Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-10-05 / 40. szám

Budapest, 1932 október 5. Budapest és a kormány A kormányválságot, amelynek megoldásaként Göm­bös Gyula és kiváló munkatársai vették át az ország gyeplőjét, legelsősorban az úgynevezett ,,gazdakövete­lések' * idézték föl. Egészen természetesnek tartjuk tehát, ha az új kormány, amelynek fiatalos tetterejétől, a nem­zeti munka iránt való fogékonyságától oly sokat vár az ország, tekintetével legelsősorban a földbirtok, a gazda­osztály súlyos helyzete felé fordul. Ennek az országnak létalapja a föld, de a föld értékeit csak igazi kultúrnép tudja napfényre hozni és hasznosítani. A magyar föld eddig is meghozta a maga áldását, a magyar gazda eddig is elkeseredett küzdelemmel dolgozott: aminek azonban most kell következnie, az verseny, gyilkos, véres verseny az egész világgal. Ha tehát eddig szerepe volt a főváros kultúrájának az ország vezetésében és fejlődésében, akkor ez a szerep az egész világgal való versengés és mérkőzés idején ezerszeresére fog emelkedni. Ha tehát a nemzeti regenerálódás kormányának leg­főbb gondja a magyar föld megsegítése, akkor munkája megindításának legelső pillanatában teljes erővel ki kell használni azokat a rendkívüli, felmérhetetlen, eszközöket, amelyeket a magyar főváros, mindnyájunk szeretett Buda­pestje nyújtani- tud. Budapestre igen nagy gondjának kell lennie a kor­mánynak, mert e-z a város nevelője, gyámolítója az ország­nak, ken-yérkeresője önmagának és kifelé ragyogó repre­zentálja -mindazoknak a hatalmas kultúrértékeknek, ame­lyek odakint becsületünket, hitelünket, életlehetőségünket megadják -és növelik. De, amikor Gömbös Gyulának és kormányának tekin­tete erre a városra esik, azzal is tisztában kell lennie, hogy Budapest az ország érdekében olyan terheket és fel­adatokat teljesít, amelyek meghaladják anyagi erejét. Tisz­tában- kell lennie azzal, hogy Budapest vállalt terheinek igen jelentős része nem is őt illeti. Vitathatatlan bizonyí­tékokat szolgáltat erre a fővárosnak most megjelent költ­ségvetése, amelynek bizonyító erejű számadatai élesen tűn­nek szemünkbe. Legelsősorban ott van a közegészségügy, amelyről mindenki tudja, hogy e téren az ország' gondjai igen nagy részben Budapest nyakába szakadtak. Budapest székesfőváros közkórházai szinte országos jellegűek és év­tizedek -óta a kötelességtudás legteljesebb fokán szolgál­ták nem Budapest, hanem az ország egészségügyét. Vagy szóljunk-e a közoktatásügyről, amelynek csak személyzeti kiadásait évi huszonnégy millió pengőre kon-templálta a legszükségesebbekre szoiítkozó költségvetés is. Az a kul­túra, amely a főváros lakosságának ebből a klasszikus áldozatkészségéből sugárzik, elárasztja fényével az orszá­got, amelynek fiai itt vetik meg jövőjük alapjait. Tessék egy tekintetet vetni azokra az áldozatokra is, amelyeket Budapest szociális téren tesz. Amit itt cselek­szik, igazán messze meghaladja anyagi erőit. Budapest gondoskodik minden falai közé szakadt szegényről, szüköl- kodőről, nyomorgóról. De amit e hivatásában nemcsak ön­magáért, hanem az országért is tesz, az nem abban rej­lik, hogy válogatás nélkül minden nélkülözőről gondos­kodik, hanem abban, hogy az elégedetlenség lecsapolásá- val elejét veszi minden kirobbanás veszedelmének. Buda­pest tehát őre az állam rendjének és nyugalmának, ami­ről légióként munkaalkalmak nyújtásával gondosko-dik. Közmunkákat teremt, támogatja a létével küzdő ipart és kereskedelmet, s ráadásul még a rendészet érdekeinek vé­delméhez is évi három millióval járul hozzá. Annak a Gömbös-kormámynak, amely az ország nyu­galmának, rendjének megszilárdítását, jólétének növelését tűzte ki programjául, látnia kell, hogy Budapest székes- főváros fogja e tekintetben neki a legerősebb támaszt nyújtani. Tudjuk, hogy a kormány tagjai el vannak telve Budapest szeretetével, de a kormányban Budapest érde­keinek szószólója — úgy véljük — Keresztes-Fischer Fe­renc belügyminiszter lesz. Egy évnél hosszabb belügy- minisztersége alatt annyi jóindulatot és szer etetet tapasz­talt részéről Budapest székesfőváros, hogy most, amikor a régi kabinetből a miniszterelnökön kívül egyedül maradt őrhelyén, csak még több jót, még nagyobb megértést re­mélhetünk. Egy