Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-10-26 / 43. szám

Huszonegyedik évfolyam Budapest, 1932 október 26 43. szám 111ii iIlii1 "rin "üliTói iiiít^"iTrTrn’TTTTTTTír rm niiinrnirT"""nTrththibitiwiiiiitit 1 riiiriBiiiiiragiBiiiiiiiii miiy i Előflntéd Ari SSgésx évre .............24 pengő Fé lévre ,................12 pengő Bg yei izám érái 50 fillér ni FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL j Megjelenik minden izerdán Surkeaztfiaég 4« kiadóhivatal i Budapest, VI., Szív-utca IS. Telefonoxáim i Aut- 187—1®. Dr. Huszár Aladárt Jelölik a főpolgármesteri állásra Gömbös Gyula miniszterelnök kedden délben ismételten nagyfontosságú megbeszélést folytatott Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel, Kozma Jenővel és W o 1 f Károllyal, a városházi több­ség vezéreivel. A Fővárosi Hirlap illetékes helyről származó értesülése szerint a tanácskozás eredményeképpen G ö m- b ö s Gyula miniszterelnök a kormányzónak Huszár Aladár dr., győrmegyei főispán első helyen való jelölé­sére fog előterjesztést tenni. A főpolgármesteri állással kapcsolatos törvényes lépések és intézkedések megtételére a csütörtöki minisztertanács után sor kerül. Bölcs áldozatkészség Budapest polgársága tengernyi áldozatot hozott már, amióta a gazdasági válság tart. Hányszor sírt- föl a panasz, hogy nem bírjuk tovább, hogy vállainkat porba húzzák a terhek, hogy minden -erőnket és minden tehet­ségünket odaadtuk már. És mégis mindig bírtuk, most pedig, amikor a tél közeledtével újabb súlyos áldozatokat kíván tőlünk a bölcs kormányzat, amely mélyen kutató szemmel nézett bele a jövendőbe, panaszos szó nélkül állunk oda újból a haza oltára elé. Itt nem kellenek szavak, iát fölösleges mindem buzdítás, mert mindenki tisztában van vele, hogy azoknak, akiknek csak valamijük van is,, ezt a szerény életlehetőséget is meg kell osztaniok azokkal, akiknek semmijük sincs. Gömbös Gyula -kormányzati tevékenységének egyik legfőbb erénye: nagyszerű aktualitásérzete. Erre mutat az is, hogy teljes erővel, egész odaadásával állott be a küz­delembe, amelynek hivatása zavartalanná, nyomormen­tessé tenni a fenyegető telet mindenki számára. Hatalmas államférfiúi cselekedete a miniszterelnöknek, hogy gond­dal, szeretettel, ha kell népszerűségének rovására is, de gyors ütemben, jóelőre levezeti a szociális feszültséget, amelyet a -anyarú idői; zúdítottak a fejünkre. Gömbös Gyula vezéri elhivatottságára vall, hogy akkor sem riadna vissza ezeknek a problémáknak gyors és radikális megoldásától, ha akadnának, akik megtorpannának az újabb áldozatok hírére. De amily egységes az ország — itt nem pártokról és politikusokról, hanem magáról az országról beszélünk — a mimászterelnökbe vetett bizalom­ban, épo-iy egységes, abban is, hogy semmi áldozattól sem riad vissza akkor, amikor a nagyobb veszedelem elhárí­tásáról, a saját (nyugalmának megvédéséről van szó. Az áldozatok elsősorban, a városok, légióként Buda­pest lakosságát érintik. Budapest polgársága azonban ma már sokkal tapasztaltabb, sokkal bölcsebb, semhogy ne tudná: ezek a súlyos áldozatok meghozzák a maguk kamatát. Életbiztosítás, mindnyájunk életbiztosítása az, amit Gömbös Gyula és kormánya ma tőlünk kíván. Örömmel kell adni, mert aki ma opponálna, mindent kockára vetne. Társadalmi béke, nyugalom, ha kisebb falat kényéi mellett is, igazán a létalapja ma annak, hogy ebben azt országban élni és boldogulni lehessen a jövőben. Ha volt! valaha adó, amelyet örömmel s hálával kellett fogadni, akkor ezt most kérik tőlünk. Hálával kell fogadnunk, ment ebből -az adóból megbízható őröket állí­tanak a kapunk elé, vészcsengőt szerelnek fel a laká­sunkban és békét, nyugalmat, bizalmat!, hitet öntenek a lelkűnkbe. Ez a pénz, amely a polgárság új adófilléreiből kerül ki, arra/kell, hogy munkát lehessen biztosítani a dolgozni akaró munkásságnak. Aki pedig munkát ad, az életet teremt,— ezt mondja Gömbös Gyula miniszterelnök is a munkaadókhoz intézett megrázó 'erejű szózatában. lÉle- tet teremtenek tehát, akik fillérekkel hozzájárulnak a munkaalkalmak létesítéséhez, már pedig ennek a város­nak számtalanszor jutott eddig is 'kifejezésre az az akaj rata, hogy a temetőt, amelyet fájdalmas és szomorú idők, körülmények ástak, ismét eleven élet ^népesítse be. A kormányrendeletet, amely a városokat felhatal­mazza az inségadók kivetésére, egyébként külön is öröm­mel kell fogadnia Budapestnek. Ezi a rendelet ugyanis az autonómia megerősödését jelenti, Budapestnek önállóságot kölcsönöz, szabad kezet biztosít. Itt többé nem arról van szó, hogy a fővárosnak az államtól kell a nyomoronyhités céljaira minden garast kikönyörögni, hanem arról, hogy. a főváros jogot bapaU polgáraitól beszedni azt az összeget, amellyel irtségpseit éllfiihapja. Örömmel vesszük az önállóságnak ezt a biztosítását, de még nagyobb megnyugvással tölt el mindnyájunkat az a tény, hogy ha a tél mogorván, zordonan,, kíméletlenül is kezd kopogtatni a város kapuján,, spnlcj éhezni, meg­fázni, emberi mivoltában megalázóan szenwedtVi n>em fog. Erről gondoskodik egy erősakaratú, melegszívű állam- férfiú és egy áldozatkész, saját ó:dekeit okosan védő polgárság. Baráti Huszár Aladár dr. 1885 május 10-én született a hontmeígyei Ipolybalogom. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti és genfi egyetemeken tanulta a jogot.. 1908-ban Nógrád megye szolgálatába állott. A háború kitörésekor az 1. honvédhuszárezredben szolgált és hosszú időt töltött a fronton. Vitézségéért, ismételten kitüntetés­ben részesült. A háború után újra Nógrád megye szolgála­tában működött és tevékeny részt vett a nemzeti érzésű polgári társadalom megszervezésében. Nagy szerepe volt a- cseheknek Balassagyarmatról - való eltávolításában. A konmiün alatt menekülnie keil-Te,- de később elfogták és börtönbe vetették. A diktatúra bukása után Nógrád- és Hont megyék kormánybiztosává nevezték ki, majd ugyan- j ezen törvényhatóságok főispánja lett. 1925-ben Esztergom- | és; Komárom megyék főispánjává, majd három évvel ezelőtt I A főváros kormányzásának nagyjelentőségű állo­mása zárult le azzal a ténnyel, hogy a törvényhatósági tanács a költségvetést letárgyalta és elfogadta. Az m gyo-rs tárgyalási módszer, amely a budget-vitát a tanácsban- jellemezte, minden valószínűség szerint a -köz­gyűlésen is alkalmazásba kerül és így bizonyosra vehető, hogy a törvényhatósági bizottság is lényegbevágó vál­toztatások nélkül fogadja el a jövő évi gazdálkodás^ alapjait. A tanácsban lefolyt vitáról és általában az időszerű kérdésekről intéztünk kérdést Sipőcz Jenő dr. polgármesterhez, aki a következőkben válaszolt a Fővárosi Hirlap munka­társának : — Örömmel láttam az általános vita magas színvonalát és azt, hogy a felszólalók ?najdnem ki­vétel nélkül elismerték a költségvetés tárgyedasát be­vezető beszédemben foglalt szempontokat. A költségvetést minden oldalról reálisnak minősítették, ami figyelemreméltó bizonyítéka annak, hogy az ad­minisztráció a leggondo-abb mérlegeléssel állította be az összes előirányzatokat. Sokszor szóbakerült a tanács tárgyalása során Nagy- Budapest kérdése, amelyről a polgármester a következő­ket mondotta: — A nyugodt békeidőkben elképzelt Hagy-4 Budapest megszervezéséről az a véleményem, hogy a mai viszonyok között ezt a gondolatot pénzügyi okokból sem valósíthatjuk meg, de Győr megye főispánjává nevezték ki. Elsőrendű közigaz­gatási szakember, energikus és határozott egyéniség-. Kitűnő -szolgálataiért a kormányzó nemrégiben a II. osz­tályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adományozta a számára. . * Az Egységes Községi Polgári Párt intézőbizottsága foglalkozott a főpolgármesterség ügyével és leszögezte azt az álláspontját, hogy Huszár Aladár dr. első helyen való jelölését szívesen látja. Huszár Aladár dr. kétség­telenül nagy nyeresége lesz a székesfővárosnak. Kiváló közigazgatási képességeiről már eddig is tanúságot tett- és objektív irányításával hosszú éveken át megszerezte az alá ja tartozó törvényhatóságok szeretetét és bizalmát. talán nem is volna célirányos a mai Magyar- ország fővárosát ilyen hatalmas méretűvé duzzasztani. A városfejlesztési bizottság különben számos vonatkozásban tett a főváros fejlesztését célzó javas­latokat, amelyek -közül elsősorban a Tabán-lcérdé& emelkedik ki. Ebben a vonatkozásban bizonyos elgondolások az előkészítés stá­diumába jutottak és komoly tervek készülnek a legmegfelelőbb megoldásra. Szorosan összefügg ezzel az Erzsébet-sugdnít meg­nyitásának ügye is és itt a kezdeményezést a Köz­munkatanácstól várjuk, ahol a pénzügyi akadályo­kat a főváros a maga részéről isi kiküszöbölni igyekszik. Sűrűn hangzottak el panaszok a törvényhatósági tanács ülésén a villamosforgalom leromlottsága miatt : — A villamosforgalom dolgaival — mondotta a polgármester — személyesen foglalkozom és utasí­tásomra a Beszkárt igazgatósága, több ülésen foglal­kozott a felmerült panaszok orvoslásával. Az igazgatóság jelentése és a konkrét kérdé­sekben hozott határozata a törvényhatósági tanács elé kerül, hogy ott a különböző, észrevételeket újból meg­vitathassuk. Sokan érdeklődtek a főváros állítólagos deficites üzemeiről és közöttük említették a gyöngyösi szénbányát Sipőcz Jenő polgármester nyilatkozik a fővárosnak azokról az aktuális kérdéseiről, amelyek a közeljövőben napirendre kerülnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom