Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-03-16 / 11. szám

Budapest, 1932 március 16. s Pesti kirakat Hát ez a dunai konfederáció is jól kezdődik. Ha Tardieu miniszterelnök úr tudná, hogy mi minden nyomja a szívünket, abba is hagyná az egészet. Ezúttal hol vagyaink még attól, hogy Prágáról, Bel­grádiul, Bukarestről sltb. beszéljünk. Még csak Bécsről van szó és máris itt van két affér is. Az egyik a galambok körül. A másik a munkás-dalosok miatt. Előlegnek egy kicsit sok. * A galamb-ügy talán jelentéktelen, de igen jellemző. Egy bécsi mérnök kisütötte, hogy a budapesti galam­bok tulajdonképpen senki madarai, azokat ő nyugodtan összefogdoshatja és elszállíthatja a bécsi galamblövészek­nek, hogy azok sportszenvedélyüket kielégíthessék. Azért a bécsi mérnök fejében mégis motoszkált valami jogi aggo­dalom, mert megkérdezte a fővárost is, a ferencrendi atyá­kat is, hogy tulajdonképpen kik a gazdái a budapesti utcá­kon kóborló tubikáknak. És itt nem a bécsi mérnöknek teszünk szemrehányást, hanem a fővárosnak, amely kijelentette, hogy a galambok nem az övéi. Drága öreg copf, még mindig nem tudott megrágni té­ged az idők vasfoga?! Hát nem mondhatták volna a város­házán a bécsi mérnök úrnak, hogy bizony azok a nyomo­rult madarak a székesfőváros tulajdonai és — mint a mér­nök úr példája mutatja — az idegenforgalom céljait szol­gálják. Egyszóval Isten galambkáinak a tulajdonjogát senki se vállalta Budapesten. Végeredményben azonban nem történt semmi baj, mert a bécsi mérnök elég óvatos ember, nem mer a galambokhoz hozzányúlni. Talán jó üzlet lenne hazavinni Becsbe a senki mada­rait. De — tudja a jó ég miért — nem meri elkezdeni a dolgot. | , j ig | Jobb is, mert ha nem akad is törvényes gazdája a galamboknak, azok bizony mindnyájunké. És az első járó­kelő, aki az idegen héját észrevenné a galambok között. . . Mondjuk ki no: az első járókelő tulajdonosnak érezné magát és leütné a mérnök úr derekát. A c/aloso/< Nagy tisztelői vagyunk a belügyminiszter úrnak, de éppen ezért azt is megmondjuk, amikor nincs igaza. Mert van ő olyan ember, aki belátja a maga tévedését is. Hisz abba aztán igazán nem mehet bele Budapest, hogy tengődő idegenforgalma mellett Bécsnek engedjen át ötezer munkás-dalost, vagy — ha úgy tetszik — szocialistát. Mert Bées tárt karokkal fogadja őket, még ha mindegyik csak egy scliillinget hagy is ott az osztrák fővárosban. De bizony az az egy-két pengő nekünk is jól esne a mai deviza- szűk világban. A Magyar Munhásdalegylet huszonötéves jubileumára jönne az ötezer szocialista dalárdista, de a belügyminiszter éppen a jubileumot nem engedélyezte. Csak nem az ötezer külföldi szocialista miatt? Tessék elhinni, nem félünk tőlük. Nem félünk ötezer szocialista dalostól, de ötezer fegyveres kommunistától se. Jól be vagyunk mi oltva az ilyen veszedelemmel szemben. Bizonyítja a főváros, amely már anyagi támogatást is Ígért a jubileumhoz. És pedig elárulhatjuk — az intranzi- gens Wolff Károly beleegyezésével. Azaz, hogy hallgatóla­gos hozzájárulásával. Sőt Wolff nem is hallgatott, hanem nyíltan és egye­nesen megkérdezte: — És mi lesz, ha az Internaeionálét fogják énekelni? — Nem fogják énekelni, — volt a határozott válasz. Olyan ember vállalta a garanciát, akiben Wolff Ká­roly is, de a belügyminiszter is mcgbízhatik. Hiszen a szo­cialistáknak sokkal több politikai érettségük van, semhogy a vendégjoggal visszaélni akarnának. És végre is mikor látunk mi megint ötezer külföldit egy csomóban? Az élelmes Bécs már is körülszaglászta a dalosokat, fölismerte a páratlan idegenforgalmi lehetőséget és föl­ajánlotta vendégszeretetét: a magyar munkásdalárda ren­dezze meg Bécsben a jubileumát. .Nem, ennek a szégyennek nem szabad megtörténni. R O S i nIb'^R™'UT” B.“” BUDAPEST, VI. KERÜLET, VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 21. Sokszorosítógépek Összeadógépek TELEFON s kézi és villanyhajtásra Acél irodabútorok HOLLÓ/ FERENC \ OKL. MÉRNÖK ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ I Budapest, V., Csanádi-utca 5„ j TELEFON : 901-24 Megegyezik a titkos választó­jog kérdésében az összes községi pártoknak a felfogása Indokolt felháborodás a magasépítési ügyosztály eljá­rása miatt — Az ellenzék telte lehetetlenné az üzemi kérdések költségvetési megvitatását — A keretmenet- rend bevezetésétől függ a Beszkárt jövője Úgy látszott, hogy a nagy és általános jellegű problé­mák mellett ia politikum háttérbe szorul. Annál furcsább, hogy a baloldali pártok mégis éppen most tartják idősze­rűnek olyan politikai kérdéseknek a felvetését, amelyeket senki sem sürget és senki sem tart elsőrendű életszükség­letnek. Arról van szó, hogy az ellenzéki pártok rendkívüli közgyűlés összehívását kérték a főpolgármestertől: fordul­jon felirattal a törvényhatóság az országgyűléshez az álta­lános és titkos választójog sürgős megteremtése érdekeien. Erről az akcióról kértük ki Kozma Jenő di% országgyűlési képviselőnek, az Egységes Községi Polgári Párt elnökének véleményét, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Ügy a parlamenti egységes part, mint pedig az Egységes'Községi Polgári Párt a titkos választójog elvi alapján áll és ebben a 'kérdésben, teljesen egyezik a felfogása azoknak! a pártoknak a kívánságaival, ame­lyek most a törvényhatósági közgyűlés porondját akar­ják felhasználni arra, hogy ,a titkos választójog mel­lett tüntetőén állást foglaljanak. Ehhez -valóban nem szükséges rendkívüli közgyűlést összehívni, ámha az ellenzéki pártök ezt szükségesnek tartják: /hívják össze a törvényhatósági bizottságot, ahol véleményem szerint minden oldalon le fogják szögezni a titkos választójoghoz fűződő nagy érdekeket. Ezt annál könnyebben megtehetik a jobboldali pártok, mert mandátumaikat úgy a képviselőházban, mint pe­dig a törvényhatósági bizottságban 1 titkos választás alapján kapták és ezért minden okuk és joguk meg­van arra, hogy a titkos választójog mellett hitet tehes­senek. Az eltérés, ami a jobboldalt a baloldaltól ebben a kérdésben elválasztja, nyilvánvalóan csak a keresztülvitel tekinte­tében foroghat fenn, mert változatlanul azonosítjuk magunkat azokkal ,a leg- illetókesebb helyről évek óta- hangoztatott 'államférfim nyilatkozatokkal, hogy ezt a nagyfontosságú alkot­mányjogi problémát tervszerűen és gondos körültekin­téssél} a nemzet érdekeinek figyelembevételével kell rendezni. Megemlítettük Kozma Jenő előtt azt az általános érdeklődést, ami mostanában a .főváros magasépítési ügy­osztályának ténykedései felé irányul és elmondottuk, hogy az iparosok és vállalkozók ezrei követelik a megtorlást azokkal az eseményekkel kapcsolatban, amelyek a bihari­úti szükséglakások vállalatbaadása körül felmerültek. Az adófizető iparosság’ egyértelmű kívánsága, hogy ennek az egész komplexumnak a kiderítése után olyan konzekvenciá­kat is érvényesíteni kell, amelyek meggátolják majd a jövőben az egész szakmákat sértő önkényes intézkedéseket. — A törvényhatósági tanács legutóbbi ülésén — mondotta Kozma Jenő — óriási megdöbbenést vál­tottak ki azo'k a leleplezések, amelyeket a Fővárosi Hírlap cikksorozatából szerzett információk alapján néhány tanácstag tárt elő. Kiderült, hogy a munkálato­kat nem szabályszerű úton juttatták a vállalkozóknak és általában olyan ^körültekintést nélkül készítették elő ezt a szociális alkotást, hogy valóban indokolt úgy aá érdekeltségeknek, mint a tájékozatlanságban hagyott tanács­tagoknak a felháborodása. Annak ellenére, hogy'a-z új törvény értelmében a pol­gármester nevében történik minden intézkedés: Sipöcz Jenő polgármester személye teljesen távol iáll ettől a szabálytalanságtól, mert ő a megbízhatóságba vetett hittel bízta, meg az illetékes szerveket a szükséges leen­dők végrehajtásával. Önkéntelenül is felmerül a fokozottabb ellenőrzés szüksé­gessége és annak a rendszernek a megszüntetése, /hogy egyes fötisztviselők a fölöttesek mellőzésével, esetleg tudatos félrevezetésével kész helyzetet teremtsenek. Az akták még nincsenek lezárva és) meggyőződésem szerint a. pél­dás rendcsinálás nem fog elmaradni. A beszélgetés során azt a rendkívüli közgyűlést emlí­tettük meg, ahol a vUlanymérűdíjak rendszeresítését ki­fogásolták és elkésetten akarták a főváros vezetőségére azt a vádat hárítani, hogy a közgyűlés megkerülésével rendelték el a végrehajtást. — A legteljesebb nyilvánosság mellett történt az Elektromosművek költségvetésének, majd ezt követőleg az általános ‘költségvetésnek az összeállítása — úgy­mond — amelyben világosan fel volt tüntetve az a másfélmillió pengős többletbevétel, amelyet ezen a cí­men az Elektromosművek előirányzott. (A költségvetést napokon át tárgyalta a közgyűlés is és ha ezt a tételt nem lehetett akkor megvita­tás tárgyává tenni, úgy ezért az ellenzéki pártok csak saját magukat okolhatják. A költségvetési vitában ugyanis a kis jelentőségű tár­gyaknál olyan parázs szóáradat'hangzott el a baloldal­ról, (hogy végül is elkéstünk ennek a komoly üzemi kér­désnek a tárgyalásától. A szónokok egyrésze az apró- cseprő problémák feszegetésével kitöltötte a rendel­kezésre szabott tárgyalási időt és ez volt az oka annak, hogy a nagy problémák objektív megtárgyalása elmaradt. Most már természetesen idejét múlt dolog az Elektro- mosművek költségvetésének élőiről való megvitatása és ez a magyarázata annak, hogy a «agy hűhóval meg­rendezett rendkívüli közgyűlés végeredményben célta­lanul végződött. A közlekedési kérdések sorából felemlítettük a taxi- viteldíjaknak a napokban engedélyezett pótlékolását, amely- lyel szemben súlyos .aggodalmakat hangoztattak. — Az autótaxi — válaszolta Kozma Jenő — min­denesetre egyik tényezője Budapest belső közlekedésé­nek és így kétségtelenül kihatással lehet a forgalom alakulására ez a különben nem lényeges drágítás. Régi megfigyelés, hogy minden emelés után bizonyos mértékig tar­tózkodó álláspontra helyezkedik a közönség és itt majd csalt azt kell vizsgálni, hogy a gyakorlat­ban valóban bekövetkezik-e az autótaxi forgalmának lecsökkenése,, Feltételezzük, hogy ha ez a jelenség be­következik, akkor a taxivállalatok maguk fogják kérni ennek a pótdíj-rendszernek a hatályon kívül való he­lyezését. A BSzKET-ra terelődött most a szó, amely intézmény­ről nagy vita folyt le a hatos bizottság legutóbbi ülésén. — A hatos bizottság főleg a 'keretmenetrend kér­désével foglalkozott, amely mindeddig hiába várja a kereskedelmi miniszter jóváhagyását. ; A reformra ma óriási szükség van, mert erre épül a Beszkárt egész jövője. Azok az észrevételek, amelyek ezzel kapcsolatban el­hangzottak, nem mindenben, állják meg , a helyüket, mert figyelembe kell venni, hogy nem a járatok ritkí­tásáról van ;.szó, hanem csak olyan beosztásról, amely a racionális kihasználásit fogja kitermelni. Képtelenség például, hogy a Kőbányáról a belső városba irányuló közvetlen vonalon a legellentétesebb utasmegoszlás mu­tatkozik. A kora reggeli órákban zsiífolt kocsik indul­nak Kőbányáról, de a Szabadság-téren már üres kocsik futnak, viszont a délelőtti lórákban a belső^ városok for­galmában jelentkezik túlméretezett utasszam, ugyanak­kor pedig Kőbányán megállás nélkül robognak tovább a villamosok a megállóhelyek mellett. Ezeket a rend­ellenességeket kell különválasztani és a forgalmat úgy átcsoportosítani, hogy a nagyobb kihasználás és az utasok kisebbmórvű jelentkezése egymással arányba jöjjön. Általában az élethez kell igazítani a villamosközlekedést, mert ©nélkül sem a .vállalat, sem pedig az utazóközön­ség nem találja meg igényeinek kielégítését. * A parlamenti hatos bizottság különben még csak egy ülóst tart, ahol a Vásárpénztáron kívül még néhány kisebb üzem költségvetését tárgyalják meg. Azután kerül majd a főváros gazdálkodásának tükre a. belügyminiszter elé, ahol a legnagyobb gondossággal lefolytatandó áttanyulmányo- zás után küldik le az észrevételekkel es utasításokkal ki­bővített jóváhagyást. as EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT hivatalos lapi a A pesti galambok és a bécsi mérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom