Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-03-29 / 13. szám
6 yxnwzmiJííMMp Sorompóba leptek a kereskedők es országos gyűlést tartottak Kanizsán, alios tiltakoztak a nagyáruházak es a gyárak gyilkos konkurrcnciáfa ellen A Magyar Divatcsarnok árusítása csak a hatóságilag engedélyezett helyiségekben folyik — Tisztességtelen verseny és szédelgő feldicsérés miatt perbefogták a Pák áruházakat—UJ élelmiszer-áruházát terveznek az Andrássy-uton A budapesti nagyárúházaknak a legális keresned ©lean ellein megindított pusztító k ónk u r r e n ci áj a összekovácsolta azokat a kereskedői érdekeltségeket, amelyek eddig elkülönített tömörülésekben fejlettek ki tevékenységet. Az a nagy veszedelem, amelyet az áruházak példátlan mohósága idézett fel a kereskedők tízezrei számára, kitermelte a legelszántabb összefogást, mert minden kereskedő érzi, hogy egzisztenciájáról, megélhetéséről és évtizedek során összegyűjtött tisztes presztízsének végpusztulásáról van szó. A nagy gyárak és az óriási tőkével rendelkező .áruházak természetesein semmibe sem veszik a kereskedők jajkiáltásait és változatlanul terjeszkednek a főváros minden részéiben. Alig múlik el hét, hogy újabb és újabb áruházak ne nyitnák meg kapuikat a leg exponáltabb helyeken és most már elengedhetetlen kelléke az árúházi forgalomnak az élelmiszer-árusítás, amelyik mindinkább kiszorítja a piacról a kis fűszer- és csemegekereskedőket is. A királyi törvényszéken felszaporodtak a csődiigyek és sokasodnak az árverések a kereskedők ellen, ami kétségtelenül annak a( következménye, hogy az áruházak a maguk nagyobb erejükkel elhódítják a fogyasztókat a szakkereskedők üzleteiből, A kereskedelmi alkalmazottak szövetségének kimutatása szerint ijesztő módon emelkedik az állás nélküli kereskedősegédek és üzletvezetők száma: a felmondások és az elbocsátások légiójáról számolnak be a szövetséghez intézett panaszok. Kereset- nélkülivé és munkátlanná tették az áruházak az önálló egzisztenciák egész seregét, a fixfizetéses alkalmazottak hosszú sorát és mellőzve minden méltányosságot, még tovább is a kiapadna vonszolják a szakkereskedők sokaságát. Minden káros mozgalom azonban kitermeli a megfelelő ellenállást. A Baross Szövetség, az OMKE és a Fővárosi Kereskedők Egyesülete, karöltve a helyi szervezeteikkel, március 25. és 26-áu Nagykanizsán tartotta meg országos kongresszusát, amelynek napirendjén kimagasló helyen szerepelt az egyes gyárak illegális konkurenciájának és az áruházak terjeszkedésének leküzdése. száros, egy pék, egy déligyümölcsös cég, egy zöldséges, tehát az áruházban mindenféle élelmiszer kapható lesz — természetesen versenyáron, hogy nagy forgalmat biztosítsanak. Minden szakmabeli üzletember kizárólagos joggal venne részt a vállalkozásban. Hogy mikor nyitja meg kapuit ez a legújabb áruház, azt ma még nem lehet tudni. Szerencse, hogy a terv attól a Leszlauner Gyulától indult ki, akinek régebbi kezdeményezésére még élénken emlékszik az élelmiszerkereskedelem. Évekkel ezelőtt ő szervezte meg a tengerentúli fagyasztott hús importot, amelynek révén mindössze egy vágón hízott argen- tíniai ökör érkezett Budapestre. Több nem jött, nem kellett senkinek és az akció megbukott. A kiskereskedelem joggal reméli, hogy a legújabb ötlet is csak papiroson marad és a valóságban elmarad a hízott áruház. * Jellemző, hogy az áruházak fergeteges terjeszkedése kipattantotta a háborúságot, maguk az áruházak között is. A Magyar Divatcsarnok, illetve annak tulajdonosai, Jlutlkai Antal és István, továbbá Müller Béla és' Károly, valamint Heilig Mór budapesti nagykereskedők, tisztességtelen verseny címén keresetet nyújtottak be a törvényszéken a G. F. B.., illetve a Pók Áruházak vezetője, Fekete Jakab ellen. A pikáns érdekességir-kereset szerint a Pók Áruházak kirakataiban különböző ruhaneműeket feltűnő Olcsó árakon kínálnak, de amikor a vevő a kirakati holmit, megvétel céljából, kéri, az üzletben kijelentik, hogy a kívánt áru már elfogyott és nem kapható. Ez az eljárás, a felperesek szerint, az üzleti tisztességbe ütközik, mert a Pók Áruház, hogy árukészletének kelendőségét fokozza, a versenytársaitól az üzleti közönséget elvonja, a vevő- közönség megtévesztésére