Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-11-02 / 44. szám
Budapest, 1932 november 2 'MmmsDßltmp — Mindezek fenntartása jelentős újabb kiadást igényel, amit a főváros a legmesszebbmenő takarékossággal csökkenteni igyekszik , de amíg az intézmények fennállanak, a kiadásokat egészen megtakarítani nem lehet. A felsorolt intézményeket viszont tovább is fenn kell tartani, mert közhasznú tevékenységük, különösen vattái gos gazdasági viszonyok között, nélkülözhetetlenül szükséges. A Népszövetséghez készülő magyar jelentés tehát ezzel indokolhatja- meg Budapest kiadásainak növekedését. Lamotte Károly pontos kimutatásai egy nagyváros fejlődésének a grafikonját tárja elő és bizonyos, hogy elismerést fog kiváltani néni csak az. itthoni, hanem a külföldi pénzügyi szakkörökben is. Áruhitel formájában valósítják meg a Szent István kórház távfűtését A Gellért-fürdő és a Rudas-fürdő 'között tervezett távfűtővezeték előkészítésével egyidősen egy második távfűtési terv is foglalkoztatja a főváros illetékes tényezőit. Már a költségvetés pénzügyi vitája során is drágáll-ották a Szent István-kórház fűtési kiadásait és a törvényhatósági tanács tagjai már akkor figyelmeztették a kórházi ügyosztályt, hogy foglalkozzék a Szent István-kórház fűtése modernizálásának problémájával. A kérdés gyakorlati megvalósítása mindennek ellenére talán mégsem került volna ilyen gyorsan napirendre, ha közben ikazánvizsgáló bizottság legutóbbi vizsgálatánál ki nem derült volna az, hogy a Szent István-kórház régi fűtőberendezésének kazánjai annyira elkoptak és kiégtek, hogy legkésőbb egy-két éven belül valamennyit ki kell cserélni. A kazánok kicserélése, az új kazánok beszerzése olyan nagy költséggel járna, hogy a főváros ezzel a pénzzel részben meg tudja valósítani nemcsak az egész kórházkomplexum, hanem a vele szomszédos Szent László-kóxház és a fővárosi bakteriológiai intézet épületeinek fűtését ist A közegészségügyi osztály felkérésére a középítési ügyosztály gépészmérnökei már dolgoznak a bá/'V-CCÍl'óa LC-L v trillJ aurcl J ncK UIC“ v eilóoilci.oá.iacÁl O lxxílövs böző lehetőség nyiljk. Az egyik az, hogy a régi, felhagyott gázgyár közelben lévő telepén építik meg >a központi fűtőberendezés centráléját. A másik az, hogy az ÁUamvasuti Gépgyár 'kazánjainak fáradt gőzét vezetik át a két kórházkomplekszum és a közegészségtani intézet fűtésére, a harmadik lehetőség pedig az, hogy a Szent László-ikónház területén építik meg a távfűtés új központi gépházait. Az eszközölt számítások szerint a távfűtés révén elérhető megtakarítások olyan számottevőek, hogy azon a pénzen, amit a szén odafuvarozása, továbbá a salak elhordása okoz a fővárosnak, a fűtőanyag differenciával együtt körülbelül fedezi a távfűtés költségeinek évi amortizációját. A terv megvalósítása annyira komolyan foglalkoztatja az illetékeseket, hogy hamarosan konkrét javaslattal jönnek a tanács elé. Az az elgondolás, hogy a többi közmunkához hasonlóan a kórházi távfűtést is áruhitel formájában valósítja meg a főváros. | Féílii-óí, Hlapka-, Tüzér-, Csányó-utcákálíal határod! feielÉiá felparcellázva kedvező feltételek mellett Bővebbet: eladók. Vasárnap délelőtt a helyszínen, Fóthi-út 35. Hétköznapokon Rudolf-tér 6. IV. 22. 241-15 Német városi múzeumok mintájára valósul meg a Károlyi-palotában a budapesti képtár és fővárosi múzeum A Fővárosi Hírlap már hetekkel ezelőtt beszámolt ■azokról az érdekes tervekről, amelyek a Budapesti Képtár életrekeltését célozzák. A kulturális és idegenforgalmi szempontból egyaránt nagyjelentőségű szándék most olyan nagy lépésekkel haladt előre a legutóbbi hetekben, hogy a megvalósulás stádiumába jutott. A Károlyi-palotát november elsejével teljesen kiürítették és most már semmi akadálya nincs annak, hogy az épületet átadják annak a rendeltetésnek, amelyre a főváros. megvásárolta. A palotai félszáznál több termében és helyiségében nemcsak a reprezentatív Budapesti Képtár kap otthont, hanem minden valószínűség szerint ide költözik be hamarosan a városligeti régi, szűk épületéből a Fővárosi Múzeum is. A Károlyi-palotában helyezik el ezenkívül az értékes gróf Zichy Jenő-múzeumot, amelynek ritka gyűjteménye mostanáig hozzáférhetetlenül rossz helyen volt, kint Budán, a Verpeléti-úton. Az új Budapesti Képtár és az újjáalakuló „Fővárosi Múzeumi“ nagyszabású, mégis kis pénzzel megvalósítható előkészületeiről i Némethy Károly dr. tanácsnok, a, művészeti ügyosztály vezetője ezekben tájékoztatta a Fővárosi Hírlap munkatársát: — Egyelőre az épület Egyetem-utcai főhomlokzatának húsz termét rendezzük be képtárnak, kis átalakítással. Hét terem utcai, öt a kertre néz, e kettő között fekszik még hét helyiség és a lépcsőház. A termek világítása mind kifogástalan. Az elindulásnál nem a számszerűségre, hanem a művészi kvalitásra helyezzük a fősúlytKeveset akarunk adni, de az a kevés jó és szép legyen. A főváros képzőművészeti gyűjteményéből kiválogattunk 150 elsőrangú modern festményt, 100 grafikai művet és 50 szobrot. Ehhez jön a Zichy-múzeum 150 képe és néhány szobra, úgyhogy összesen mintegy 400 képre és 50 körüli szoborra számítunk, ami elegendő ahhoz, hogy méltóan reprezentáljuk a magyar képzőművészetet. Az újabb német' nagyvárosok képtárának anyaga sem nagyobb ennél. — A palota különösebb átalakítás nélkül alkalmas képtár és múzeum céljára. Németországban is, — már- dedier Ja németek vezetnek a muzeológia terén, —- nagy előszeretettel és sikerrel használják fel a. régi hercegi és főúri palotákat múzeumoknak, képtáraknak. A berlini modern képtár céljára például a, volt trónörökösi palotát használták fel, de ilyen a kasseli városi képtár is. — Későbbi terv a Kaplony-uteai és a Károlyi- utcai oldalszárnyak felhasználása. A Károlyi-utcai fronton lévő két párhuzamos teremsorban 340 grafikai művet és körülbelül 430 képet lehet majd elhelyezni. A Kaplony-uteai .szárny kertre néző teremsorában a Zichy-múzeum kaphat majd helyet s az így felszabaduló f'őhomlokzati helyiségeket a modern galéria gyarapítására lehet majd felhasználni. Végeredményben 1300-ra növelhetjük majd a képtár anyagát. A Ivaplony-uteai szárny utcai része egyelőre csak raktáraknak lesz felhasználható, de ha ennek a tűzfalát ■néhány év múlva homlokzattá 'építteti át stílusosan a főváros, ezekben a helyiségekben, 16 emeleti teremben kaphat helyet a fővárosi Múzeum anyaga. A földszinti helyiségeket is részben raktár, résziben' múzeum számára lehet felhasználni. A földszint kerti részén, megfelelő átalakítással egy 300 négyzetméteres, hatalmas termet nyerünk. Tervezzük, hogy a Kaplony-uteai nagy világítóudvar helyén, építjük meg az új lépcsőházat, az udvart pedig a kőemlékek; felállítására használhatjuk fel és itt is kialakulhatna egy olyan gyűjtemény, amely a német városi múzeumok szép történelmi udvarainak hangulatát ébreszthetné. * Van másik érdekes elgondolás is a Fővárosi Múzeum elhelyezésére, valamelyik régi, történelmi becsű pesti épület felhasználásával. Gondolnak arra, hogy a Fővárosi Múzeum céljára meg kellene szerezni a Ferenc