Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-07-20 / 29. szám
Pesti kirakat Jdarnpec A szerkesztői utasítás tulajdonképen úgy szólt,, hogy mégis ki kellene már egyszer figurázni a Friedrich István által alapított, de „publjicisztikailag/ ' lovaggá ütött jassznyelvet. Iiát ez — szembeszállók tisztelettel a szerkesztői utasítással — nem humor és nem humortéma. Mi megiettkorú magyar újságírók olyan nevelésben részesültünk,. hogy nemcsak választékosságra igyekszünk törekedni az írásainkban, nemcsak a jassz-kifejezéseket füstöljük ki a mondatainkból,, de ahol módja kínálkozik, félve kerüljük még az idegen szót is. A mi iskolánk — mindnyájunk-é, akármilyen politikai párton vagyunk is — még szentségtörésnek tekintette volna, ha azt írtuk volna a kormányról, vagy az ellenzékről, . hogy „kampec' ', mert „nagy a sóherség" és hogy „promincli- cukorral akarják a tüdőbajt gyógyítani.'' Tessék elhinni, hogy mi — no nem is olyan nagyon öregek — sírni sze- í'etnénk, amikor nagy, előkelő, vezető sajtóorgánumban ilyeneket olvasunk. Húsz esztendő előtt is mondtak ilyeneket a pesti hordó tetején (a vidéki hordóén másokat mondtak), de még a hordó tetejéről szóló tudósításban sem volt szabad sóhernek lenni. Tessék elhinni, hogy a főváros közgyűlésén is felszólaltak volna egy-egy ilyen kifejezési miatt, mert akkor még- tisztelték a publicisztikát, de volt is rá ok, mert a Barta Miklósok, llákosi Jenők, Vészi Józsefek, Kam Ivóink publicisztikája nem becstelenítette meg önmagát hasonló alantas kifejezésekkel. Annáit a publicisztikának ma is élnek még tisztelői a főváros közgyűlésében. Ott ül még Barta Miklós barátja, Sümegi Vilmos bátyánk is. Talán ő szóvá tehetné a kampecet, meg a sőhert. Nagy sikere lenne vele még ma is. Pizsamás dórok Hol is hagytuk csak el? A közigazgatási bizottságban, a sajtóban, a közgyűlésen, vagy hol is szavaltunk osak róla legutoljára? Mert csak szavalunk róla, az az érzésem, hogy ;soha„ de soha nem lesz a dologból semmi. A strandokon már régen kimegy a divatból a fügefalevél is, egyébként pedig arnől vitatkozunk, hogy a körúton muszáj-e pálmalevelet viselni, vagy elegendő-e az akáclevél is, a szegény rendőr még mindig kegyetlen, gyilkosán vastag- posztóban fog állani a poszton. (Jaj, csak nem ez az ostoba szójáték az oka az egésznek?) Belügyminiszterek jönnek, belügyminiszterek mennek, főkapitányok jönnek, főkapitányok mennek, városatyák mandátumai járnak le, mindenki Ígéri, mindenki programba veszi, de senki sem valósítja meg a rendőrség nyári ruháját. Pedig az egész história annyira nem pénzkérdés, helyesebben annyira kis pénzkérdés, hogy éppen gazdasági válságban kellene megcsinálni, amikor semmire se telik, az ilyesmivel csak úgy, hogy tessék-lássék, kilehet tolni az emberek szemét: nohát mégis csak csinálnak valamit, mégis jcsak adnak egy kis munkát a tengődő iparnak. Általában Pesten az a hiedelem járja már, hogy agrár- ország lévén, eső-áhítónak, eső-könyörgőnek tették meg a rendőrt, A bankigazgató kánikulában ventillátort Szereltet fel az íróasztalára, az operaénekesnek még leszállított fizetéséből is jut arra, hogy a Gellért hüs hullámaiban liütse le hevülő testét,. De a szegény k. rendőr? Az áll az utca sarkán, el nem mozdulhat, legyen ő az agrárországban a jó lelek, aki rettentő helyzetében a legszív- bőljövőbb imádságot intézi a Mennyek Urához egy kis nyári zivatar irányában. De a pesti ember annyit köszönhet a rend derék