Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-11-02 / 44. szám
Huszonegyedik évfolyam Budapest, 1932 november 2. 44. szám Előfizetési ár: Egész évre ...............24 pengő Fé lévre.......................12 pengő Egyes szám ára: 50 fillér Árusítják az Ibusz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DAC/Ő EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. Andrássy-át 60 Telefon: 137-15. ♦ Postacsekk: 40-424 Ripka Ferenc ! Lamolle Károly dr. tanácsnok válasza |a népszövetségi jelentésnek a fővárosra vonalközé megállapításaira Adatok a szociális kérdések fokozatos emelkedéséről — Jelenségek, amelyek a külföldön is mutatkoznak R. Tyler megállapítja Budapest 1933. évi költségvetésének egyensúlyát Kilencedfél esztendővel ezelőtt foglalta el a főpolgármesteri széket és ezidő alatt sokszorosan többet alkotott, teremtett, mint amennyit hivatása, méltósága is záramra kinőtt. Ripka Ferenc íőpolgármesiuirségiének ‘útját az eredményes tevékenységnek sűrű mérföldkövei jelzik, a becsület,, egyenesség mutatják rajta az irányt és végesvégig’ az emberszeretet, a gazdag lélekből fakadó szociális érzés dúslombú fái szegélyezik. Túl a párt- kereteken, Budapest minden rendű és rangú polgára meghatott sajnálattal búcsúzik a főpolgármestertől, aki közel évtizedes küzdelmes, minden akadályt lebíró, elszántan harcos, de felemelően nemes munka után visz- szaáll a mi polgári sorainkba, ahol továbbra is vezérként tiszteljük. Nem volna méltó az ő szerény, de polgári erényekben pompázó lényéhez, ha most, a búcsúzás pillanatában, érdemeinek felsorolásával tisztelegnénk előtte. Ezeket az érdemeket — bárhogy szerette volna — nem lehetett titokban tartani, mert a társadalomért végzett munkát lelhet láthatatlanul elvégezni, az eredményeik, a Ripka Ferenc működése nyomán termett eredmények azonban mindenkor napfényre körűinek. Hogyan születtek ezdk a nagy és szép eredmények? Ezeknek csak egyetlenegy útjuk, egyetlenegy lehetőségük van: Budapest szeretet©. Ő volt Budapest Howe Él'iása, aki sajnálta, hogy gyönyört' felesége — mini, sökmill 10 más asszony — összeszurkálja varrótűjével hófehér, kecses ujjait. Ő volt Budapest Hargreaves takácsa. A takács kenyereit vitt haza gyermekeinek, felesége a rokka mellől szaladt elébe, hogy megölelje. A írókba felborult s a takács észrevette, hogy a kis gép vízszintes helyzetben is tovább forog. Egy hét múlva készen volt új, kényelmesebb és gyorsabb fonógépe, amelyet feleségéről „spinning Jenuy“-anek nevezett el. Ripka. Ferenc is feltalálta a fonógépet, hogy szerelmes Budapest' jenek szépségét, boldogságát megkímélje az élet örökké szurkáló, gyötrő tűfokától. Szerelmes Budapestje pedig úgy sietett törekvései elé, hogy feldöntötte a rokkát: valósággal a kezébe adta a főpolgármesternek, a legendás takácsnak az eszközöket, amelyekkel jobban, eredményesebben lehet munkálkodni a nagy cél: a főváros boldogabb jövője érdekében. Amikor jött, rettentő állapotok voltak. Megha.son- lott lelkek, felborult társadalmi béke, egymásra való acsarkodás, gyűlölködő testvérharcok, rút személyeskedések fogadták. Gondolt-e Ripka Ferenc a bölcs francia mondásra, hogy semmi sem egyesíti az embereiket annyira, mint a közös szégyen? Rádöbbentette az embereket, pártokat erre a közös szégyenre és néhány gondolata, amelyekkel mint varázsigével ostromolta meg a sziveket, uralkodó eszméjévé lett közel egy decemni- umnak és még ma is ennek a szeretetteljes kézzel alapozott lelki harmóniának az áldásait élvezzük. Itt az ideje annak, — mondotta előzőként, — hogy alkotó munkában egyesüljünk. Lassan szívták föl a lelkek ezt a hódító és megváltó gondolatot, de mégis gyorsabban,, semhogy ^tovább zuhanhassunk a megkezdett lejtőn. És fölírta zászlajára a felszót: A városháza nem politizál, a városháza dolgozik. Futó viharok nyomán áldá' sós, termékeny esők hullottak és a távozó főpolgármester büszkén vallhatja, hogy érkezése napjától kezdve mindig a jövőbe látott, a jövőért dolgozott, amelyet nehéz idők sodrában is lelkesen, szépen, dicsőségre hivatottan ki is formált. Nem búcsúzunk tőle, Budapest élete órákig sem nélkülözheti ezt & nagyszerű férfiút, akinek érdemei annál szebbek, értékesebbek és nagyobbak lesznek, minél jobban távolodunk időben az ő cselekedeteitől. Budapest polgársága hazavárja őt a maga soraiba, oda, ahonnan elindult, hogy nagyszerű misszióját elvégezze. Ez most megtörtént. Ripka Ferenc megbékítette az egymásra _ agyarikodó lelkeket, megalapozta a főváros társadalmi békéjét, teremtett munkaképes törvényhatóságot, amelynek vezetőpártja az ő édes gyermeke, hozott hatalmas, _ korszakalkotó reformokat. Mindezekért pedig hazaviszi csöndes budai otthonába egymillió ember szoretetét, elismerését és a nehéz idők könnyel öntözött babérkoszorúját. Nagy feltűnést keltett néhány nappal ezelőtt az a jelentés, amelyet a Népszövetség’ pénzügyi szakértője: R. Tyler adott ki Magyarország pénzügyi helyzetéről. A jelentés Budapest pénzügyi helyzetével is foglalkozik ás megemlíti, hogy amidőn a városi hatóságok látták, hogy az előirányzat nem fog megvalósulni: elhatározták, hogy utalványokat csak a tényleges tervezet erejéig fognak, kibocsátani és a kiadási előirányzatot 10 százalékkal csökkentik. összehasonlításokat tesz a jelentés Budapest 1913. és 1931. évi költségvetései között és megállapítja, hogy a kiadások viszcniylag nagyobb mértékben emelkedtek, vívni j^uru-onn. A népszövetségi szakértő jelentésében foglaltakról kérdést intéztünk Lamotte Károly dr., a főváros pénzügyi osztályának kiváló vezetőjéhez,, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főváros pénzügyi helyzetének alakulását a leg- szemléltetőbb módon a záró számadások mutatják. A .zárószámadások a már fölmerült kiadásokat és bevételeket tüntetik fel és ezek egybevetéséből alakul iki egy-egy év gazdálkodásának eredménye, ami a változó viszonyoknak megfelelően, fölöslegben vagy hiányban mutatkozik. j A pénzügyi helyzet helyes megítélésénél azonban nem elég egy év gazdálkodásának vizsgálata. Minden eredmény a múltból nő ki és csak a múlt ismeretével állapítható meg, hogy a fejlődés vonala lefelé, vagy fölfelé tart. \ A községi háztartás költségvetésszerű kezelésének 1913—31. évi zárószámadási főeredményei pengőértékben'a következők: Bevétel Kiadás J 913 . . . . . . 104,439,.864.05 100,181.052.69 1914 . . . . . . 103,102.283.92 103,786.946.02 1915 . . . 98,793.263.45 93,992.773.72 1916 . . . 86,887.427.66 80,273.550,.77 1917 . . . 76,614.479.35 66,108.158, .12 1918 . . . 99,852.832.33 84,507.322.99 1919 . . . . . . 44,670.493.28 32,723.382.57 1920 . . . . . . 13,931.402.52 15,781.697.43 1921 . . . . . . 14,634.994.70 ] 9,466.022.67 1922 . . . 14,315.545,5S 17,590.542.15 1923 . . . . . . 27,975.945.72 30,092.730,.46 1924 . . . 63,247.290.84 86,532.212.61 1925 . . . . . ,. 113,417.972.60 122,565.806.74 1926 . . . . . . 135,231.547.93 147,865.828.01 1927 . . . . . . 158,316.39S.91 161,130.003.28 1928 . . . . . . 227,032.448.54 234,727.261.12 1929 . . . . . . 215,102.213.93 218,673.065.21 1930 . . . . . . 190,566.387.49 190,644.372.99 1931 . . . . . . 173,392.548.46 175,648.254.69 — E zárószámadási eredmények összehasonlításánál szembetűnő a bevételek és kiadások ' hullámszerű esése és emelkedése. 1913. évben a zaroszamadas végső eredmenye 100 millió pengő körül mozog, ami a háborús évek alatt fokról-fokra csökken es az 1920-as évek elején pénzünk devalválódásával 16 millió pengőben mélypontját éri el, majd a szanalas időszakától, 1924-től kezdve, hirtelen emelkedik, 1928-ban kereken 235 millió pengőben kulminál, ettől kezdve pedig fokról-fokra ismét csökken. — Ezek a számok a gazdasági viszonyok hullámzását követik. Részletesebb megokolásra szorul azonban az, bogy az utolsó békeesztendőben még csak 100 millió pengő körüli zárószámadás miért emelkedett az évek folyamán a duplájára. — Ennek megértésénél elsősorban figyelembe kell venni azt, hogy Budapest is, mint a világ csaknem minden városa, elsősorban a háborús évek mulasztásait igyolTCinilx p ©-fcoliai. Azután meg a háborút követő években frissült erővel megindult a fejlődés, a közigazgatási feladatok körét újabb célkitűzésekkel kiterjesztette és gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális téren újabb feladatokat tolt a közigazgatás munkakörébe. És nem utolsó sorban emelte még a kiadásokat a tudomány és a technika hatalmas fejlődése, melynek vívmányait alkalmazni kellett az igazgatás minden ágában és intézméyében. Ezek a jelenségek nemcsak Budapesten, hanem másutt is ugyanígy mutatkoztak. Az újabb feladatok megnövelték a kiadásokat és ehhez képest a bevételeket is szaporítani kellett, amihez megadta a lehetőséget a háború illán egy időre mutatkozó gazdasági fellendülés. Az egyes közigazgatási ágakban a feladatkörök kiterjesztése folytán mutatkozó kiadási emelkedést, az utolsó békeévvel összehasonlítva, a következő kimutatás mutatia: p e n g ö 1913-ban 1931-ben Igazgatás).................................. . 1^,680.962 28,990.209 Út- és csatornaépítés . . . . 10,272.870 14,502.398 Városépítés és tűzrendészet . . 1,927.785 4,297.352 Közjogi islzolgáltatásolc . . . 4,253.480 5,895.344 Pénzügy ............................. . 26,826.683 34,712.392 Közoktatás ......................... . 23,962.208 39,706.670 Közélelmezés ................... Közjótékonyság, szociálpolitika . 3,096.607 és 5,849.896 közművelődés .... . 5,334.744 15,844.245 Közegészség* és köztisztaság . 8,029.975 12,511.674 VárosgazcLaság ................... . 3,630.113 4,219.811 — Amint látható, a személyi kiadásokon kívül főkép a közjótékonysági és szociálpolitikai kiadásoknál — ami háromszorosa a békebelinek — a közegészségügynél, a városépítésnél, továbbá az út- és csatornaépítésnél mutatkozik jelentős emelkedés. A pénzügynél az időközben felvett kölcsönök kamatai is emelték a kiadásokat. — Az újabb kiadások jórészt új intézmények fenntartására szolgálnak. Az utolsó 10 évben az egészségügyi, kulturális és szociális intézmények egész sora épült ki. A háború után új kórházak építésével és már meglévő 'ói házak bővítésével a főváros 1500 ággyal szaporította a kórházi férőhelyeket. Ezenkívül 6 új tüdőbeteg-dispen- saire épült. Új iskolák, népfürdők épültek. Megépült a ferencvárosi helyikikötő és megépültek a fedettvásárok. A lakásínség enyhítésére kislakásos bérházak épültek 5774 szoba-konyhás lakással. A háború után jelentkező nyomor enyhítésére a szegénynép élelmezésére a főváros közkonyhákat létesített, 6 új anya- és csecsemővédőintézet nyílt meg. Új árvaházak és gyermekotthonok létesüllek és kiépült az iskolaegészség intézménye, az iskolai gyermeknyaraltatás és sok más szükséglet.
