Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-07 / 49. szám
Haszonegyedik évfolyam Budapest, Í932 december 7, 49. szám Előfizetési ór: Egész évre ...............24 pengő Fé lévre.................. • 12 pengő Eg yes szám ára: 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ DAC/Ő EMIL Árusítják az Ibusz-paviílonokban Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. Andrássy-út 60 Telefon: 137-15. ♦ Postacsekk: 40.424 A legelső magyar asszony: Horthy Miklósáé, a kormányzó felesége, a napokban nyitotta meg a fővárosi óvodák huszonötödik gyermekotthonát. Magának a főváros szociális gondolkodásának is nevezetes mérföldköve ez az esemény, de ebből az alkalomból igazán legelsősorban g főméltóságú asszonnyal bemben fee71 leróni Budapest lakosságának a hála adóját. Mert ezeknek a gyermek- ot:Ilonoknak igazi megteremtője és fenntartója nem a főváros, hanem a kormányzó felesége. Ennek a huszonötödik gyermekotthonnak a megnyitása akkor történt, amikor a kormányzó feleségének nagyarányú akciója folyik az ország nyomorának enyhítésére. Ez a hatalmas tevékenység, amely minden esztendőben nagyszerű gyümölcsöket hozott, ezidén még az eddiginél is nagyobb várakozást kelt. Amikor az ország gazdasági erői összezsugorodtak, a legelső magyar asszony jótékony tevékenységéiül várja mindenki a legnagyobb sikert. Az a lenyűgöző lelkesség, amely a kormányzóné akciójából kisugárzik, az az önfeláldozó tevékenység, amellyel akcióját minden adminisztrációs költség nélkül bonyolítja le, kétségkívül magával ragad mindenkit, akiben egy szemernyi emberi érzés maradt és akinek van még egy magé.ól megvonható fillérje- Akik közelről látták ennek a páratlan országmentő munkának a terjedelmét és a. lendületét, azoknak csak bámulattal kell I eltelve lenniök, ha tudják, hogy ezzel az akcióval párhuzamosan még a fővárosi óvodák gyermekotthonjairól is a főméltóságúi asszony gondoskodik. A huszonöt gyermekotthon közül a most megnyílott Maglódi-úti a hatodik olyan otthon, amelynek fenntartásáról Horthy Miklós né maga gondoskodik, természetesen a maga köré gyűjtött lelkes és tevékeny hölgybizottság segedelmével. A főváros ezeknek a gyermekotthonoknak csak a megteremtését vállalja, az intézmények további fenntartása a főmagasságú asszony gondjaira tartozik. A mai szívtelen, szomorú világban Budapest polgársága hálától mélyen eltelve köszöni a legelső magyar asszonynak ezt a csodálatos áldozatkészséget és lelkes munkát. Nehezen fizet a főváros, mindig nehezen is fizetett. Ma azonban igazán illenék, hogy ezt a szomorú régi tradíciót végre sutba dobják. Mert most nemcsak rettentően racionalizáló világot élünk, hanem szomorú körülmények közé jutottunk valamennyien. A racionalizálás a városházán jó kezekben van, ha majd életbelépnek azok a bölcs ideák, amelyek ennek a munkának a során felvetődtek, bizonyára minden másképpen lesz.. Ma azonban a polgármesternek! újabb és újabb rendeletet kell kiadnia, hogy a fővárosi hivatalok és intézmények nyomban fizessék ki az esedékes számlákat, mert ma sem az iparos, sem a kereskedő, aki a fővárosnak szállított, nem tud várni a pénzére. Rosszemlékű békebeli szokás volt a városházán, hogy az iparost és kereskedőt, aki néhány garast keresett a fővárosnak szállított árujával, vagy munkájával, vérig elkeserítik a számlák kifizetésénél. Egész legendakor született meg arról, hogy hány kilincset kell lenyomni, hány aláírást, hány bélyegzőt kell elszenvedni addig, amíg a városházán pénzhez jut az ember. Ennek a korszaknak azonban már régen véget akarnak vetni, rendelet redeletet követ. és nem tudjuk már, hogy hányadik a sorban a polgármester legújabb intézkedése, amely akármilyen erélyes is, mi nagyon féltjük minden gyors elintézésnek örök) ellenségétől: a kiirthatatlm copftól. A polgármester mostani rendelete. azonban nem lehet sablonos megismétlése egy régi, örök figyelmeztetésnek, amelynek szava eddig mindig pusztába hangzó szó volt. Hogy ez a mostani rendelet megszületett, Budapest gazdasági élete köszönettel veszi, de egyúttal a városházi copftulajdonosok és rosszindulatú amerikázók vegyék azt is tudomásul, hogy a közvélemény árgus szemekkel fogja figyelni nemcsak azt, hogy engedelmeskednek-e a polgármester rendeletének, hanem azt is, hogy kik azok, akik nem engedelmeskednek. Az ipart és kereskedelmet minden erővel meg kell védeni. Keresztes~Fischer Ferenc dr. belügyminiszter az üzemi kérdések rendezéséi várja a főpolgármestertől A beiigyminiszter ayiiatkizik a Fővárosi Hírlapnak az időszerű városilázi kérdésekről Az üzemi bizottság működésének befejezése után most a polgármesternek a jelentéshez fűzött előterjesztése foglalkoztatja az illetékes köröket. Nagy érdeklődéssel várják a belügyminiszer állásfoglalását, aki nem egyszer hangot adott annak a felfogásának, hogy az általános közérdeket nem szolgáló döntés fennforgása e-etében a maga jogkörében tesz megfelelő intézkedéseket. A városházi problémákról folytattunk rövid beszélgetést &ERESZTES-FISCHER FERENC dr. belügyminiszterrel, aki parlamenti dolgozószobájában fogadta a Fővárosi Hírlap munkatársát. Megkérdeztük a belügyminisztert, hogy mit vár elsősorban Huszár Aladár dr. főpolgármester sédétől, akinek eddigi munkássága is ékes bizonyságul szolgai arra, hogy teljes müvei ápolja az álam és a főváros harmóniáját. — Az új főpolgármester elsőrendű köz- igazgatási és gyakorlati szakember, akinek működése csak üdvös eredményeket hozhat a főváros számára, — majd így folytatta: — A legközelebbi teendők közé tartozik a messzemenő takarékosság végrehajtása az egész vonalon és mert ez a törekvés, úgy látom, sikerrel biztat, következik az üzemek reviziója és az üzemek kérdésének a rendezése. Ezekben kell, hogy a főpolgármesternek legközelebbi tevékenysége kicsúcsosodjék. Mostanában magam is leginkább az üzemi kérdéssel foglalkozom és igyekszem azt minél előbb megfelelő megoldáshoz juttatni. A belügyminiszter nyilatkozata után feszült kíváncsiság irányul az üzemi bizottság jelentésének további sorsa fele. Értesülésünk szerint a döntés'gyors ütemben megtörténik és új utat nyit az üzemi politikában. FabmyiTihamérdr. kereskedelmi miniszter nyilatkozik afő város és a bánhidai centrálé egymásközötti viszonyáról Az új esztendő első napja mindig új megállapodásokat, vajgy a régi egyezmények meghosszabbítását szokta jelenteni a főváros és a, bánhidai centrálé egymiásközött-i viszonyában. Minden, a főváros áramellátására vonatkozó megái) apadás ugyanis az év végén lejár és már előzőleg megindulnak «I tárgyalások aa új feltételek megszabása, vagy az eddigi állapot prolongálása érdekében. Talán lehet úgy nevezni, hogy a két tényező kapcsolatában közel kétéves ex-lex állott be, mert sem az elmúlt év januárjában, sem pedig a folyó év kezdetén új megállapodás nem jött létre. A két tényező viszonyának a közeljövőben való alakulásáról kérdést intéztünk FARINYI TIHAMÉR dr. kereskedelmi miniszterhez, aki a következő nyilatkozatot tette a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: — Az én tudomásom szerint a bánhidai centrálé és a főváros között létesült kapcsolatban ezideig nincs semmiféle változás, de amennyiben a szerződésre vonatkozó tárgyalások szükségessé válnak, úgy az bizonyára idejekorán meg fog történni. A fővárosnak szükséges áramszolgáltatás a centrálé részéről természetesen zavartalanul folytatódik. Egyelőre bizonyára provizórium alapján, mert hosszabb lejáratú, vagy pedig megváltoztatást igénylő szerződés tárgyalása feltétlenül hosszabb időt kívánna. Nem hiszem, hogy a közeljövőben a mai állapotokban bárminéven történő változás beálljon. * A kereskedelmi miniszter fentközölt nyilatkozatának kiegészítéseképpen illetékes városházi helyen a következő felvilágosítást kaptuk: — A bánhidai centrálé prosperitása szempontjából van jelentősége annak, hogy új megállapodás létesüljön a fővárossal, azonban még ma is az a helyzet, hogy a két év előtti négyfilléres elszámolási alapár van érvényben. Ez az ideiglenes elszámolási egyesség azonban nem kielégítő egyik félre sem és talán a mutatkozó ellentétek okozzák, hogy a legkényelmesebb megoldást választották, amikor a provizórikus egyesség érvényét évröl-évre kitolták. A vita tárgya természetesen az önköltségi ár, amelynél élesen divergálnak a felfogások: a főváros azt vallja, hogy a kelenföldi telep önköltségi ára négy fillér, a bánhidai centrálé szakértői pedig azt igyekszenek kimutatni, hogy a főváros legmodernebb telepének egységára a< négy fillért túlhaladja. A főváros nem fizethet többet, mint amilyen áron saját telepe termel, viszont a bánhidai centrálé magasabb árat kíván, hogy annuitásos törlesztési kötelezettségeit maradéktalanul teljesíthesse. — Közeledik a január elseje, tehát mindkét oldalon folyik az adatgyűjtés a régóta húzódó vita eldöntésére, ám mert ezt a szemre oly kisjelentőségűnek látszó problémát eddig sem tudták közmegelégedésre eldönteni, nem valószínű, hogy ezúttal kialakuljon a mindkét részről elfogadható egységár. Mi következik ebből? A négyfilléres provizórikus megegyezést a jövő évre is meghosszabbítják mindaddig, amíg hosszúlejáratú szerződést vagy pedig más tranzakciót nem kötnek. * Értesülésünk szerint Tormay Géza kereskedelmi államtitkár, aki a Dunántúli Villamossági Eészvénytársulatnak elnöke, még az újév előtt magához kéreti a székesfőváros vezetőit, hogy a kérdés1 elintézése körül megfelelő helyzetet teremtsen.
