Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-11-09 / 45. szám
Budapest, 1932 november 9 JmmxmlzmMP Fölösleggel záruló, módosított költségvetést terjeszt a polgármester a közgyűlés elé B—B—1'IW—■'Hllivapyfc náló üzemek' lebontását követeli. Ehhez az elgondoláshoz csatlakozik a polgári ellenzék is és így nagyon valószínű, hogy ebben a kérdésben éles harc alakul ki a törvényhatósági pártok között. Közel 154.000 pengővel változik az eredeti tervezet — Karácsonyi segély az esetleges megtakarításokból A törvényhatósági tanács letárgyalta a költségvetést, amelynek vitáját pénzkén kezdi meg a közgyűlés, amelynek különös érdekességet ad az is, hogy azon már az új főpolgármester, Huszár Aladár dr. fog elnökölni. A pénzügyi osztály az elmúlt napokat arra használta fel, hogy a tanácsülésen elhangzott indítványok alapján a költségvetés tervezetét átdolgozza és az ott kívánt törléseket, illetve új kiadásokat lerögzítse. A törvényhatósági tanács javaslata az ehwki ügyosztály költségvetésében a református egyház segélfje 16 ezer pengővel, a Fővárosi Közlöny előállítási költsége 20 ezer pengő összeggel emelkedik, míg a nyomtatványok és a hivatalos lapok előirányzatából összesen 36 ezer pengőt töröltek. A pénzügyi osztály költségvetése 25 ezer pengővel javult a Hvrdetővallctlat hozzájárulásának emelkedése címén. A közoktatási ügyosztály a szegény tanulók segélyezésére 10 ezer pengőt állított be, a közegészségügyi osztály pedig az épület- fenntartási költségeire kapott 92.856 pengőt, míg az egyesületek segéllyé ötezer pengővel emelkedik. A Köz- nlűvelődési ügyosztály könyvbeszerzésekre további ötezer pengőt vehet igénybe és új kiadást jelent az írók Gazdasági Egyesületének szánt ötezer pengős támogatás is. A módosítások összege pontosan 153.856 pengő, vagyis az eszközölt törlések és új előirányzatok egymással egyensúlyban vannak. A törvényhatósági tanács által elfogadott indítványokra a polgármester javaslata is számos új változtatást jelent. Mindenekelőtt kiemelkedő szerepet játszik az a miniszteri rendelet, amelyik az Ínség járulék kivetésére vonatkozik. A rendelet szerint a főváros területéről származó jövedelem alapján kivetett 1932. évi állami jövedelemadó után húsz százalék, a társulati adó után húsz százalék és az általános kereseti adóalap után két százalék a kivetendő Ínség járulék. A legutolsó adókivetés alapján a miniszteri rendeletben megállapított kulcsok számításbavételével összesen 7.5 millió pengő invégjám lélcot lehet, a jövő évre előirányozni. Az inségjárulék folytán a költségvetésben eredetileg előirányzott 9 millió pengő állami hozzájárulás elmarad és ezért a közjótékonysági ügyosztály előirányzata akként módosul, hogy az inségjárulék bevételei és az állami hozzájárulásra felépített ügyosztályi költségvetések közötti differenciát a főváros lesz kénytelen vállalni. A községi háztartás jövő évi kiadási előirányzata tehát 166,630.990 pengő, amellyel szemben a bevétel 166,632.144 pengő, vagyis a fölösleg 1154 pengő. A polgármester végül felhatalmazást kér arra, hogy a költségvetés rovatain belül előirányzott hitelösszegekre a hitelátruházás jogával élhessen és hogy esetleges megtakarítások esetén úgy a közigazgatási, a közoktatási, valamint az üzemi alkalmazottaknak karácsonyi segélyt utalványozhasson. A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélgetést folytatott az üzemvizsgáló bizottság egyik vezető tagjával, aki a bizottság állásfoglalását a következőképen védelmezte : — A bizottság, amikor az előtte fekvő tényeket vizsgálta, minden pártpolitikait vagy egyéb érdekmeg- nyilványuljásoktól mentesen kívánta a kérdést elbírálni. Vigyázott rá, hogy a főváros vagyona oktalan csorbulást ne szenvedjen, továbbá, hogy a mai nehéz viszonyok között ne kelljen egyetlen alkalmazottat sem kenyér nélkül az utcára tenni. Ennek megfelelően, amely üzemeknél a bizottság a munkák megszüntetését, vagy az intézmény átalakítását javasolta, felhívta egyben a figyelmet, a köziérdek megóvása mellett, az ,alkalmazottak elhelyezkedési lehetőségének kivárására is. — A fővárosi üzemek elleni támadások visszhangjaként keletkezett, szinte országos üzemellenes hangulat közepett kezdődött a bizottság munkája és a munkakeretet annakidején az akkori elnök, Éber Antal javaslatára állapítottuk meg. A közvélemény ugyan különböző forrásokból 36 üzemről és 207 műhelyről tudott, de