Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-04-12 / 15-16. szám

15 — 16• szám XJJ Húszon# e ette difi évfolyam Budapest, 1933 április 12. Előfizetési ár: Egész évre ..............24 pengő Fé lévre.....................12 pengő Eg yes szám ára: 50 fillér Árusítják az Ibusz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. Andrássy-út 60 Telefon: 137-15.• Postacsekk: 40.424 Budapest szerepe a nemzeti leltámaddslmn A Fővárosi Hírlap számára írta: József Ferenc dr. királyi herceg, a Budapest Fürdőváros Egyesület elnöke Magyarország igen súlyos árat fizetett állami önállóságáért és ez nem csekély mér­tékben tndható be annak a szerencsétlen körülménynek, hogy alig ismerték. A boldog békeidőkben szálló igévé vált, hogy „Extra Hungáriám non est vita“ és mi magunk is nagyon szerettük, ha nemzeti önérzetünket le- gyezgették és világgá harsogták, hogy a leg- lovagiasabb, legvendégszeretőbb nép vagyunk. Annak érdekében viszont semmit sem tettünk, | hogy a rólunk táplált ellenséges vélemény és sok hamis és téves beállítás megszűnjön. Ellenségeink szabadon terjeszthettek rólunk rágalmakat, országunkat nem ismerték, vagy félreismerték és így következett be számunkra a borzalmas meglepetés, hogy árvák vagyunk, egyedül maradtunk a nagy világégés után és Magyarország szabad prédája lett az osztoz­kodó szomszédoknak. így lett a 20 milliós or­szág fővárosából egy megcsonkított szegény nép metropolisa, mely elvágva gazdasági hát­terétől, megfogyatkozott életlehetőségekkel szinte leküzdhetetlen problémák előtt állott. De még így is maradt a gondviselés bő­kezű gondoskodásából annyi, hogy a dolgokat okosan megfogva, megteremtsük a háború utáni Budapest új fejlődési lehetőségeit. Uta­lok elsősorban Budapest gyönyörű fekvésére, a nemzetközi kereskedelem szempontjából ér­tékes geográfiái helyzetére, magas művészi és sportértékeire és nem utolsó sorban földalatti kincseire: a kimeríthetetlen mennyi­ségben a földből előbuzgó forrá­sokra, amelyek nemcsak képletes értelemben, de a valóságban is új erőforrásai lehetnek Budapest gyarapodásának és jövő boldogu­lásának. Az idegenforgalom emelése Budapest für­dőinek fejlesztése és Budapestnek a világ leg­divatosabb fürdőmetropolisává való kialakí­tása útján érhető el a legcélravezetőbben. A székesfőváros vezetősége valóban felismerte a helyzetet, amikor a romokból a háborúutáni évtizedben egy mintaszerűen parkírozott, szé­pen világított és pompás utakkal ellátott metropolist varázsolt elénk, leküzdve számos nehézségeket. Megvan a felismerés a földalatti kincsek gyakorlati kiaknázásában is és ha egy kis enyhülés állana be a világgazdasági krí­zisben, úgy a székesfőváros jövőjét nem kell félteni. Budapest a magyar kultúra, a magyar szellem, a magyar művészet és tudomány fókusa. Szerepe és elhivatottsága sokkal na­gyobb a nemzeti Géniusz kialakításában, mint akármelyik más nemzet metropolisáé. Gazda- dasági téren még szembeötlőbb az a szerep, amely az ország talpraállításában Budapest vállaira nehezedik. Ma Budapestnek ország­mentő szerepe és hivatása van és gazdasági értékeit, helyzeti adottságát, kincseit sokkal ökonomikusabban kell kihasználnia és a nem­zet egyetemes érdekeinek szolgálatába állí­tania, mint a háború előtt. A fürdőváros gon­dolat egyik illustris előhareosa, Apponyi Albert gróf mondotta: „Nagymagyarország gazdasági erejéből született meg a mai virágzó Budapest és ennek az egész ország szereteté- ből kialakult városnak kötelessége, hogy a vál­tozott körülmények között a Csonkaországnak visszaadjon valamit azokból az értékekből, amelyekkel Nagymagyarország bőkezűen el­halmozta“. Valóban nem lokális érdek Budapest fej­lesztése, gazdasági kincseinek racionalizálása, A főváros felügyeleti hatósága: a belügyminisz­ter állandóan tájékozódik a főváros összes ügyeiről és minden kérdésben az igazságosság és a méltányos­ság szempontjait tartja irányadónak. A függőben lévő ügyek egész sokasága várja a belügyminiszter elhatározását, aki országos vonatkozású elfoglalt­sága mellett is kimerítően tevékenykedik olyan irányban, hogy a székesfőváros a maga célkitűzé­seit maradéktalanul teljesíthesse. A Fővárosi Hírlap munkatársa a húsvéti ünne­pek előtt felkereste Keresztes-Fischer Ferenc dr. bel­ügyminisztert, hogy az aktuális, vagy a függőben lévő fővárosi problémákról véleményét kikérje és szándékait megismerje. Elsőnek a munkanélküliek húsvéti segélyét hoztuk szóba és megkérdeztük, hogy a kormány juttat-e az inségadó bevételeiből 200 ezer pengőt erre a rendkívüli segélyezésre. Keresztes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszter kérdésünkre a következő választ adta: — Arról szó sem lehet, hogy- a kor mány kétszázezer pengőt folyósítson a munkanélkülieknek. Erre sem módja, sem fedezete nincs. Amennyiben a főváros a maga költségvetésében helyet tud szorí­tani az ilyen tételnek, az ellen nincs kifo­gásom, hogy a saját pénzéből nyújtsa ezt a segélyt. A következő kérdés a pestszentlőrinci fővárosi szeméttelep megszüntetésének ügyére vonatkozott. A főváros évtizedek óta fennálló pestszentlőrinci szeméttelepe körül az egyik nagybirtokos parcel­lázni kezdte a környező területet. Ennek a magán­éi dekű vállalkozásnak, illetőleg a parcellázás ter­jeszkedésének akadálya a szeméthegy. A már par­cellázott telkek tulajdonosai akcióba léptek és egészségügyi szempontokra való hivatkozással a fejlődő Pestszentlőrinc nevében feljelentették ki­hágásért a fővárost. A járási főszolgabíró meg is ítélte az igazukat: kötelezete a fővárost, hogy hat hónapon belül takarítsa el a szeméthegyet, egyébként pedig a kérdéses helyen hatvan napon belül szűntesse meg a szemétlerakodást. Az alispán, mint fellebbviteli hatóság, megerősítette a főszolga­bíró ítéletét, így a főváros végül is a belügyminisz­terhez fellebbezett. A főváros fellebbezésében hivat­kozott arra a körülményre, hogy a szemétlerakó­dást abban az időben kezdte meg, amikor a kér­déses helyen spekulációs parcellázásról szó sem volt, a szeméttelep megszűntetese, illetve más mert Budapest nemcsak az ország szíve, de egyúttal az ország ereje is és amilyen mérték­ben adva vannak a fejlődés lehetőségei a fő­városnak, úgy abból mindig fog jutni az egész országnak. Nemzeti érdek, de egyben nemzeti kötelesség is, hogy fővárosunkat mindenki szeresse, hogy Budapestet népszerűsítsük, megismertessük és ezáltal nemcsak a főváros­nak, de az egész országnak fogunk barátokat szerezni és minél több barátot szerzünk az or­szágnak, annál többen fognak bennünket meg­becsülni és ez fog elvezetni bennünket Magyar- ország renaissanceához. telep berendezésé e pillanatban pedig pénzügyi okokból teljességgel lehetetlen. A szemétégető telep megoldása viszont égyelőre meghatározhatatlan összeget követel és a berendezkedés is öt-hat esz­tendőt venne igénybe. — Néhány . napon belül hozom meg ebben a kényes kérdésben a döntést — mondotta a belügyminiszter, — azt azon­ban már előre kijelenthetem, hogy a fő­bíró kihágást döntését nem hagyhatom jóvá. Mindenesetre megtaláljuk a kellő megoldást, amely összeegyezteti a szemét­hegy körül lakók érdekeit a milliós fővá­ros érdekeivel. Ezután arról a háborúságról esett szó, amely állítólag a főváros és a Budapestet környékező községek között folyik. Az elmúlt héten szóba ke­rült ez Pestvármegye közgyűlésén, ahol az egyik bizottsági tag azt a kijelentést tette, hogy Buda­pest a környező községeket ellenséges tartomány­ként kezeli. A súrlódások megszűntetésének egyik régóta hangoztatott formája Nagy-Budapest meg­valósítása lenne. Erre vonatkozóan Keresztes- Fischer Ferenc dr. belügyminiszter a következő ér­dekes kijelentést tette: — A mai viszonyok mellett Nagy- Budapest megvalósításától el kell tekinte­nünk, mindamellett már megtaláltam a módját annak, hogy a főváros és a kör­nyéke között az érdekellentétekből szár­mazó állandó, vagy megismétlődő súrló­dásokat elimináljam. Hogy itt mi lesz a követendő eljárás, arról e pillanatban korai lenne nyilatkoznom. Végül szóbahoztuk a csendrendeletet, amely évek óta készül részint a fővárosnál, részint a rendőrségnél. Tudvalevő, hogy a főváros és a rendőrség csendrendeleti tervezete közt bizonyos gyakorlati kérdésekre vonatkozóan ellentétek mu­tatkoznak. A két tervezet összeegyeztetésé és a köz­érdeknek leginkább megfelelő megfogalmazása a felügyeleti hatóság feladata. Mind a két tervezet már jórégen elkészült, ennek ellenére úgy tudjuk, még ma sem került a belügyminiszter elé. — Nem ismerem a terveket, azokat még nem terjesztették elém, — mondotta erre vonatkozóan a belügyminiszter — így tehát arról, hogy miként fogok dönteni a csendrendelet kérdésében, ma még egyáltalán nem nyilatkozhatom. m——nfjfiMMHmm11 'i1 yiiiwiiiiiiiiiiui^i n—nwii • / Keresztes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszter: Szó sem lehet arról, hogy a kormány húsvéti segélyt folyósítson a munkanélkülieknek /.2 belügyminiszter elutasít fa a pestszentlőrinci szeméttelep ügyében tfozoft bMfpágási döntési — /S. főváros és Környéke közöli megszűnnek az érdekellentétekből származó súr­lódások — A csendrendeletröl még nem történt intézkedés

Next

/
Oldalképek
Tartalom