például csak a kórházaknál két és félmillió pengőbe kerül a fővárosnak a pestmegyei betegek ápolása. Ezért egy fillért sem kap Budapest. Staub Elemér, a pestvidéki mezőgazdasági ka­mara elnöke volt a következő felszólaló. Élesen tá­A fővárosi tisztviselőket a nemrégiben megtar­tott FANSZ közgyűlés óta is egyre fokozottabb jnértékben foglalkoztatják azok a híresztelések, hogy újabb fizetésredukció készül. Aggodalommal tölti el a tisztviselőket a Tyler-jelentésnek a szé­kesfővárosi alkalmazottak illetményeit érintő része is, amelyben a Népszövetség pénzügyi szakértője tévesen arra utal, hogy a főváros tisztviselői mintha túl volnának fizetve. A fővárosi tisztviselők Liber Endre alpolgármestert, mint a FANSZ elnö­két felkérték, hogy járjon el illetékes helyen a tisztviselők érdekében és ha kell, kérje fel a pol- gármestei't olyan lépések megtevésére, amelyek al­kalmasak az esetleges további fizetéscsökkenés el­hárítására. Erről, továbbá a főváros másik leg­aktuálisabb kérdéséről, az idegenforgalom fellendü­léséről és a fürdőtörvény készülő rendeleti utasítá- sái'ól intéztünk kérdést Liber Endre alpolgármesterhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Ami a fővárosi tisztviselők és alkalma­zottak helyzetét illeti, erre vonatkozó felfo­gásomat a FANSZ multheti közgyűlésén már kifejtettem. Tény, hogy a tisztviselők a négy­szeres fizetéscsökkentés révén már mindenről lemondtak ami luxust, vagy nélkülözhetőt je­lent. Az erősen redukált fizetések e pillanat­ban már csak a nyers életszükségleteket tud­ják fedezni. Nem hiszem tehát, ^ hogy a közel­jövőben komoly formában újból szóba kerül­hessen a fizetésredukció terve. A főváros ve­zetőségének ilyen kezdeményezésről, vagy ké­szülődésről egyáltalában nincs tudomása. A FANSZ azonban mégis, minden eshetőségre számítva, a legközelebbi napokban arra kéri fel a főpolgármester és a polgármester ura­kat, hogy felirat formájában és személyesen igye­kezzenek odahatni a kormánynál, hogy a fővárosi tisztviselők illetményeinek további redukciójától feltétlenül tekint­senek el. Egyébként a főváros tisztviselőtársadalma és a főváros vezetősége rövidesen meg fogja tenni észrevételeit a Tyler-jelentésnek a fővá­ros gazdálkodására vonatkozó megállapítá­sára, így arra is, mintha a főváros tisztviselői túlzott fizetésben részesülnének. — A főváros idegenforgalmáról csak a legnagyobb öröm hangján emlékezhetem meg. Szinte üdítően és a reménység erejével hat az Üzemgazdasági Műszerek Vállalata KRÍLIK ISTVÁN OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK fMBmérúk — Hőmérők — Regisztráló berendezések Klipéit, ÜUOI-ét 18«. — Telefon 46-8-52. madta ia főváros közélelmezési ügyosztályát és hangoztatta, hogy a mezőgazdasági szempontok ér­vényesítésére külön bizottságot kell kiküldeni. Huszár főpolgármester erélyesen utasította vissza Staub támadását, mondván, hogy az a hang, amelyet Staub használ, nem alkalmas a problémák elintézésére. Pakots József volt a következő felszólaló. Ö mint vidéki képviselő megállapítja, hogy a főváros vezetői és minden pártja mindig nagy szeretettel viseltettek a vidék iránt és igyekeztek a vidék kí­vánságait teljesíteni. Nincs ellentét a főváros és a vidék között. Utána még számosán felszólaltak és mindany- nyian a békés kibontakozás érdekeit hangoztatták. A kerekasztal-konferencián szerzett benyomá­sairól Preszly Elemér dr. főispán a következőket mondta a Fővárosi Hírlap munka­társának : — Minden látszólagos hangulatkeltés elle­nére is állandóan azt az álláspontot képvisel­tem, hogy a székesfővárosnak és a megyének barátként kell összefognia a fennforgó ellenté­tek áthidalása érdekében. A közvetlen kör­nyék