József-téri Lloyd-palotát, amely ma a Trieszti biztosító tulajdona, vagy a Deák-téri „Török Császár-házat“, amely >a régi Pest egyik legbecsesebb emléke. Kombinációba került a régi budai Városháza, a mostani I. kerületi elöljárósági épület is, ezt azonban egyrészt nem lehet nélkülözni, másrészt szűknek is bizonyulna. Mégis megvalósul a budapesti reumakórház A francia balneolognsok látogatása a kérdést ismét felszínre hozta A múlt héten Budapesten járt francia orvosok egyik ámulatból a másikba estek, amikor sorra mutatták nekik a budapesti gyógyító melegvízforrások gazdag, sorát. A neves francia balneológusok sajnálattal konstatálták, hogy milyen kevéssé ismerték mostanáig aj magyar fővárosnak ezeket a kincseit, amelyek olyan páratlan gyógytényezők, hogy. Budapestet minden más világvárostól megkülönböztetik. A francia tudósok ugyanakkor csodálkozásukat fejezték ki afelett is, hogy a főváros ezeket a rendelkezésre álló gyógytényezőket milyen kevéssé használja ki és így például nem értették meg, hogy Budapesten, ahol a reumabetegek nemzetközi gyógyhelyének kellene lennie, miért hiányzik a speciális reumagyógyintézet, vagy a tudományos; kutatóintézet, amely a külföldi orvosokat is vendégül láthatná. Ez a körülmény tette ismét aktuálissá, hogy a főváros vezető körei újra foglalkozzanak a reumakórház, , illetve a Rudas-fürdő' átépítésének a súlyos pénzügyi viszonyok miatt már-már végleg elejtett tervével.. Természetesen a régi, nagyszabású átépítési tervre, a dunaparti kolonádra, a hatalmas gyógyudvar megvalósítására most. nem gondol senki, hanem dícséretreméltó ötletességgel egy.másik olyan terv alakult ki, amely eddig is kézenfekvő volt, csak a nagy tervek mellett elsikkadt, holott aránylag igen kis áldozattal megvalósítható. A felmerült tervről beavatott helyen az alábbi információt szerezte a Fővárosi Hírlap munkatársa : — A Rudas-fürdő íiagykiterjedésű épülete mai formájúiban nagyrészt teljesen kihasználatlan, —■ mondotta informátorunk. Az emeletsor nagyrészét például a gőzfürdő kabinjai foglalják le, holott ezeket másutt is nagyon jól el1 lelhetne hidlyezni, míg a középső részen teljesen használaton kívül helyezett anárványfürdol3 „állanak. Ezek a fürdők márványból faragott óriási kádak, amelyek tágas szobákba vannak beépítve, de ezeket a fürdőket évek óta nem használják, mert, a főváros higiéniai okokból már 8—10 évvel «ezelőtt használaton kívül helyezte. A régi anárványfürdőkl ugyanis úgy épültek, hogy a víz 'egyikből a másikba folyt át s így végeredménybén mindegyik' kád vize állandóan szennyezett volt. A gőzfürdőkabinok és a régi márványfürdők eltávolításával felszabaduló épület szárnyaikban 30 szobát lehet kényelmesen berendezni és ehhez hozzáadva a meglévő 8—10 szobát, megfelelő átalakítással 40 ágyas gyógyintézet állana rendelkezésre és még jutna bőven hely a laboratóriumoknak, kezelő- és rendelőszobáknak és egyéb orvosi helyiségeknek is. —- A gőzfürdő kabinjait a fürdő földszintjén levő ás ugyancsak alig látogatott kőfürdők helyére akarják áthelyezni. A földszinten megmaradhatnának Ezenkívül a mostani fürdők, itt lennének a közös helyiségeik. Mindez aránylag olcsón és könnyen megoldható építkezéssel megvalósulhat. Emeletráépítésről vagy nagyobb építkezésről nincs szó, de ezzel a kisebb átalakítással mégis megoldaná a főváros a roumakórház kérdését és hasznot!® tóvá, virágzó szaktényezővé változtatná a Rudasfürdőt. Az érdekes terv a költségszámításokkal együtt rövidesen a? szakbizottság és a tanács elé kerül.