őreinek, hogy városunk nagyjai igazán akcióba léphetnének újból nyári viseletűk érdekében. A pesti ember úgy véli, hogy Isten szolgái majd elvégzik az esőért való könyörgést, a szegény rendőr osak kapja meg a nyári zubbonyt. Városunk nagyjai azonban ezidén elmentek nyaralni anélkül, hogy egyetlen szót emeltek volna, anélkül, hogy elmondták volna a sablonos tiltakozást az emberkínzás ellen. Máskor ilyenkor már régen hallottuk az elvi deklarációt, az idén megfeledkeztek a szegény rendőrökről azok is, akik máskor legalább egy apró kis babérral szokták szónoki sikereiket növelni az ő izzadó bőrükön. Nem tudjuk, mi történt, de a rendőrökről az idén mindenki megfeledkezett. Inkább széplelkü hölgyeinkre gondolunk, akiknek pedig — sok szomorú tapasztalatunk bizonyítja, — mindig volt magukhoz való eszük. A lausannei tárgyalások, a genfi leszerelés, a bécsi kártya- botrány, Littkéné és az osztrák vámháború együttvéve nem kelthetnek olyan szenzációt, mint amilyennel most tárgyalják a problémát, hogy a pizsama számára polgárjogot adjanak a körúton is. Istenem, szegény naiv lelkek, akik diktálni akarják a hölgyeknek, hogy hol és hogyan vetkezzenek! ? Fantasztikusnak tetszik a dolog: a hölgyeket vetkeztetik, a rendőröket pedig öltöztetik. Ha a. dolog- így megy tovább, akkor a fügefalevélre vetkezett közönség fölött télibundás rendőrök fogpak őrködni és szobrot állani az egykori való, tiszteletreméltó, de két- ségbeejtően divatjátmult közerkölesiségnek. Bocsánatot kérünk, de igazán lehetne valamit csinálni. A rettenetes, minden földfeletti és földalatti erőt megmozgató pizsamahadjáratban részeltetni kellene a szegény rendőröket is. Nem,, mi nagyon Szerények vagyunk, nem pizsamás, csak nyári zubbonyos rendőröket akarunk! A főkapitány, aki emberséges érzésű ember, örüljön, hogy az idén isenki se szaval a nyári rendőrzubbonyokért, csinálják meg csöndben és egyedül. Magaziner Albert és Társa Redőnygyár Budapest, V., Honvéd-u. 38. :: Telefon: 106—43. Első teendők az őszi kampányban: az mségmunkák megindítása, a bánhidai centrálé ügyének tisztázása, és a nagyüzemek egyesítésének gyors előkészítése A nyári .szünet csak látszólag, teremtett csendet a városháza ügyosztályaiban. Azok a tervek, amelyek az elmúlt hetekben készíttettek elő szociális és gazdasági szempontok érvényelsításérq, most vannak kidolgozás alatt és ezeknek: sorában a legnagyobb figyelem az inségmunka megindítása felé irányul. A munkaszervező bizottság pénteken tart ülést, hogy tárgyalja a legutóbbi ülésen hozott határozatok végrehajtásáról szóló jelentéseket. Az inségmunka- akeió kilátásairól intéztünk kérdést Becsey Antal törvényhatósági tanácstaghoz, az Egységes Községi Polgári Párt társelnökéhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A közvélemény nagy érdeklődéssel várja a komoly eseményeket, ígérő további teendőket, mert- a nyár derekán vagyunk és így elérkezett az utolsó terminus arra, hogy konkrét javaslatok kerüljenek a bizottság elé. 'A nyár enyhítően hat ugyan a munkanélküliek 'életviszonyaira, ám ha ősszel mér komoly munkát akarunk megszervezni, akkor 'az előkészítéshez feltétlenül hozzá kell fogni. Kétségtelen, hogy ’a mai viszonyok között inehezi feladat a gazdasági élet számos frontján munkákat megindítani, azonban azok ’a tapogatózó tárgyalások, .amelyeket .a hitelezések tekintetében lefolytattak, annyira biztatók, hogy sikerülni fog a polgármesternek és a bizottságnak a közgyűlés által adott felhatalmazással élni: a munkálatokat tízmilliós keretben úgy elindítani, hogy azok 'valóban segítsenek a munkanélkülieken. Az előzetes tárgyalások sok kombinációra nyújtanak alapot és bizonyos, hogy vannak olyan felkínálkozások, amelyek a legszebb kilátásokkal bíztatnak. A fontos icsak az, hogy mielőbb eredményt lássunk, mert a munkálatokat legkésőbb szeptember közepén meg kell indítani, hogy a várt jótékony hatás tmár az ősz folyamán jelentkezzék. — Nincs kétségem aziránt, hogy mihelyt meglesznek a konkrét megállapodások, a gazdasági élet (dinamikus törvényeinél fogva) elzt követni) (fogják újabb olyan jelentkezések, 'amelyek kimélyítik a munkaalkalmak tömegét. Nem egyszer láttuk, hogy ha nagyarányú munka indul meg valahol, nyomon következik a magántőke és a banktevékenység sorozata. A gazdasági élet egyéb megmozdulásai is várhatók és ebben látom az inségakció nagy jelentőségét. A legfontosabb követelmény, hogy eredményt mutathassunk, amely esetben bízni lehet az őszi munkaalkalmak jelentkezésiében. ' Megkérdeztük Becsey Antalt, hogy miképpen vélekedik a bánhidai centráléval kapcsolatos tárgyalásokról. — Az őszi kampány egyik legfontosabb problémája — mondotta — a dunántúli villamos centráléval való végleges állapot megteremtése. Az idő rövidsége miatt a legutóbbi tanácsülés napirendjéről levették ezt az ügyet és további előkészítés végett visszaadták a! polgármesternek. Meggyőződésem szerint ez a probléma még nagy vitákat fog, fölidézni, aminthogy már a polgármester előterjesztése is különböző megítélésekre adiott lalkalmat egyes pártok megnyilatkozásaiban. Ma már valahogyan mégis 'lehiggadtak a túlzások, mert mindenki érzi, hogy bizonyos adottságokból1 kell kiindulni. Ezi a számottevő közgazdasági mű megvan és körülbelül 'másfél esztendeje szolgálja a főváros áramellátását, hiszen a BESzKRT tökéletesen Bán- Shidáriól nyeri iaz áramszükségletet. Ez a modern intézmény azonban csak ötven százalékban van kihasználva és ezért érdeke a fővárosnak is, hogy a kapacitás minél nagyobb mértékben vétessék igénybe. — A főváros álláspontja közismert: csak annyit akar fizetni az Egységárért, mint amennyibe a kelen_ földi erőműtelep termelési ára kerül. Ma még mindig divergál a főváros és a kormány álláspontja és nincs tisztázva az sem, hogy milyen formában rendeztes-sék a két tényező viszonya: csupán áramellátásra szorítkozzék-e a kapcsolat, alakuljon ki egy bérleti összeköttetés, vagy pedig végleges átvétellel Vegye magához a főváros a dunántúli telepet. E három alternatíva: között kell majd választania és mert az intézkedés nem várhat 1 sokáig: az első őszi tanácsülésen újból megvitatjuk a bánhidai centrálé problémáját. Figyelmébe ajánlottuk Becsey Antalnak azt a körülményt, hogy a nagyüzemek kérdésében még mindig nem alakult ki megnyugtatói rendezés. A nagyüzemek egyesítéséről van szó, amelyről bizonyos mértékig eltérnek a vélemények, holott elsőrendű érdeke a fővárosnak, hogy az üzemeknél egységes elgondolások kerüljenek alkalmazásra. — Kétségtelenül a tanács és a közgyűlés' elhatározását kell majd provokálni ebben az ügyben — hangzott a válasz, — hogy komoly lépések történjenek a nagyüzemek egységes irányítására és centralizálására. Két vélemény került itt egymással szembe: az [egyik a polgármesteré, akinek az az álláspontja, bogy bár elvileg szükséges a vízi-, gáz- és elektoromosművek (bizonyos mértékű összevonása, ez most pénzügyi szempontból kivihetetlen. Ezzel szemben a zárszámadási bizottság árrá az egyhangú megállapodásra jutott, hogy függetlenül a polgármester véleményétől, hogy indokolt-e vagy sem ezidőszerint az egyesítés: elkerülhetetlennek tartja a kérdés alapos megvitatását. (Foglalkozni kell ezzel a problémával, hogy egyszerűsítést és megtakarítást vihessünk be az adminisztrációba, főleg azonban azért, hogy óz üzemek egymáshoz való viszonya a közgadasági szempontok -érvényesítésével rendeződjék. Nem lehet szemet húnyni ama előnyök fölött, hogy az egységes keretben kifejtett működés számos vonatkozásban mozdítaná elő a helyesebb irányú üzemi politikát. A bizottság tagjainak véleménye szerint ez a kérdés •nem tekinthető eldöntöttnek <a polgármester álláspontja révén és igenis minden okunk megvan arra, hogy ezztel szembe nézzünk. A fővárosi törvény félreérthetetlen rendelkezései és a gyakorlati 'szempontok egész sorozata követeli, hogy ebben az ügyben végérvényes elhatározás történjen. ^ A fürdő-problémák kapcsán érdeklődtünk az utóbbi hetekben lefolytatott vízkutatási eredményekről, amelyeknek tudvalevőleg Becsey Antal volt a legkomolyabb kezdeményezője. Errevonatkozólag a következő válasz’' kaptuk: — A legnagyobb érdeklődés a Rudas-fürdő környékén ! megindult fúrások felé: irányul. Már régóta hangoztatom -azt a törekvést, hogy a főváros a ter- hiális vizeket ne csak a maguk eredeti előfordulási helyén, hanem újabb források útján is tanulmányozhassa. Már eddig is fényes bizonyítékok 'állanak rendelkezésre és értékes adatok mutatják, hogy érdemes ezzel a beláthatatlan jelentőségű kísérlettel komolyan foglalkozni. Javaslatomra most a főváros egy harmadik fúrást végeztet a Döbrentey-téren, ahol száz méteres mélységben igen magas hőfokú forrás feltárása van folyamatban. Ez az új forrás a maga összetételével és hőfokával egyedülálló lehet Buda gazdag forrásvizei között. A bányakapitányság eddig - csak százméteres fúrásra adott engedélyt, a 'munkát azonban tovább folytatjuk, imént az eddigi feltárások rendkívüli viszonyokra engednek következtetést. A 'szakvélemények szerint további ötvenméteres fúrás után elérhető a vízhordó réteg, amelyből 1 ‘ olyan meleg vizet kaphatunk, hogy azzal megoldható a Rudas-fürdő fűtése, amely esetben nincsen szükség a város külső képét oly élesen csúfító kazánházra és a költséges széntüzelésre. — Általában sok érdekességet ígér az az akció, amely a budai hegyvidék karsztvizeinek feltárását szorgalmazza. Nagy jelentősége van annak a munkálatnak is, amelyet Pesterzsébet környékén folytat Pávai-Vajna Ferenc főgeológus, ahol ugyancsak értékes eredményekre van kilátás. A .budai karsztvizek döntő hatást gyakorolhatnak Budapest egész vízellátására, a pesterzsébeti vizsgálatok pedig Budapest geológiai redőzetének megállapítása szempontjából korszakos jelentőségűek. Rendkívül érdekes, hogy itt harminc-negyven méter mélységben sóban magaskon- eentrációjú vizet találtak, amelyek eddig fontos támpontul szolgálnak a további kutatásokra. Ha a feltevések valónak bizonyulnak, és itt tényleg gazdag földgáztömeget tárnak fel, akkor a főváros számára a széles perspektívák hatalmas tere nyílik meg. „UNITAS‘* VILLAMOS GÉP- ÉS MÜSZERÜZEM DERMAFORINE LABORATORIUM Budapest, IV,, Városliáz-utca 14. — Telefon: 89—3 — 57 (Az Országos Orvosszövetség székházában) szobrász- és KELEMEN KÁROLY Budapest, Ilii., Kővár Lajos-u. 20 TELEFON: 97-4-14 stuccomunkák rr V9
