Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-15 / 24. szám
Budapest, 1932 jünius 15. 8 M Sabowsky'monopólium születése9 fénykora és A Vásárpénztár beolvad a Községi Takarékba — Ereky Károly és Karch Kristóf megválnak az intézettől Nagyjelentőségű lépésre határozta el magát a. főváros vezetősége: éveken át tartó1 újabb kísérletezések után kiselejtezi a tulajdonában álló üzleti vállalkozások sorából a Budapesti Vásárpénztár II. T.-ot, ezt az egykor oly nagymultú intézményt, amelyről a közelmúltban annyi szó és megítélés hangzott el közgazdasági körökben és amelynek megnyugtató átformálása annyi, gondot okozott a várospolitikai élet irányítóinak. sA. Vásárpénztáv pályafutása: tündöklése és nyomorúsága úgyszólván a. nyilvánosság' reflektorfényében játszódott le. A vállalatot a budapesti állatforgalom hitelellátására évtizedekkel ezelőtt alapította a Kereskedelmi Bank érdekeltségéhez tartozó Saborsky és Fiai állatkereskedelmi és bizományos cég, amelytől a főváros & tulajdonjogot átvette és monopoliumos hatáskörében megerősítette. Később bankszerű üzletágat is meghonosítottak az intézmény működésében és a Budapesti Takarék- és Vásárpénztár Rt. jelentős szerepet játszott nemcsak a szorosan vett vágóhídi állatkereskedelemben, hanem a közgazdasági és tőzsdei üzletágakban is. Tevékenységét kiterjesztette különböző alapításokra, érdekkörébe vont különböző vállalkozásokat, többek között a Budapesti Húskereskedelmi TI. T.-ot is, majd bérbevette a Zichy grófi család adonyi gazdaságát és lassanként másodrendű feladatnak tekintette alapszabályszerű hivatottságát. igyekezett az intézetet a múlt hibáiból és bűneiből kiemelni. Úg'y látszik, ez a sziszifuszi munka nem járt a megérdemelt sikerrel. A Vásárpénztár likvidálását még a nyári szünet előtt •be akarja fejezni a főváros vezetősége. A csütörtöki tanácsülésen Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok előterjeszti a polgármester likvidációs javaslatát. A javaslat kifejti azokat az okokat, amelyek e nagy- múltú intézmény felszámoltatását szükségessé, sőt elkerülhetetlenné teszik. Hivatkozik a nagy nehézségeke, az adonyi bérgazdaság súlyos terheire, majd azt javasolja, hogy a Községi Takarékpénztárt bízzák meg a fel- számoltatási munka végrehajtásával és e föladat elvégzésére külön bizottságot alakítsanak az intézetek igazgatóságából.. A felszámoltatás után (a Községi Takarékpénztárra ruházná a főváros a vásár-tartási jogokkal kapcsolatos monopóliumokat, a vásárdíjak és az egyéb hatósági illetékek szedését, ami kockázatmentes és jövedelmet jelent a fővárosnak. Amennyiben a likvidáeió során beigazolódnék, hogy az 1926 előtti vásárpénztári igazgatóság és felügyelőbizottság vétkes ia vállalatot ért veszteségekért, úgy a főváros már most leszögezi, hogy Igyekezett kihasználni az inflációs idők tőzsdei konjunktúráját, spekulációs üzletekbe bocsátkozott, nyert, vesztett, azután vesztett, mindegyre csak vesztett. . .. Évekig sikerült a Melly—Demkó rezsimnek palástolni a horribilis veszteségeket, a mérlegekben elbújtatni >a kifelé kívánkozó passzív tételeket, amíg azután egyszer suttogni kezdtek arról, hogy a Vásárpénztárnál baj van. A suttogást csakhamar felváltotta a valóság, a vizsgálat, amely a felületes gazdálkodás sorozatos hibáit kiderítette, amelynek aktái még mindig nincsenek lezárva és esetleg bűnvádi eljárás következményeit is jósolják. Azután jött a rideg valóság: az intézmény alaptőkéje teljesen elveszett és két évvel ezelőtt a 4 milliós hiányt a főváros háztartási alapjából kellett megtéríteni. Energikus, hozzáértő, gazdasági szakembert állítottak a Vásárpénztár élére: Ereky Károlyt, aki szolid üzleti politikával az igazgatósági- és felügyelőbizottsági tagokkal szemben kártérítési igénnyel lép fel. ügyanilyen kártérítési igényt formál a korábbi üzemvezetőségben résztvett főtisztviselőkkel szerűben, amennyiben megállapítható lesz, hogy a könnyelmű kihitelezések és a vétkes gazdálkodás az ő terhűkre róható. Az előterjesztés részletesen megállapítja, miként fogják foganatosítani a Vásárpénztár likvidálását, milyen arányban cserélik át a részvényeket Községi Takarékpénztári részvényekre. Miután ez év júliusában lejár Ereky Károly, az intézet elnökének és Karch Kristóf, az intézet alelnökének szerződése, a vezetőség tekintetében is állást kell foglalnia a fővárosnak. Minthogy a Községi Takarék- pénztár nem tart igényt a vásárpénztári üzemvezetőség átvételére, a polgármester javasolja, hogy a szerződési idő lejárta után Ereky Károlyt és Karch Kristófot értékes szolgálataik legteljesebb elismerése mellett, mentsék fel a további szolgálat alól. Rendcsinálás a Köztisztviselők Szövetkezeténél Administrateur dclégue a Szövetkezetnél — Perényi Zsigmond báró töprengése — Összehívják a közgyűlést — Alláshalmozás szövetkezeti alapon A Fővárosi Hírlap multheti számában részletesen beszámolt a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezeténél történt eseményekről. A szövetkezet belső életében dúló állapotokat tarthatatlannak minősítettük és joggal, mert a történtek viharos gyorsasággal nekünk adtak igazat. A pénzügyminiszter máris megkezdte a rendcsinálást: administrates: délégue-ét nevezett ki Mauth- ner István kormányfőtanácsos személyében, akinek ismert erélye, szakavatottsága remélhetőleg rendet fog teremteni a szövetkezetnél, ahol állandóan személyi torzsalkodások vannak napirenden. Legújabb hírek szerint Miklauzics, volt vezérigazgató, reaktiváltatni akarja magát, visszatérni óhajt a szövetkezethez és valószínű, hogy a személyi változások során dr. Borbás Gáspár jogügyi tanácsos, az intézet kebeléből mégis kiválik. Természetesen minden attól függ, hogy báró Perényi Zsigmond elnöki tisztét továbbra is megtartja-e, vagv megunja a személyi harcokat és egy szép napon, miként előde, Sclinetzcr, ő is nyugdíjba vonul. Mindez rövidesen elválik, mert ugyan még nem tűzték ki a szövetkezet közgyűlésének határidejét, mégis annyi beadvány és javaslat érkezett be az év elejétől kezdve a szövetkezet jogügyi osztályához, hogy <&> közgyűlést sokáig eltolni, már nem lehet. Természetesen a szövetkezeti életben sokat beszélnek a legjobban dolgozó és a legnagyobb forgalmat elért Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének áldatlan személyi harcairól és ennek során azokról ia-z álláshalmozásokról is, amelyeket elsősorban a szövetkezeti életben szoktak kifogásolni. Ugyanaz a személy például, aki a szövetkezetnél sajtóreferens, készíti a szövetkezet által kiadott Értesítőt, ugyanaz szerkeszti a Szövetkezeti Szemlét, sajtőtitkára a Szövetkezetek Szövetségének és végül kiadja a Szövetkezetek Évkönyvét. Ha a szövetkezeti élet elbírja ezeket az álláshalmozáso- kat, akkor nagyobb teherbíróképessége van, mint akár a kereskedelemnek, vagy az iparnak. Éppen ezért nagyon helyes, ha báró Perényi Zsigmond és Balogh Elemér is rendet csinálnak a szövetkezetek portáján. Ebben a törekvésükben örömmel támogatni fogjuk őket, de viszont nekik sem szabad eltűrni az állás- és jövedelemhalmozást, mert ettől mi sem áll távolabb, mint Eáy András szövetkezeti gondolata. új sajtóintéző az Ingatlanbanknál. A Fővárosi Hírlap beavatott forrásból arról értesül, hogy dr. Szende Péter Pál, aki eddig az Ingatlanbank jogtanácsosi irodáját vezette, átvette az Ingatlanbank sajtóügyeinek intézését:, amit nagy hozzáértéssel és tapintatosan Szikra Károly igazgató látott el niindezideigi. Természetesen Szende Péter Pál igazgató a sajtóügyek intézésén kívül változatlanul megtartja eddigi hatáskörét. ötvenéves a Phönix Biztosító. Középeurópa egyik legnagyobb és legnépszerűbb biztosító intézete: a Phönix félszázados jubileumát ünnepli. Becsben 1882. évben alakult a Phönix Biztosító és az összeomlás utáni időkben nőtte ki magát az első intézmények sorába. Legjobban jellemzi erejétt hogy 1930. évi mérlegében 1.5 milliárd a biztosított tőkeérték, az alapok összege pedig 223.1 millióra emelkedett. A biztosított felek száma túlhaladta & 800.000-et. Ezek az impozáns számadatok azt mutatják, hogy a Phönix jogos önérzettel jubilálhat, amelyen őszinte nagyrabecsüléssel vett részt a magyar gazdasági élet is. A Pénsein tüzeti Központ közgyűlése. A Pénzintézeti Központ szombaton tartotta EUscher Viktor elnöklete alatt a XV. rendes évi közgyűlését. Az Igazgatóság jelentését, — mely hű tükre az elmúlt év nemzetközi és a hazai gazdasági élet eseményeinek, — Pásztor Miksa vezérigazgató terjesztette elő. A vidéki pénzintézetek nevében Nánássv Andor dr. országgyűlési képviselő szólalt fel!, s hangsúlyozta azokat a nagy szolgálatokat, melyeket a Pénzintézeti Központ a vidéki pénzintézetek" energikus támogatásával a nemzeti vagyon konzerválása, érdekében végzett, majd pedig meleg el Ismeréssel méltatta Korányi Frigyes báró és Pásztor Miksa céltudatos működésé^ A közgyűlés ezután megállapította az 1931 december 31-iki mérleget, amely 1,548.031.93 penlgő tiszta nyereséggel zárult. A közgyűlés a pénzintézeti üzletrészek után. az alapszabály-szerű maximális 6%-os osztalékot, a kincstári üzletrészek után pedig 4%-ost osztalékot állapított meg. A közgyűlés a megüresedett igazgatósági tagsági -helyekre a. pénzintézetek jelölése alapján. Gr emer Bélát (új), Koós Zoltán dr.-t (új), Meskó Eleket, Nyári Pál dr.-t és Visnya Ernőt, a pénzügyminiszter jelölése alapján pedig Deménv Károly ny. államtitkárt, Elisclier Viktort, Gerlóczy Gyula dr. ny. államtitkárt és Nyulászi János dr.-t választotta meg. Pénteken a Pénzintézeti Központ választmánya is ü’éot tartott, amelyen a revíziónak az 1931. év folyamán kifejtett tevékenységéről és. a vidéki piacok gazdasági helyzetének alakulásáról számoltak be. Áss UnßariscSiejr Vollcswirt Fia/la-Dőri Ottó magas színvonalú közgazdasági saemlié-jének legújabb száma változatos és gazdag tartalommal jelent meg. Cikkeket írtak Kállai/ Tibor, Éber Antal Hegedűs Lóránt, Darányi Béla. Miklós Ármánd. Lamotte Károly és mások. Í.VjlCI-3 y CoL-X L‘G.'±±Hi.di i_91Ai l/Ubl. LLÍ -LLÍLOA V ti Ily Udlfcirfbcb^ JU.nius 11-én tartotta 1931. évi rendes közgyűlését, amely az 1931. évi nyereséget 66.796.55 pengőben, az osztalékot pedig 1.50 pengőben állapította meg., . A sajt- és vajlceresl-ceílőlc közgyűlése. A Budapesti sajt- és vajkjreskedők egyesülete vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését. Rotermann Leó elnöki megnyitója után elkeseredett panaszok hangzottak el a. házalókereskedelem elharapódzása és a magas közterhek miatt., majd. az lizletbéregyeztető bíróságok felállítását követelték. Végül megejtették a. tisztújítást. Elnök Rottermann Leó kereskedelmi tanácsos, alelnökök: Somogyi Mihály éa Lukács Lajos. Jegyző Bartók Sándor, ügyész dr. Bálint Artur lett. Schaffer György útépítési vállalkozó II., Felvinci-u. 17. Tel.: 52-3-64 Helfen stein Károly kövezőmester, útépítési vállalkozó VI., Hungária-körút 71. Telefon: 91-3-64 Reinisch és Wohl oki. mérnökök, építési vállalkozók Dürer-soí 7. sz. Telefon: 38-0-02 Neumann Ferenc oki. mérnök kövezőmester, útépítési vállalkozó VII, Egfessy-út 34. Telefon: 96-6-40 Obendorfe? József kö vezőmester Vili, Ludovíceum-a. 18. Tel: 38-4-65 Krausz Ferenc kövezőmester VI., Hungária-körút 71. Telefon : 91-3-64 Obendoríer Károly és Rudolf oki. mérnök, kövezőmesterek l, Horthy Miklós-űt 29. Tel: 69-2-99 Schaffer Antal út és csatornaépítési vállalkozó Ií„ Bfai-út 21. Telefon: 52-2-91 Hand! István kövezőmester , Pacslrlamező u- 7. Teíeíon: 82-0-28 R.ÄJZOLO PAPÍROK rajzeszközök nagy választékban, legolcsóbban ENGEL KALMAN “fiSJrSÄ!“3R3BEHI IDI I VASS ES KOVÁCS ODRON YF ON AT-, KERÍTÉS-, GYBETÉT- ÉS VASBÚTORGYÁR BUDAPEST, n., FŐ-UTCA 48 TELEFON: AUT. 517—87 I» I' UHUI Hl
