Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-12-21 / 51-52. szám

12 körülbelül 2,171.000 q élelmiszer-forgalmat, amely vasúton, hajón és kocsikon érkezik a fővárosba. Ez évben nyílt meg az új sertésvásár is, ahol évenként mintegy 559.000 darab élő sert'lb és süldő kerül eladásra. Ugyancsak ezidén nyílt meg az új hideg húsvásár, ahová évenként mintegy 95.400 q vidéki hús kerül. Ezen intézményeken kívül ^Változatlanul működtek a meglévő régebbi közélelmezési intézmények is, mint a marha-, borjú- és birkavásárok, a husvásárok, köz- vágóhidak, detailesarnokok és piacok. Az élelmezési köz- intézményekben összesen mintegy >élvi 4,930.000 q élelmicikk, körülbelül 320 millió pengő összértékben került forgalomba. A főváros gyomra nem ismer pihenőt, ezért a főváros ható­sága a maga mindennapi őrködő és irányító igondoskodását változatlanul keli hogy folytassa az új esztendőben iis. Leg­közelebbi problémák a tej és á kenyér kérdése. Égető kérdé­sek ezek, mert a millió fogyasztónak elsőrendű egészségügyi és anyagi érdekeit a legközvetlenebbül érintik. Eizért meg kell gátolni azt, hogy a tej útján ne fenyegesse Budapest népét a fertőző betegségek veszélye és ne maradjon fenn az a mai különleges állapot, hogy a fővárosi lakos minden kiló kenyér után 12 fillér fogyasztási adót 'fizessen akkor, amikor egy liter bor után csaló 9y2 fillér a fogyasztási adó. Az új esztendő közélelmezési láthatára eléggé borult, de a főváros felkészültsége remélni engedi, hogy a felhőkön át­tör a napfény, amely Budapest fogyasztói számára elvisel­hetővé fogja tenni a jövő évet. SCHULER DEZSŐ dr. tanácsnok', a közjótékonysági ős szociálpolitikai ügyosztály vezetője: Leglényegesebb mozzanatát a szociálpolitikai ügyosztály elmúlt évi működésének abban látom, hogy sikerült lerakni az alapjait egy olyan akció­nak, amelyik ellenszolgáltatással szemben nyújt támogatást az arra rászorulóknak. Meggyőződésem, hogy La az illetékes tényezők nem adják oda ma­gukat annak a tévhitnek, hogy a közsegítés, vagy a szociálpolitika kizárólag (adományok szétosztásá­val és támogatással bonyolítható le, akkor sikerül olyan hatósági segítséget nyújtani, amelyiknek hasznát látja nemcsak la. főváros, hanem elsősorban az Ínségesek nagy tömege. Utalni kívánok ezzel kapcsolatban az inségmunkára, amelyik, felfogá­som szerint, egészséges útmutatás a jövőre, hogy miiképpen kell az Ínségeseket támogatni: adomány és alamizsna mellőzesével. SALAMON GÉZA dr. tanácsnok, a közegészségügyi és közkórházi ügyosztály vezetője: Közegészségügyi szempontból a legjelentősebb ese­ménynek a maglódiúti Horthy MUclósdcözkórház meg-. nyitását tartom. Az eredetileg szeretetotthonnak szánt pavillonokat olyan tökéletesen sikerült átalakítani, hogy belőle a székesfőváros legmodernebb közkórháza létesült. Az új kórház megnyitásával sikerült megszüntetni az isko­lából ideiglenesen átalakított telepiutcai fiókkórházat és a teljesen elavult régi Szent János-kórházat. A Maglódi- útra helyeztük át a Kun-utcai fiókkórház osztályait is, ennek az épületében viszont zárt osztályokat létesítettünk azoknak a prostituáltaknak a gyógyítására, akiket a rendőr­ség utal be. A Szent László-kórház két deszkabarakkjából szintén a Maglódi-útra helyeztük a tüdőbetegosztályokat, mert a kényszerűségből felhasznált barakkok a higiénikus igényeknek nem feleltek meg. Nagy közegészségügyi teljesítmény volt a székesfővá­ros tüdőbeteg