Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-01-27 / 4. szám

Budapest, 1032 január 27. jtömixysLíiímíP s bssufisassssuaass»»^^^ f\cgye fern döfés a Széchenyit fürdőnek Az állam kezdte. Elhatározta — bizonyára alapös oka volt rá —, hogy üzemeket szüntet meg ás üzemeket ad bérbe. Párádra már akadt- is bérlő, Lillafüredre senki sem mer vállalkozni . . . No, mindegy, a dolog menni fog a maga útján,, A fővárosnak és üzemeinek azonban lényegesen más a helyzete, A fővárosnak igen nagy többségben olyan üzemei vannak, amelyek jól jövedelmeznek, vannak közöt­tük monopolisztikus jellegűek is, ami pedig nem közszük­séglet kielégítésére szolgál, vagy deficites, azok közül a legtöbb etgyetlon könnycseppet sem érdemel meg,, ha, meg­szüntetik. Elvi álláspontja tehát- természetszerűen az a, főváros­nak, hogy üzemeit bérbe nem adja, el nem idegeníti, Ha azonban olyan ajánlatot kapna, amely egyik vagy másik üzem hasznothajtásá-t- lényegbevágó, módon emelné: hát ezen legalább is gondolkozni lehetne, sőt kell is. Ne üljünk fel: a demagógiának: nem igaz az, hogy a főváros kezében — persze, ha jő vezetés alatt van — nem jövedelmezne, nem lenne rentábilis az az üzem, amelyben a magántőke is „fantáziát' ‘ lát. Az sem törvény, hogy ami jó a magánkézben, az okvetlenül tönkremenne városi kezelésben. Sőt — amint azonnal kiderül — a magántőke is csak az olyan fővárosi üzem bérbevétele után epekedik, amely a főváros kezében sem deficites, 'Vegyük csak egy kicsit szemügyre azokat a bel- és külföldi ajánlatokat, amelyek mostanában igen zajosan jelentkeznek a budai fürdők körül. Nem igen -tudnánk elképzelni, hogy a. gázgyár, az elektromosmüvek, vagy a vízmüvek magánkézbe kerülje­nek, de hogy a főváros fürdőit kedvező feltételek mellett bérbeadják, ez ellen döntő fontosságú argumentumot nem igen lehet- felhozni. A fürdők, szállodák, amelyeknek ve­zetése igen élénk és igen nagyvilági szellemű kereskedelmi és üzleti vezetést igényel, fürge magánvállalkozás kereté­ben talán jobban érvényesülhetnek. Nagystílű vállalkozók, akik esetleg a világ más tájain, hatalmas metropolisok­ban, idegenforgalmi gócpontokon is szereztek tapasztala­tokat, akinek már hasonló világhírű üzleteik is vannak, nemcsak nagy hasznot hajthatnak a fővárosnak, de Buda- pest-fürdőváros ideájának megvalósítása felé is nagy len­dülettel vihetnek bennünket. Ilyen bérlőkről igenis lehet beszélni; de igen erélyesen ■tiltajiozmik ezeknek kincseknek elkótyavetyélése ellen. Az eddig megtett ajánlatok közül az egyik nem vál­lalkozik egyébre, csak az üzem továbbvitelére. Az egésznek nincs így jelentőségle. A másik ajánlat — -amelyet Gallér úr képvisel — igé-r ugyan beruházásokat, ötleteket, terve­ket, szándékokat csillogtat meg —- a távolból. A csillogást azonban némi köd, a vis-majornak sűrűn alkalmazott köde hornályosítja el. Ködöt, homályt, bizonytalanságot látunk az egész vállalkozási szándék körül. És itt jutottunk el fejtegetésünk elején kifejezett aggodalmunkhoz, -hogy a magánkéz csak ott nyúl a fővárosi üzemek után, ahol ezek az üzemek a főváros kezében is d'eficitmentesek.*A főváros fürdőire beérkezett — bevalljuk, egyébként is labilis értékű — ajánlatoknak az a legnagyobb hibájuk, hogy csak a budai fürdőkre pályásnak. Hát ezek­kel a fürdőkkel eddig sem volt baj, ezekre eddig sem fizetett rá a főváros, ezeknek „megmentése" ezentúl is lehetséges, az idegenforgalom fejedelmei nélkül. Egyetlen olyan aján­lat sincs azonban, amely a Széchenyi-fürdőre vetné ki há­lóját, a Széchenyi-fürdőre, amely bizony elég jelentős deficittel kedveskedik a fővárosnak. Ha ez a deficit nem is nagyon, vonzó, de azoknak, akik Budán aratni akarnak, Pesten némi áldozatot keli hozmok. Ne az amúgy is világhírű Gellértben mutassák meg, hogy idegenforgalmi apostolok és amerikai stílusú üzletemberek, hanem a Széchenyiben. A fővárosnak, ha saját érdekeit okosan képviseli, megmásíthatatlan feltételként- keli ki­mondania, hogy 'a budai fürdők a Széchenyi-fürdő nélkül nem kaphatók. Ha a budai fürdőket bérlik csak, akkor egészen természetes, hogy a főváros bérbeadott fürdői a légéi kés ered ettebb üzleti harcot, a l eg kérlel hetet lene b b ver­senyt fogják vmm a bérbe népi, adott fürdők ellen. A budai fürdők bérbeadása megpecsételi a Széchenyi-fürdő sorsát, amely ezen az úton tökéletesen el fog -merülni a deficit mocsarában. Maga a főváros lesz az, amely ennek az intéz­ménynek a kegyelemdöfést megadja. VECfEy JENŐ okleveles gépészmérnök kereskedelmi és ipari r.-t. • BUDAPEST, Vm„ KISSTÁCIÓ-UTCA ti TELEFONOK: J. 339-02,351-99,394-86 TRAN S Z IHlSSZIÓ-OSZTÁLYr Teljes előtétek és közlömfivek F & S precíziós golyóscsapágyakkal, Dick- balata-, Iioland-gummi- és Inex- bőrszljak, Crescent-szíj kapcsok ALAKULT 1905 -B E N Felbuzdulva a nagykörúti autobuszfergalem sikerén, több ül útvonal megszerve­zését készítik elő Biztosítják a közmunkák egyenletes kiadását —Az új villany­tarifa komoly engedményeket hoz a kisfogyasztók részére Általános megelégedéssel fogadta a főváros közön­sége az Autóbuszüzemnek azt az újítását-, amellyel hétfőn a nagykörúton is üzem behelyezte a gyors és kényelmes jármüveket. Ezt a kíséletnek szánt új relációt már az első órákban pártfogásába fogadta az utazóközönség és ezért mindinkább felhagzik az a jogos kívánság, hogy számos elhanyagolt városrész számára is rendszeresítsék a for­galomnak ezt a komoly lehetőségét. Az autóbuszok eset- íebes új vonalairól folytattunk beszélgetést Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselővel, az Egységes Községi Polgári Párt elnökével, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az újonnan kezdeményezett közlekedési politiká­nak komoly sikerét jelenti a nagykörúti autóbusz járat bevezetése, amely igen hasznos tanulságot jelent arra nézve, hogy az autóbusznak még ott is van létjogosult­sága, ahol eddig kizárólag a villamos bonyo­lította le a közlekedést. Amint- bebizonyosodott, a nagykörút túlzsúfolt viilamos- forg-alma csak kismértékben morzsolódott le az autó­buszok járatása révén és így súlyos károsodástól a villamosvasútnak sem kell tartania. Annál érdekesebb, hogy a nagykörúti villamosforgalom alig számbavehe-tó' csökkenése mellett az autóbuszok állandóan sok utasok­kal járnak, bizonyítékául annak, hogy a közönség mindkét járművet igénybeveszi, ha utazásának időtartamát megfelelően be tudja osztani. Természetes, hogy ezek után fokozottabb figyelmet kell fordítani a további relációk megtervezéséire, aminek egyetlen akadálya most, hogy az autobu-szpark jelenlegi méreteiben nem igen -enged további fejlesztésre lehető­ségeket, Ez okból keresni fogjuk az- alkalmat, hogy legalább 25—30 új autóbusz beszerzése sikerüljön és ezért a főváros vezetősége tárgyalást fog kezdeni a szóbajöhető gyáripari érdekeltségekkel. Ha ebben a vonatkozásban sikerül megfelelő megegyezést létesíteni, úgy Budapest közönsége a közeljövőben megkapjad a közvetlen autóbusz járatokat a VI. kerület külső részére, a Zuglóba és Budán a Fehémári-iít Jcörmjékére. Szóvátettük Kozma Jenő előtt azt a panaszt, hogy mintha megállóit volna a fővárosi közmunkák kiadása. — A fővárosi költség vetés komoly tételeket sora­koztat fel, — úgymond — a közmunkák ellátására és ha talán pillanatnyilag zö(kkenó'; mutatkozik, ennek a magyarázata adva van: a költségvetés még nem nyerte el a kormányhatóság jóváhagyását és ezért a törvény arra kötelez, hogy a kiadásoknál a tavalyi kereteket kell betartani. Különben is az a törekvés a városházán, hogy a köz- nmnloákat dgyéPHetcsm adják■ ki és az érdekeli ségek foglalkoztatását nb tömörítő,ék -a-3 év első hónapjaira, hanem -olymódon osszák be, hogy ha nem is túlzsúfoltan, de rendszeresen lehessen pályázatokat kiírni az év összes időszakaiban. Azt hiszem, hogy a közmunkákkal kapcsolatos panaszok sok tekintetben látszat-okok miatt állottak elő, mert nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kemény téli időszakban természetszerűleg vissza kell tartani azokat a közmunkákat, amelyeknek az elvégzését csak a melegebb időjárás folyamán lehet biztosítani. Felemlítettük az új villanytarifára vonatkozó javas­latot, amelyet a törvényhatósági tanács csütörtöki ülése vesz előreláthatólag tárgyalás alá. Kozma Jenő tudvalevő­leg kezdettől fogva- azt az álláspontot képviselte igen energikusan, hogy az Elektromosművek tarifájának meg­változtatása semmiesetre sem történhetik olymódon, hogy az teherként nehezedjen a kisfogyasztókra, akiknek az érdekeit feltétlenül meg kell védelmezni. — Teljes tudatában vagyok annak, — mondotta Kozma Jenő — hogy az Elektromosműveket nagy érdekek fűtik, amikor tarifareformjával a. maga jöve­delmezőségét és kapacitásának jobb -kihasználását akarja biztosítani. Kétségtelenül lehet találni olyan összeegyez­tetést, ami -ezeket az érdekeket megvédelmezi,, azonban változatlanul elleneszegiilnék olyan reform­nak, ami a kisfogyasztókra helyezné a ter­hek túlnyomó részét. Tudomásom szerint az új javaslat már teste némi enged mAjbyt eb-ben az irányban és ha azoknak a iki mélyítése még fokozottabban sikerül: úgy nem látom akadályát annak, hagy n fari fa reform élet belépjen. ♦ Kozma Jenő egyébként a műit, hét eleje óta könnyű influenzában megbetegedett ós -ezért távol tartotta magát a városházi ügyek intézésétől. Betegsége most már omlóban van és a legközelebbi napokban remélhetőleg- isméit bekap­csolódik a fővárosi ügyek irányításába. isssseaaBSitsasESB3aaaasaaHaEBisBEHaaa3£aHBBaHEcr.g»ai!íiia Árlejtés nélkül! Tiltakozás az Egységes Köz­ségi Polgári Párt értekezletén Az Egységes Községi Polgári Párt törvényhatósági bizottsági tagjai hétfőn este Bccsey Antal társelnök el­nökletével párt-értekezletet tartottak, amelyen resztvet­tek: Bánó Dezső, Németh Béla, Andrélca Károly, Glücksthal ‘Samu. Papp József, Martin János, Dorner Gyula, Pompéry Elemér, vitéz Lázár Domokos, Héder Lajos, Éber Antal, Harrer Ferenc, Máté István, Tóth Gábor, Bayer Antal, Piazza Győző, TVellisch Andor, Gaár Vilimos, Barka-Szabó József, Szabó Sándor, Nagy Antal, 0szóig, Kálmán, vitéz Bárczy-B arcáén Gábor. Usetty Béla,, Bódy Tivadar, Orova Zs-igmond, Scheuer Róbert, vitéz Martsekenyi Imre, Burghardt-Bélaváry Rezső és vitéz Árváffcdvy-Nagy István bizottsági tagok. Bccsey Antal mindenekelőtt bejelentette, hogy Kozma Jenő elnököt gyengélkedése akadályozta, hogy az értekezletén megjelenjen, majd üdvözít-e Dorner Gyulát, mint új tanácstagot és Tóth Gábort a-bból az n’.kalomból), hogy bekerült a törvényhatósági bizott­ságba. Azután meleg’ szavakkal parcntálta el Battenberg Lajost és Zeitiger Vilmost, a páft volt bizottsági tagjait. Napirenden a- munkanélküliség kérdése szer'epeit, ezzel kapcsolatosan a párt a legenergikusabban követelte az áL láshalmozások megszüntetését a fővárosnál. Ezután, az ínségakciónál tapasztalható- bürokratikus intézkedéseket, kritizálták és azt kívánták, hogy a- rá­szorultak hosszabb vizsgálat nélkül kapjanak természet­beni segítséget. Éles feifakadások hangzottak el a főváros vezetősé­gének azon intézkedésével szemben, mely szerint az építendő szükséglakások 400.000 pengős munkálatait árlejtés nélkül adták oda a vál­lalkozóknak olyan válságos időkben, amidőn az iparosok ezrei vannak munka nélkül. A párt megbízta, hogy ezt a: közgyűlési határozatot sú­lyosan megsértő eljárást Martin János tegye illetéke« helyen szóvá. A vitában resztvettek Dorner Gyula, Piazza Győző, Payr Hugó, Wellisch Andor, Martin János, vitéz Barczy-Barczen Gábor és Máté István, HUTTER SCHRANTZRT Budapest, X. kér., Gyömrői-út 80 Városi mintaraktár; VI., Vilmos császár-út 63 Kerííések, kerítés-fonatok, tűzhelyek és kályhák szénre nagy t á 1 a s z t é kba n Telefon: J. 379—36. « egységes községi polgári part JJ,QVflIZQ$LÄAl£IHP ____________hlpqlnlo. lapja _______

Next

/
Oldalképek
Tartalom