Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-12-07 / 49. szám

Budapest, 1932 december V.

7

az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja.

Előfizetési ár:

egész évre............................24 pengő.

fél évre

................................12 pengő

Ti

sztelettel felkérjük a hátralékos előfizetőket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek.

A lézengő rítterek

A lézengő rítterek teíhát fölbukkantak a sajtóban is. Antal István dr. miniszteri tanácsos1, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője, az Otthon-körben mondott nagyszabású beszédében világított rájuk éles reflektorral. A sajtóbeszédek, még' azok is, amelyeket maguk a sajtó munkásai szoktak mondani^ legtöbbször nem igen mennek túl az általános frázisokon, meg nem határozott, nem definiált sajtószabadságot követelnek és nagy általánosságban a sajtó tisztességéről szólnak. Antal István nagyon gyakorlati ember, aki működésének első heteiben egészen beleélte magát egy olyan tevékenységbe, amely az ő számára — bármennyire képzett és a sajtóval rokonszenvező ember —, meglehetősen terra incognita volt. Azok a híres német katonatisztek jutnak az eszünkbe, akik a háború idején, mint ügyvédek, vagy törvényszéki bírák vonultak be és a háború közepén már megszállott területeken petróleumgyárakat és gyapjúfonókat igazgattak. Antal István dr. is párheti tapasztalat után odaáll a magyar sajtó plénuma elé és éles szemmel meglátja, biztos kézzel nyakonragadja azokat a problémákat, amelyeket maga a sajtó sem látott olyan tisztán, legkevésbbé pedig maga a sajtó volt az, amely ezeket a problémákat teljes eréllyel napfényre hozta volna.

Banketti köszöntőkben eddig a sajtószabadság mindig ugyanazzal a frázistömeggel körülöntve szerepelt. Szinte azt mondhatnánk, hogy évtizedek után először csendült meg magyar újságírók körében az a hang, amely tisztán és világosan definiálta a sajtószabadságot. Amit eddig sajtószabadságnak hívtak, az tág teret nyitott —■ a sajtószabadosságnak. Antal István dr. szerint azonban a sajtószabadság fenntartása a nemzet érdeke mindaddig, amíg a sajtó valóban a nemzet érdekét szolgálja. Hogy mi ez az érdek, azt maga a sajtó köteles megismerni és szolgálni is a maga etikai, erkölcsi és hazafias szellemének erejével. Irányítani, vezetni, bírálni, igenis köteles-- sége a sajtónak, de éppen ezek a feladatok teszik lelkiismereti kötelességévé a sajtónak, a tárgyilagosságot. A sajtó hatalmas1 fegyver, de csak akkor, ha makulátlan, ha objektív és ha csakugyan használni akarnak vele és nem rombolásra kívánják felhasználni.

Mindazok pedig, akik a sajtónak ezt a feladatát és ezt a kötelezettségét nem ismerik, vagy nem akarják ismerni, ezek a lézengő rítterek, akiknek ki kell pusztulniok a magyar sajtó munkásai közül. Mert kétféle lézengő ritter van: az egyik az, aki tollának erejét nem arra használja fel, hogy használjon, hanem, hogy ártson nemzetének és országának., Ezek a lézengő ritterelc eddig talán könnyen bujdostak az ügyes mondatszerkezetek, a tojástáncot járó gondolatok és a confetti színeiben kápráztató szavak tömegében. A sajtószabadság új definíciója végetvet ennek a játéknak és felvilágosítja a magyar közvéleményt arról, hogy mindenki, aki nem a nemzet érdekeit szolgálja tollával, ellensége saját hazájának. A lezengő rítterek másik fajtája az, amely a sajtó hatalmát és az újságírás eszközét arra használja fel, hogy tisztességtelen módon anyagi előnyökhöz jusson. A zugsajtóra és az álhírlapvrókra gondolt a sajtófőnök, aki ■—- mint ismeretes, — már előzőleg hadat üzent ezeknek a lézengő Éttereknek. Nagyon nehéz feladat elé állította önmagát, mert igen nehéz megismerni, hogy hol kezdődik és hol végződik az újságíró. Azt hisszük, nem is lehet ennek más kritériuma, csak maga a sajtó összessége, amely mindenkor egészséges önzéssel taszította ki a maga társadalmából azokat, akik nem érdemesek az újságíró névre.

A sajtófőnöknek ezentúl is az újságíró testületek ítéletőre kell támaszkodnia.

És itt a sajtófőnöknek tervei vannak, mert hiszen kifejezte, hogy ma legfőbb kötelesség a magyar újságírótársadalom etikai és intellektuális felkészültségének emelése és biztosítása.. Nem gondol — mint mondotta, — idétlen kísérletekre, vizsgák letételére, vagy kurzusok rendezésére, hanem magának az újságírótársadalomnak kell megszabni azokat a feltételeket, amelyeknek teljesítése után lehet csalt hozzányúlni a magyar közvélemény irányításához. Az első pillanatra a sajtófőnök szavai után az újságírókamarára gondol az ember. Ennek felállítása érdekében a magyar újságírótársadalomban már régen fo- ( lyik a készülődés. A sajtófőnök azonban határozottan nem körvonalazta a kamara gondolatát és így nem is bizonyos, hogy határozottan erre gondolt volna. Valószínű, hogy még magának sincs kiforrott gondolata ebben a kérdésben és — mint mondotta, — az újságírótársadalomtól várja az iniciativát. Nem is lehet ez másképen és egészen bizonyos, hogy hamarosan meg fogja kapni a szükséges praktikus gondolatokat, amelyek véget vetnek a lézengő rítterek mindennemű garázdálkodásának.

Wolff Károly — kegyelmes úr. Nagy és megérdemelt kitüntetés érte Wolff Károlyt: a kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére a közélet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a királyi ítélőbírák és királyi ügyészek részére megállapított VI. fizetési csoport jellegét adományozta számára. A kitüntetés tényét a városházi körökben is nagy örömmel fogadták, mert Wolff Károly közéleti működésének siílypontja a fővárosban van-, ahol több mint egy évtizede munkálkodik messze- látó célkitűzéssel és kemény akarattal. Wolff Károly kitüntetése nemcsak a személynek, hanem egyúttal a városházi évtizedes munka eredményeinek is szól.

A pénteki közgyűlés napirendje. Huszár Aladár főpolgármester szombat reggel küldte szét a jövő pénteki rendes közgyűlés meghívóját és napirendjét. A napirend túlnyomó részét különböző választások foglalják le, de sor. keiül azoknak a felsőházi tagsági helyeknek a betöltésére is, amelyek a legutóbbi sorsolásnál megüresedtek. A közgyűlés négy rendes felsőházi tagot választ titkos szavazással. Este fél 8-tól 9-ig ejtik meg a választást a felsőházi póttagsági helyék betöltésére. A pénteki közgyűlés választja meg az igazolóválasztmány 8 tagját azok helyébe, akiknek mandátuma lejárt és a közigazgatási bizottság kilépő tagjai helyébe az 5 új tagot. A törvény értelmében az év végével Bánóczi László, Csilléry András, Hann Arnold, Kozma Jenő és Wolff Károly közigazgatási bizottsági tagok mandátuma jár le. Végül 4 adó- felszólamlási hely vár betöltésre. A napirend során a tanácsi ügyrend módosítását, a főváros kegyurasága alá tartozó plébánosok nyugdíjszabályzatát., a kerületi elöljáróságokon működő rendőrbíróhelyettesek kijelölését és a taxiszabályrendeletet módosítják. Nagy érdeklődésre tarthat számot Bódy László közlekedési tanácsnok az egyik interpellációra adandó válasza, amelyben a fő!- városnak a közlekedés megjavítása érdekében tett intézkedéseiről számol be.

Kárbaveszett a főváros harmadik próbafúrása a Rudas-fürdő mellett. A főváros az év elején három mélyfúrást végezhetett- a Rudasfürdő környékén, azzal a céllal, hogy -ott új mielegvízforrásokat tárjanak fel. Az egyik elgondolás az új fúrások megkezdésével kapcsolatban az volt, hogy esetleg -olyan forró víz kerül felszínre, amely nélkülözhetövé teszi a kaaánháizat is. A fúrások kitűnő eredménnyel jártak. Az -egyik Európa leggazdagabb rá- diumtairtalmú vizét hozta felszínre, a másaik dús kéntartalmú gyógyító vizet sziolg’áltat, de a várt 70s—80’ f-okos forró víz egyik fúrócsőből sie buggyant ki;.. Az első két forrás vizét a főváros gyógyítókúrákra veszi használatba. A kénes víziét ivókúrákra használják, a rádi-umos vízzel már «I közeljövőben) pedig -a Rudasfürdő medencéit táplálják, de a harmadik forrással, -amelyet -a; hid Döbrentei-téri oldalán) tártak fel, nem- tudnak kezdeni semmit. A város- gazdasági1 ügyosztály, illetve a gyógyfürdő igazgatósága a gazdátlan gyógyforrást legutóbb miár a városi kertészetnek ajánlotta- fel, hogy csináljon belőle a Döbrentei-téri parkban szökőkutat, vagy táplálja vele a- kis japán tavacskát, amelyet ilymiódo-n trópusi vizáin ö vényeikkel lehetne benépesíteni. Az ajánlatot azonban, a kertészet sem fogadta el, mert nincs szüksége- a vízre és nincs pénze a síz-ükségíeis munkálatok elvégzésénél. Ila hamarosan nem akad glaizdája a legújabb budapesti gyógyforrásnak, úgy nincs miás hátra, minthogy a föld mélyéből kihúzzák a: lesüllyesztett acélcsöveket -és betömik) a. bővizű és gyógyhatású forrást, amelynek fúrása egyébként közel 50i0>0. pengőjébe került a fővárosnak.