ezekről az első pillanatban kiderült, hogy nagyobb részük üzemnek nem tekinthetők, megszüntetésükről pedig annál kevésbé lehet szó, mert ha nem volnának, akkor meg kellene azokat szervezni. így például azonnal kiestek a vizsgálat köréből a csatornái enntartási telep, csatomaszivattyútelep, a tűzoltóság, az állategészségügyi telep, a kertészet, a köz- tisztasági hivatal, a gazdasági hivatal, az anyagszertár, a fertőtlenítő intézet, az állatkert, a szeretetházak, a kórházak, a köztemetők. Ugyanakkor pedig nem lehetett szó az Elektromosművek, a Gázművek, a Vízművek, a közlekedési üzemek, a fürdőüzemek megszüntetéséről sem. Uj üzemi bizottság kiküldését fogják követelni a főváros közgyűlésén A többség elégedetlen a végzett munka eredményével Mint ismeretes, a Fővárosi Hírlap is jelentette, hogy az üzemvizsgálóbizottság befejezte működését. A bizottság adminisztrációjának vezetője, Morvay Endre főjegyző most összeállítottal a bizottság ülésein elhangzott határozatokat és jelentésében felsorolja azokat a tennivalókat, amelyeket a bizottság az üzemi kérdésben szükségesnek tart. Az üzemvizsgálóbizottság munkássága arra terjedt ki, hogy megvizsgálja az összes intézményeket, állást foglaljon az üzemek megszüntetése, vagy működési körüknek megszííkítése tárgyában. A jelentésből kitűnik, hogy a bizottság írem tart mást szükségesnek, minthogy a Gyöngyösi Lignitbánya Részvénytársaságból a főváros vonja ki a maga ötvenszázalékos érdekeltségét és hogy a Gyógyszerüzemet és a Műszerüzemet raktárrá átminősítve, a magánkereskedelem bevonásával bonyolítsa le ezeknek a szükségleteknek a beszerzését. Emlékezetes, hogy az üzemi bizottság kilenchónapi működése állandó vitatkozások jegyében folyt le. Elsőnek Ébfiir Anita! mondott le elnöki pozíciójáról, majd egymásután kiváltak a bizottságból Becsey Antal, TJsetty Béla, Barcsén Gábor és néhány ellenzéki bizottsági tag. Az így csonkám maradt bizottság a mai keret fenntartása mellett foglalt állást, amit ékesen bizonyít az a határozat is, amely távolról sem elégíti ki az általános várakozást. Kétségtelen, hogy a közgyűlésen, a hol a jelentés a polgármester véleményével együtt napirendre keiül, nagy vita fejlődik az üzemek további sorsáról. A Keresztény Községi Párt és a Szociáldemokrata párt változatlan célkitűzéssel folytatja az üzemek fenntartására irányuló politikáját, míg velük szemben az Egységes Községi Polgári Párt, a választóknak tett ígéretének megfelelően, a fölösleges és konkurrenciát csiJf E cél olyan izzólámpával érhető el, amely kis áramköltséggel egyenletes, nagy fényerőt és jobb fényelosztást ad. A Tungsram-lámpa 50 év tapasztalatai alapján készül. Világszerte bevált, mert műszakilag tökéletes, megbízható és gazdaságos. Vásárlásainál kérjen tehát kifejezetten TUNGSRAM IZZÓLÁMPÁT Az üzemek műhelyeiről a megtartott vizsgálat során megállapították, hogy azokra biztonsági okokból továbbra* is szükség van, legfeljebb a munkakör bizonyos határok közé való szorítása mutatkozik szükségesnek'. — Nem hallgathatom el, hogy ezeknek a műhelyeknek a kimutatásánál is túlzásokba estek, mert önálló műhelynek tüntették fel azt is, ha valamelyik intézménynél egy-egy kőművest, lakatost, vagy asztalost alkalmaztak a legszükségesebb és leggyorsabb munkák ellátására. Ilyen címen 207 műhelyt mutattak ki. Ezeknek a megszüntetését természetesen a bizottság szintén nem javasolhattam A bizottság ennélfogva kénytelen volt rámutatni arra, hogy a felkorbácsolt közhangulat előtt feltárt üzemi és műhelyi túltengés nincs meg olyan terjedelemben, ahogy hiresztelték. * Ez a magyarázat azonban még korántsem teszi pontot az üzemi probléma megoldásához. Értesülésünk szerint máris vannak komoly megmozdulások, amelyek arra irányulnak, hogy a közgyűlés ne fogadja el a bizottság jelentését, hanem új üzemi bizottságot küldjön ki, amely meghatározott időre intézkedjék a magánipamak versenyttámasztó üzemek megszüntetéséről. Az sincs azonban kizárva, hogy az üzemkérdés megoldása radikálisabb módon fog elintézést nyerni. HUTTER SCHRANT2 RT Budapest, X. kér., Gyömrői*út S3 Városi mintaraktár: VI., Vilmos császár-út 63 Kerítések, kerítés-fonatok, tűzhelyek és kályhák szénre nagy választékban Telefon: J. 379—36. «■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■»**• Fizessen elő a Fővárosi Hírlapra, a legnépszerűbb városi lapra ■■■«■■ABnaMUM.Mnn.MiN ■■■■■■■■■■■■(
