Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-24 / 8. szám

6 Budapest, 1932 február 24. Kedvezményeket a művek avülamos reklámhirdetőknek Fokozni kívánja az utcai fényhírdetésekből származó bevételeit Múltheti számában közölte a Fővárosi Hírlap az Elektromosmüvek zároszámadását, amelyről megállapít­ható, hogy az áramfogyasztás mértéke is hanyatlott. Az idei év első hónapja sem hozott lényeges javulást, sőt hiva­talosan megállapították, hogy januárban 457 ezer pengővel kevesebb volt az üzem bevétele, mint a múlt év hasonló hónapjában. Ilyen körülmények között az Elektromosművek továbbfolytatja az újabb áramvásárlók megszervezésére vonatkozó pro­pagandáját és általában mindent elkövet, hogy a lehetőség szerint be­vételeit fokozza. Ebből a szempontból komoly veszteséget jelent, hogy a nagy utcai fényreklámok a rossz gazdasági viszonyok következtében egymás után sötétben maradnak és ezzel komoly bevételi tételeket vonnak el az Elektromosmüvek pénztárától. Az utóbbi időben egyre több világvárosi színt veszít, el Budapest éjszakája és az oly nagy lendülettel szaporodó fényreklámok, az utóbbi hónapokban sorra elmaradtak a pesti utcákról, Figyelembe kell venni, hogy ezen a címen közel 300 ezer pengő jöve­delme volt az Elekiromosműveknek, amelyiknek leesökke- nése érzékeny károsodást jelent. Az úgynevezett tetőhirdetések leszerelése következté­ben a Rákóczi-útról és a Nagykörútról eltűntek a nagy szappangyárak vakító fény hirdetései, a sörreklámok, a rádióhirdetések, megszűnt az oktogontérj villanyüjság, amelyeknek tulajdonosai úgy vélték, hogy ez a legmoder­nebb reklámozás túlsók költséget igényel. Az Elektromos- müvek most olyan természetű megállapodást akar létesíteni ezekkel a hirdetőkkel, hogy magára vállalja a hirdetési díjak bizonyos szá­zalékát, csak azért, hogy a fogyasztókat meg­tarthassa. Tárgyalások indultak meg olyan értelemben, hogy a nagy fényreklámok tulajdonosai a hirdetési díjakat a fo­gyasztási számlával együtt az Elektromosmüveknek fizes­sék ki, ahonnan a hirdetővállalatra eső részesedést termé­szetesen nyomban átutalják. Az Elektromos müvek ezzel a kedvezménnyel reméli, hogy a reklámáramfogyasztást az eddiginél sokkal nagyobb mértékre fokozhatja, sőt alkalma nyílik teljesen új hirdetőfelek bekapcsolására is. A légiforgalom rohamos fejlődésével egyre inkább érezhetővé válik, hogy Budapest légiállomása, a Mátyás­földi repülőtér nem tudja kielégíteni a növekvő igényeket. Budapest szerencsés fekvésénél fogva nemcsak a Duna me­dencéjének egyik legfontosabb állomása, hanem azzá vált a levegő országutján is. Nem annyira a kötöttségénél fogva szerény-keretű ma­gyar aero-forgalom lebonyolításáról, hanem a nagy nemzetközi relációkról van szó, ame­lyek közül a legtöbbnek útbaeső fontos stá­ciója Budapest. A Cidna nemzetközi vonalai, több távolkeleti légijárat, köz­tük az indiai is Budapest érintésével közlekednek. Itt van a gépvizsgálat, üzemanyagot vesznek fel, a pilóták, az utasok rövid pihenőt tartanak, úgy hogy mindehhez a Mátyásföldi állomás keretei már nem kielégítőéi-:. Különösen szembe­ötlők ez -akkor, ha tekintetbe vesszük azt az óriási versenyt, amit Európa minden nagyvárosa folytat a legtökéletesebb, legmodernebb repülőállomások létesítése terén. A főváros közgyűlése is több alkalommal foglalkozott ezzel a kérdéssel, legutóbb Tabódy Tibor országgyűlési kép­viselő, törvényhatósági bizottsági tag interpellációja kap­csán. A mátyásföldi repülőtér egyik nagy hátránya, távoli fekvésén kívül az, hogy közigazgatásilag sem tartozik Buda­pesthez, ezért a vezető gondolat az új repülőtér létesítésé­nél az lesz, hogy azt minél közelebb hozzák a város szívéhez. Az új budapesti légikikötő létesítése pillanatnyilag még kialakulátlan stádiumban van ugyan, de az illetékes műszaki ügyosztályokat már foglalkoztatja a feladat és beavatott helyről szerzett értesülésünk szerint az ügy most már meglehetősen gyors tempóban megy előre és a legközelebbi napokra Sipőcz Jenő polgármes­ter ankétet hívott össze az új légikikötő elő­készítési munkálatainak megbeszélésére. Az értekezletre a kereskedelmi minisztérium delegátusa, a Légügyi Hivatal főnöke, az A erő Szövetség elnöke, a Ma­gyar Légiforgalmi vállalat igazgatója, a főváros illetékes műszaki tisztviselői, továbbá Tabódy Tibor, üsetty Béla és Ilovszky János törvényhatósági bizottsági tagok hiva­talosak. Az értekezleten mindenekelőtt a kérdés elméleti részeit, és az elvi problémákat fogják tisztázni. Fontos kérdés lesz a hely kijelölése is cs e tekintetben két terület jöhet számí­tásba, természetesen mind a kettő a főváros tulajdona. Az egyik Kőbánya hutámban van, nem messze az új lóverseny­wm i'iwüii ii 'wimiimuit&mvimufaimumainjtmrm'imMKTí-wwyaBWjmBmHeaaMsmamkvimtnmiiitmBUMULMtwrmaLnr-­LINOLEUM ES GUMMI burkolási szakvállalat CSÁSZÁR IMRS Budapest, IX., Lónyai-u. 36. Telefon: Automata 887—49. Ajánlatok díjmentesen U!»fon: «. ©o«Wlft, VA-U.1&. Újabb lépés Budapest nagyszabású légi­kikötőjének megvalósítására Sipőcz polgármester a hatóságok képviselőivel és az érde­kelt vállalatokkal a legközelebbi napokban ankétet tart tértől, illetve attól a helytől, ahová néhány évvel ezelőtt Folkusházy Lajos akkori alpolgármester elgondolása szerint a főváros a sportligeti és a Nemzeti Stadiont tervezte, a másik terület Csepel-szi'getén van, azon a részen, amely most már közigazgatásilag is szerves része a fővárosnak. Körül­belül ott vau ez, ahol budapesti látogatásakor a Zeppelin kikötött. A legnehezebb feladat az anyagi feltételek előteremtése, de azt remélik, hogy az érdekelt légiforgalmi társaságok, az állam és a főváros közösen fogják az anyagi eszközöket előteremteni. Mivel a légikikötő létesítésével kapcsolatban jelentékeny földmunkára is szükség lesz, szó van arról, hogy inségmuuka formájában végeztetik ezt el. A vázlatos ter­veket is hasonló eszközökkel dolgozzák ki és a tervezéshez a szellemi szükségmunka alkalmazott mérnökei közül többet már ki is jelöltek. Fäh«! Le kell szállítani a régi vásárosára©« kok iieiypénzeli Is Növekvő aggodalmak az éleimiszer- nagyvásár áltermeiői miatt A vásárcsarnoki és'piaci kereskedők nap-nap után gyü- Jéseznek, küldöttségeket irányítanak az illetékes tényezők­höz, elkeseredett hangú memorandumokban és beadványok­ban kérnek a maguk számára méltányosságot a fővárostól: nem bírják a magas helybéreket és a lecsökkent keresetek mellett képtelenek egzisztenciájukat fenntartani. Teljes joggal kifogásolják a. régi vásárcsarnokokban a jó kon­junktúra idején megállapított magas helybérek fenntartá­sát, holott e csarnokok építési költsége már régen amorti­zálódott és a mai viszonyok között a magas bérek nem háríthatók át a fogyasztókra. Követelik, hogy az új élelmiszernagyvásárral kapcso­latban ,« vidéki termelőket erre a telepre helyezzék át és általában történjen végre valami erélyes rendszabály az álöstermelők garázdálkodásai ellen. A piaci árúsok helyzetéről XJsetty Béla dr. országgyűlési képviselő, a közélelmezési szakbizottság el­nöke, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának : •— Sikerült kiharcolni a ti árny-téri csarnok hely- béreinek ötvenszázalékos leszállítását és csak természetes, hogy a csarnoki kereskedők és árusok érdekeit továbbra is a legmelegebben kívánom képviselni. |Nem szabad el­felejtene hogy a főváros és a fogyasztók kárára volna, ha a szákért eleminél ás gyakorlattal rmdclkezö árus,ok lönkremonnéiíck és helyüket kontárok foglalnak el, akik még kevésbhó tudnak a mostani nehézségekkel megbir­kózni. A 8.5 milliós költséggel épülő Élelmiszernagyvásár üzembehelyezése előtt minden érdekeltséget, köztük a megbízható polgári elemnek és adóalanynak bizonyult csarnoki kereskedőket is meg kell hallgatni, hogy ez a nagyvásár, amelyre az egész vidéki felhozatalt koncentrálni akarják: kitünően szolgálhassa nemcsak a főváros élelmiszerellátását, hanem a nemzetgazdasági szempontból rendkívül fontos magyar export érdekeit is. Rendkívül megnyugtatónak tartjuk, hogy a közélelme­zési bizottság elnöke a szívén viseli ezeket a százakat oly közvetlenül érintő súlyos ügyeket, akkor, amikor a közélei- inezési ügyosztály nehézkessége és a gyakorlati élettel lépést nem tartó bürokratizmusa még mindig nem jutott el odáig, hogy felvilágosítsa az érdekelteket a'nagyvásárral kapcso­latos tervekről. SZEGEDY BÉLA JENŐ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, ÚT-, VASÚTÉPÍ­TÉSI VÁLLALKOZÓ, KÖVEZŐMESTER BUDAPEST, I., TÁRNOK-UTCA 2. TELEFON: AUT. 608—52. svéd számológép Magyarországi eladási helye : Haris­köz 6. Telefon: Aul. 893—85. szám ROSTI JAKAB 1909. Vas-, fém- és gépke^eskedése Budapest, VI., Váci-út 82. lel.: 902—96 és 914—77. 1 MUNKÁCSY GYULA-céo takaréktüzhely. kályha, kéménytoldó és lakatosánígyár. v—v-:----­Bu dapestül., Rózsa-utca 39. Telefon: J. 312-80, J 359—16. teherfuvarozási vállalkozó Hatheides Dániel |Hi Bátor- és mindennemű szállítás IgPIÜf Budapest, VIII., Karpfeuslem u. 19 Tel.: J 351 50 Közúti gőz» és motorhengerelést vállal ff WOLPP ERNŐ TELEF0N; Budapest, L, Reienföldi-út 1 59—9—68 Sürgönyeim : WOLFFEKE SZÖSZLAJOS TŰZIFA-, KŐSZÉN- ÉS KOKSZTELEPE BUDAPEST-KŐBÁNYA ALSÓPÁLYAUDVAR (MÁZSA-TÉR.) TELEFON: József 456-85 M búsuljon. mert csökkentjövedelme! A ' ma is annyit ad 6 fillérért mint régen tízért!!! Hyperol szájvzi- _ tabletták ideális száj- és törökök iögetö 00000<>000<><>00000000000000000000000000000000000000o000<>c0000000c00cc0c“0000<0>0000000ő00<>00000'0<>000<>0000000<>0 A FŐVÁROSI HÍRLÁP HIRDETÉSEI EREDMÉNYESEK ^WOOOOOO^OOOOGOOOOOOOGOO^GO^GOOOOOO^OOOO^OOOOOOOO^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOO

Next

/
Oldalképek
Tartalom