Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-07-20 / 29. szám
Városrendezési törvény sürgős megalkotása nélkül Budapest fejlesztése nem ígér komoly eredményeket Ez az első követelése az újonnan megválasztott városfejlesztési bizottságnak — A közműépítési program egységesítése és az utak burkolatnemeinek meghatározása állanak a feladatok első vonalában A városrendezési, az út-, csatornaépítési bizottságok, az érdekeltségek és az egész közvélemény már régóta sürgetik egy mindent átfogó és a kérdések egész komplexuméra kiterjedő nagy városrendezési program kidolgozását. A polgármester ezeket a sürgetéseket honorálta, mikor a július 4-i közgyűlésen külön bizottság alakítását javasolta a városfejlesztési program kidolgozására. A bizottságot meg is választották: elnöke Harrer Ferenc, tagjai pedig Horner Gyula, Martin János, K. Császár Elemér, Lampel Vilmos, Martsekényi Imre, Petrov ács Gyula, Nagy Andor, Paullieim Ferenc, Sármesey Endre, Büchler József, Bresztovszky Ede, Pintér János, Schodits Lajos, Zala Zsigmond. A Fővárosi Hírlap tudósítója a bizottság egyik előkelő tagjánál érdeklődött az alakuló ülés után a legközelebbi teendők sorrendje, a bizottság munkaprogramja iránt és megkérdezte, melyek azok a szempontok, amik az egész nyáron permanenciában maradó bizottságot vezetik a nagy cél gyors elérése érdekében. Áz illetékes helyről származó válasz így hangzott: — Mindenekelőtt fel kell állítani a székesfőváros városfejlesztési szükségleteinek sürgősségi sorrendjét és iegyidejüen meg kell ismerni a környező városok, községek fejlődési elgondolásait is. Eddig egymástól függetlenül és ötletszerűen irányított fejlesztési timefe- véseket' a jövőben össze fogjuk egyeztetni. Amint a mondottakból látható, az e komplexumba tartozó feladatok a Nagy-Buda,pest problémáját ölelik fel. A bizottságnak foglalkoznia kell az egységes közlekedési programmal és ennek alapján a centrális irányú és a körbefutó főközlekedési utak hálózati hibáinak kiküszöbölésével, — a városból kivezető utaknak szaporításával,, — a környező községek főközlekedési ütemnek & városközpontba futó főútvonalakba való bekapcsolásává,!. — A közgazdasági élet Szolgálatában tanulmányozni kell a személy-,- teher- és rendező pályaudvarok g‘S az ezekhez vezető fóVasuti vonalak kérdését, meg kell végre oldani a halálsorompók megszüntetését. A közeljövőben eldöntésre vár a ferencvárosi dunaparti teherpályaudvar elhelyezése, az állandó kiállítási terület, valamint új piac és vásárterek kijelölése. Különleges nagy probléma a gyári övezetkérdiés rendezése és Budapest füfdővá.roá építés,i követelményéinek megoldása. — A telekalakzatok, felek nagysúgok kérdése, a beépítési módozatok megállapítása, — mivel át vannak szőve gazdasági, higiéniai, szociális és esztétikai vonatkozások egész sorával, -— a bizottságnak talán legnehezebb feladata lesz. E feladatköriben kell majd kielégíteni a közegészségügyi követelmények közül a napfény és levegőbőség, a zöld területek, terek, ligetek, erdők, sport- és játszóterületek létesítése tekintetében támasztott igényeket. — A szociális szempontokat munkástelepek, kis- tlelkü cüdjládí házhelyek, városszéli telepítések helyének célirányos kijelölésével kell szolgálni. — A bizottság további fontos feladatát a közműépítési program egységesítése is kell hogy képezze, hogy a jövőben ne történjék annyi súlyos hiba az út-, csatorna-, vízvezetéképítési és világítási hálózat fejlesztési munkálatok végrehajtásának egymástól való teljes függetlensége miatt. —- A közművek kiépítési sorrendjének, kiépítésük mérvének helyes megállapítása különösen pénzügyi kihatásaiban rendkívül fontosságú. Ezért például az utak építésénél a legnagyobb figyelemmel keli lennünk a burkolatnemnek, a várható igénybevételhez való megszabására. Éles különbséget kell tenni a járműkÖzlekedéssel erősen igénybevett utak és az úgynevezett lakó utcák . között. E feladatkörben oldandó meg a közművek költségeinek viselésére vonatkozó j áru lékszabály re n deletek ügye-. — A fenti feladatok programjának végrehajtása céljából még két' fontos feladatút kell a bizottságnak vállalni: — Aktiv telekpolitikák kell inauguralnia és le kell rögzítenie ezen telekpolitika legfontosabb elveit, egyben revízió alá kell vennie a; telekszerzés és eladás, a ma.gá.n.- telekrencTeizési, parcellázási 'és beépítési1 engedélyek megadása körül követett 'eljárás módozatait. — Liegvégüi pedig miniden fenti feladat akadálytalan és gyors végre,hajtháfásához szükséges jogi előfeltételek megteremtéséit kell szorgalmazni. — Közre kell működnie a bizottságnak a Corpus Juri sulikból annyira hiányzó városépítési törvény előkészítésében és esetleg ki kell dolgoznia egy ilyen ’törvénytervezetnek legalább a vázát. * A jogi lehetőségek biztosítása nélkül a városrendezési és városfejlesztési törekvések ugyanis mindig megtörnek a magánérdekek acélfalán és a tervezetek pénzügyi keresztülvitele a legtöbbször lehetetlenné válik. Hogy a városrendezési törvény hiánya mennyire megnehezíti a nagyobb szabályozási tervek végrehajtását, azt legjobban mutatja az Er- zsébet-sugárút ügye. Ez a szép városrendezési feladat már régen megoldást nyert volna, ha a főváros, illetve a közmunkatanács egy városrendezési törvény jogi fegyverének birtokában nyúlhatott volna a kérdés megoldásához. Rövidesen felállítják a tudakozó- irodát és megszervezik a városházi mozgóposta-szolgálatot A racionalizálási javaslatok számos újítását azonnal alkalmazzák a közigazgatás gyorsítása érdekében Megírta a Fővárosi Hírlap, hogy Gallina Frigyes tanácsnok második racionalizáló jelentése ó<- javaslata elkészült és egész sereg szenzációs megállapítást, ugyanannyi nagyszerű, okos újítást tartalmaz. Csak néhányat ragadunk ki azok közül az okos újítások közül, amelyeket a székesfőváros adminisztrációjában a racionalizáló tanácsnok javaslatára már a közeljövőben életbeléptetnek. ;— A segédhivatalok központi igazgatóságát a központi városháza földszintjén helyezik el, valamelyik főkapu közelében, hogy a publikum könnyen hozzáférhessen. A központi segédhivatal mostani hatalmas első- emeleti. helyiségei ilyenformán felszabadulnak. Az árva- szék helyiségeinek egy része kerül ide, míg a segédhivatalok központi igazgatósága a számvevőség IX. mai irodáinak helyére kerül. A központi igazgatóság mellett állítják fel az újonnan szervezett Tudakozó Irodát, ahol a közönség minden ügyes-bajos dolgában tájékozódást, felvilágosítást szerezhet. Ugyanide kerül a Városházi Közigazgatási Könyvtár, — ami szintén új intézménye lesz az adminisztrációnak. A Tudakozó Irodában székeket, 11 „Fővárosi Hírlap” hirdetései eredményesek asztalokat, padokat, tintát, tollat bocsátanak a várakozó közönség rendelkezésére. —- A városháza egyes hivatalai, intézményei és ügyosztályai között eddig igen lassú és körülményes volt az érintkezés, ami természetesen meglassította az ügyek intézését is. A Városházán belül szükséges kézbesítések elvégzésére most megszervezik a városházi mozgópostaszolgálatot. Ezt a szolgálatot a központi kézbesítő osztály megbízható és kiképzett altisztek útján látja el. Ezeknek a városházi mozgópostátoknak az lesz a kötelességük, hogy minden ügyosztályban a hivatalos idő alatt naponta jelentkezik a mozgóposta altisztje, hogy átadja a magával hozott pos- tát és átvegye a máshova, kézbesítendő postaanyagot. A postások kötelesek pontosan, előre meghatározott útvonalukat betartani. A postásaltiszt kiválogatja az átvett anyagot és azt, ami az útjába eső más hivatalokhoz és ügyosztályokhoz van címezve, azonnal kézbesíti. A többit további kézbesítésre a központi kézbesítő osztálynak adja le. A postásaltisztek útján való kézbesítéshez az ügyosztályi segédhivatalok kézbe'sítőkönyvet, vagy kéizbesítőlapot használnak, amit a következő órában jelentkező postásaltisst már a kézbesítést igazoló aláérással ellátva hoz vissza. Ez az új módszer az. ügyvitelt liasonlít- hatlanul meggyorsítja és az egész városházi mozgóposta- szolgálatot 4—(i altiszt könnyen elláthatja, így semmiféle új kiadást nem jelent a főváros számára. Elkészüld a tisztviselők és alkalmazottak új nyugdíjszabályrendelete Az elnöki ügyosztály mellett működő szakbizottság a legközelebbi hetekben iát hozzá a főváros új nyügdíj- szabályrendeietének letárgyalásához. A főváros közigazgatási alkalmazottainak nyugdíj- ellátása mostanáig meglehetősen komplikált volt és az egyes kategóriák nyugellátásánál más és más eljárást alkalmaztak. Éppen a kialakulatlan helyzet volt az oka annak, hogy igen son esetben kegydíjazások és egyéb megoldások váltak szükségessé. A fővárosnak volt ugyan nyugdíjszabályzata, amely 1919-ben készült, de ez a szabályrendelet csak 1924-re nyerte el a kormány jóváhagyását és mire életbe lépett volna, már annyira megváltoztak a körülmények, hogy gyakorlati alkalmazása lehetetlenné vált. A most megszerkesztett új nyugdíj szabályrendelet minden kategóriára kiterjed, összhangban van az új fővárosi törvénnyel és az egyéb, azóta életbeléptetett törvényes intézkedésekkel. Az új szabályrendelet azonban csak a közigazgatási alkalmazottak nyugellátására terjed ki, a tanszemélyzet nyugdíját két külön szabályrendelet írja elő és ezek már az 1931-ben hozott közgyűlési határozattal életbe léptek. Az új nyugdíj-szabályrendelet a szolgálati időt 35, illetve 40 évben és a korhatárt 60 évben állapítja meg. Beszámítják az elszakított területen eltöltött szolgálati időt, továbbá a harctéren és a hadifogságban eltöltött időt is, de csak akkor, ha az illető már annakidején a főváros alkalmazásában volt. A hadiévek hozzászámításának csak abban az esetben van helye, ha az alkalmazott beszámítható szolgálati ideje a 9 évet és 6 hónapot meghaladja. Életfogytiglani nyugdíjra csak azok tarthatnak igényt, akiknek legalább tízévi beszámítható szolgálati idejük van. Tíz évnél a javadalom 40 százaléka a nyugdíj, tíz év után, bezárólag 40 évig pedig' minden újabb év után a javadalmazás további két százalékával emelkedik. Azok az alkalmazottak, akiket 15 évnél kevesebb szolgálati idővel helyeztek nyugalomba és 60 évesek még nem múltak el, az egyébként járó nyugdíjnak csak 60- százalékát kapják. A szabályrendelet részletesen előírja az özvegyek és az árvák nyugellátását is, majd a végkielégítésekről intézkedik és kimondja, hogy végkielégítést csak azok az alkalmazottak kapnak, akiknek szolgálati ideje 5 évnél több, de 10 évnél kevesebb. A sza- szabályrendelet megengedi, hogy a nyugdíjasok, vagy özvegyek nyugdíjukat egy összegben megválthassák. Ebben a kérdésben a polgármester határoz. Méltányos esetekben a szolgálat közben ért munkaképtelenség esetére kivételes elbánást ír elő. Majd a kegydíjakról intézkedik. A szabályrendelet előírja, hogy nyugdíjat csak magyar állampolgárok és azok kaphatnak, akik Magyarországon élnek állandóan. Az állandó ellátásnak Magyarországon kívül való élvezéséhez azonban a polgármesternek a külügyminiszter előzetes hozzájárulása alapján megadott külön engedélye szükséges, amely legfeljebb 3 évre szólhat. Az ilyen engedélyt azonban a xDolgármester minden indokolási kötelezettség nélkül megtagadhatja és a megtagadó határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
