Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-08-24 / 34. szám
Huszonegyedik évfolyam Budapest, 1932 augusztus 24. 34. szám * " " - .... 111 n .'1 "IHi.l.g.1-. ggg"!"' 11 — wa mmua Előfizetési éri Egész évre....................24 pengő Félévre ........................12 pengő Eg yes szám érái 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdAn Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Szív-utca IS. Tslefonszám i Aut 187—15. Liber Endre alpolgármester átfogó programot ad a városházi adminisztráció folyamatos munka- iáról és a közel iövö teendőiről Előtérben a szociális intézkedések állnak, amelyek az elkövetkező tél előrelátható Ínségén lesznek hivatva enyhíteni István király hete A hervadó magyar élet ragyogó reneszánszát álmodtuk át az elmúlt héten. Jó lenne, nagyon jó lenne hinni, hogy éltük és nem csupán álmodtuk ezt a párnapos tündérjátékot, amelynek legendás szépségű való-meséje a nemzet történelmének legfényesebb fejezete. Díszleteit Budapest csodálatos panorámái szolgáltatták, néző- közönsége pedig egymillió jómagáinkon kívül sokezer idegen az ország és a művelt világ minden tájékáról. A legendás történelem és a panorámás díszletek azelőtt is megvoltak, de hol volt a felemelő és egyben lenyűgöző tündérjáték, amelynek elragadtatott publikuma világrészekből sereglett össze? Megvolt, megvolt, de hiába volt meg a legendás történelem, hiába a díszletek és hiába a tömegek, amelyeket világrészeken át kalauzol a szépség után érzett öltha'tatlan vágyuk, ha nem akad poéta, aki költői egységbe álmodja, zseniális rendező', aki életre elevenítse mindezt, végül pedig direktor, akinek, a szó legnemesebb értelmében vett, játékszíne egy ország’, publikuma pedig az egész világ'. Szent Istvánheti-ünnepségek: ez az összefoglaló címe ennek az ríj magyar Divina Comoedianak, amelynek pokla Trianon, purgatoriuma jelenünk, de mennyországa az a lelkes áhítat, amelyet ősi történetünk szent misztériuma vált ki az egész művelt emberiségből, elsősorban pedig a világba szerteszórodott véreinkből. És ennek a mi idehaza világsikert aratott isteni Színjátékunknak poétája, rendezője, direktora: Ripka Ferenc. Az ő elméjében fogant meg a nagyszerű gondolat, hogy, valamint első szent királyunk életében a nyugati népek testvért közelségébe és kötelékébe hozta árva, magunkramaradt nemzetünket, azonmód az évezredes távlatból, emléke szentséges erejével segítse vissza véreit ebbe a testvériségbe, amelyből, jaj, de messze sodort a világon átszáguldott vihar. Az idegenforgalom a súlyos gazdasági viszonyok következtében a világ legcsábítóbb helyein is mértéktelenül lecsökkent, Budapest idegenforgalma ezzel szemben rekordot ért el: így hangzik a hivatalos megállapítás. Ripka Ferenc életet teremtő poétikus gondolata legyőzte azt a kedvetlenséget, azt a bénulást, amelyet világszerte vált ki az úgynevezett válság és szerencsés kézzel nyúlva különlegesen nemzeti létünk, de a nyugati kultúrával ugyancsak különlegesen közös múltúnk kimeríthetetlen kincsesházába, egyszeriben olyan pazar c-sodát mutatott fel, amelynek bámulatára szívesen jönnek el messzeföldről, át a gazdasági válság országhatárokkal nem tarkított, egységes, fásult világ- birodalmán. Ez pedig már lényegesen több, mint amit a sztereotip ..idegenforgalom“ fogalmával el lehet intézni. Ripka Ferencnek sikerült felráznia ország-világ érdeklődését és olyan rokonszenvet kelteni nemzeti fényes hagyományaink és meglevő szépségeink iránt, amelyért az idegenek komoly áldozatra hajlandók: nehéz pénzeket adnak ebben a nehéz, pénztelen világban. Hipokrizis lenne a nagy erkölcsi siker elismerése mellett nem kihangsúlyozni ennek a Szent István-heti idegenforgalomnak gazdasági jelentőségét. Ezekben a napokban Budapesten nem látszott meg a szegénység szomorúsága. Pompás mozgalmasság fűtötte az életet, az emberek vidámak voltak, vásároltak, szórakoztak: mqcjiiri\ü élitek. Az életünk újjászületését álmodtuk. Jó lenne, nagyon jó lenne hinni, hogy éltük és nem csupán álmodtuk. De az élethez életkedv kell. Termékenyítő gondolatok kellenek, amelyek felrázzák a fásult, dermedt kedélyeket. Szent István hete: a legtökéletesebb elgondolások egyike, amely az utóbbi esztendőkben mozgalmasságot hozott a magyar életbe. Jó lenne, ha azok, akik Ripka Ferenc gondolatát ennyi szeretettel, lelkesedéssel és odaadással valósították meg, maguk is felvetnének újabb és újabb gondolatokat, hogy páratlan kincseink a világ-érdeklődés pergőtüzében tündökölve, végre fényesre világítanák a magyar éjszakát. A múlt hét kedd j ét öl ismét Liber Endre alpolgármester vezeti helyettes polgármesteri minőségben a főváros ügyeit. A helyettes polgármester nyári pihenőjét Balaton világoson töltötte, kipihenten, friss erővel1 érkezett vissza. Felkerestük hivatalában Liber Endre helyettes polgár•m es te rt, aki a főváros őszi munkaprogramjáról a következő nyilatkozatot adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Szabadságomról visszatérve mindenekelőtt a szabadságára induló Borvendig Ferenc alpolgármesterrel tárgyaltam, meg a főváros aktuális ügyeit, ezek között természetesen elsősorban a szükségmunka kérdését. Kiírtuk a versenytárgyalásokat az inségmünka során tervezett útépítésekre és csatornaépítésekre, a szükség-1 lakásépítésre, illetve a városszéli kiskertes telepítésekre pedig tervpályázatot hirdetett a főváros. A programba vett út- és csatornaépítési munkák költségei 9—ü1/^ millió pengő kiadást jelentenek. Amennyiben a városszéli telepítés gondolata a tervpályázatok beérkezése után valamilyen okból nem volna megvalósítható, akkor a régebben bevált rendszer szerinti szükséglakás- építésre gondolunk. A kertes városszéli telepítések rendszere külföldön több helyen jól bevált. Mindenesetre nagyon örülnék, ha nálunk is sikeresen lehetne ezeket a telepítéseket rendszeresíteni, amely esetben az első 300 lakásos telepítést továbbiak is követnék. — A téli inségakciók folytatására, nézve a szociál-1 politikai és közjótékonysági ügyosztály most dolgozik az új terven és az az elgondolás, hogy úgy az étkeztetési, mint az egyéb jótékonysági akciókat legalább a tavalyi mértékben fenntartsa a főváros. Az akciók előkészítésénél a tavalyi állapotokat vesszük alapul. Ezeket a tervezeteket a legközielebbi, a legelső törvényhatósági tanácsülés elé terjesztjük. Ami az inségakciók fedezetének kérdését illeti, természetes, hogy a fővárosnak az idei télen sem áll módjában az előreláthatóan szükséges keretek költségeit a maga erejéből fedezni és amint azt már korábban jeleztük, a kormánynál újból megfelelő támogatást fogunk kérni és pedig úgy, mint az idén akár a sziikségadó megfelelő részének, akár valamely más adónemnek a főváros részére való átengedése révén. Amennyiben a kormány az idén nem vetne ki általános szükségadót, úgy a főváros arra kér felhatalmazást, hogy az előző évekhez hasonlóan újból inségadót szedhessen. Erre vonatkozóan még az 1933. évi költségvetés összeállítása előtt kell a helyzetet tisztáznunk, illetve a kormány álláspontját megismernünk. Sajnos, a szociális helyzet még mindig meglehetősen rossz. A segélyre szorultak .száma ma is nagy és ahelyett, hogy csökkent volna, növekedett. A főváros közigazgatásának mindent meg kell tenni, hogy legalább a múlt évi méretekben álljon akcióival a segélyre szoruló lakosság mellé. A helyettes polgármester ezután elmondotta, hogy a főváros tanácsa a kora ősszel letárgyalja cm új lakbérszabályzatot, amelyre égető szükség van. A szabály- rendelettervezet- teljesen kész, nyomtatásban szétkiildték a tanács tagjainak is, hogy idejük legyen tanulmányozni. Mivel a kormány jóváhagyása sem késhet sokáig’, bizonyos, hogy a november 1-i lakbérnegyednél már az új rend lesz mérvadó. — A főváros igen fontos reformra készül a szükséglakások kérdésében is. Azt kéri a kormánytól, hogy a szükséglakásokra vonatkozó rendelkezés jogát a kor-1 piány vonja, ki az \általános lakbérleti szabályok hatálya alól és a rendelkezés jogát kizárólag- ej fővárosra, bízza. Ebben a kérdésben a napokban küldte fel a főváros fel- terjesztését a kormányhoz. Jelenleg ugyanis a főváros régi szükséglakásaiban nagyon sok olyan lakó él, akinek rendes keresete, sőt nem egynek nyugdíjas állása van, úgyhogy módjában lenne a. rendes lakások normális lakbérét is kifizetni. Ezeket az embereket azonban nem lehet a teljesen szegényeknek és keresetnélkülieknek szánt szükséglakásokból kitenni a kötött lakásgazdálkodás miatt, a maguk jószántából pedig nem akarnak az' úgyszólván teljesen ingyenes lakásokból kiköltözni. Ha a kormány a fővárosnak ezt az imént említett javaslatát és kérését teljesíti. úgy a szükséglakások jelentékeny része felszabadul eredeti céljára.-— Ami a fővárosi adminisztráció egyéb ágazatainak eseményeit illeti, megemlíthetem, hogy az elnöki' ügyosztály vezetője szeptemberben mutatja, be a státusrendezési javaslatot, amely pontosan meg fogja állapítani a székesfőváros tisztviselőinek létszámát. Ha ez az előterjesztés beérkezett, akkor lehet majd szó arról, hogy gyakornoki, vagy egyéb új állások megszervezése révén miképpen lehetne a főváros az elhelyezkedni nem tudó diplomás ifjúság segítségére. — Igen nagy jelentőségű munkán dolgozik a közjogi ügyosztály is, ahol most szövegezik a régi honosítási törvény módosítását célzó javaslatot. E kérdés helyes megoldása kihatással lesz az illetőségi probléma megoldására és a mostani panaszok eliminálására is. — A pénzügyi osztály a költségvetés összeállításával van elfoglalva. A munka már annyira haladt, hogy a törvényes időpontra, szeptember 15-re az 1933-i budgettervezetet feltétlenül benyújtjuk, — Az új nagyvásárcsarnok építésének befejezése és közeli megnyitása nemcsak a. székesfőváros közélelmezése szempontjából fontos, hanem beláthatatlan jelentőségű lesz a magyar élelmiszerexport terén is,