Fejezetek a közjog és a közigazgatási jog köréből.

Némethy Károly b. t. t., ny. államtitkár, a magyar közigazgatás legnagyobb tekintélyének 70. születésnapja alkalmából a »Magyar Közigazgatás“ 350 oldalas kötetben gyűjtötte össze a fenti címen a fejlődés kimagasló eseményeit, amelyeknek túlnyomó hányada Némethy Károly munkásságához fűződik. A vaskos kötet előszavát Bethlen István gróf írta, míg a szerzők sorában oly illusztris nevek szerepelnek, mint Wlassics Gyula, Lukács György, Ladik Gusztáv, Tomcsányi Móric, Blalia Sándor, Szladits Károly, Petrovics Elek, Csekey István, Ea- kovszky Iván, Bárczy István, Harrer Ferenc, Preszly Elemér, Eipka Ferenc, Sipőcz. Jenő, Benedek Sándor, Ma- gyary István és a közigazgatási szakemberek egész sora. Az értékes könyv minden sora megbecsülés és elismerés Némethy Károly személye iránt.

Megnyílott az első Vöröskereszt-menedékhely. Payr Hugó országgyűlési képviselő a közelmúltban mozgalmat indított, hogy a déli kerület ínséges lakói is éjjeli menedékhelyhez jussanak. Mint a nyolcadik kerületi Vöröskereszt Egyesület elnöke, lefolytatta a szervezési munkákat és a múlt hét szerdáján a Kálvária-tér 18 szám alatt megnyílott a száz ágyas menedékhely, tiszta és higiénikus berendezéssel.. A megnyitó ünnepen megjelent a kerület hivatalos és társadalmi vezetősége, valamint a jótékony- intézmények vezetői.

Külkereskedelmünk és idegenforgalmunk irányelvei. A Magyar Nemzetpolitikai Társaság vitaestet rendezett „Küllcereskedelmünh és idegenforgalmunk irányelveiről“. Az első előadó dr. Bereghy Lóránt volt, aki a külkereskedelmi problémákat vi,tágítottal üreg -és szakszerűen bírálta a magyar külkereskedelmi politika régi hibáit. Utána dr. l • 11 unni min i ii ....... >in iwnimiiiiiiimatimmwiiiwm iiih m ——

TE

RMÉSZETES KESERŰVTX

AZ EMÉSTTOSZERVÉK LECETYALÓHS GYÓGYVIZE EGÍ HÁZTARTÁSBA# SEM HIÁNYOZHAT. OATÁSÁEA H FÍXÜLAaimATATTA«

A

Medriozky Andor székesfővárosi fogalmazó foglalkozott az idegenforgalom kérdéseivel. A Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal érdeméül tudja, be, ha iái Budapesten megforduló idegenek, mint a főváros As az ország jóbarátai távoznak. Statisztikai adatokat sorolt fel, amelyekből kitűnik, hogy az idegenek túlnyomó többsége csupán egy éjszakát töltenek Budapesten, úgy hogy az idegenek átlagos tartózkodási ideje nálunk mindössze 2.5 nap, míg Becsben majdnem 5 nap, ezért az eredménnyel még nem lehetünk megelégedve. Az idegenforgalmi politikának nem szabad elhanyagolni a belső idegenforgalmat sem és nevelni kell a hazai közönséget is arra, hogy az ország és a főváros idegenforgalmi nevezetességeit megismerjék.

Egymilliárd tonna az ország szénkincse. A közgazdaságtudományi kar Magángazdasági Szemináriumában Karch Kristóf egyetemi tanár üdvözlő beszéde után Véssél Ede dr., a Gázmüvek vezérigazgatója rendkívül érdekes előadást tartott a gázgyártás szerepéről és jelentőségéről a gazdasági életben. A hazai szenekből való gázgyártás és racionális energiagazdálkodás problémáinak fejtegetései után Véssei utalt arra, hogy az ország szén- kincse kereken egymilliárd tonnára becsülhető, amely a legoptvmisztikusabb számítások mellett is alig száz évig lesz elégséges. Míg a közvetlen eltüzelésnél a szénnek csupán 30 százaléka, addig a 1 gáztermeléssel a szén 60 százaléka hasznosítható. Egy (métermázsa szénből 33 köbméter gáz, 70 'kilogramm koks-z és 4 kilogramm kátrány termelhető. A 85 millió pengő beruházású budapesti gázmüvek a mult 'évben 9.2 millió pengővel javították meg külkereskedelmi mérlegünket, illetményekben és munkabérekben 7 millió pengőt fizettek lei, 'a magyar iparnak pedig 2.5 millió pengő értékű megrendelést juttattak. Budapesten nagy perspektíva nyílik a gázhasználat szempontjából, anert még 118.000 lakásban és 60.000 fürdőszobában hiányzik a gáz. Az érdekes előadást nagy tetszéssel kísérte a nagyszámú hallgatóság, amelynek soraiban ott voltak: Eipka Ferenc, Becsey Antal, Vida Jenő, Schön Ede és mások.

Felavatták a FANSz újjáalakított kaszinóját. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének tisztviselő-osztálya teljesen újjáalakította a Mária-utca 10. számú kaiszino heiyiségeket. Az ünnepélyes megnyitó vacsorát kedden este rendezték a kaszinóban, amelyen megjelent Huszár Aladár főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármester, Liber Endre és Borvendég Ferenc alpolgármesterek, a tanácsnoki kar teljes számban és igen sok főtisztviselő. Az előkelőségeket Spann- berger Alajos dr. ügyvezető alelnök fogadta. A vacsorán a főpolgármestert Ágoston Géza dr. árvaszéki elnök üdvözölte. A vendégeket Liber Endre dr. alpolgármester köszöntötte átadta Borvendég Ferenc alpolgármesternek a tiszteletbeli tagságról szóló oklevelet, amelyet Borvendég Ferenc meg- hatottan köszönt meg. Az üdvözléseket Huszár Aladár főpolgármester szép beszédben köszönte meg, amelyben hangsúlyozta, hogy teljesen) eg’ygyé forrt a főváros tisztviselői karral. Sipőcz Jenő a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségét üdvözölte, majd Ilovszky János tartott szellemes beszédet.

Napenkeni megtekinthető a villamos kiállítás. Az

Elektromos Müvek V. kér., Honvéd- és Mankó-utca sarkán lévő állandó kiállítása iránt a közönség mind nagyobb érdeklődést tanúsít, úgyannyira, hogy a kiállítás nyitva- tartásának idejét meg kellett hosszabbítani. Az esti órák- han eddig csak kedden, és csütörtökön volt megtekinthető a kiállítás, ezentúl azonban minden hétköznapon reggel 8 órától 2 óráiig és délután 4 órától 7 óráig lesz nyitva. A karácsonyi ünnepek előtti fokozottabb érdeklődésre, való tekintettel a kiállítás vasár- és ünnepnapokon is megtekinthető reggel 9 órától déli 1 óráig.

Éj műsor ii Labriola Színlifi/.han. Válogatott, kitűnő számokból) állította össze ’ decemberi új műsorát a Labriola Színház Varieté. A műsor első részét pompás varieté-számok töltik be. Fényes) stirere volt Robinsonnak, a zen.ebohóenak, aki eredeti, friss és frappáns ötleteket hozott g produkcióján sokat mulatott a közönség. Az akrobatikus1 számok között kiemelkedett a négy Urbanics. Vakmerő mutatványokat végeztek a motorkerékpáros artisták, sok tapsot kapott a két. Fokkor, a humoros sztepp-táncosok, művészi magaslaton mozgott az egyiptomi reliefeket plasztikusan bemutató táncospár, tetszettek a közönségnek a kígyótáneosok és magyar táncokat bemutató görlök. A második részt Rózsa ■ heavi László mulatságos! parasztvígjátéka .nyitotta meg. Rózsahegyi Kálmán remek para :ztfigurát alakít s teljes sikerre vezeti a darabot. Justh Gyula az ügyvéd szerepében, Kőműves Erzsi, mint pa.rasztas zon-y és Fodor Artur, mint cigányprímás járult hozzá a sikerhez-. A műsor eseménye a befejező szám, René Dumont és jazz-zenekarának hangversenye. Műsoruk kimeríthetetlen. Ja zz-szám ok, hangulatos spanyol, dal, bájos sanzon vezette be a hangversenyt, majd Dumont szakazofonszólój áh an operarészleteket adott elő bravúros művészettel. Viharos tapsot kaptak a mély átérzéssel előadott magyar fantáziáért.

/x><«><>^oo<x><>oóoooooooooóóck>oó>óooóóóó<xx>oooc^<>o<c><>o<><>ooo<><^oóooó<>o><>óóoc><>oooooóóo<x>o<>-c^oooc>oooooc^ooo<>o<><x><><x><><x><><ck

I Vállalkozónak, iparosnak és kereskedőnek nélkülözhetetlen a FŐVÁROSI HÍRLAP $