Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-13 / 2. szám
2 Budapest, 1932 január 13, jelentős jövedelmeket 'biztosítson Budapest kereskedelmének és iparának. Hasznos eredményeket kell hoznia az esetleges bérletnek a főváros számára is, ahol teljes joggal követelik a bérbeadás anyagi előnyeinek biztosítását. Ha mindezekről megfelelő garanciákat tudnak nyújtani a pályázók, akkor a tranzakció keresztülvihető, — ejlmesetben dsí egász ügyet levesszük a napirendről. A jövő hónapban nagyfontosságú ülést tart a közgyűlés, hogy megválassza azt a hét delegátust, akik Budapest közönségét a felsőházban képviselni fogják. A legutóbbi kandidálás tudvalevőleg élesen szembeállította egymással a többségi és az ellenzéki pártokat, amelynek megismétlődését. valószínűleg egyik oldalon sem kívánják. — Valószínűnek tartom — mondotta erről Kozma, Jenő —, hogy minden párt a lócáját kebelében foglal állást a felsőházi tagok kijelöléséről és ezt az álláspontot fogja képviselni azon a pártközi konferencián, amelyet a főpolgármester úr hív össze ennek a kérdésnek a tisztázására. Mindig loyális felfogással viseltettünk a kisebbségi pártok jogos kívánságaival szemben és így természetes, hogy a • pártközi konferencián a< legtárgyilago\áabban kívánjuk honorálni az ellenzéki pártok kívánságait. A pártközi konferenciára valószínűleg a jövö hónap elején bérül sof. Felemlítettük, hogy .a szellemi szükségmunkára behívott 1'SOiQ munkanélküli nagy csodálkozással veszi tudomásul, hogy járandóságukat ezúttal nem előre, hanem utólag kapják kézhez. Erre vonatkozólag Kozma Jenő a következő kijelentést tette: — Még a súlyos viszonyok s.em tartották vissza a fővárost attól az áldozatkészségtől, hogy ezidén is támp- gatáík nyújtson d szellemi rrícunha\nélkülielc tömegeinek és az elmúlt napokban 1500-an kaptak behívót a különböző munkahelyekre. A fizetések kiutalásának késedelmessége azzal indokolható, hogy a szükségádóból befolyt jövedelmek; még nem jutottak el a fővároshoz, de minden kilátás megvan arra, hogy a közeli napokban a fedezet rendelkezésre áll. A magam részéről mindenesetre a leg erélyesebben fogom szorgcdimklzni a \sftgl- lentii szükségmunkáéoh fizetéfieineb azonnali folyósítását, mert mindannyian régen rászorultak arra, hogy keresethez juápdftuolc. * Elmondotta még Kozma Jenő, hogy a törvényhatósági tanács most már megkezdi intenzív munkásságát az új évben felmerült problémák megoldására és ezért a lehetőség szerint minden hét csütörtökjén ülésre jön össze. Jubilál a gázgyár Melvenöí év előli gyűli ki az első gázláng Budapesten Ma: Pásztor Mihály A Vegyészeti Gyárosok Egyesülete kedves ünneppel jubilálta meg, hogy a Belvárosban hetvenöt esztendővel ezelőtt gyujtotitták meg először Budapest első gázlámpáit. Nem volt nagy sikere hetvenöt esztendővel ezelőtt az első gázlángoknak. Kemény Zsigmond lapja, a Pesti Napló ezt írta róla: »Az utcai gázvilágítás végre-valahára beköszöntött. Az utcák és térek lámpái tegnapelőtt, u. m. dec. 23-án gyűltük ki először. E jótékony intézmény behozatala nagyon igazolta ama közigazságot, hogy mindennek nehéz a kezdete. A helyért, hogy mint más vívmánya a leleményes észnek, lelkesült éljenektől üdvözölve jelenhetett volna meg, még mind e napig gúny, éle és inkább nevetség, mint diadal tárgya volt. Tegnapelőtt este pedig a Belváros utcáin annyit tapasztaltunk, hogyha egymásba nem ütköztek is az emberek, de mindazonáltal a hitelezők előli menekülésre a fennmaradt homály elegendő palástot nyújtott. No, de hisszük, hogy majd e lángok is fehérebbek és világítóbbak lesznek.“ * Az Osztrák Légszesz Társulat ötvenhárom esztendőn keresztül gyártotta a gázt Budapesten; ötvenhárom esztendőn át világította a főváros ideáit és szolgálta a lakosság világítási igényeit. A gázfogyasztás statisztikájában megfaláljuk a modern Budapest kialakulásának rajzát. Ezek a számsorok feszmérői a lakosság hatalmas gazdasági és kulturális erőkifejtéseinek és a város nagyarányú fejlődésének. A konjunkturás idők, fellendülések épúgy nyomot hagytak rajta, mint a politikai válságok és a gazdaságii krízisek. Nem véletlen, hogy a Bach-korszak és a provizórium ideje — 1857-től 1866-ig — a fejlődés szempontjából a leggyengébb tíz esztendeje volt a pesti gázgyárnak. De az sem véletlen, hogy az igazi fejlődés a kiegyezéssel és a koronázási évvel indúlt meg. Igaz viszont, hogy a progressziónak 1867-lben megindúlt tempójára >az 18713:. évi bécsi krach rakja rá a féket. Az első tíz esztendő igyekezetét folyton megzavarja a bécsi politika, amely ráfekszik mindenre: gazdasági és társadalmi életre egyaránt. Bizonytalansággal van tele a levegő. Bizalmatlanság mindenütt. Senki sem mer vállalkozni, mert senki sem tudja, hogy mit hoz a holnap. Jön az olasz, meg a porosz Háború, amíg aztán egyszerre megszületik a kiegyezés és kisüt a bizoda- lom és a reménység napja. Egy kissé fellélekzik az ország és elkövetkezik a példátlan, .sőt irreális fellendülés ideje. A gáz divatba, jön, sőt még nagyobb sikert érne el, ha nem lenne ellene az a panasz, hogy gyöngén világít és drága. Az 1873. évi bécsi krach, egy időre ugyan ellany- hítja a fejlődést, amely azonban 1880 felé ismét erősebb lendületet vesz. Attól fogva aztán hol lassan, hol ugrásszerűen nő a gázfogyasztás. Amikor a pesti gázgyár 1856. decemberében meg'kezdi működését, a 838 utcai lámpával együtt! az egész Pesten csak 9986 gázláng ég, míg 1910-ben, amikor a főváros megváltja a Gázmüveket, már 420 ezer a lángok száma Budapesten. * ötvenhárom esztendeig volt adófizetője a főváros polgársága az Osztrák Légszesz Társulatnak és a külföldi részvényesek ötvenhárom esztendeig pénzeltek abból, amit a megrokkant budapesti gázgyárak hajtottak nekik. Végre azonban a pesti polgárságnak is elfogyott a béketürése. A panaszkodik egyre hangosabban panaszkodtak és az Osztrák Légszesz Társulattal szemben megnyilatkozó ez az általános elégedetlenség adott erőt és ösztönzést Bárczy Istvánnak, a főváros 1906-ban megválasztott fiattal polgármesterének arra, hogy a világítás monopóliumát kivegye a külföldi nyerészkedő tőkések kezeiből és váro- síltsa a gázgyárat. Bárczy Istvánnak az volt az elgondolása, hogy mindenáron meg kell szüntetni azt a hatalmat és a város igazgatására gyakorolt kártékony befolyásit!, amelyet a várostól olykor minden komoly ellenszolgáltatás nélkül kapott értékes koncessziókon nagyranött és megtollasodott érdektársulatok szereztek maguknak az évtizedek során. A gázgyár megváltásának másik célja az volt, hogy a házikezelésbe vett közüzemek hasznával akarta Bárczy megnöveszteni a városi háztartás bevételeit. A dolog úgy állott, hogy egyre többen és Itlöbben hangoztatták a főváros közgyűlésén, hogy Budapest dolgozó lakossága elérkezett adó'zóképességének határáig. Mivel pedig a kiadások, különöseu a szociális és tanügyi kiadások emelkedő tendenciát mutattak: a városházán azt remélték, hogy az adóemelések helyett a városi kezelésbe vett üzemek hasznával enyhíthetnek a főváros háztartásának terhein. így indította meg Bárczy István a nagy ,gázháborút a trieszti részvényesek ellen. Akciójához mindjárt kezdetben segítőtársul szegődött a demokrata- párt vezére, Vázsonyi Vilmos, továbbá Bipka Eerenc és a budai szabad polgárok pártja. Nemsokára azonban a polgármester mögé állottl csaknem az egész közgyűlés. A küzdelem nem volt könnyű, mert a gáztársaság részvényesei mindent elkövettek, hogy kezükben maradjon a konc. Bárczy István hívei azonban állották a harcot. A küzdelem hevében az osztrák gáztársaság a városi törvényhatósági bizottság' egyik legtekintélyesebb tagját, Badocza Jánost hívta meg a gázgyár vezérigazgatói székébe, azonban a gáz-ellenes hangulattal Badocza sem tudott megbirkózni. Akkor rövid időre Keltái Ferenc lett a Gázmüvek vezérigazgatója. A fővárosi törvényhatósági bizottságnak ezt a tehetséges, nagytekintélyű és vezetésre hivatott tagját azonban] Bárczyék addig kapacitálták, amíg; Keltái Ferenc otthagyta az Osztrák Légszesz Társulatot és attól fogva Bárczy mellétit ő lett & vezére a gázgyár megváltásáért harcoló mozgalomnak. így történt, hogy a főváros közgyűlése kétnapos vita után 1908. május 29-én tartott közgyűlésében egyhangúlag kimondta, hogy megváltja a gázgyárat. Ez a határozat nagyszerű megnyilatkozása volt a városszeretetnek. Igaz lelkesedés és önzetlenség hatotta út a törvényhatósági bizottság tágjait. A megváltás mellett szavaztak a nagytőkések, a virilisták is és Vázsonyi Vilmos büszkén hirdette a határozat kimondása után, hogy a gázgyárat a kapitálissá voksok többségével kommunalizálta a város., * A városított gázgyár első vezérigazgatója Keltái Ferenc letitl, aki nagy tudással <8a hihetetlen energiával indította meg az új gázgyár építését. Keltái törhetetlen energiáját azonban kikezdte az emberfeletti munka és mikor a törvényhatósági bizottság Keltáit 1913. tavaszán a főpolgármesteri székbe hívta meg, Keltái akkor már nagyon beteg volt, úgy hogy még ugyanannak az esztendőnek'a nyarán meg it.' halt. Az új gázgyár megépítésének a befejezése teljesen az új vezérigazgatóra, Bipka Ferenere maradt, aki emberül megállotta helyét a nagy feladatokkal szemben. Bipka fejezte be a nagy müveltl és az ő zsenialitása és rátermettsége tudta csak nagyobb baj nélkül átvezetni a fővárost -és a gázgyárat a világháború szénínségies évein. 1924-ig volt Bipka Ferenc a városi Gázmüvek vezére. Akkor aztán ö is fölcserélte a Gázmüvek vezérigazgatói székét előbb a kormánybiztosi megbízatással, majd a föpolgánnesltlerséggel. Akik utána következtek, azok az ő kitűnő munkatársai, nagyszerűen dolgozó tanítványai voltak. * Mit mondhatnánk még el a jubileum alkalmával? Hogy a fővárosnak nincs rá oka megbánni, hogy megváltotta a Gázmüveket? 83.4 millió pengőnyi vagyon fekszik a Gázmüvekben- A beruházott töke, maga amortizálja magát. Ingyenben van a közel kétmilliói pengőt kitevő közvilágítás és a közel 2.8 millió pengőt érő évi vagyon- szaporulat és egyéb jövedelem. Ezenkívül e.gy évvel ezelőtt még 1.150,000 pengő készpénzt is hajtott a város kasszájának. * Érdekes, hogy a magánháztartásban világítás céljára, legalább Budapesten már alig használják a gázt. Főznek, sütnek, vizet melegítenek a gázzal és az utcákat világítják vele a villany mellett. Bizony el lehet mondani, hogy a gáz karrierje már reges-régen megakadt volna, ha 1885-ben egy huszonhétéves bécsi kémikus, — Karl Auer von Welsbach — a ritka elemek tanulmányozása köbben föl nem fedezi a híres >yAuer-hansnyákat“. Auer volt az, aki rájött a földfémeknek ama tulajdonságára, hogy oxidjaik magas hőmérsékletnél vakító fehér fénnyel izzanak és ezen az alapon szerkesztette meg aztán a közismert Auer-lVM'isnyát, amellyel meghosszabbította a gázvilágítás életét. A háború alatt azonban, amikor kifogytunk a gázszénből, a gáz lángja egyre fénytelenebb, egyre átlátszóbb lett, úgy hogy magánháztartásokban mint fényforrás kénytelen volt átadni helyét a villanynak., A gáz a háború után sem tudta visszaszerezni régi pozícióját a magánháztartásokban. Ma is főznek, melegítenek a gázzal, de nem világítanak vele. Elgondolni is furcsa, hogy volt idő, mikor a gázzal való főzés majdnem a képtelenségek világába tartozott. A „Politikai Ujdonságok“ című lap 1861. június 17-iki számában olvassuk azt a hírt: Főzés gázzal. Hiteltérdemlőleg halljuk, hogy Németországban a gázt főzésre is akarják alkalmazni. E mellett a konyha oly tiszta lehetne, hogy lakásra is használható volna. Még utóbb megérjük, hogy azt is feltalálják, hogy ha tűz nélkül lehet főzni, akkor egy új találmány szerint étel nélkül is lehet enni. Amit hatvan évvel ezelőtt a tréfálkozó „Politikai Újdonságok“ még hihetetlennek tartott, az bekövetkezett. Ma abból él a gázgyár, hogy süt, meg főz. cJKost következik óipőcz {Jenőp oígármesier... / Vasárnap délben a budapesti rádió bemondója a hangverseny szünetjében jelentette: — Most következek Sipőcz Jenő ár. Budapest polgár- mesterének előadása a főváros nyomor enyhítő akciójáról! És megszólalt a polgármester melegfónusu, meggyőző hangja a mikrofonon keresztül a rádióhallgatók millióihoz: — Nem mint krónikás szólok itt — hangzott! a rádióból, — az ország és Budapest népéhez, hanem mint a koldussá tett ország fővároosának polgármestere. Nekem állásomból folyói kötelességem, hogy e milliós város ütőerén tartsam a kezemet. Az ország minden baja nyomorúsága a fővárosban sűrűsödik össze és hogy Budapesten nyugalom; legyen: ez az egész országnak eminens érdeke. A vasárnapi rádió közönsége felügyelt ezekre a komoly szavakra, amelyek szívből indultak el, hogy a szívekre apelláljanak. A polgármester őszinte nyíltsággal tárta fel a helyzeteit, a szenvedők és nyomorgók elszomorítói számadatait., — A küszködő családok száma meghaladja a hatvan- ezret és legalább 200* ezer lélekre tehető azoknak a száma, akiknek a tengődéihez szükséges kellékek is hiányoznak. Kötelességünk mindent megfenni, hogy a nyomort enyhítsük és a fájdalmat csillapítsuk. önérzettel mutathatott rá a főváros első tisztviselője, hogy a szegiényvédelmet; ma már nem lehet patriarkális alapon* intézni, amikor a nyomor már nem kopogtat, hanem dörömböl a hatóságok ajtaján. Ide most már az egész társadalom összefogása szükséges és nagy elégtétellel állapította meg, hogy sikerült is a társadalom rétegeit ebbe a munkába baszervezni. Felsorolta mindazt, amit a: főváros a maga jótékonysági akcióinak keretében* ai szegényeknek nyújt, majd külön fejezetet szentelt mindannyiunk legféltettebb kincsének: a gyermekeknek. — övék a jövö — mondotta a polgármester — és ha sikerül valahol fedezetet találni, mindig azt nézem, hogy hol lehet .segíteni a gyermekeken. A polgármester hangja itt mintha megcsuklott volna és érződött a messze távolságból is, hogy elérzékenyül. De meghatott lélekkel figyelt föl ezekre a szavakra a milliós hallgatóság is. — De segíteni kell a felnőtteken is és mert a főváros ruhakészlete teljesen kimerült, arra kérek mindenkit, hogy nézzen körül otthonában és ha van fölösleges ruhája, azt adja a szegényeknek. A krisztusi gondolat jegyében — folytatta —. emelem fel szavamat a tehetősebbek felé, hogy segítsenek a szegélyeken. Vegyenek példát a gazdagabbak azokról a kevébbó tehetősektől, akik filléreiket is megosztják a szegényekkel. Jóakarat és megértés kell a mai nehéz időkben, emberi szolidaritás, amelyről mindig tanúságot tett Budapest lakossága. Mutassa meg most is, .hogy érzi és tudja a szeretet parancsszavát. Azután elhalkult a rádió, do a szíveikben még sokáig ott rezgeti a polgármester kérése és intő szózata: segítsünk a szegényeken, mert magunkon segítünk.