Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-04-12 / 15-16. szám
Budapest, 1933 április 12. A hatvanéves Budapest idegenforgalmának fejlődése Hatvan évvel ezelőtt, az 1873. esztendőben történt a három testvérváros, Pest, Buda és Óbuda egyesítése. Azóta úgyszólván csak egy emberöltő telt el és mégis milyen nagy átalakulások következtek be minden téren e rövid idő alatt. Budapestnek, ennek az alapjábanvéve fiatal nagyvárosnak hatalmas fejlődése mindenképen indokolttá teszi a szép jubileumnak megünneplését. A székesfőváros statisztikai hivatal e tekintetben is előljár a jó példával. A hivatal kiváló igazgatójának, dr. Illyefalvi I. Lajosnak szerkesztésében most hagyta el a sajtót „A 60 éves Budapest“ című munka, mely népszerűén, mindenki számára hozzáférhetően összefoglalja a GO éves fejlődés minden fontos mozzanatát. Az exakt számadatok minden szóbeszédénél hívebben őrizték meg azoknak a hatalmas erőfeszítéseknek emlékét, amelyeket a főváros lakossága kifejtett, hogy a mai tündöklő, szívünkhöz nőtt Budapest valóra váljék. Az elfogulatlan számadatok megóvnak bennünket az elbizakodottságtól, de viszont a dicső múlt emlékeit felidézve könnyebbé teszik számunkra a mai nehéz idők elviselését és megcsillogtatják előttünk a szebb jövő reményeit. Bárhol is ütjük fel a tartalmas kis könyvet, bármely részét tekintjük is az adatoknak, a 60 esztendő nagyvonalú fejlődése és a legutóbbi esztendők nehéz megpróbáltatásai tűnnek szemünkbe. Ez alkalommal a számos érdekes részletkérdés közül az idegenforgalom adatait ragadjuk ki, mint amely kérdés most állandóan az érdeklődés homloktere ben áll. A főváros egyesítésének évéről idegenforgalmi adatok még nem állanak rendelkezésre. A székes- főváros tanácsa csak 1885-ben szervezte meg az adatgyűjtést, mégpedig a szállodákban és pensiókban megszálló idegenek számbavétele útján. Ebben az első esztendőben 102 ezer idegen érkezett Budapestre. Ez a szám a háborút megelőző időszakig (1910-ig) 227 ezerre, tehát több mint kétszeresére emelkedett. >4DREMev Tlf MAGYARORSZÁGI 28-2™' VEZÉRKÉPVISELETE Telefon: 28-2-47. ROSINGER L. B. BUDAPEST, VI. kér., Vilmos császár-út 21. szám. KAZÁNOK RADIÁTOROK STREBELMUUIK BUDAPEST, V., ALKOTMÁNY- UTCA 16. TELEFON: 16-5-65 G9ÁRTELEP: MOSOM Ez a körülmény szintén egyik bizonyítéka Budapest nagyvonalú fejlődésének. Mindazonáltal az elért eredményeket nem tekinthetjük kielégítőnek, ha tekintetbe vesszük azt a nagy átalakulást, mely Budapesten és az országban ugyanezen idő alatt végbement. A szóbanforgó három évtized alatt a főváros lakossága is több mint kétszeresére növekedett és így az idegenforgalom legfeljebb, hogy éppen lépést tartott a fejlődés általános irányzatával. E számok ismertetésénél figyelembe kell vennünk, hogy idegenek alatt nemcsak a tulajdonképeni külföldről, hanem a vidékről érkező utasokat is összefoglaljuk. Már a háborút megelőző években is a forgalomnak túlnyomó hányada (több mint háromnegyed része) belföldi eredetű volt. Meglepő tanulság, hogy az 1885-től számított emelkedésnek is nagyobb fele a belföldi forgalomra esik. A Budapestre érkező vidékiek száma ugyanis megháromszorozódott, míg a külföldről érkező utasok forgalma csak 55% javulást ért el. Különösen az Ausztriából érkező idegenek száma mutat csekély változást ez idő alatt. Az ország szótdarbolása a budapesti idegenforgalom terén is teljesen felforgatta az eddigi viszonyokat. A mesterséges új határok elvágták azokat az ütőereket, amelyek Nagymagyarország minden egyes községét a fővároshoz fűzték. Éppen ezért nagy figyelmet érdemelnek az elszakított területek forgalmára vonatkozó adatok, mert hiszen itt a napi gazdasági kérdéseken túlmenőleg arról van szó, hogy milyen erősek azok az érzelmi és gazdasági kapcsolatok, amelyek Szent István birodalmának minden egyes részét a fővároshoz fűzték. Szomorú tényként kell megállapítani, hogy az integer Magyarország területére vonatkoztatott forgalom nagy hanyatlást mutat a háborúelőtti állapothoz képest. A környező államok útlevélkényszere és a mesterséges nehézségek tehát számos esetben valóban távoltartják elszakított véreinket az ország szívétől. Mindazonáltal ma is 30—35 ezer ember keresi fel évente az elcsatolt területekről Budapestet. Annál örvendetesebb az a fejlődés, amely a tulajdonképeni külföldről jövő forgalom adataiban megnyilvánul. A háború utáni első évek eredményei alatta maradnak ugyan a háborúelőtti