nagyszerű kultúrember szemével látta meg Búdapest hatalmas erejét és szerepét, tiszta látással őrizte meg a fővárossal szemben azt a tökéletes objektivi­tást, amelyet politikai okokból annyiszor és olyan nagyon szerettek eddig /elhomályosítani.. Budapest kiváló-, nagy­hatalmú, megértő, lelkes barátot szerzett Keresztes-Fischer Ferencben, akit új minisztersége -kezdetén- ez a város hálá­san a múltért, reménykedve a jövőben, melegen üdvözöl. Őszinte kritika a költségvetésről, amelynek bevételi előirányzatában tokozott óvatosságra van szükség Néhány nappal ezelőtt küldték szét a költségvetés terve­zetét, amelynek legfontosabb számadata a kereken 170 millióra rúgó kiadási jtétel'. A költségvetés megvitatása csak október 15-én veszi kezdetét a törvényhatósági ta­nácsban és így addig várni kell arra, hogy a főváros fele­lős testületében kifejtsék a költségvetés bírálatát. Addig is, amíg a költségvetésről a megfelelő hozzászólások eJ- hangznmak, kérdést intéztünk Becsey Antal törvényhatósági tanácstaghoz, az Egységes iKözségi Pol­gári Párt társelnökéhez, aid a gazdálkodás jövő évi tükré­ről a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának : — Kétségtelen, sogy a költségvetés tervezetének elkészítése hatalmas ési nagyarányú munka volt, amelyet nagy körültekintéssel és a különböző eshetőségekkel szá>- molva kellett összehozni. Ebből a szempontból nézve már most meg lehet jósolni,, hogy úgy a tanácsnak, mint a közgyűlésnek meglehetősen bonyolult feladata lesz a költ­ségvetést a legreálisabban megállapítani. — Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a kiadá­soknak mindenütt a bevételekhez kell igazodni és hogy valóban lehet-e arra a jövedelmezőségre szá­mítani, amelyet a költségvetés adatai előtár­nak. Pia figyelembe vesszük az elmúlt év nyolc hónapjának adatait, akkor érdékes megfigyelésre nyílik alkalom, amelyekből nyomban megállapítható, hogy bizonyos tör­vényszerű jelenségek mutatkoznak éppen úgy a fővá­rost, mint az államot érintő adóbevételekben. Augusztus végéig például az adók címén befolyt összegek bizonyos deprimáló következtetésekre adnak alkalmat. A főváros ebben az évben augusztus végéig közli az adókimutatásokat, amelyek ez időpontig: 18.5 millióval magasabban záridudk, mint az elmúlt év hasonló időszakábanBármennyire isi emelkedett tehát az adójövedelem, ennek nem* szabad megtéveszteni senkit sem., mert például az állami együttesen kezelt adókban tízmillió pengővel kevesebb folyt be, és csökkent a kere­seti adó isi,, ami előreveti árnyékát annak a lehetőségnek, hogy további visszaeséssel kell számolni. Mindezek ellenére mégis többlet mutatkozik, aminek a megfejtése azonban nagyon is kézenfekvő ha figyelembe vesszük, hogy ríj adónemek sorakoztak fel, mint például a szükségadó, amely címen 24.5 millió folyt be és ez az adónem az előbbi év kimutatásaiban természetszerűleg még nem szerepel. Ez a lényeges bevétel adja meg a többletet az eredményben, de több folyt be négymillióval az alkalmazottak külön illetményei után is,, amelyik nem­rég rendszeresített adóforrás és így a múlt évben figye­lembe vehető nem volt. Ez a két tétel együttesen 28 millió új adótöbbletet hozott, ám velük szemben ott áll a tízmilliós, kiesés az állami egyenes adóknál. Ha ezt le­számítjuk akkor pontosan megkapjuk a 18.5 milliós többletet, amely — ismétlem — az új adók következ­ménye. — A helyzetet a maga rideg valóságában a régi adóknál látjuk. A visszaesés itt szembeötlő ési mint fen­tebb kimutattam, ha az állami adók bevételeinél több­let is van, a főváros a maga adóinál és illetékeinél a .sajnálatos csökkenésit kénytelen kimutatni. A fővárosi adók visszaesési méreteire jellemző, hogy az év első nyolc hónapjában községi adókból 4,780.000, a kereseti adóknál, 1,700.000, a forgalmi adó-részesedésnél 1,150.000 pengő a kiesés és így tovább kivétel nélkül minden adónem alatta ma­radt a várakozásoknak. Az adóknál mutatkozó hiány 11,234.000 pengő, amellyel szemben jelentkezett egy új adónem, az ingatlan vagyonátírási illeték felemelt kulcsá­ból eredő jövedelem. 1,830.000 pengő folyt be a külön- bözetből, de -ez csak papiroson látható, mert tudjuk, Távbeszélő: 87 — 9—65. bXIIUÍLTAbÁliaSIlUllCIÚ KIÁLLÍTÁS: 1932 október 9-én és 12-én d e. 10 — fél 2-ig októ­ber 10-ín és 11-én d. e. 10—fél 2 és d u. 4 - fél 8 órák között. ÁRVERÉS: 1932. október 13-tól 28-ig d. u. negyed 4 órától —Vasárnapokon nincs árverés. ÁUVERÉSEE KERÜLNEK: Mübecsü festmények, szobrok, rajzok, porcellánok, keleti szőnyegek, művész^ és közhasználatra szánt bútorok, ékszerek, kézimun Icák, keletázsiai tárgyak és könyvek. Katalógus a hely­színen 1.50 P-ért kaphatói. hogy ezt az összeget az állammal kötött megállapodás alapján a hídépítés' céljaira fogjuk átengedni. — Ilyen körülmények között, amikor a tavalyi het- venmilliós adóbevételből a folyó évben csak 60700.000 pengő folyt be és tízmilliós, hiány jelentkezett, a legóvatosabb előirányzati mérlegelésre van .szükség. A visszaesés 14r—15 százalék és minden ok megvan arra, hogy a még hátralevő négy hónap adó­jövedelmeit pe,sszimisztikus elgondolással ítéljük meg. Meggyőződésem, hogy a jelzett időpontban még nagyobb deficit fog kialakulni, különösen az egyenes adóknál, ahol a kivetéseket is mérsékeltebb alapon ejtették meg. A leg­nagyobb óvatosságra volt .szükség tehát a költségvetés összeállításához. Az előirányzatok a múlt évvel szemben 11.5 millióval 1931-hez viszonyítva pedig 33.7 millióval voltak csökkenthetők. Baj az, hogy főleg a dologi kiadásoknál kel­lett csökkentéshez nyúlni, amelyekből tulaj­donképpen a kereskedelem és ipar alimen- tálódik. Tagadhatatalan, hogy némi rekompenzációt nyújt a szükségmunka, amelynek egyes részei most vannak vál- lalatbaadás előtt, azonban ez a kárpótlás sem ér fel a kiadások csökkentése következtében előálló munka­alkalom-hiánnyal. — A törvényhatósági tanács esi a közgyűlés illeté­kessége alá Pieriilnek tehát a költségvetési számok, ame­lyeknek bizonyára erős ostrommal kell megküzdeniök, mert máris nyugtalan mozgalmak észlelhetők az iparo­sokat és kereskedőket érintő kiadási tételek visszaszorí­tása miatt. Bármennyire is jogosak és érthetőek ezek a kívánságok: a csekély jövedelmi források úgylátszik mégis mellőzni kénytelenek a nem elsősorban fon­tos kiadási tételeket. Ez természetesen visszahatást gyakorol az adóbevételekre is és így az általános deprimáltságból nincs más kiút- mint a gazdasági viszonyoknak a normális útra való tere­lése. Olcsó vidéki munkásokat foglal­koztatnak a főváros vállalkozói Munkás-razziák rendszeresítésével a visszaéléseket meg kell akadályozzní Az utóbbi időben, egyre-másra /érkeznek a főváros iller tékes ügyosztályaihoz és a polgármesterhez panaszok, ame­lyek szerint a vállalkozók nagyrésze nem tartja be min­den fővárosi munka vállalatba adásának első feltételét, azt, hogy fővárosi közmunkánál csak állandó budapesti lakosokat foglalkoztathatnak. Illetékes helyen e panaszok kiküszöbölésére vonatkozóan a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának: —- A főváros tilalmának megszegése a vállalkozók nehéz anyagi helyzetére vezethető vissza. A versenytár­gyalásokon annyira leszorítják az árakat, hogy minden úton-mőldon kénytelenek takarékoskodni. Ennek egyik módja a vidéki munkások alkalmazása, mert hiszen ezeket nem órabérre fizetik, ha­nem napszámba fogadják őket. Tekintve azonban, hogy a környékbeli, általában a vidéki városok a legszigorúbban ellenőrzik, nehogy budapesti munkás dolgozzék közmunkájukon, mi is kénytelenek va­gyunk ragaszkodni ehhez a feltételhez. Akciónk nem irá­nyul a vidék ellen, szívesen foglalkoztatnánk az ország minden munkanélkülijét, sajnos azonban, még a helybelie­ket sem tudjuk ellátni, így tehát kénytelenek vagyunk elsősorban a mi embe­reink sorsával törődni. A hozzánk érkezett panaszok után nyomban figyelmeztet­tük a vállalkozókat a konzekvenciákra, ha azonban újabb panaszokat hallunk, munkásrazziák rendszeresítésével fogunk ér­vényt szerezni a főváros akaratának. Gondunk lesz arra, hogy a vállalkozók ne kerülhessék meg a rendeletet oly módon, hogy vidéki alkalmi munkásaikat telepük címén jelentsék be, mint budapesti lakosokat. Evégből már a közel jövőben bizonyos helybenlakási minimumot fogunk ki­kötni. A főváros erélyes intézkedése minden bizonnyal véget vet ezeknek ,az anomáliáknak. mx EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT __________hlv9imt99 lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom