Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-16 / 11. szám
Huszonegyedik évfolyam Budapest, Í932 március 16. ií. szám Előfizetési árt Egész évr© .............24 pengd Fé lévre ................12 pengd FE LELŐS SZERKESZTŐ BACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőséé és kiadóhivatal x Budapest, VI., Szív-utca IS. Egyes szám árai 5© fillér Teleíorsszám t A«t 137—15. Vigasztalanul szomorú adatok a Beszkárt tavalyi esztendőjéről Tavaly 7*62 %-kal esett vissza a vasút személyszállítási bevétele — 5,344.216 pengő a bevételcsökkenés, de azért megőrizték a vállalat pénzügyi egyensúlyát — Eddig egymillió pengőt fizetett rá a Beszkárt a Fogaskerekűre, amelynek 175.105 pengőatavalyi deficitje Elkészült a részvénytársulatí Sorma megszüntetéséről. a tiszíífoügyész jogi szakvéleménye „ A polgármester, megbízásából.. Kém akarjuk méricskélni a. botrányt, nem szán- | elekünk mélyebben kavarni, mint ameddig- a törvény- j hatósági tanác-s' elment, csak a tanulságokat szeretnénk levonni, de azt is úgy, bogy az igazi értékeken csorba ne essék, a tekintélyek tökéletes védelemben részesüljenek. Ezt a bihari-úti smkségtakás-botrányt ugyanis meg kell tisztítani a látszatoktól, ki kell kapcsolni minden elfogultságot, de csirájában kell elfojtani a megismétlődés lehetőségét. A tisztító vihart- ezúttal a munkára, kenyérre, becsületes keresetre jogosan váró polgárság lesújtó állapota hozta meg. A gazdasági válságban sínylődő iparosok figyeltek fel arra, hogy négyszázezer pengős munka kerül egy cég kezébe, amelyről a városháza egyik hivatalában, — amikor már szorul a kapca — olyan kedvező bizonyítványt állítanak ki, -amely miatt jogosan érzi sértve magát- minden szakmabeli becsületes iparos. Egy, csak egyetlen cég lenne Budapesten, amely gyorsan és megbízhatóan -elvégezne egy éppenséggel nem különös kvalitású munkát? Ennek az egy cégnek kell suba alatt odaadni a munkát, a többieket pedig, akik tovább küzdenek élet-halál-liarcuk- banr vérig sérteni? Es ne méltőztaísék elfelejteni, hogy ami itt történt, ma történt, olyan időben, mint a lm* ború volt. Ezért nemcsak elégtétel jár, de egyben kegyetlenül elejét kell venni annak, hogy a jövőben csak hasonló kísérletek is történhessenek. Ennek pedig személyi garanciái vannak. Elsősorban garanciának kell lenni a polgármester személyének, akiben való bizalmunkat a bihari-úti eset sem ingatta meg egy pillanatra sem. A tanácsnok urak ugyan „a polgármester megbízásából“ cselekszenek, de végeredményben ez csak formula, amely a polgármesternek munkatársaiba vetett bizalmában gyökerezik. Hogy mennyire így van ez, mi sem bizonyítja tisztábban, mint Paijr Hugó tanácstagnak a tanácsülésen1 elhangzott mondata: ..A magasépítési ügyosztály vezetője rettenetes taktikai hibába vitte bele a polgármestert.“ De nemcsak a polgármesternek nem volt tudomása a versenytárgyalás nélküli, gyorsütemű, az egyedül üdvözítő céget dédelgető elhatározásról, hanem a tanácsnak sem. A tanácsban legalább úgy beszéltek csütörtökön, hogy „ha a tanácsnak tudomása lett volna az építkezés részleteiről, talán másként határozott volna . . .“ Kiderült, hogy a tanácsnak lettek volna gondolatai, amelyek a versenytárgyalási formák megmentését lehetővé tették volna, sőt lettek volna gondolatai, hogy a- .,gyorsütemű1“-iség; 'kétes értékét is1 kiküszöböljék. De se a polgármester, se a tanács nem volt beavatva a bihari-úti építkezés titkaiba. Hát talán a szakbizottság? Kern, -a szakbizottságot nem mellőzte egészen Wossala tanácsnok úr. A szakbizottsággal csúfosabb eset történt. Az igazán tekintélyes Bonner Gyula tanácstag a tanácsülésen két fontos kijelentést tett. Az egyik, hogy „tagadja, hogy a sürgősség ténye ilyen vonatkozásban fennállott volna..“ A másik így hang- zjoítlt: „ Úgyszólván az egész szakbizottság ellene volt a versenytárgyalás nélküli építkezésnek, de tenni már nem lehetett semmit, mert a vasvázak már álltak.“ Wossala tanácsnok úr tehát bebizonyította, hogy számára „a polgármester megbízásából“ kifejezés csak üres fikció. A polgármester nem lehet felelős azért, ha tudtán kívül és hozzájárulása nélkül követnek el olyan cselekedeteket, amelyekből a botrány palántája sarjad. A polgármester azonban az ilyen esetekből meg tudja állapítani munkatársainak értéket és megbízhatóságát. A polgármester felelőssége tulajdonképpen most kezdődik: csirájában kell megfojtania az apró basáknak azt a rendszerét, amely elburjánoz- hatott egy ötven évnél öregebb törvény korában, de amelyet az első pillanatban le kell törni ma, amikor az új törvény erre módot és hatalmat ad. Az utóbbi napokban a Beszkárt megint az érdeklődés homlokterébe került. Szinte riasztó hírek terjedtek el a vasút nagyarányú jövedelemcsökkenéséről, s ezeket mintegy alátámasztja a. polgármesternek a közigazgatási bizottság elé terjesztett havi jelentése, amelyben előadja-, hogy az elmúlt hónapban félmillió pengővel volt kevesebb a Eeszkaxt 'oaAuitie, mmi> a múlt év februárjában. Pedig az elmúlt év fee zárult valami kedvezően a Beszkárt számára. Morst készültek' el a számadások arra vonatkozóan, hogy milyen pénzügyi eredménnyel végződött a villamosvasút 1931. esztendeje, s ezek a számok kétségtelenül megfontolásra -késztetik majd azokat, akik a Beszkárt sorsát intézik. Mindenekelőtt megállapítást nyert az a szomorú tény, hogy 1931-ben az utasok száma az 1930. évvel szemben 6.98 százalékkal, a személyszállítási bevétel 7.62 százalékkal esett vissza. Főleg az év második fele volt nagyon kedvezőtlen: ekkor a személyszállítási bevételek csökkenése elérte a 8.98 százalékot■ Az eredmény elszomorító, hiszen tekintetbe kell venni azt is, hogy már az előző évben is nagymértékű visszaesés mutatkozott a személyszállítási bevételekben, fej 1930-ban az 1929. évhez képest 4.25 százalékkal csökkentek a személyszállítási bevételek. A Beszkárt vezetősége a nagyarányú bevételcsökkenés okát nemcsak a gazdasági helyzet rosszabbodásában látja, hanem az Autóbuszüzem konkurrenciájában is, épp 'ezért mindinkább szaporodik és erősödik, azoknak a tábora, akik i a két közlekedési vállalat egyesítését nemcsak közlekedési, hanem pénzügyi szempontból is kívánatosnak tartják. A Beszkárt elmúlt évi bevételcsökkenése számokban kifejezve 5,344.216 pengőt tett ki. A kedvezőtlen pénzügyi] eredmény mellett is sikerült azonban megőrizni a pénzügyi egyensúlyt. Sipöcz Jenő polgármester még a múlt év decemberében a törvényhatósági tanács elé terjesztette azt az alapos és minden részletre kiterjedő nagyérdekes- ségű -javaslatát, amelyik a Beszkárt részvénytársasági formájának megszüntetését kívánta. A tanács akkoriban elvileg hozzájárult az átminősítésnek az elrendeléséhez, azonban szükségesnek tartotta az átszervezéssel kapcsolatos összes pénzügyi, jogi és közlekedési előfeltételeknek tisztázását. Számos aggodalom hangzott el 'ugyanis, hogy a különböző szerződéseket, valamint az A személyszállítási beVétel csökkenése 4,437.301 pengő, a teher áruszállítási bevétel 26.575 pengővel csökkenj, de a kereskedelem pangása következtében a hirdetési díjbevétel és az ipar foglalkoztatásának hanyatlása következtében 'a kispesti áramfejlesztő üzem igénybevétele ■is visszaesett. v A (kiadásokat természetesen a befolyó' bevételekhez kelleti irányítani. 5,357.395 pengővel kevesebbet adott ki a Beszkárt az elmúlt évben, mint 1930-ban. b így sikerült elérniük az aktív mérleget: 180.918 pengő a Beszkárt 1931. éli tiszta nyeresége. Számításokat végzett a Beszkárt- arra vonatkozóan is, hogy a Svábhegyi Fogaskerekűre mennyit fizetett rá. A Fogaskerekű bevételei erősen csökkenték, viszont a kiadásoknál nemhogy csökkenés mutatkozott volna, hanem lényegesen több kiadás merült fel, mint a megelőző évben. 1931-ben a Fogaskerekű bevétele 331.098 pengő volt.] 1930-ban pedig 373.655 pengő, tehát a Svábhegyi fogaskerekű bevételcsökkenése az elmúlt évben meghaladta a 42.000 pengőt. Ezzel szemben a kiadások az 1930- évi 474.972 pengőről tavaly 506.204 pengőre emelkedtek, a többkiadás tehát 31.231 pengő, amely az értékcsökkenési tartalékalap megfelelő javadalmazása folytán állott elő. Végeredményében a Svábhegyi Fogaskerekű Vasút tavalyi deficitje 175.105 pengő, melyet a Beszkártnak kell fedeznie. A Beszkárt számára egyébként súlyos teher a Fogaskerekű. Közel két és félmillió pengőt áldozott a Beszkárt a Fogaskerekű villamosítására, de a vasútra az ''átvétel első percétől kezdve ráfizetett. Az elmúlt év végéig a beruházott tőke kamatai nélkül 1,089.533 pengőre gyűlt fel a Fogaskerekű üzleti deficitje. Ez tehát a valóság a Beszkárt jövedelemcsökkenéséről. Az utóbbi három évben állandóan csökkentek a vasút bevételei, s ez a. csökkenés az 1928. évvel szemben, amikor a bevételek a legmagasabbra rúgtak, már 11.7 százalékra rúg. eddigi adózási eljárásokat miképpen lehet -majd átformálni a hatósági üzem számára és mert számos törvényes rendelkezés is szabályozza a villamosvasút részvénytársasági alakulatát: jogi szempontból is messzemenő vizsgálatok váltak szükségessé. A tanács megbízásából Szemethy Károly di\ tiszti főügyész vállalta ennek az egész kérdéskomplexumnak a jogi feldolgozását és ebhez természetesen arra is szükség volt, hog}7 a Beszkárt szerződéseit, vállalt kötelezettségeit, megállapításait, a céghivatalnál elfekvő Döntő stádiumba jutott a részvénytársasági forma megszüntetése
