Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-02 / 9. szám
I Budapest, 1932 március 2. •^a^siíEsa^w^ms/is^sseíssfis Gyakorlati bemutatása a vihart- álló és gyorsütemű építkezésnek Fele'.ősségrevonás a szükséglakások kézaiatl történt kiadásáért — 70.000 pengő kár a főváros terhére Megtorlás! és elrettenti büntetési ültéinél a kőművesek A budapesti rendőrség’ félhivatalos kőnyomatosa az elmúlt napokban a következőket jelentette: A Ceglédi-útón, a városi szükséglakások építése közien, február 23-án, kedden reggel 8 óra tájban az egyik helyiség mennyezete leszakadt, A leomló tégla és vakolat Sallay Tivadar 27 éves segédmunkást és Teleki Mihály 27 éves kőművest súlyosan megsebesítette. A mentők mindkettőjüket agyrázkódással szállították az uzsokiuteai kórházba. A szürke napihír mögött érdekes események rejtőznek. A Fővárosi Hírlap sorozatos közleményei nyomán most már közismert, hogy a bihari- és a ceglédi-úti szükséglakások építkezését minden versenytárgyalás mellőzésével adta ki a magasépítési ügyosztály, azzal az indokolással, hogy az építkezések sürgős befejezést igényelnek. Wossala Sándor tanácsnok klasszikus rövidséggel „gyorsütemű építkezésinek minősítette a munkálatok menetét és ezzel próbálta alátámasztani azt az eljárást, hogy az építkezési munkálatokat minden pályázat mellőzésével a Márkus Lajos vasszerkezeti üzemnek és Wihart Ferenc építőmesternek juttatta, ngíjphtéklknj amikor a közmunkákra áhítozó iparosok és vállalkozók százai hiába várakoznak a legkisebb munkalehetőség után. A versenytárgyalás elmaradt és Wossala tanácsnok jóvoltából a Márkus—Wihart szövetkezés rávetette magát az építkezésre, elfogadva még azt a súlyos kikötést is, hogy az építkezésnek március 10-ig be kell fejeződni, mert ellenesetben mindennapi késedelemért 3300 pengő pönálé illeti a fővárost. A „gyorsütemű építkezés“ tehát megindult, az állványozott mennyezet beszakadt és két derék munkás most a kórházi ágyon fetrengve elmélkedik a1 „mérnök“ urak expressz munkakedvéről. .. Ki a felelős? A rendőri vizsgálat nyilvánvalóan megindult, kérdés azonban, hogy a főváros magasépítési ügyosztálya is gondoskodik-e a baleset valódi okainak felderítéséről. Ez a vizsgálat pedig sek érdekes tanulságot vethetne felszínre éppen a főváros műszaki közegei előtt, akik még nagyon jól emlékeznek arra, hogy hasonló szerencsétlenség már történt egy Ízben: 1931 júliusában, amikor a Fővárosi Alkalmazottak Társasház Szövetkezetének négy bérpalotából álló építkezésénél, a Lenke-út sarkán létesített ötemeletes bérház állványzata összeomlott. A felelős építész a vihart okolta a szerencsétlenségért, a, szakemberek azonban megállapították, hogy az állványozást szabálytalanul végezték és as állványokat tartó gerendákat nem építették be a falakba. Áldott véletlen, hogy az állítólagos szélvihar a kora reggeli órákban indult romboló útjára, mert akkor a munkások még nem voltak az állványokon és így a tömegszerencsétlenség nem következett be. Ezt a házat is Wihart Ferenc építette, akiről még tudni kell, hogy a kőművesmesterek iparostanonc-iskolájában az állványkészítési tanszak tanára, , nki a szakmunkás jelölteket az állványozás ábécéjére oktatva, bizonyára elvitte diákjait a Lenke-útra is, hogy jmegmutassa nekik az elhibázott és kerülendő tananyagot. A vihar, úgylátszik, válogatós eleme a természetnek, mert az akkori építkezési lendület idején még többszáz helyen folyt állványos építkezés, azonban a szelek királya mindezeket az építkezéseket megkímélte a romba- d öntést öl. Ilyen előzmények után, annyi rossz ómen ellenére, Wihart Ferenc mégis sűrű egymásutánban jut fővárosi (közmunkákhoz. Isten mentse meg a vihartól például a Lehel-téren épülő Árpádházi Boldog Margit plébániatemplomot, vagy az átépített bicskei kastélyt, továbbá a Tisza Kálmán-téren be- rnázolt falakat, amelyek mind ismerősök Wihart Ferenc kezejárásával. 18 pengő helyett 24 pengő légköbméterenként A gyorsütemű építkezések ilyen műszaki bizonytalansággal ellátott menetén kívül, most már nézzük a legfontosabbat: a kéz alatt kiadott munkálatok pénzügyi vonalIcozásnit. A bihariuti szükséglakásokat block- repdszer szerint, a hordozható épületek elgondolása alapján építik. Köztudomású, hogy ez az építkezési forma a; legolcsóbb és szakemberek számítása szerint légköbméterenként 18 pengővel annyira túl van dotálva, hogy emellett a vállalkozó tisztességes polgári hasznot könyvelhet el. Eszel szemben a versenytárgyalás drótsövényétől mentesített Márkus—Wihart kis- entente 24 pengővel kapta a megbízást, a túlfizetés tehát mintegy 70.000 pengőre rúg, ami a 3S0.0U0 pengős vállalkozási főösszeg melleit példátlanul horribilis károsodást jelent a főváros részére. A gyorsütemű munkakiadás és a gyorsütemű építkezés tehát a főváros érdekeit is megkárosította, ugyanakkor, amikor az egész építkezési szakma arculcsapását eredményezte. Nem lehet kitérni a felelősségre- vonás alól Minthogy a város vagyona nem vadászterület ne feli- szik, a fővárosi törvény az egyéni felelősség szelleméi vitte be a Városháza ügymenetének vitelébe és ha ezt a törvényt a megillető tisztelettel értelmezik, Wossala Sándor tanácsnoknak felelnie kell azért, hogy ennek a közmunkának kéz alatt történt kiadásával 70.000 pengős kárt okozott Budapest közönségének. Azt a frázist, hogy gyorsütemű építkezésre van szükség, senki sem veszi komolyan, nyilvánvalóan Wossala tanácsnok sem, aki nagyon jól tudja, hogy gyorsütemű építkezés lefolytatására számos megbízható vállalkozó van még Budapesten, akik bizonyára olcsóbb áron vállalták volna az ínségesek számára létesítendő szükség- lakások munkálatait. A Bíhari-útoa pár év múlva nem lesz egyébb, mint romhalmaz, — mondják a kőművesek. A Budapesti Kőműves Ss Kőfaragó Ipartestület vasárnap tartotta S túloz Ferenc elnökletével rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen a polgármester megbízásából megjelent Hügel Jenő székesfővárosi tanács jegyző' is, aki napirend előtt közölte a polgármester üzenetét, amely szerint gondoskodni kíván arról, hogy a jövőben a főváros építkezéseinél a közszállítási szabályzat rendelkezéseit betartsák. A kiküldött tanáesjegyző bejelentésének megtétele után eltávozott, a közgyűlés azpnbáfi részletesem foglalkozott azzc.il a sérelemmel, amely a kisiparosokat a főváros Bihari-úti sziikséglakácainak építése folytán érte. Kovácsok Ferenc, a Kőmives Mesterek Országos Szövetségének elnöke tette éles bírálat tárgyává a bejelentést. Megállapította, hogy a legutóbbi eset csak ismétlődése volt több hasonlónak, továbbá, hogy az Ipártestület már számos ízben kényszerült arra, hogy a közmunkák igazságos megosztását kérje. A kőművesmesterek példátlan Ínségben élnek, — tűrnek és szenvednek, — s ekkor nem az történik, hogy törvényes jogaikat biztosítanák, hanem ellenkezőleg: favorizált egyéneket tömnek únos-untalan munkával. A jövőre vonatkozó Ígéretekkel az ipartestület nem elégedhetik megy hanem megtorlást követel, A tolvajt elkövetett bűnéért büntetik meg, nem pedig azzal eresztik el: minden rendben van, csak jövőre ne lopj! Hivatkoztak itt íűve-fára, többek közt az építkezés sürgősségére. Holott a főváros kitünően tudta évek óta, hogy odúkban lakik 3000 ember, akinek fedélről kell gondoskodni. Büszkén emlegetik azt is, hogy olc-ó a favorizált vállalkozó, mert hiszen légköbméterenként 23.60 P-be kerül az építkezés. Ezzel szemben minden kőművesmester tudja, hogy ilyen árat számítani a mai viszonyok mellett egyenesen lehetetlen, sőt ezen túlmenően azt is tudja minden szakember, hogy amit a Bihari-útón építenek, pár év alatt nem lesz egyéb, mint romhalmaz. Az ipartestület a leghatározottabban követeli, hogy azok ellen, akik a közszállítási szabályzat felrúgásával adnak ki munkát, késedelem nélkül indítsák meg a fegyelmi eljárást és szigorú megtorlásban részesüljön, példás és elrettentő büntetést kapjon az, aki így sérti az ipar jogos érdekeit. Általános és zajos helyeslés fogadta a szónok szavait, aki ezután a pénzügyminiszternek legutóbb kiadott ama rendeletét ismertette, melyben a közpénztárakat az iparosok adóhátralékainak levonására utasította. E rendelet, — mondotta — kiirtja az iparos adóalanyokat és nem hogy hasznára lenne az államnak, hanem inkább tönkretételét célozza. Tiltakozni kell ez ellen épúgy, mint a népjóléti miniszter ama rendelete ellen, mellyel az OTI követeltek bizlprátáWra a vállalati összeg negyedét tértatja vissza. Vagyoni viszonyaihoz mérten szabják ki a kihágásért elítélt egyén pénzbírságát Minden ítélet elolt sz elöljáróságok beszerzik az errevonatkozó információkat Érdekes utasítást, adott ki az elmúlt napokban Bar- kóosy Sándor dr. államtitkár, a belügyminisztérium ki- hágási tanácsának elnöke. Felhívta az összes kerületi elöljárókat, hogy az elöljáróság! ítéletek meghozatala előtt vizsgálják ki az elmarasztalt egyén vagyoni viszonyait és azt jegyzőkönyvbe foglalva csatolják a fellebbezésekhez. Hangoztatja az utasítás, hogy ennek az esetleges hiánya az Ítélet megsemmisítését vonja maga után, A rendelkezésnek nagyon érdekes háttere van: mindazokat, akik ssámbavehető vagyonnal, vagy jelentékenyebb vagyontételekkel rendelkeznek, a jövőben nagyobb birsaggal kell sújtani, hogy érvényesüljön az az elv, amely szerint a kihágást elkövető vagyonosabb egyén nagyobb bírságot fizessen, mintáz a kisegsisztencia, aki a szabály rendeletekkel ellentétes magatartást tarmsít. A rendelkezés természetesen nagyobb feladatot ró az elöljáróságokra, mert most a beidézett felekről be kell szerezni az információkat is cs csak azután kerülhet sor a tárgyalás lefolytatására. Az új rendszer alapján az elöljárónak is jelen kell lenni a tárgyaláson, ami természetesen elvonja magasabbrendű munkakörétől. Valószínű, hogy a rendelkezés eredményeképpen több kikágási referenst fognak megbízni ezzel az ügykörrel, ami az előljárósági tisztviselők csekély létszáma mellett újabb személyzet beosztását kívánja. ÉS Leukoplast magyar gyártmány SCHR Budapest? IS« teer., Clif ©mrfli-iS I ES Városi min tar aki ár: VI., Vilmos császár-úí 63 Kerítések, kerílés-fonafok, iűzheiyek és kályhák Sh nagy választékban Telefon: J. 379—36.