sok bajjal és nehézséggel kíizködik, ame­lyeknek a sorában természetesen helyet fog­lal az a kívánság is, hogy a Budapesttel való összeköttetés aka­dálytalanabbá váljon. Örvendetesnek tartom, hogy ebben a vonatko­zásban most már megértő atmoszféra alakult ki és bízom abban, hogy a kerekasztal-konfe- rencia meghozza a kívánatos eredményeket. Minthogy hatalmas anyag vár feldolgozásra, az értekezlet vegyes bizottságot küldött ki, melyben helyet foglalnak a főváros és a környék képviselői. Ez a bizottság a békés együttműködés érdekeit szolgáló javaslatot fog kidolgozni. emberekre az a forgalom, amit Budapest utcáin mostanában látunk. Husvét előtt már megkezdődött a budapesti idegenforgalom nagy szezonja, amely azóta állandó emelkedést mutat. Különösen nagy jelentősége van az idegenfor­galom szempontjából a most zárult Nemzet­közi Vásárnak és a Liszt Ferenc nemzetközi zongoraversenynek. A vásár a vidéki és kül­földi üzletemberek és érdeklődők hatalmas tö­megeit mozgatta, míg a Liszt Ferenc zenei verseny pedig a nemzetközi zenevilág kiváló­ságainak érdeklődését keltette fel és hozta a legkiválóbbakat közülük Budapestre. A Fővárosi Hírlap több alkalommal foglalko­zott a budapesti autótaxi-közlekedés problémáival és rámutatott azokra a hiányosságokra, amelyek úgy a közönség, mint a taxiipar szempontjából re- iparációra szorulnak. Cikkeinknek visszhangja tá­madt, mert az önálló fuvarozást végző kéktaxisok máris napirendre tűzték követeléseiknek legfonto­sabb lényegét: a közös standok rendszeresítését. A taxifuvarozók statisztikát állítanak össze ar­ról, hogy milyen arányban áll a szürketaxiknak és a kéktaxiknak a forgalma. Ez a rendkívül pikáns olvasmány feltárja majd mindenki előtt azt az aránytalanságot, ami a forgalom méretei tekinteté­ben a két vállalat között mutatkozik. Az egyelőre rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a szürketaxi és a kéktaxi között 7:1 aránybau alakul a napi utasszám, ami kétségtelen kö­vetkezménye annak, hogy a kéktaxisokat túl­nyomórészt a mellékutcákba kényszerítették. Valami érthetetlen elnézés történt a városhá­zán, hogy az állomáshelyek kijelölésénél majdnem százszázalékig a szürketaxisok kívánságait hono­rálták, míg az egyéni kisfuvarosok kénytelenek vol­tak belenyugodni a megváltoztathatatlanba. Ez az indokolatlan jóindulat más vonatkozásokban is megnyilvánul a városházán. A vegyészeti intézet például naponként több taxit vesz igénybe és még véletlenül sem történik meg, hogy a szürketaxin kívül más taxifuvaros álljon rendelkezésre. Ugyan­ez a helyzet a város többi intézményeinél és az elöljáróságokon is. Hivatalos eljárásoknál csaknem A Liszt Ferenc-ünnepségek hatalmas erkölcsi sikere arra késztet bennünket, hogy a megkezdett úton továbbhaladjunk. A Liszt Ferenc zongoraversenyeket állandósí­tani fogjuk és a mostani ciklus befejezése után még a nyáron, vagy legkésőbb a kora ősszel nyomban hozzáfogunk a jövő évi program elkészítéséhez. Az az elgondolásunk, hogy jövőre és azontúl minden esztendőben nagyobb és fényesebb keretek között megren­dezhetjük a Liszt Ferenc ünnepi hetet, amely- Síiek programjába természetesen elsősorban zenei, de azonkívül egyéb kultúrális esemé­nyek is beiktathatok lesznek. A Liszt Ferenc ünnepi hét dolgában már tulajdonképen meg van a kialakult elgondo­lás azoknak a tárgyalásoknak az eredménye- képen, amelyeket a főváros és a kultusz­minisztérium képviselői folytattak Kertész K. Róbert államtitkár elnöklésével. Úgy kép­zelem, hogy három év múlva, amikor Liszt Ferenc halálának félszázados évfordulóját fogjuk megülni s amikor a tervek szerint Liszt Ferenc földi maradványait az állam és a főváros Budapestre fogja szállíttatni, már annyira megalapozott lesz a Liszt íerenc ünnepi hét, hogy a kultúrvilág érdeklődését mindenfelé magára irá­nyítja. A Liszt Ferenc-héten kívül természetesen más (elgondolásai is vannak a fővárosnak, hogy az idegenforgalom további fellendülését állan­dósítani tudjuk és azt az érdeklődést, amely világszerte megnyilvánul mostanában a ma­gyar fővárossal szemben, tovább fokozzuk. Az idei idegenforgalmi események között különös jelentőséget tulajdonítok még a jövő hónap­ban összeülő nemzetközi ujságíró-kongresszus- nak és a Szent István-hétnek. — A főváros idegenforgalmát igen közel­ről érinti a fürdőtörvény közeljövőben meg­jelenő végrehajtási utasítása. Ebben a kér­désben a közelmúltban a főpolgármester úrral együtt értekezleten voltunk a belügyminiszté­riumban Scholtz Kornél államtitkárnál, ame­lyen Kovácsházy Vilmos tanácsnokkal együtt kifejtettük mindazokat a szempontokat, amelyeket a főváros a fürdőtörvénnyeí kapcsolatban érvényesíteni kíván. Leszögeztük, hogy a főváros, mint a legtöbb gyógyforrás és a legnagyobb gyógyfürdők tulajdonosa, továbbra is vezető szerepet kíván magának biztosítani a gyógyfürdő-politika irányításában és autonóm jogait érvényesí­teni óhajtja az idegenforgalmi propaganda további intézésénél is, annál inkább, mert be­bizonyosodott, hogy e téren a főváros céltuda­tos akciói és kipróbált szervezetei produkál­ják nemcsak a főváros, hanem az egész ország javára a legszámottevőbb és egyre fényesebb eredményeket. A főváros egyébként a fürdő­törvény és az idegenforgalmi propaganda kor­mányhatósági úton való rendezésével kapcso­latban terjedelmes felterjesztésben is megtette a maga észrevételeit. mindenütt a szürke-taxit részesítik előnyben. Ez a* eljárás éles szembefordulás a polgármester rendel­kezéseivel, aki nem egyszer utasította az összes üze­meket és intézményeket, hogy a közmunkák és szállítások kiadásánál egyenlő arányban részesítsék a kisiparosokat. Miután kisiparosoknak ebben a vonatkozásban elsősorban kéktaxisok tekinthetők, felmerül a kér­dés: milyen intenciók alapján mellőzik a kéktaxi­sokat és részesítik páratlan előnyben a nagyha­talmú szürkéi axi-vállalatot? A környékbeli városok éppen most tárták fel különböző tennészetű panaszaikat és sérelmeiket, amelyeknek sorában ott találjuk a taxifuvarozás ügyét is. A környéknek teljesen jogos sérelme pél­dául, hogy a Budapestről a környékre irányuló taxiközlekedés túlméretezetten költséges és nem al­kalmas arra, hogy ezt a közforgalmú járművet a horribilis fuvarok miatt igénybevehessék. Valósággal Taxis hercegnek kell lenni ahhoz, hogy valaki a környékre vitesse magát, nem szólva arról, hogy a távolabbi községekbe már megfizethetetlen a taxaméter skálája. Merész vál­lalkozás volna például, ha valaki Pettendre akarna taxin utazni, mert akkor keresetének nagyrészét kellene, a Marta-vállalat pénztárába juttatni. Álta­lában itt az időszerűsége a taxi-viteldíjak leszállí­tásának, mert ha a MÁV és a Beszkárt prosperálni tud a filléres viteldíjakból, úgy a taxi vállalat is áttérhet az olcsóbb egységekre, mert a taxiutazá* máris megfizethetetlen luxussá vált. (•HHnBHPNflBEBHnnBn Nem kell tartani ulabb fizetéscsök­kentéstől a főváros alkalmazottainak Beszélgetés Liber Ende alpolgármesterrel a »Liszt Ferenciből“ állandósításáról, a főváros sok reményre jogosító idegenforgal­máról és a ffirdőtőrvény végrehajtási utasításának módozatairól Filléres alapra kell áttérni a taxi­viteldíjakkal Napirendre tűzték a közös állomáshelyek megvalósítását — 7:1 az arány a szürke és kéktaxik igénybevételénél — Bealkonyul az egyoldalú kedvezéseknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom