Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-16 / 11. szám
9 m Jövő hónapban tárgyalja a tanács a Községi Takarékpénztár és a Vásárpénztár egybeolvasztását Amióta a régi vezetőség a Vásárpénztár intézményét a közismerten súlyos helyzetbe hozta, azóta állandóan napirenden van az a kívánság, hogy ez az intézmény a Községi Takarékpénztár keretében folytassa további működését. A kapcsolat a főváros két pénzintézete között azóta fűződött szorosabbá, amióta a Községi Takarék- pénztár 3.5 millió pengőt bocsátott a Vásárpénztár rendelkezésére, hogy a régi rezsim hibájából elveszett alaptőkét pótolni lehessen. Köztudomású, hogy a Vásárpénztár mai vezérkara, Ereky Károllyal az élén, lépésről-lépésre megszüntette az előző gazdálkodás súlyos tehertételeit és most már csak az adonyi birtok likvidálása van hátra, hogy a Vásárpénztár ismét kizárólagosan monopolisztikus ügy-körét ellátva, rentábilis vállalkozása legyen a fővárosnak. Az igazgatóság munkássága iránt most! a legnagyobb bizalom nyilvánul meg és kizárólag- gyakorlati szempontok azok, amelyek a Vásárpénztámak a Községi Takarékpénztárba való beolvasztását időszerűvé teszik. Az errevonatkozó elvi határozatot már régebben meghozta a tanács és ezért tartottuk szükségesnek, hogy az ügy mai állásáról illetékes helyen érdeklődjünk, . ~ A pénzügyi ^ osztály a közélelmezési ügyosztálly al együtt, óriási munkait bonyolított le az elmúlt hetekben, — mondotta informátorunk — és sikerült is teljesen áttekinthető, tiszta képet nyerni a Vásárpénztár üzleti vi- szonycáról. Erre azért volt' szükség, hogy a beolvasztás keresztülvitelét tökéletesen előkészíthessük, amire a közeljövőben már sor kerüli Az ilyenirányú előterjesztés elkészült és a törvényhatósági tanács egyik legközelebbi ülésén már tárgyalhatja a kát pénzintézet közös igazgatás alá vonását. Az errevonatkozó tervek azt hangoztatják, hogy a Vásárpénztár, mint a Kö-zségi Takarékpénztár égjük osztálya, működjön tovább és természetesen megtartja a vágéhidakon és a Vásárcsarnokokban, üzemben, lévő fiókjait is azzal a különbséggel, hogy íezek, mint a Községi Takarékpénztár cége alatt működő fiókok folytatják munkásságukat. ( Az egybeolvasztás révén önmagától megszűnik a 3.5 milliós függő-tartozás, amely összeggel tudvalevőleg a iVásárpénztár a Községi Takaréknak adósa. A tranzakciót valószínűleg már a legközelebbi hetekben végrehajtják. A törvényhatóság vezetőségének elgondolása szerint a vásárpénztári osztály továbbra is Ereky Károly kipróbált irányítása alatt marad és a Községi Takarékpénztár égisze alatt továbbra is kezében tarja Budapest húsforgal- mámak hitelellátását. A Hitelbank Kimagasló érdeme: a ssimtaszerű és óvatos gazdálkodás A Magyar Általános Hitelbank mérlege, amely a napokban jelent meg, a legteljesebb őszinteséggel számol be a tavalyi év súlyos megpróbáltatásairól. Ez a nyiltság, amely teljés betekintést nyújt ennek a reprezentációs pénzintézetünknek minden üzleti gesztiójába, a legnagyobb elismerést válthatja ki a gazdasági élet minden számottevő tényezője részéről. Dacára annak, hogy az intézet tekintélyes nyereségről számol be, osztalékot nem fizet, hanem a ‘csaknem G millió pengőre rúgó nyereséget leírásokra és tartallókolásTa kívánja fordítani. Ez az elővigyázatos gazdálkodás /biztosítékul szolgál arra, bogy a Hitelbank a jövőre is változatlanul megtartja gazdasági életünkben azt az előkelő pozíciót, amelyre nagy múltja, is mindenképpen predesztinálja. A beszámoló szerint az intézet zárszámadása a javasolt leírások foganatosítása előtt 5.8 millió pengő üzleteredményt tüntet fel. A legmesszebbmenő óvatosság szemmeltartásával egyes vagyontételek értékelésénél 3..2 millió pengő rendkívüli leírások foganatosíttattak, melyek keresztülvitele után 2.6 millió pengő marad a közgyűlés rendelkezésére. Ezen összegből 1.6 millió pengő a tartalékalapok javadalmazásának és új számlára történő előrevitelnek céljaira, 1 millió pengő pedig az alkalmazottak nyugdíjalapjának erősbítésére fordíttatik. Az általános gazdasági helyzet által indokolt óvatossági szempontoktól vezérelve az igazgatóság javasolja, hogy osztalék ne kerüljön kifizetésre, bár az elért nyereség erre módot nyújtana. Igazgatósági tantieme folyósítására szintén nem kerül sor. Az intézet érdekköréhez tartozó iparvállalatok túlnyomó része, szilárd megalapozottságánál fogva, a gazdasági válsággal szemben megfelelő ellenállást, képes kifejteni és több ágazatban igen örvendetes eredményeket mutat fel. A készárubehozatalnak a devizahiány következteWEISZ A. ~" íogaskerékgyár Pracizíós fogaskerekek, autó- és traktor-alkatrészek, gépgyártás, henger- és főtengely-köszörülés Budapest, VIII., Nagytcmpfom-u. 34. Tel.: J. 398-05 és 455-85 Távirati cim: MODUL, BUDAPEST Alapittatott: 1909. ben előállott visszaesése ■ az intézet érdekköréhez tartozó számos vállalat foglalkoztatottságának fokozását teszi lehetővé. A bank bevételeinek néhány hónap óta megindult emelkedéséről és folyóüzletének megélénküléséről számol be,-------——»«StigfrgKgHg-gES-». Re ndkívül kedvező az Általános Vakarák jubiláns mérlege A Magyar Általános Takarékpénztár nyilvánosságra hozott mérlege elismerést követel az intézet vezetősége részére. A számadatok igazolják a vezetés kiváló üzleti politikáját, amely elsősorban a takarékpénztár mobilitáséiban jut kifejezésre. A nagy világváiságDan az intézet sziklaszilárdan állta meg heiyét és ez a legméltóbb dicsérete Horváth Lipót elnök-vezérigazgatónak és az ügyvezetésben részes kiváló kartársainak.. A takarék- pénztár ez évben üli meg alapításának 25-ik évfordulóját. Az intézet igazgatósága a jubiláris esztendőben büszkén tekinthet vissza az élért eredményre, A mérleg- részleteiről az alábbi tudósításban számolunk be: A Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága március 9-én tartott ülésében megállapította az 1931. üzletév mérlegét, amely 1,230.005.29 P tiszta nyereséggel zárult, miután az intézet a vállalati nyugdíjpénztárt előzőleg mérlegen belül kb. 160.000 pengővel dotálta és miután 3U2.00U pengőt veszteségek leírására fordítottak. Az igazgatósági .a március 31-re egybehívandó 50-ik rendes közgyűlésnek javasolni fogja, hogy osztalék fejében részvényenként 2.50 pengő — 5/ kerüljön kifizetésre, a tartalékalap növelésére 100.000 P fordíttassék, — .ami által az 13 millió és 550.000 pengőre emelkedik — és ' a vállalati nyugdíjpénztár megerősítésére 50.000 P utaltassák át. A javaslatok elfogadása után az intézet saját tőkéi 33,550.000 pengőre fognak rúgni. Az intézet betétállománya 50,137.952 pengő. Ennek közel 60%-a betétkönyvecskékre elhelyezett betétekre esik. A betét- állomány csökkenése részben annak tulajdonítható, hogy a takarékpénztár jelentékeny külföldi betéteket céltudatos törekvéssel iparkodott visszafizetni, hogy ettől a rizikótól szabaduljon, részben pedig a gazdasági viszonyok okozta szükségszerűség következménye. A takarékpénztár a betéteket mindenkor felmondás megkívánása nélkül, haladéktalanul kifizette. Ennek az előzékeny üzletpolitikának az eredménye, hogy az utolsó hónapokban a betétek mozgalma kedvezően alakult. A takarékpénztár mérlegének rugalmasságát kedvezően bizonyítják a mérlegnek azon tételei, amelyek a kötelezettségek — és ezzel az esetleges rizikók — csökkenését, tüntetik fel a tavalyi évvel tízemben. 1931-ben a takarékpénztár .302 millió pengő értékű váltót számítolt le. A váltótárca és az adósok tétele együtt 60,139.009 pengő, amiből 33,203.199 pengő a váltótárca és 26,935.810 pengő az adósok összeg». A takarékpénztárnak jelentékeny, könnyön mobilizálható kihelyezései vannak. A készpénzállomány és a mindenkor készpénzzé tehető bankári követelések S,011.505 pengős tétele a váltótárca könnyen mobilizálható tételével együtt il.2U.70i pengőt, vagyis ezen két tétel egymagában Is a betétállomány 82%-át teszi. Ha pedig a mérleg egyéb mobilizálható tételeit figyelembe vesszük, akkor a mobilitás több, mint 100%-os. Az Intézetnek Budapesten 5, vidéken 18, összesen tehát S3 bérház-ingatlana van. amelyekben központja és vidéki fiókjai vannak elhelyezve és amelyek együttesen 3,731.000 pengővel szerepelnek a mérlegben. A MOKTÁR mérlege Nyereség: 1.066.601 pengő Osztalék 2 pengő A Magyar Országos Központi Takarékpénztár igazgatósága március 14-én tartott ülésében állapította meg az elmúlt 1931. üzletév mérlegét és határozott az idei folyó hó 2 3-ián tartandó LX. rendes közgyűlése elé ter- jeszendö javaslatok tárgyában. A zárszjámadások 1,066.601.07 aranypengő tiszta jövedelmet mutatnak ki a tavalyi esztendőre. Ha tekintetbe vesszük az értékpapír- tárcáknál is keresztülvezetett tetemes leírásokat, amit az eredményszámla külön tétel alatt ki is mutat, a tiszta jövedelem megfelelőnek mondható. Az igazgatóság a közgyűlésnek javasolni fogja, hogy osztalék gyanánt a részvények névértéke, tehát 40 pengő után 5%, azaz darabonként 2 arany pengő, fizettessék ki, az a-lap&zabályszerü levonások után fennmaradó felesleg 391.574.22 aranypengő pedig a jövő év számlájára vitessék elő. A takarékpénztárnál könyvecskékre, pénztárjegyekre és folyószámlán elhelyezett betétek összege' 57.3 millió pengő. Ezzel szemben az intézet mobil jellegű vagyonrészei és pedig,: készpénzvagyona, bankári követelései, váltótárcája, az érték- papír-loinbardüzletben kihelyezett- pénzei, állami, közhatósági kölcsönökbe és más közforgalmú értékpapírokba fektetett tőkéi 51.9 milliót tesznek ki. Pénzintézeti és vállalati érdekeltségei 12.5 millióval szerepelnek a mérlegben. A törlesztéses jelzálogkölcsönök állománya 26 millió pengő, melyre 23,436.000 pengő értékű záloglevél van kibocsátva. A főváros legforgalmasabb helyein épült házakba fektetett ingatlanvagyona úgy, mint az előző évben, 2,384.000 pengővel szerepel a mérlegben. Az igazgatóság a közgyűlés elé azzal & javaslattal is fog lépni, hogy az intézet forgalomban lévő részvényeinek száma a i0 pengő névérték változatlan fenntartása mellett 100.000 darabbal 200.000 darabra csökkentessék, olyképp, bogy a darabok a Központi Váltóüz.let Részvénytársaságtól megszereztessenek. Az igazgatóság a javaslat megtételénél a magyar gazdasági életnek a világgazdasági krízis következtében megszűkült kereteivel számolt és azt a törekvését akarja intézményesen érvényre juttatni, hogy a részvénytőke megfelelő jövedelmezőségét, tartalékok gyűjtését s így a részvények belérté- kének emelkedését lehetőleg elősegítse. Az igazgatóság meg van győződve, hogy javaslata ennek a célnak elérésére az adó- és költségteher csökkentése, valamint egyéb kihatásai révén alkalmas és megfelel az intézet érdekeinek. 200.000 darab 40 pengő névértékű részvény maradván forgalomban, az intézet 8.000.000 alaptőkén felül 9,321.500 pengő nyílt tartalék felett fog rendelkezni. A polgármester — a magyar ipar pártolásáért. A Baross Szövetség elnöke, Ilovszky János és igazgatója, Purébl -Győző tisztelgett szombaton délben Sipőcz Jenő polgármesternél. Arra kérték a polgármestert, hogy a súlyos gazdasági viszonyokra való tekintettel a magyar ipar pártolására vonatkozó nagyszabású Baross-szövetségi akciót a maga részéről is támogassa. A polgármester a legteljesebb támogatást helyezte kilátásba. A TÉBE közgyűlése. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete ezidei közgyűlését március 19-én, szombaton délelőtt 11 órakor fogja a TÉBE üléstermében (V., Akadémia-utca 1.) megtartani. A közgyűléssel kapcsolatos adminisztratív kérdéseken kívül az ülés napirendjére a mezőgazdasági hitel kérdése van kitűzve. E tárgy fontosságara váró- tekintettel a közgyűlés iránt or- szágots érdeklődés nyilvánul meg. Beszámol a Hazai Bank. A Hazai Bank Bt. most közzétett zárszámadása a többi nagy pénzintézetünk 1931. évi mérlegével összhangban bizonyságot tesz a magyar hitelszervezet ellenállóképességérői és óvatos üzleti politikájáról. Az intézet a múlt évről 876 ezer pengő tiszta nyereséget mutat ki és gondos tartalékolás után részvényenként 2.40 pengő osztalékot juttat részvényeseinek. A mobilitás elve a súlyos gazdasági viszonyok ellenére is épp úgy érvényesül a Hazai Bank vezetőségének üzleti gesztiójaban és a vagyonmérlegben, mint az előző években. Az intézet mérlegmegállapító igazgatósági üléséről a következő jelentést kaptuk: A Hazai Bank Részvénytársaság igazgatósága_ március 12-én tartott ülésén, megállapította 1931. üzletévi mérlegét és zárószámadásait. Az igazgatóság a március 22-én tartandó közgyűlés elé olyan javaslatot fog terjeszteni, mely szerint a 370.170.01 pengőben kimutatott tiszta nyereségből részvényenként 2.Ifi pengő (6%) osztalék fizettessék; a tartalékalap javadalmazására pedig 125.000 pengő íordittassék, miáltal a nyílt tartalékok 7,725.000 pengőre .emelkednek. Az 1931-ben uralkodott világváiságmak természetes folyománya volt az üzlet terjedelmének s ezzel kapcsolatban a tiszta nyereségnek csökkenése, mely utóbbira különösen a bank érdekköréhez tartozó vállalatok által fizetett osztalékokból származó jövedelem megcsappanása volt befolyással. A takarékkönyvekre és folyószámlán elhelyezett betétek összege az év végén 24,399.980.48 pengőt, az egyéb hitelezőké pedig 1 3,228.794.32 pengőt tett ki. A folyószámlabetétck és egyéb hitelezők összegének csökkenése főlegi annak tulajdonítható, hogy a bank a külföldi üzletbarátaitól igénybevett hiteleket a maguk egészében, folyószámlabetéteiket pedig majdnem teljesen visszafizette, úgyhogy a külfölddel szemben fennálló kötelezettségei legnagyobbrészt azon kezességekből adódnak, amelyeket a konszernjéhez tartozó vállalatoknak nyújtott el- íogadványhitelekért vállalt. 03 kötelezettségek az ,.egyéb hitelezők“ elmen fent kimutatott összegben bennfoglaltatnak. Az Angol-Magyar Bank Rt. hétfőn tartotta Fleissig Sándor alelnök-vezérigazgató elnökletével (az elnök, gróf Károlyi Imre, szemoperáció folytán akadályozva volt a megjelenésben) 41. éti rendes közgyűlését, amely jóváhagyta az 1931. üzletév mérlegét és az igazgatóság ösz- szes javaslatait elfogadva, elhatározta, hogy a kimutatott 1,750.117.16 pengő tiszta nyereségből 5%-os osztalékul 1,150.000 pengő, vagyis részvényenként 2.50 pengő fizettessék ki március 16-ától kezdve, a tartalékalap gyarapítására 150.000 pengő, a nyug- és kegydíjalapok növelésére 250.000 pengő fordíttassék, a fennmaradó 200.117.16 pengő pedig az 1932. üzletév számlájára vitessék át. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság mandátuma lejárván, a közgyűlés az összes lelépő ig azgató - sági és felügyelőbizottsági tagokat egyhangúlag újból megválasztottá, A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatósága megállapította az 1931. évi zárószámadásokat és elhatározta, hogy a március hó 19-ik napjára egybehívandó rendes évi közgyűlésnek részvényenkint — az előző éti 3 pengővel szemben — 2.25 pengő osztalék kifizetését fogja indítványozni.
