Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-09-14 / 37. szám

jíiuszonegyedik évfolyam .gBSBB&S Budapest, Í932 szeptember i4. 37. szám Elfiflsetéai Art Egész évre • • • • • 24 pengő Félévre « ...........12 pengő Eg ye* szám érái 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden izerd&n SMrkmtfliég éu kiadóhivatal t Budapest, VL, Szív-utca 18. TalefonazAm i Aut 1S7—15. Lamotte Károly tanácsnok: Nem lesz deficites a jövőévi költségvetés A nyers tervezetbe a bevételt és kiadást tételeket az elmúlt félév pénzügyi eredményei alapján állították be Bizalom Pénzünk még nincs, a viszonyok még szinte teljesen változatlanok, de mintha, már mégis csak derengene, mintha a bizalmatlanság felhői, amelyek elborították a horizontot, oszladoznának. Nem szabad lekicsinyleni ezt a jelenséget mert a bizalom helyreálltának kell az első lé­pésnek lennie a jobb jövő felé. A bizalom pedig kezd visszatérni a szívekbe, kezdi visszaszerezni malmát a sivárrá, ridegekké, elzárkózottakká lett lelkeken. Az általá­nos letargiából felocsúdik a világ: a reménytelenséget optimizmus váltja fel. A világlapok eddig sötét betűsorai­ból eleven fény derül felénk és minden újságcikk, amely az utolsó héten megjelent: a jobb jövő hajnalhasadását hirdeti. Melyik világhat alom, melyik világváros az, amely vezet az optimista hullám magasbaemelésén? Erre a kér­désre nem lehet felelni, a világsajtó életkedvet, jobb jövőt hirdető kórusa olyan egységes, olyan biztos érzésű, hogy szinte gátat vet minden kételkedésnek. Amerika újra dol­gozni kezd szinte soha nem látott elánnal, Berlini egy széleskörű, gazdag termelő-program hatása alatt teljes energiával vág- neki az új élet megmunkálásának. London pedig? Nos, London a bizalom fókusza. Ebből a ridegnek, számítónak, kalmárnak niideíett világ-centrumból sugárzik szerte a világba az a jóleső, éltető melegség, amely a ki­szikkadt, bizalmukat vesztett, vértelen szíveket új élet- íludiummal látja el. Angliában már megkezdődött az új, fölfelé törő gazdasági hullám és az angol nép megokolt optimizmusa hamarosan hatalmába keríti az egész világot. Maholnap a világ minden zugában tudni fogják, hogy a válsághullám végleg megtörött és az emberiség történeté­nek új, reményteljes, sőt boldog korszaka nyílik meg. Ebben a nagyszerű fellendülésben, áldott lelki felsza­badulásban tétlennek maradid egy pillanatig sem szabad. A magyar élet irányítói, közgazdasági életünk vezérei tudni fogják kötelességüket és nem fogják elmulasztani a pillanatot, amikor a ma még munkátlan kis magyar élet­kereket bele kell akasztani a világ már mozgásban levő gazdasági óriás-kerekébe. De résen kell lennünk nekünk budapestieknek is. Úgy beleszoktunk már a szomorú kor­szakba, a nyomorhullám szörnyűségeibe, hogy szinte auto­matikusan készülünk fel az új veszedelmekre. De ma nemcsak ez a kötelességünk, hanem az is, hogy a remény tüzét meggyújtsuk a szívekben, az ébredező bizalom láng­ját magasra lobogtassuk. Keménységünk fénylő sugarai­nak el kell oszlatrdok a közelgő tél sötét árnyait. Ma az egész világgal együtt nekünk is bíznunk kell. Ha London és Newyork hisz, miért ne higyjen Budapest is, ha Berlint és Kómát fokozott munkára serkenti a biza­lom, miért ne bizakodjék és főként miért ne ragadja meg a munka minden lehetőségét a magyar főváros is? Igenis, bíznunk kell benne, hogy Budapest kialudt gyárkéményei hamarosan ismét füstöljenek, felgördülnek újra a sokszor tragikus körülmények között lehúzott boltredönyök, be­népesednek jókedvű, dolgozó emberekkel az üres lakások, vidám tülköléssel élénkítik az utcát az eddig „leállított“ autók, a ma ürességföl kongó villamoskocsik újra benépe­sednek és inkább fürtökben lógjanak az emberek, mint otthon üljenek; a megkopott, elöregedett házak a tatarozás- bun^ megfiatalodnak és az emberek — ha talán drágábban is, mint ma, — vásárolni, enni, fogyasztani fognak, mert lesz nemcsak az, amit, de amiből fogyasztani lehet. Ezt a régi jólétet szeretnénk — és reméljük, hamarosan fogjuk is— mi már újra látni, mert ennek láttán elnémul a városházi demagógia, amely minden -fillér keresetet és jövedelmet — persze a saját jövedelmein kívülesőt — zsugori módon körülszaglász és minden fillér jövedelmet lázító tálalásban rak a nélkülözők elé. Jöjjön el végre az idő, amikor mindenki keres és eleget keres és amikor egy- egy demagóg kirohanással nem lehet veszedelembe sodorni munkás életeknek szerény eredményeit is. Keresni és köl­teni — ez a jövő zenéje — nem pedig: nélkülözni és el­szedni a másét. Az új világ már dereng és mindenki örömmel üdvözli azt a korszakot, amely kiírtja végre a nyomort és a nyomor ölén felburján zott sötét indulatok tömegét. A. Fővárosi Hírlap múltheti számában jelentettük, hogy a pénzügyi osztály elkészült a jövőévi költségvetés nyers tervezetével, amelyet rövidesen rivizió alá vesz a legközelebbi tanácsülésen megválasztandó takarékossági hetes bizottság. A budgettervezet irányadó szempontjai eddig nem kerültek nyilvánosságra. Ennek tulajdonítható, hogy a napilapokban különböző riasztó kombinációk je­lentek meg, amelyek tudni vélték, hogy a főváros költség- vetése deficitesnek. Ígérkezik. A Fővárosi Hírlap munka­társa éppen ezért felkereste Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnokot, aki a következő nyilatkozatot adta ezeknek a feltevéseknek alaptalanságáról: —- Az új fővárosi törvény értelmében a költség- vetési tervezetnek szeptember 15-éig el kell készülnie. A pénzügyi osztály cl is készült . , naga munkájával rr> (.ör­vényes. terminusra. A tervezet összeállításánál irányadó szempontok azonban eleve kizárták azt a lehetőséget, hogy a jövőévi költségvetés végrehajtása során deficit mutat­kozhassak. Tudni kell ugyanis, hogy a bevételi és kiadási téte­leket a most elmúlt félév pénzügyi eredményei alapján állüottiuk be az új költségvetésbe, amelynek realitását ily- módon nem bonthatják fel váratlan meglepetések. Ter­mészetesen számítunk arra, hogy a pénzügyi kormányzat részéről nem éri olyan meglepetés a fővárost, amilyen A. Fővárosi Hírlap legutóbbi számaiban részlete- i sen jelentettük a városszéli kertes telepítések ügyének előrehaladását. Legutóbb, a minisztertanács hozzájáru­lása után úgy látszott, hogy minden akadály elhárult és ennek megfelelően a főváros vezetősége meg is kezdte a tárgyalásokat a MABl-köLesön -felvételének technikai lebonyolítására vonatkozóan. Liber Endre he­lyettes polgármester vezette ezeket a tárgyalásokat, amelyeken a MAß1 részéről jelen volt Kress Károly dr. igazgató, míg a kereskedelmi minisztériumot Barcsa Miklós dr. miniszteri tanácsos képviselte. A tárgyalá­sok a legkedvezőbb irányiban haladtak, amikor egyszerre csak váratlan nehézségek támadtak. A kölcsön felvételének precizirozásánál ugyanis Kress (Károly dr. úíüüZ-igazgató közölte, hogy a MABI-statutumok értelmében a Magán- alkalmazottak Biztosító Intézetének csakis ingatlan bekebelezés ellenében van joga köl­csönt folyósítani. Ennek megfelelően tehát kérte, hogy a főváros jelölje ki azokat as ingatlanokat, amelyekre a HABI az egy­milliós kölcsön folyósítása ellenében bekebelezési jogot nyerhet. Ez a bejelentés teljesen illuzóriussá tette a megoldást, mintán a főváros a múltban sem adott egyetlen esetben sem ingatlanfedezetet kölcsöneire, de a jelenlegi speciális helyzetben erre még az esetben <em lenne módja, ha szakítana szokásos gyakorlatával a textilfázisadó bevezetése volt, amely a fővárost többmilliós adóbevételrészesedéstől ütötte el. Ezen az alapon készült tehát el a realitásokhoz ké­pest redukált költségvetés, amely azonban aktív mérle­get miotat. i * Ebből a nyilatkozatból nyilvánvaló, hogy a költség- vetés deficitjéről nyilvánosságra került kombinációknak semmi alapjuk nincs, annál kevésbbé, mert hiszen a tény Jeges számadatokat eddig még senki nem is ismeri. Min­den tárgyi alapot nélkülöz ennélfogva az a híresztelés is, hogy a bevételi hiányokat a főváros a közszolgáltatások árának emelésével szándékozik pótolni. Hétfőn délelőtt egyébként Borvendég Ferenc alpolgármester és Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok mégegyszer át­revideálta a budget-tervezetet, amelynek tételeit sorra átvizsgálták a realitás szempontjá­ból. A Fővárosi Hírlap munkatársának értesülése szerint a tervezet a legközelebbi napokban nyomdába kerül, hogy idejében megkaphassák azt a tanácstagok. A kinyomatás után keiül az autonómia szervei elé a tervezet, amelyet először végigcenzuráz a takarékossági hetes bizottság, azután letárgyal a törvényhatósági tanács, majd a közgyűlés foglalkozik vele, úgyhogy a törvényes termiwusra, november 15-re a kor­mány előtt lesz a kész, letárgyalt és elfogadott költség- vetés. •és hajlandóságot mutatna erre. Mint ismeretes, a főváros jelenleg is meglevő 20,000.000 elöl láros függőkölcsönének szintén nincs ingat lanfedezete, ilyent kérni a hitelező pénzintézeteknek annál kevésbbé jutott eszébe, mert hiszen a fővárosnak olyan kitűnő a bonitása, hogy bármikor és bárhol a legnagyobb köny- nyeőséggel tudta elhelyezni váltóit. Ezekért a függő- kölcsönökért azonban a kölcsön-szerződések értelmében a főváros teljes és osztatlan vagyonával felelős, ami te­hát azt jelenti, hogy a függőkölcsön hitelezőinek érdé ken csorba esnék, ha a főváros ezt az osztatlan vagyo­nát akárcsak egy ilyen, egyébként jelentéktelen összeg fedezetéül szolgáló ingatlan kiiliasításával is megbon­taná. A Fővárosi Hírlap munkatársa jól értesült helyről nyert információja szerint Liber Endre helyettes pol­gármester a, függőkölcsön hitelezőinek érdekét védte meg elsősorban akkor, amikor a MzLBÍ-tárgyalások so­rán kijelentette, hogy az egymillió pengőt fedező ingatlan-bekebe­lezésről szó sem lehet. Érdekes megemlíteni egyébként, hogy ennek a feltétel­nek teljesítése milyen fu/rcsa konzekvenciákkal járna. Mint említettük, a függőkölcsön-szerződések alapja a főváros teljes vagyoni felelőssége. Ha tehát a főváros Váratlan nehézségek támadlak az egy­milliós MABI-kölcsön felvétele kórul Csak íngaílanfedezeíre folyósíthat hitelt a MÁM — az egész kérdés sürgősen a 33-as bizottság elé kerül

Next

/
Oldalképek
Tartalom