Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-27 / 17. szám
Budapest, 1932 április 27. 7 Pesti kirakat A- szegyen fős hekus Az esetnek nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani, de érdemes elmondani', amint. Büchler József mondta, el a főváros tanácsülésén. * A/, autóbuszra jomegjeJenésü úr szállott fel, a kalauz megnézte a jegyét, megköszönte szépen, szalutált és tovább ment a dolgára. A kalauz olyan tisztelettel szalutált, ahogy csak a ■szabadjegyet szokás üdvözölni. Közben új utas érkezett. Rosszul öltözött, zavaros ■tekintetű férfiú. Osetlett-botlott, majd hangoskodni kezdett, mindenbe belekötött, megjegyzéseket tett, káromkodott, a hölgyek felé durva kifejezéseket röpített. A közönség meg volt ütközve, a hölgyek mozogtak, az urak idegesek voltak, de hamarosan kiderült, hogy a kellemetlen útitárs magyarán szólva tökrészeg, mert a rázós kocsi mintha kezdte volna előcsalni belőle a tengeri betegséget., Ezt mégsem lehet túrni, — házadoztak az utasok és felháborodva kezdték követelni, hogy a kalauz szállítsa le a részeg embert. A kalauz sokkal egyszerűbbnek és eredményesebbnek tartotta, ha nem ő akobólítja ki a rabiátus embert, hanem hatósági ember intézi őt el. Egyenesen a szabad jegyes úrhoz fordult tehát és felszólította, hogy csináljon rendet. — Mit akar éntölem ? — háborgott a szabadjegyes. A kalauz azonban nem tágított: — De kérem, hogyne volna! Egy detektivnek ilyenkor kötelessége közbelépni. — De ha nem vagyok detektív! Honnan veszi maga, hogy én detektív vagyok? — Hát láttam a jegyét! — mondta a. kalauz, de ezt már nem igen lehetett hallani, íú-ert zsongott az egész autóbusz, mint a- méhraj. A közönség' ugyanis csak annyit tudott, hogy detektív vau a kocsim és nem akar’ rendet csinálni. Az utasok mind- arftiyian a szabadj,egyesre támadtak: — Mi az, — kiabáltak össze-vissza, — miért nem akarja leszállítani azt a részég' embert?! — iMit szégyenül, hogy hekios? A szegény szabadj egyes csak dadogott, de a hangja elveszett a lármában és nem volt más módja, mint engedelmeskedni a régi elvnek, hogy szégyen a futás, de hasznos. Leugrott az autóbuszról és meg- sem állt addig, amíg Büchler Józsefnek el nem panaszolta autobuszkalandját. ■ A „szégyenlős hekus“ ugyanis nem volt detektív, hanem Csapó Sámuel, aki Büchler Józsefnek nemcsak elv- társa, hanem törvényhatósági bizottsági tag1 társa is. * Az egész kavarodást pedig az idézte elő, hogy a bizottsági tagoknak és a detektiveknek egyázonszínü és egy- azonszövegü szabadjegyük — volt. Talán szabad már volt-ot mondani, mert a Csapó-eset után vagy -a detektívek, vagy a bizottsági tagok jegyének a színe meg fog változni. edekezes az áuen Hegedűs Lóránt fce'zdte, most Korányi báró folytatja: Szép prédikációkat tartanak az adó-morálról. Beszélhetnének azonban az adós-morálról is, bár aligha hinnénk, hogy a mai nehéz időkben a pénzneműebkel összefüggésben levő erkölcsökön1 változtatni lehetne. Csak véletlenül jutott ez az eszünkbe: Ferenosy Károlyra, a Városi Színház exdirektorára — akiről itt szó Lesz — az. ellensége se foghatná rá, hogy nem szeret fizetni. Ferenczy mindig szeretett fizetni, ha volt miből. De ha nincs miből, akkor a szerencsés véletlen szegődik hozzá segítőtársnak. így történt most is. Valami lelketlen hitelező árverést tűzetett ki ellene és a kitűzött napon meg is jelentek Ferenczy lakásán az árverez tető, a végrehajtó és ott lebzseltek már az árverési hiénák is. És itt jelentkezett Ferenczy hagyományos szerencséje: nedű lehetett bemenni hozzá, mert történetesen, véletlenül pont aznap ciánozták a lakását. Sajnos, az ilyen véletlenek nem ismétlődhetnek meg magyon sokszor, mert a mai világban sokkal több terminust tűz ki a végrehajtó, mint a — ciánozó. Egy ismert szobrászunknak is volt hasonló esete. A kezdet ugyanaz: nála is árverezni akartak. A poén azonban más: a szobrász villalakása előtt megjelennek ,a hivatalos emberek, de ebben, a pillanatban- a kerítés mögül egy hatalmas komondor ugrott elő és olyan barátságtalanul, vicsorította a fogait, hogy a végrehajtó és társai jobbnak látták dolguk végezétlenül odébfeállani. " De egy kutyán azért talán még se fog megbukni se az adómorál, se az adósmorál? Szegény kutyái Klassohn Gyufa Budapest a Neményi Testvérek Papírgyár Rt. Csepel To lefon 53 T 57 magyarországi vezérképviseiője HAJNAL IMRE oki« mérnök, kövezőmester Budapest, IX., Üllői-út 55. Telefon: 386-93. Telefon: 386—93, Reális eredményekkel biztat a munkaalkalmak megszervezésére kiküldött bizottság működése Becsey Antal szerint a főváros anyagi megterhelése nélkül is széleskörű kereseti lehetőségek kínálkoznak Elmúltak a téli hónapok és az egész vonalon messzemenő várakozással tekintettek a tavaszi évszak felé, hogy meginduljon végre a termelés, a munka, hogy keresethez jussanak a vállalkozók és iparosok széles rétegei és az annyira áhítozott munkához a dolgozók ezrei. El kell ismerni, hogy most távolról sem állanak rendelkezésre a remélt munkalehetőségek és a helyzet sivársága a legkínosabb bizonytalanságot idézi fel. A nagy és általános érdekek előmozdítására a törvényhatósági tanács legutóbbi ülésén Becsey Antal lépett akcióiba és indítványainak reális komolyságával hívta fel a figyelmet a halaszthatatlan teendőkre. A nagyfontosságú kérdésről alkalmunk volt beszélgetést folytatni Becsey Antal törvényhatósági tanácstaggal, - az "Egységes Községi Polgári Párt társelnökével, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Hónapok óta tanácskoznak arról, hogy mi módon lehetne a napról-napra nyomasztóbb munkanélküliség problémáját megoldani. A kereskedelmi minisztériumban, a Kereskedelmi és Iparkamarában, a Mérnökegyietben és a különböző ipari közületekben, nemkülönben a főváros ügyosztályaiban is folynak ilyen tárgyalások. Időközben beköszöntött a munka,' évszaka, de a gyakorlati eredmény úgyszólván semmi. Súlyosbítja a helyzetet, hogy úgy az állam, mint a székesfőváros költségvetése fölött ott lebeg a bizonytalanság Damokles-kardja, úgy, hogy még a költségvetésben előirányzott munkák sorsa is bizonytalan, mert senkii sem tudja, befolynak-e az el&irán-yzott fedezetek. — A főváros .szociálpolitikai ügyosztályának adatai szerint minimum huszonötezer munkanélküli foglalkoztatásáról kellene c/nodoskodni, hogy tehermentesítsük a fővárost és az államot a munkanélküli nyár titán bekövetkező válságos téli idény szociális terheitől. Ennek a fedezetét, előteremteni úgyszólván lehetetlen. 'Súlyosbítja a helyzetet, hogy a fizetésre képtelen lakóit kilakoltatása egyre nagyobb aránryokat ölt és a lakásbíróság nem győzi a heérkező kilakoltatási perek ezreit. Munkalehetőségekről és szükséglakásokról kell gondoskodni, még pedig minden xeuMkeziésre álló leszköz felhasználásával. ' — A rendkívüli körülmények, rendkívüli intézkedéseket parancsolnak: elég volt a meddő tanácskozásokból. Intézményesen kell ai legsürgősebben gondoskodni arról, hogy a számbevehető munkaalkalmuk ügyét a perma- nenciában álló szervek gondjaira bízzuk, amelyeknek kezébe az összes technikai és pénzügyi problémák összefutnak és amelyek a felelős tényezők állandó irányításával és támogatásával az összefüggő intézkedések gyors és gyakorlati végrehajtását lehetővé teszik. Ez- idpszerint e problémák előkészítése t műszaki, szociál|- politikai és pénzügyi ügyosztályok kompetenciája között oszlik meg, amely körülmény egymagában kizárja annak a lehetőségiét, hogy a kérdéseket tervszerűen és ami a legfontoabb: kellő gyorsasággal intézhessék. A tarthatatlan állapoton gyökeresen úgy kellett segíteni, hogy indítványomra a törvényhatósági tanács hattagú bizottságot küldött ki azzal a megbízással, hogy a munkaalkalmakra vonatkozó összes kérdéseket állandóan napirenden tartsa, azok gyors előkészítéséről gondoskodjék és lágy a. polgármester mint a tanács késedelem, nélkül biztosítsa a szükséges alapot. E bizottság előtt ki fogom fejteni azokat a részleteket, amelyek e nagy fontosságú probléma megoldásánál szükségesek és rá fogok mulatni a fennálló munkaalkalmak olyan sorozataira, amelyek (t főváros anyagi megterhelése nélkül, sőt anyagi erőinek kímélésével