Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-11-02 / 44. szám
6 Budapest, 1932 november 2 Szerdán folytatja az Egységes Községi Párt a költségvetés tárgyalását Az Egységes Községi Polgári Párt szombaton rendkívüli értekezletet tartott, melyen a főváros 1933. évi Icölt- ségvetését tárgyalták. Az értekezleten résztvett: Beosey Antal, Payr Hugó, Glücksthal Samu, Petra esek Lajos, Scheuer Róbert, Dorner Gyula, Ugrón Gábor, Pompéry Elemér, Orova Zsigmond, Bánó Dezső, Piazza Győző, Ne- ■menyi Imre ny. államtitkár, Oszoly Kálmán, Orplianides János, Szabó Sándor, vitéz Lázár Domokos ny. altábornagy, gróf Takách-Tolvay József, Wellisch Andor, Lédermann Mór, Éber Antal, Németh Béla, Bornemissza Géza, Nagy Antal, Csorna Kálmán árvíz, elnökhelyettes, Vigyázó Géza főjegyző, Hubert Vilmos, Dósa Ottó és még sokan mások. Becsey Antal ismertette az értekezleten a költségvetés részleteit és azokat a szempontokat, amelyek a tanácsot a tervezet letárgyalásá- mál vezették. A tanács annyira aprólékosan és körültekintően vitatta meg az amúgy is szűkre szabott költségvetést, hogy azon most már lényegesebb változtatásokat eszközölni nem lehet és ezért főleg olyan ötleteket kért, amelyeket a- főváros gazdálkodásának későbbi folyamán lehet majd értékesíteni és felhasználni. Petracsek Lajos volt az első felszólaló, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy komolyan foglalkozni kell a főváros adósságfiinak likvidálásával. A székesfőváros 800 millió pengő vagyona által 1.3%-kot kamatozik, ezzel szemben a főváros adósságai után 7% kamatot fizet. Aktív telekpolitikát sürgetett. Dorner Gyula a főváros út- és csatornaépítéseinek nagyarányú visszaesésére mutatott rá. Nemcsak azért káros ez a tünet, mert a legnagyobb munkaalkalmak elmaradását jelenti, hanem azért is tarthatatlan, mert éppen Budán, a legrosszabb, leghiányosabb a csatornázás, ahol a fürdővárost akarjuk megvalósítani, Becsey Antal válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy költségvetós- szerüen tényleg nagy ennél a fejezetnél a redukció, ezzel szemben inségmunka címén 9 millió pengőnyi út- és csatornaépítést végeztet a főváros. Glücksthal Samu először Petracsek felszólalására reflektált és felfogását túlzottan pesszimisztikusnák tartja. A főváros anyagi Helyzete megnyugtató, akut kötelezettségei nincsenek, adósságai 50—70 évre szólnak, úgyhogy &■ főváros életében a mobilitás nem olyan nagyjelentőségű, mint egy bank, vagy egy vállalat életében. Glücksthal ezután ismertette az adóreform- javaslatot, amelyet a tanácsban beterjesztett és elfogadott és amelyet a Fővárosi Hírlap elsőnek ismertetett. Glücksthal hangoztatta, hogy az adókat emelni néni’ lehet, de komolytalannak tart minden olyan propagandát is, amely az adók leszállítását hirdeti. Uj munkaalkalmakat kell teremteni, javítani kell a kereseti viszonyokat s ha ez megtörténik, akkor nemcsak a főváros polgárságának sorsa fordul jobbra, hanem rendbejön a főváros budgetje is. Piazza Győző a Dunahidak építését sürgette meg, különösen az őbuda- Hungária-körúti híd megvalósítását tartja nagyon fontosnak. Hidak építése, olyan munkaalkalom lenne, amely számottevő tényezőként működne közre a munkanélküliség csökkentésénél. A költségvetéshez még sokan mások is hozzászóltak, majd az értekezlet úgy határozott, hogy a tanácskozást a jövő hét szerdáján