alkalmas, olyan olcsó árakat hirdetett, amelyekért az illető árukat nem szolgáltatták ki. A keresetben utaltak arra is, hogy a Pók Áruházak vezetősége ellen szédelgő fel- dícsérés miatt büntető feljelentést tettek. Az előadó Vértes Emil volt, aki az értekezlet általános helyeslése mellett a legnagyobb erkölcstelenségnek bélyegezte, hogy egyes gyárak az államtól élvezett nagymérvű kedvezményekkel, a nekik juttatott ajándékkal visszaélnek és a kereskedelem mesterséges tönkretételével együtt a kincstárt is súlyosan megkárosítják. Annak ellenére, hogy a kormány már megtalálta az alkalmat ahhoz, hogy rosszallását kifejezésre juttassa, a gyárosok és az áruházak tovább folytatják a kereskedelmet teljesen eltipró üzelmeiket. A kereskedők a kormánytól várják, hogy hatalmi szóval és minden késedelem nélkül vessen gátat a mai időkben kétszeresen is bűnös hadjáratnak, mert ellenkező esetben nem lehet feltartóztatni a legértékesebb társadalmi réteg elhullását. A kereskedőknek ez az utolsó erőfeszítése és bizonyos, hogy a kormányzat megtalálja a szükséges eszközöket a gyárak és árúházak megfékezésére. # Addig is a nagytőkés-tömörülések tovább folytatják hadjáratukat és hogy betetőzzék eddigi magatartásukat, elhatározták, hogy külön élelmiszer-áruházát létesítenek a főváros leg exponáltabb helyén, az Andrássy-úton Leszlauer Gyula nagyvágó kezdeményezésére már hetek óta folynak a bizalmas megbeszélések. Az élelmi szakma minden ágából egy-egy üzletember venne részt a vállalkozásban: egy hentes, egy méAz érdemleges tárgyalásra a törvényszék már kitűzte a határnapot. Tehát kezdődik. A győztesek már hajbakaptak... A Magyar Divatcsarnok esete Az árúházakkal kapcsolatban több cikkben foglalkozott a Fővárosi Hírlap a Magyar Divatcsarnok tűzbiztonsági berendezésével. Megírtuk, hogy ez az árúház is terjeszkedni akar és ezért az építési és műszaki terveit, — amelyeket több évre elosztva kíván megvalósítani — a közmunkatanácshoz benyújtotta. A megtartott helyszíni szemlén a bizottság többrendbeli biztonsági intézkedés^ keresztülvitelét rendelte el, amit az érdekelt árúház megfellebbezett és most a belügyminiszter döntése esedékes. Ezt az ügyet ebiben a formában Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő is szóvátette úgy a közigazgatási bizottságban, mint a képviselőházbau. A polgármester válaszában kijejlentctte, bogy^ megfelel a valóságnak a tinibe rendezések létesítésére vonatkozó hatósági intézkedés és kijelentette, hogy amíg ezek nem érvényesülnek az áruházban, addig a kifogásolt helyiségekben nem szabad árusítani. Mindezeket a Fővárosi Hírlap részletesen ismertette, de félreértésre adott alkalmat több megállapításunk, amelyből azt magyarázták, hogy az árúház az álalakítandó épületrészben még a döntés megtörténte előli; megkezdte az árusítást. Kénytelenek vagyunk tehát helyreigazítani ezt a tévedést, mert ÍABTELEN KÍVÜL! Mozaiklapok, cementlapok, cérnán!- csövek, kútgyűrűk, burkolómunkák. BUDAPESTI CEMEHTARUGYÍR RÉSZVÍHYTÁRSASAG V., DRÍVA-UTCA &. TELEFON: 90-8-08. Budapest, 1933 március 29. a Magyar Divatcsarnok szabálytalanságot nem követett el, csak a félemelet magasságáig, tehát az engedélyezett állapotnak megfelelően használja az épületet és csak ott árusít, amíg az illetékes fórumok a döntést meg nem hozzák. A belügyminisztériumiban rövidesen döntenek a Magyar Divatcsarnok • felebbezésérül és bizonyovs, hogy a felsőbb hatóságoknak az állásfoglalása nyugvópontra juttatja ezt az egész ügyet. A TEBE közgyűlése. Az egész közgazdasági világ felfokozott érdeklődése mellett tartotta az elmúlt hé- ten közgyűlését a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete. Az az előkelő szerep, amely mindenkor a Tébe-re hárul, megmagyarázza, hogy a közgyűlés gazdasági esemény volt, amely ünnepélyes keretek között zajlott le. Ott voltak Imrédy Béla pénzügyminiszter, Samassa Aurél kereskedelmi államtitkár, a Nemzeti Bank és az összes budapesti pénzintézetek vezetői. A TÉBE közgyűlését Hegedűs Lóránt elnök nyitotta meg, aki az egész gazdasági életet átfogó beszéd keretében tárta elő a TÉBE múlt évi munkásságát. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Ullmann György báró, a Magvar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatója tartott előadást a mező- gazdaság eladósodása és a pénzintézetek címmel. A gazdagtartalmú évi jelentés előszavában Hegedűs Ló- íánt rámutat arra, hogy bár a hivatalos kamatlábak gj őrs ütemben szálltak le, mégis folyton növekedett a tőkehiány, sőt a tőkefogyasztás. E természetellenes helyzet dacára a magyar hitelszervezet átvergődött a bajokom anélkül, hogy akár az adózók pénzéből segítségére kellett volna sietnie, akár veszteségekbe rántotta volna a társadalmat. A jelentésből nag-y megnyugvással lehet .megállapítani, hogy a TÉBE maradéktalanul teljesítette azokat a feladatokat, melyeket az elmúlt esztendő gazdasági és pénzügyi nehézségei reá hárítottak. Osztalék nincs, de tantieme az van. A Belvárosi Takarékpénztár Rt. március 27-én tartotta közgyűlését, amelyen a kisrészvényesek bánatára elfogadták az igazgatóság javaslatát, hogy osztalékot nem fizetnek. Elhisszük, hogy a takaréknak erre nem is volt módja. De ismételjük, amit már múlt számunkban is sérelmeztünk: minek tart ilyen körülmények és a mai gazdasági viszonyok között a takarék olyan tekintélyes gárdát mindenféle rendű és rangú igazgatókból1? Székely Ferenc elnök és igazgatótársai átmenetileg lemondhatnának dús jövedelmük egy részéről és akkor talán jutna a részvények után osztalékra is. Ezt jó lesz a legközelebbi közgyűlésig megszívlelni, hogy aztán majd a közgyűlésen elhangzó sablonos köszönetnyilvánítás szívből fakadó legyen. Közgazdasági előadások. Ereky Károly az Otthon Körben kedden este fél 7 órakor a közgazdasági válság megoldásáról tart előadást. Kelemen Móric Racionalizálás, mint a hazai iparfejlesztés eszköze címmel tart előadást szerdán délután fél 6 órakor a Mérnök és Építész Egylet helyiségében . A Magyar Rokkaníseg’élyző és Nyugdíjegylet szombaton tartotta évi küldöttközgyűlését, amelyet ez alkalomból ünnepiessé tett az intézmény negyven- esztendős fennállásának jubileuma. Az Ébredés Dalkör kórusa után Sarlós Lajos alelnök nyitotta meg a küldöttközgyűlést és visszapillantást vetett az egyesület négyévtizedes múltjára. Utána Bárdos Ferenc igazgató előterjesztette az évi jelentést, amelyet elfogadtak és egyhangúan megadták a központi választmánynak a felmentést, majd ezután ismertette az alapszabálymódosítással kapcsolatban bevezetendő aggkori járadékrendszert, amit a közgyűlés szintén lelkesedéssel tett magáévá. Az új vezetőség megválasztása után az indítványokra került a sor s ezek megtárgyalásával a küldöttközgyűlést berekesztették. A Brassói Cellulosegyár Rt. igazgatósága e hónap 20-án tartott ülésén megállapította a társaság 1931. és 1932. évekre szóló mérlegeit. Az igazgatóság az 1933 március 31-ére összehívott közgyűlésen javasolni fogja, hogy a veszteség kiküszöbölésére a 3,265.367-75 pengő összegű tartalékok felhasználása után az alaptőke 750.000 pengőre bélyegeztessék le és az ekképpen 30 pengőről 3 pengőre leszállított n. é. részvényeknek 1:10 arányban való összevonása után az alaptőke emeltessék fel 25.000 darab 30 pengő n. é. új részvény kibocsátása által 1.500.000 pengőre. Az tij részvények teljes egészükben a régi részvényeseknek lesznek felajánlva és azok átvétel biztosítva vau. A Magyar Földhitelintézet március 23-án tartotta meg zévi rendes közgyűlését, melyben az igazgatóság az el- iult 70-ik üzletévről szóió jelentését és az 1932. évi mér- igét terjesztette elő. Az 1932. év december 31-én fennálló jrlesztéses kölcsönök állaga kitett 103,834.947 pengő 73 llért A hitelezők — a takarékbetétet is beleértve — ki- ■sznek 78,990.947 pengő 44 fillért. A mérleg egyik oldala 13.321.438 pengő 83 fillér végösszeget tüntet fel, az évi sszforgalom pedig 1.091,846.10)1 pengő 05 fillér volt. A özgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a felügyelő- izottság megürült alelnöki állására az elmúlt év folya- ián gróf Károlyi József választatott meg. A felügyelő- izottság tagjaivá a megüresedett tagsági helyekre gróf essewffy Emil és ifj. gróf Zichy György választatott Teljes gözmosódai berendezések és legújabb típusú szakmabeli gépek MAGYAR ISI) £§ fERTőTlEHlTfl GÉPGYÁR B -T. BUDAPEST, III., LAJOS-U. 115. TELEFON: G2-5-23. :: 25 év óta 2200 berendezés ::