teszik lehetővé a széleskörű kereseti lehető ségek haladéktalan megszervezését. Ugyancsak megtalálhatók azok az eszközök is, amelyek a, fenyegető kilakolt áfás ok helyes mederbe való terelését hozzák magukkal. Meggyőződésem, hogy gyors intézkedés és megfelelő aktivitás esetén e szűkebb bizottság munkája reális eredményekre fog vezetni. * A hatos bizottság' az Egységes Községi Polgári Párt két tagjából, a Keresztény Községi Párt két tagjából, « Polgári Ellenzék egy tagjából és 0, Szociáldemokrata Fúrt egy tagjából fog állani. A szerdai közgyűlésen Sipöcz Jenő polgármester teszi meg erre vonatkozó előterjesztését, amely után a bizottság nyomban megkezdi nagy fontosságit m unkáját. Mkiiv telekpolitikát városrendezési ügyosztály: eladják a régi telkeket és a bevételből megveszik a kisajátításra előjegyzett ingatlanokat A panaszok hosszú sorozata érkezik állandóan a fővároshoz bizonyos telkek és területek értékesítésének lehetetlensége miatt. A gátló.1 körülményeket a fővárosnak a telekkisajátítási eljárásokkal és a városszabályozási tervekkel összefüggő az a gyakorlata idézte föl, hogy az ilyen címen kijelölt telkekre, természetszerűleg, nem akad vevő' és ez számos esetbévi súlyos apiyogi veszteséget, okoz az érdekelt tálöktulaj dobosoknak. Kérvényekben és előterjesztésekben hívták fel a főváros figyelmét, arra, hogy családok öröksége és egyének évek során át összegyűjtött pénze telkekben fekszik, amelyek holt tökét jelentenek az értékesítés szempontjából. Óbudán, a Lágymányoson, Kőbányán, Zuglóban, sőt a belsőbb városrészekben üresen állnak a telkek, mert egy majdani várasszabályozás vonalába esnek: a fővámos előjegyezte ezeket az ingatlanokat, de mai pénzügyi helyzetében nem él a kisajátítás jogával. A szabályozás alá eső telkekre ugyancsak nem jelentkezik vásárló, mert fél a telek egy nagy részének elvonásától; építkezni nem akar, az értékesítés is a lehetetlenségek sorába tartozik és e kényszerű helyzetben a legnehezebb körülmények közé került. A telekproblémánák erről a vajúdásáról intéztünk kérdést Harrer Ferenc dr. tanácstaghoz, a városrendezési bizottság elnökéhez, aki a következő nyilatkozatot tette a Fővárosi Hírlap munkatársának : — Kétségeden, hogy a szabályozási tervek miatt számos telek sorsa ideiglenesen bizonytalanná vált. Sokkal kisebb méretekben lehet szó a kisajátításra kijelölt tétekről, amely aránylag csak kevés van, de ezeket sem lehet- most a főváros számára átvenni. Teljesen átérzem az ebben a vonatkozásban kifejte t álláspontot, de megnyugvásul szolgálhat az a tény, hogy I az illetékes ügyosztály máris folyamatba tette a rendezés előkészületeit. Arról van szó, hogy annyi sürgetés után a főváros végre rátér az aktív telekpolitikába, amelyiknek célja a régi és szükségtelen lelkek értékesítése, valamint az ebből befolyó jövedelemnek olymódon való felhasználása,, hogy megvehetőkké váljanak mindazok a telkek, amelyek kisajátítás címén, vagy városszabályozás érdekében előjegyzésbe kerültek- Azt hiszem, hogy az új telekpolitika inaugural ás,a ''évén ei-elo <(■ panaszok ro v ide’sán m egszű n-n eh. * Harrer Ferenc nagyérdekességü nyilatkozata mindenesetre az évek óta stagnáló telekpolitika megelevenedését jelenti, ami egyúttal biztosítja a súlyosan károsodott telektulajdonosokat afelől, hogy hatóságilag megkötött ingatlanaikért megkapják a megfelelő értéket. Fedezze fel Ön is a VeíenceMó szépségeit! Budapesttől 1 órányira, a Velencei-tónál MagyarVelencén.GIlRDÖllYFÍjREDEN magaslati és partmenti villatelkek a-oienkéni P 4 tői 24 havi lefizetésre. Nyári és téli sportok. Jó ivóvíz. Villany- világítás Fürdöjog. BARACSKA-PETTEND telepen Budapesttől 28 km-re. Vasútvonal két oldalán lett, talajvízmcntes házhelyek □ ölenként Pl.20-tó! havi HO pengő részletfizetéssel. Jó ivóvíz. Kitűnő termőföld, gyümölcstermelésre kiváló. InnwQn 'lütnhllP? indul a városi irodától (I., Horthy Miklós- lliyyclí dUlUÜUbZ körtér 3/b. 1. 6. Telefon 694-33.) minden vasárnap, d. e. 3Ai9, d. u. 3 órakor, minden csütörtökön __és szombaton 3 órakor. ♦ Kéríen prospektust.