folytatják. Városszéli telepítés és a Budapesti Helyiérdekű Vasutak Irta BICSKEI JENŐ műszaki főtanácsos ii. Ebben a zónában még mindig nagyarányú építési lehetőség van, hiszen az egyes elszórt telepek és községek között szántóföldeken át fut a villamosvasút, míg a. város belsejében embertömegeket zsúfol egymásmellé a drága lakás nyomora. Megszűnik ez a laikásnyomor akkor,, ha a künnlakó telepesek részére megfelelő közlekedés áll rendelkezésre. Viszont a települések forgalmát lebonyolító- vasút •— és ez most a fővárosnak,, mint vasúttulajdonosnak elsőrendű érdeke — csak akkor tudja gazdaságosan kihasználni szerelvényeid és nem tesz üres lioltmeneteket, ha a telepeiken lakók és hozzátartozóik megfelelő utastömegeket biztosítanak. Ezt a forgalmat, amelynek a hivatalos idő kezdetén és végén csúcspontterhelései vannak, csak a több kocsiból álló, nagy szállítóképességű, kényelmes, sűrűn közlekedő vasút tudja lebonyolítani. Azért hangsúlyozom ezt a szót, hogy vasút, mert sonkám azon a véleményen vannak, hogy erre a forgalomra is be lehet állítani a modern kor közlekedési eszközét,, a gépkocsit, autóbusz formájában. De, aki ismeri a környék közlekedését és tapasztalatait a gyakorlatból szűri le, az tudja, hogy a gépkocsiforgalom ebiben a vonatkozásban ma még nem jöhet számításba. A rendelkezésemre álló hely, nem nyújt módot arra, hogy ezt bővebben megindokolhassam, csak arra akarok rámutatni, hogy a korlátolt mértékű férőhely miatt nagy távolságra a löketszerü, tömeges, nyilvános, személy- és teherforgalomban a vasútakkal; az autóbusz nem versenyezhet, csak azok forgalmát kiegészítheti. (A BHÉV Szentendre—visegrád—gizellatelepi autóbuszjárata.) Tehát nem a főváros mostani határain belül, nem városszéli telepítéssel, nem kisegységü vonatokkal érhető el az, hogy minél több ember jusson tágasabb lakószobához, a maga kis kertje megművelése révén jobb, megélhetéshez. A jobb megélhetéshez az kell, hogy a perifériákra való kijutásra fordított idő, fáradság és viteldíj pénzértéke, — hozzászámítva a telepen épített kis ház amortizációját, vagy lakbért, — együttesen kevesebb legyen, mint a fővárosi lakbér. Ezek a tényezők ugyanis a közgazdasági élet matematikájában a legszorosabb viszonyban állanak egymással. Ebben foglalható össze az a modern és helyes közlekedési politika, melynek ii föváirosi és a főváros közvetlen környékét behálózó vasútforgalmi programot irányítania kell, hogy a lakás-termelés elsőrendű szociális feladatának megfeleljen. A fővároskömyéki lakótelepek kiépítése egyetlen egészséges lehetősége a fővárosi lakáskérdés megoldásának és ezen a téren a Budapesti Helyiérdekű Vasutakra nagy feladatok várnak. Itt csak felemlítem, és erről még tudtommal senki sem beszélt, de keresztülvihető és feltétlenül célszerű volna, ha akár a vasútrészvénytársaság, akár a székesfőváros, mint a vasút tulajdonosa, a Községi Takarékpénztár bevonásával, a vonalak mentén —• úgy mint annakidején a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság — földszintes vagy emeletes kertes házakat építene. Azok a területek, amelyek erre a célra igénybevehetők, ma még olcsó áron megszerezhetők, mint annakidején a Közúti Vaspálya Társaság mar- gitkörúti, paesirtamezőutcai, Alpár-utcai, Thököly-úti és újpesti telektömbjei. A tömegesebb építkezés, minthogy a vasút ‘az építési anyagokat közvetlenül az