gondozóhálóz aláznák teljes kiépítése, is. Néhány nappal ezelőtt nyitottuk meg és adtuk át rendeltetésének a II., Tölgyfa-utcai diszpanzert, s ezzel lezártuk a tízéves programot. Most már minden kerületnek van tüdőbeteg- gondozó intézete és százezer emberre jut egy-egy intézet. A kórházi ápolási díjak kérdésében a kormánnyal kötött mgállapodás bizonyos nyugalmi állapotot hozott létre, de a későbbi kormányrendeletek olyan újabb terhe­ket róttak á fővárosra, amelyek miatt a kórházigazgatásban a legnagyobb takarékosságra van szükség. Megoldásra vár a budapesti kórházakat tömegesen használó szomszédos vámegyebeliek ápolási díjainak rendezése és a szomszédos vármegyéknek a kórházfenntartási költségekhez való állandó hozzájárulása, úgy, ahogyan a kormány azt nekünk meg is ígérte. A közeljövőben két venereás diszpanzer is létesül. Az együk a Kun-utcában, a másik Budán. A jövő évben is folytatja a főváros a közkórházak gyökeres tatarozását. A közeljövő programjához tartozik az új közkórházi szabályzat elkészítése és életbeléptetése. Erre azonban csak akkor kerülhet a sor, ha a fővárosnak a kormány kórház- rendelete ellen a közigazgatási bírósághoz benyújtott pana­szát felülbírálták és az ítéletet meghozták. KOVÁCSHÁZY VILMOS tanácsnok, a városgazdasági ügyosztály vezetője: Az idei idegenforgalom a múlt évi visszaesés után ismét fellendülést mutatott. Az első félév eredménye ugyan nem volt kielégítő, de az év második felében már feltűnően javult az eredmény, amiben nem kis része van a Bécsben létesített idegenforgalmi propagandairoda működésének. A Szent István-héten olyan nagyméretű idegenforgalom bonyolódott le Budapesten, amelyhez fog hatót csak a millenáris évben láttunk. A gyógyfürdők és az állatkert for-, g a 1 m a erősen visszatükrözi a gazdasági helyzet romlá- ■ sát. Reméljük azonban, hogy ez csak egy átmeneti tünet és ezt intézményeink további fejlesztésével is ellensú­lyozni akarjuk. A Rudasfürdő mellett két új gyógy-5 forrást tártunk fel, amelyek közül az egyik Európa leggazdagabb rádiumtartalmú vizeinek egyike, a másik pedig bőven tartalmaz kénes sókat. Mind a két új forrást már a tavasszal a gyógyulást kereső kö­zönség szolgálatára bocsátjuk, részben fürdők formájá­ban, részben pedig Ivókúrákkal, A jövő esztendő programját vázolva, először az idegenforgalom eseményeire utalok. Legnagyobb idegenforgalmi eseményünk a gödöllői világjambore lesz, amely remélhetőleg igen sok idegent fog Budapestre vonzani. A székesfőváros gyógyfürdői január 1-től kezdve egységes igazgatás és adminisztráció alá kerülnek, ami számottevő megtakarítást jelent. ILLETÉKES BESZÁMOLÓ a vízvezetéki, világítási és üzemi ügyosztály munkájáról. Az Elektromos Müveknél az 1932. évben továbbfoly­tatódott a kelenföldi áramfejlesztőtelep kibővítése. Üzembe kerül a harmadik 25.000-es gépegység is és a kö­zel jövőben sor kerül a negyedik nagy gépegység felsze­relésére is. Az egész termelésnek a kelenföldi telepre való átterelése miatt az egész hálózatot át kell alakítani, több aTállomást kellett létesíteni, amelyek 'segítségével a Váci­úti és a Berzencei-utcai telephez tartozó hálózat a kelen­földi telep háromfázisos áramát át tudja venni. Megépült n gázgyári, a> városligeti, a Markó-utcai alállomás s meg­kezdtük a Kazinczy-utcai alállomásnak az átépítését is, amely az 1934. évben nyer majd befejezést. A folyó évien a világítási fogyasztás lényegesen csökkent, míg a moto­rikus áramfogyasztás, a gazdasági válság ellenére is, bi­zonyos mértékben növekedett, összeredményben az idei fogyasztás mintegy 2 millió kilowattórával haladja meg az előződ év fogyasztását. Tekintettel azonban arra, hogy a világítási fogyasztás jelentékeny mértékig visszafejlő­dött, az ipari fogyasztás egységárai pedig lényegesen ala­csonyabbak a. világítási fogyasztás egységárainál, az árambevétel is csökkent. Ez a csökkenés meghaladja a 3 millió pengőt. A Honvéd-utcai bérházban nagy kiállítási helyiséget rendeztünk be; ahol az Elektrotechnikai Egye­sülettel való együttműködésben a különféle elektromos fogyasztókészülékek kerülnek bemutatásra. Ezen a réven is igyekszünk megfelelő kedvező tarifák életbeléptetésével az áramfogyasztás fokozását előmozdítani. A törvényhatóság elhatározta, hogy a Gázmüveknél benzolgyárat létesít. A benzolgyár létesítését a kormány- hat óság is jóváhagyta, azonban a kincstári haszonrészese­dést illető kikötéseket tett, amelyek miatt a benzolgyár létesítésére vonatkozó pénzügyi elgondolást meg kell vál­toztatni, a befektetendő .tone amortizációs idejét megfe­lelően meg kell hosszabbítani, különben a kincstári ha­szonrészesedés biztosítása a vállalkozás rentabilitását könnyen/ veszélyeztetheti. A Vízműveknél két nagyszabású munkálat van folya­matban. Az egyik az elavult műszaki berendezésnek a re­konstrukciója, amelyet általánosságban „a Vízmüvek e ten tn fiival as a‘ ‘ névén szoktunk megjelölni. Ezek a munká­latok már majdnem teljesen befejeződtek, úgyszólván már csak a káposztásmegyeri főtelep gépházában levő, gé­peket kell kicserélni. A munkálatok második részét azoíl a beruházási munkálatok képezik, amelyek részben az üzembiztonság fokozását, részben a vízszolgáltatás növe­lését célozzák. WOSSALA SÁNDOR tanácsnok, a 'magasépítési ügyosztály vezetője: Mi volt az idei esztendő kiemelkedő eseménye műszaki várospolitikai szempontból és mit vár a következő évtői? E kérdésre válaszom a következő: Dacára annak, hogy az elmúlt esztendő mű­szaki szemszögből nézve az egész világon a leépítés jegyében telt ei, a székesfőváros a maga részéről mindent megtett, hogy az iparosokat és munka- nélkülieket foglalkoztassa az építőipar terén. A karbantartási kóltségösszegek erősen redukáltattak ugyan, de azért beruházások is voltak. Néhány figyelemreméltó műszaki alkotást mutat fel ez az év is. Az iskolaprogram néhány épülete valósult meg, mint az új németvölgyiuti iskola, — Mag- lódi-uti ovo dia, — népligeti sporttelep sbt. A kór­ház fejlesztése terén is könyvelhetünk el nem le- kicsinylendő eredményt, a maglódiuti új kórházzal és az új tölgyfautcai tüdőbetegpavillonnal és néhány bővítéssel. Szociálpolitikai téren építettünk egy nagyobb szükséglakásos épületet. Elkészült a Lehel-téri templom is és sok más kisebb munka. Reméljük azonban, hogy laz új esztendő meg­hozza a fellendülést az építőiparban az elmúlt szo­morú év után. A városszéli telep lesz az első be­ruházásunk az új évben. Ezzel nagyszabású szo­ciális gondolatot valósítunk meg, amely, reméljük, kiküszöböli iái szükséglakásépítkezés folytatását. Elkészítjük majd a Gellért-fürdő—Rudas-fürdő távfűtését, befejezzük a népligeti sporttelepet cs építünk egy nagy líceumot a Mészáros-utcában. Reméljük, hogy sikerül eredményesen megindítani, hatósági támogatással, a kollektív építkezéseket, főleg a sorházas öröklakásokat. Adminisztrációnk átszervezésére is folynak az előmunkálatok. A magánépítési ügyosztály tehát nem mnaszkodhatik munkahiány miatt. NÉMETHY KÁROLY dr. tanácsnok, a közművelődési és művészeti ügyosztály vezetője: A közművelődési és művészeti ügyosztály munka­programjában legfontosabb kultúresemények közé tartozott a Székesfővárosi Szabadegyetem létesítése. A szabadegye­tem iránt oly nagy az éi'delclődés, hogy a jövő évben fej­leszteni leéli. A népszerű irodalmi estek és hangversenyek szaporítását is■ tervbe vette az ügyosztály, úgyszintén a népművelési fióktelepek kiépítését is. Nagyszabású átszervezés történt a székesfővárosi Ipar­rajziskolában, amely most már, törvényes képesítést nyújtó szakiskola. Az iskola gobelinszövő műhellyel gyarapodott, megnyílt három szakosztályán a mesterképző tanfolyam is. Tanulói részére menzát létesített a főváros, ahol egyelőre harminc szegény növendék kap ellátást. Az iskola gazdag termését a most megnyílt karácsonyi kiállításon mutattuk be. A produktumok oly művészi színvonalat képviselnek, hogy nemcsak itthon nyilvánul meg irántuk nagy érdeklő'- dés, hanem már a külföldön is ismerik az iskola jó hírét. Ez indított bennünket arra, hogy az iskola készítményeinek külföldi értékesítését is megszervezzük. Most készül az iparrajziskola új tandíjszabályzata. A Fővárosi Könyvtár iránt egyre nagyobb érdeklődést mutat a. publikum, úgy hogy az olvasótermek sokszor nem is tudják a jelentkezőket befogadni. A\ könyvtár speciális gyűjteményei a magyar kultúrnivó beszédes bizonyítékai, amelyeket most már állandóan felkeresnek a külföldi láto­gatók. A „Budapesti Gyűjtemény“ anyaga csaknem a két­szeresére növekedett, a Jv.lios-féle gyűjtemény megszerzé­sével.. Ezt a könyvtári anyagot Bécsben vásárolta a főváros az eddig ismeretlen nevű gyűjtőtől. Nyáron nyitottuk meg a Halászbástya északi tornyá­ban a kőemlékek budai múzeumát, a Piarista-téren végzett ásatások gazdag római kori leleteit pedig abban a földalatti múzeumban gyűjtöttük össze, illetve őrizzük meg, amely már félig készen van és a tavasszal nyílik meg' a nagy- közönség számára. Az óbudai Flórián-téren kiásott római korbeli gőz­fürdő restaurálása szintén befejeződött. Az ásatásokat itt is gazdag eredménnyel folytattuk, a Hypostraustrumot újabb részletek feltárásával bővítettük. Ez az érdekes látványos­ság szintén tavasszal lesz hozzáférhető a publikum számára. Mátyás király hűvösvölgyi vadászkastélyának marad­ványait napfényre hozó ásatásaink még tartanak. Az eddig elért eredmények minden várakozást felülmúlnak. A jövő évbem a főváros ismét több, kulturális szem­pontból fontos tudományos könyv kiadására készül. Nagy Lajos, az Aquincumi Múzeum igazgatója az Óbudán kiásott ó-keresztény templom ismertetéséről „Cella Trihon“ című tanulmánya, Horváth Henrik „Buda a középkorban“ című helytörténeti alkotása és a világhírű aquincumi lelet, a világszerte egyedülálló rómaikorbeli „víziorgona“ ismer­tetése, Nagy Lajos munkája ezek közül a legnevezetesebb. Az ügyosztály felügyelete alá tartoznak a Levente- intézmények is, amelyek az ifjúság testi fejlesztése tekin­tetében mutatnak fel igen szép eredményeket. A régi ló­versenytérem lévő levente sporttelepet modernizáltuk és ki­bővítettük, a lágymányosi Dunaág\ mentén pedig levente- strandfürdőt létesítettünk. báró BABARCZY ISTVÁN dr. főjegyző, a közgazdasági és ipari ügyosztály vezetője: A vezetésem alatt álló ügyosztály az elmúlt év folya­mán több, a közgazdasági életet közelről érintő problémái val foglalkozott. így elkészítette a főváros állásfoglalá­sát a közszállítási szabályrendelet korszerű módosítására vonatkozólag, javaslatot terjesztett elő az üzletbéreknek a megromlott gazdasági viszonyokkal számoló megállapí­tása, továbbá a kaiéit örvénynek eredményesebb végre­hajtása ügyében. Állandó figyelemmel kísérte a lakosság tüzelőszerellátásának kérdését, a szén- és brikettárak le­szállítása ügyében a kormányhoz több felterjesztést inté­zett és képviselte a fogyasztóközönség érdekeit az ár­elemző bizottságnak és a kartelbizottságnak a szénárak megállapításával foglalkozó ülésein. Támogatta a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamarát a Nemzetközi Vásár rendezésében. Ezenkívül behatóan foglalkozott mindazok­kal a közgazdasági vonatkozású indítványokkal és javas­latokkal, amelyek az autonómia különböző ülésein, így többek között a gazdasági helyzet megvitatása ügyében a törvényhatóság kereskedő- és iparostagjaival tartott külön- értekezleten elhangzottak. Közigazgatási ügykörében az ügyosztály tető aiá hozta a kéményseprö-mnnkalcerületek szaporításának jó­formán évtizedek óta húzódó ügyét. A közgyűlés a mun- kakerületek számát 59-ről 79-re emelte fel. A munkalehetőségek szaporítása különben ®iz ipari közigazgatás egyéb ágaiban is az intézkedések vezérelvéül szolgált, kiváltképen a telepengedélyezési eljárásoknál, amelyeknek során az ügyosztály mindig arra törekedett, hogy a közérdek megvédése mellett elhárítsa a vállalko­zás elé a jogszabályok merev alkalmazása folytán gördülő akadályokat. Rég vajúdó problémát oldott meg az ügyosztály a Teleki-téri zsibárusvásártelep'en elharapódzott zúg árusítás teljes megszüntetésével, amit a közeljövőben a telep má­sik nyílt sebének orvoslása, a kubikusoknak kitelepítése is követni fog. Elkészítette az ügyosztály a telep minden kérdését felölelő és az árusítás nyugodt menetét biztosító szabályrendelet tervezetét is. Mezőgazdasági ügykörében az ügyosztály teljes erő­vel kapcsolódott be abba a védekező munkába, amely a magyar gyümölcstermelés veszedelmeinek leküzdésére irá­nyul. Az állami Rovartani Intézet bevonásával megvizs­gáltatta az összes budapesti faiskolákat, egyes magán­gyümölcsösöket, ellenőrzés alá helyezte a csemetefapiacot és ott, ahol annak szüksége felmerült, megtette a szük­séges óvintézkedéseket. Már a legközelebb sorra kerül a kiállításokra vonatkozó törvénytervezet véleményezése s az üzleti zárórának az idegenforgalmi szémpontokat jobban kielégítő rendezése. A szabályrendeletek átdolgozása, során az 1933. évben a kéményseprőipar,, az ószeres- és zsibárus- ipar, a vendéglős- és kávéházi ipar, valamint a hordár­ipar gyakorlásáról szóló szabályrendeletek módosítása ke­rül napirendre. Előkészítés alatt áll a dunai rakodópartok hasznosításáról szóló szabályrendelet átdolgozása, valamint a budahegyvidéki gyümölcstermesztés előmozdítását célzó növényvédelmi szabályrendelet megalkotása is. Az 1933. évben kerül majd sor az ipartestületek reformjáról szóló új törvén,y végrehajtására is. Ez a törvény a polgármes- tér hatáskörébe utalja a székesfővárosban működő 43 ipartestület közvetlen felügyeletét és ellenőrzését, _ ami tekintettel a.z ezekben az ipartestületekben tömörült ipar űzök nagy számára és az általuk kezelt vagyonokra, igen nagy felelősséggel és elfoglaltsággal fog járná.

Next

/
Oldalképek
Tartalom