színvonalnak, ezután azonban rohamos emelkedés következik. Az 1910, évi 53 ezer és az 1921. évi 21 ezer utassal szemben 1930-ban már több mint 80 ezer külföldi látogatta meg hazánk fővárosát. A céltudatos propaganda és még inkább a főváros természeti és kultú- rális adottságai tehát megtették hatásukat. Az utóbbi évek gazdasági nehézségei az idegen- forgalom fejlődését is megakasztották. Különösen a vidékről érkező forgalom szenvedte meg a válság hatását, de a külföldi forgalom is 80 ezerről 63 ezerre hanyatlott. Ez a kisebb forgalom azonban még mindig tekintélyes mértékben (16%-kai) meghaladja a háború előtti színvonalat. Budapest 60 éves fejlődéséről szóló kiadvány nemcsak az érkezett idegenek számát, hanem az eltöltött időtartamot is kimutatja. Egyedül ilymódon lehet az idegenforgalom gazdasági jelentőségére és az idegenek által elköltött összegek nagyságára következtetni. Budapest szállodáiban 1910-ben 632 ezer, 1930-ban pedig 641 ezer éjszakát töltöttek az idegenek. Igaz, hogy 1932-ig ez a szám is alább szállt, de a tulajdonképeni külföldiek által eltöltött idő még a legutóbbi válságos esztendőben is jóval a békebeli nivó felett mozog. Az 1910. évben 28 ezer, 1930- ban 62 ezer és még 1932-ben is 46 ezer éjjelezést tesz a külföldiek forgalma. Noha a statisztika fényszórója nem kerülte ki a mai gazdasági válság kedvezőtlen tüneteit sem, mégis igazolta azokat a nagy erőfeszítéseket, melyeket a főváros idegenforgalmának fejlesztése érdekében végzett. A munka ime, nem volt hiábavaló. S ha a válságos idők dacára ilyen nagy eredményekkel zárult az idegenforgalmi akció mérlege, akkor bízvást remélhetjük, hogy az előbb-utóbb mégis csak elkövetkezendő jobb jövő e téren is meghozza a végzett munka gyümölcseit. KARTELEN KÍVÜLI Mozaiklapok, cementlapok, cementcsövek, kútgyürűk, burkolómunkák. BUDAPESTI CEMENTÁRUGYÁR RÍSZVÍNYTÁRSASÁG V., DRÁVA-UTCA 5. TELEFON: 90-8-08. Negheidték a fővárosi Tisztviselők Társasházainak építését Mint ismeretes, a múlt esztendőben megépült a fővárosi alkalmazottak részére a Gellert-, a Lenke-, a Béke- és a Bertalan-udvar. E társasházak építkezésénél oly nagy számban jelentkeztek az érdeklődők, hogy újabb társasházak építése vált szükségessé. A nagyarányú jelentkezés magyarázata abban rejlik, hogy mindazok, akik felismerték e társas- házak nagy előnyeit, igyekeztek résztvenni ebben az akcióban, és ragaszkodtak ahhoz, hogy a Fővárosi Tisztviselők Társasházépítő Irodája révén biztosítsák öröklakásukat. Ennek az akciónak eredménye a most épülő Széchenyi- és Rákóczi-udvar, amelyek közül az első a Műegyetem mellett, a második pedig a Lenke-tér mellett épül az eddigieknél is gazdagabb kivitelben és tökéletesebb alaprajzi elrendezéssel. A Rákóczi-udvar, amely a Lenke-út 75. számú telken, a Tass vezér-utca sarkán épül, martonosi Baráth Lajos műépítész tervei szerint készült és alapkőletétel! ünnepségét szombaton, április 8-án tartották meg. Az ünnepségen megjelent Liber Endre alpolgármester, Schuler Dezső és Király Kálmán tanácsnok. A Széchenyi-udvar alapkőletételi ünnepsége ma, szerdán lesz, amikor is a főváros vezetősége ugyancsak megjelenik. A társasházak délkeleti fekvósűek, kizárólag nagy utcai szobákkal, olcsó fix árakkal, úgy hogy aranyértékű, abszolút biztos tőkeelhelyezésre is kiválóan alkalmasak. Fővárosi tisztviselőkön kívül állami alkalmazottak, sőt magánosok is Jegyezhetnek lakást a két társasházban, amelyek július 25-ére készülnek el. Tájékozásul jegyezzük meg, hogy két szoba hallos, gyermekszobával ellátott, tehát négy szobának megfelelő lakás ára körülbelül 16.000 pengő, amely nagy részben pengőkölcsönnol törleszthető, és amelyet kívánatra a társasház-építö iroda szerez meg. E kölcsön nagy előnye, hogy részletekben is bármikor visszafizethető, storno-díj nélkül. Most már alig néhány lakás áll rendelkezésre, ezekre részletes tájékoztató tervet díjtalanul küld a Fővárosi Tisztviselők Társasház-építö Irodája, L, Horthy Miklósát 36. «' ■ JÜNOEK JÓZSEF ANTAL. r, SOLUS“ M csiszolókoronggyAra Budapest, VII., Kgressy-út 23. Telefon: 96-6-67 Postahivatal sz.: 72, fiók 16 ..'iV.-jJ* Postatakarékpénztárt csekkszámla 22.80C. Magas hőfokon égetett csiszoló korong. AQU A FIX súrolható falbevonat Dr AUER Lakk-, festék- és vegyipar BUDAPEST. V.. KATONA JÓZ8EF-U. 23. TRUFON: 26-8-98 I PÁRISI HAGY ÁRUHÁZ I 96 filléres újdonságok! VI., ANDRASSY-ÜT 32 96 filléres újdonságok!