építés színhelyére szállíthatja, olcsón volna megvalóisí tható. Ez volna az a szükségmunka, amely hasznos befektetésként gyümölcsöznék. A föváTos depopularizádójától, az adóalany csökkenésétől nem kell tartani. Ha ez az építkezési tevékenység megindulhatna, akkor azt hiszem, nem hiú ábránd, hanem a valóság bázisán nyugvó következtetés,, hogy nem épülhetne annyi lakás, mint amennyit bérbe ki ne lehetne adni, vagy lakbértörlesztéssel —- a teljes vételár kifizetéséig a tulajdonjog fenntartásúval — örökáron értékesíteni. Nem lehet ezeket a sürgető a főváros jövőjére kiható kérdéseket, — látjuk a Earrer-féle Nagy-Budapest- hatalmas programjának nagyszerű nekilendüléséből — ad graceas calendas elodázni, a szükebb bizottságból a. nagyobb bizottságba és visszaterelni, mert a haladó i élet igénye követeli a. jó lakást, a jé közlekedéssel kapcsolatban és ez adja meg a lehetőségét a mainál többet- dolgozásnak, de a mainál a saját kis kertes házban a többetpi’henésnek is és ebből folyóan az önműveléssel nemesített szebb, egészségesebb életnek is. MULTIGRAPH házinyomda és sokszorosítógépen minden nyomtatvány házilag készíthető el. Vezérképviselet: I ‘•'TELEFON: ROSINGER L. B. | 28-2-47 BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 21. ICARTE&m KlVUli! Mozai&Saook, cementlapok, cement- csövek, kútovűrük, burkolómunkák. BUDAPESTI CEMENTÁRUGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG V., Dráva utca 5- Telefon: 91-7-65. ÁMON ANTAL ÉS FIM KÖ V.EZŐMESTEREK, ÜT-, CSATORNA- ES BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLDMUNKA . VÁGÁNYFEKTETES, MÉSZKŐBÁNYA Vili., FUTÓ-UTCA 10. TELEFON; J. 303-83. Halmos István és Fia kövezőmesíerek és R , , v u , Budapest, X., Halom-utca 25 ÖíéplíŐ VisliösMöZŐIí Telefonszám: József 339—52 PEEY DEZSŐ OKA. MÉRNÖK, KŐVEZŐ-MESTER BUDAPEST, I., ATTILA KÖRÚT 2. TEL.: 562-51. PROCZELLEIl BÁLINT követő, útépítő és íhm-koíó vállalkozó Telefon: Budapest, Kőbánya 74—84. X., Korponaí-u. 11. SpÁNYI ERNŐ Hcnlti m & ü & S k mélyépítő-, kövezi- éa bitumen építő vállalata- Budapest, I. kés*, GyCzó-utc* 5. Teí.i Act. 579-91. SCHAFFER KÁROLY OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, beíónépítési vállalkozó, kövező-mester Budapest, IV. Kecskeméti-a. 13 , III. era. 1. Telelőn 844—12 SZEGEBY BÉLA JENŐ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, ÚT-, VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ, KÖVEZŐiVIESTER BUDAPEST, L, TÁRNOK-UTCA 2. TELEFON; AUT. 608—52. ÜTHENGERLt/f vállal WOLFF ERNŐ Budapest, 1., Kelenföldi'út 1. Tei: 59-9-68 niififiR ítm oki. mérnök, épíiési vállalkozó út- és csatornaépítési vállalata Budapest, V., Kossuth Lafos-tér 16. Te!.: A. 293-95 Szász Albert oki. mérnök út, vasút, csatornaTelefon : 514—06 Oudopesf, tS.,Maroií“körút 43 Beton, makadámú aszfalt Selvágasához vegyen öépkompressopt LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök, kompressor-bérbeadó, Budapest, Vili kerület, Baross-utca 77. sz, Telefonszám: 335-42 DEMAGemelők ezerszeresen bevált eleklroeme- löink 1/4-9 t. teherbírásig DEMAGíüggődanik szabványrészekből összeállított pályán futnak. Teherbírás 1/4-31. DEMAGkettősemelö'k egyidöhen két te- liGrhorog'e'.'il működnek, zsákokat és ládákat 250 kilogr. súlyig. Magyarországi képviselő : Königsberger Gyula oki. gépészmérnök Budapest, VIII., Üllőí-út 14. Telefon: 40-3-94.
