Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-29 / 26. szám
Budapest, 1932 június 29. Bojkottálni akarják a budapesti úthálózatot a környékbeli városok A Máv, a Gyosz és a Kereskedelmi Kamara tárgyal a fővárossal a városi vámok reformjáról Jelentette a Fővárosi Hírlap, hogy a pénzügyi osztály hetek óta a városi vámok új tervezetének elkészítésén dolgozik. A múlt év második felében már a közgyűlés napirendjére volt tűzve egy tervezet, «mely tényleges tárgyalás alá nem került, mert a törvényhatósági pártok és az érdekeltségek egyöntetűen azt állapították meg, hogy a tervezet nem annyira vámegyesítést, mint inkább vámdrágítást jelentett volna. Az Egységes Községi Polgári Párt kezdeményezésére a pénzügyi osztály vissza is vonta ezt a javaslatot és Sipőcz Jenő polgármester utasítására új tervezet kidolgozásához fogott hozzá. A pénzügyi osztály hetek óta dolgozik az új rendelettervezeten, amelyet most már a legnagyobb körültekintéssel és az összes kifogások figyelembevételével készítenek el. Csütörtökön a városházán fontos megbeszélést tartottak az új városi vámszabályzatról, amelyen a fővároson kívül az Államvasutak, a Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megbizottai vettek részt. A megbeszéléseket rövidesen folytatják és amint az új tervezet kialakul, meghívják a környékbeli városok és Pest vármegye megbízottait is, hogy megtehessék észrevételeiket. A közvetlen környék még mindig erélyesen állást foglal a fővárosi vámokkal szemben és nem akar engedni abból a lehetetlen követeléséből, hogy a főváros a minimumra redukálja vagy teljesen szüntesse be a vámszedést. Legújabban mozgalom indult meg, amely nem kevesebbet céloz, mint azt, hogy a környékbeli városok az egymás közötti közlekedésben teljesen bojkottálják a budapesti úthálózatot. Azt a tervüket szeretnék keresztülvinni, hogy Újpest, Rákospalota, Kispest, Pesterzsébet érintésével, a főváros határán kívül nagy körutat építsenek, hogy Budapest kikerülésével ezen közelíthessék meg egymást és így szabaduljanak a fővárosi vámok alól. Különösen a környékbeli nagy gyáraknak volna ez érdeke, amelyek ilymódon mentesülnének a Budapesten átvonuló szállítmányok vámtételeitől. A főváros természetesen nem mondhat le a vámszedési jogáról, amely nemcsak ősi privilégiuma, hanem egyik leglényegesebb jövedelmi forrása, de igyekszik az ellentétes érdekeket összeegyeztetni s erre vonatkozóan különböző alternatívákat dolgoznak ki. Ezekben a tervezetekben különös figyelemmel lesznek azokra a szempontokra, amelyek az Egységes Községi Polgári Pártnak azon az értekezletén hangzottak el, amelyet a városi vámok ügyében a közelmúltban tartott Pest vármegye, a GyOSz, a Mezőgazdasági Kamara s a többi érdekeltségek meghívott kiküldötteinek részvételével. * * * wes» A prsüieiü miniszter A Fővárosi Hírlap mai számában vezércikkben foglalkozik azzal a nagy gondolattal, amelyet József királyi herceg vetett fel a felsőházban a transzkontinentális útnak Budapest és Magyarország- számára valói hasznosításáról. Külön meg kell azonban emlékezni arról a ritka készségről, amellyel ezt a gondolatot Kenéz Béla kereskedelmi miniszter fogadta. Sajnos, a magyar közéletben, de főként a hivatalos körökben nem igen kényeztettek el bennünket a gyors elhatározásokkal. A forradalmakat követő, immár konszolidáltabb viszonyok között dolgozott kormányférfiakban már nagyobb rugalmasságot láttunk; de sietünk kiemelni azt a tényt, hogy Kenéz Béla a transzkontinentális út magyar szakaszának kiépítéséről ásómnál és igen határozottan, fenntartások és nyitott ajtók biztosítása nélkül kész volt nyilatkozni. Kijelentette, hogy a transzkontinentális út magyar szakaszát megépítteti és ha máskép nem lehetséges, szükségmunkák keretében gondoskodik az út megépítéséiül. A miniszter nem kéretett aktákat, referenseket, nem lendült neki a kérdés tanulmányozásának, hanem megadta az egyetlen lehető választ, mert® megérezte, hogy itt a magyar jövő olyan hatalmas tényezőjéről van sző, amelyet se kiküszöbölni, se halogatni felelős államférfidnek nincsen joga. Különben is Kenéz Béla. olyan miniszternek bizonyult, aki az élettel való kapcsolatát egy pillanatra sem veszti el. Megszoktuk, hogy a hivatali szobákban, legyenek abban bár bársonyszékek, csak akkor vesznek tudomást1 az eseményekről, ha azok akták formájában, élettelenül feküsznek az íróasztalon. Kenéz Béla szeme elöl a hivatalszoba falai nem fedik el az életet, amelyet egyszerre lát a tudós és a gyakorlati ember szemével. A gyakorlati ember szeme meglátja a szükségességeket, a tudósé meglátja a lehetőség-eket. Felsőházi beszédének további során is tevékenységének ezt a szerencsés összetételű kettősségét láttuk, amelyet — legnagyobb örömünkre — nem zavar meg egy pillanatra sem a politikus vagy pártember elfogultsága. Ahogy a szónokokról beszélt, ahogy a kartelekről szólott, ahogy az üzemek kérdését! megvilágította, csupa {megnyugtatás volt számunkra, mert láttuk, hogy az ország és a lakosság egyetemes érdekei lebegnek csak szeme előtt. Elfogulatlan, tiszta ítéletei, kristályos megállapításai, a kérdéseknek célirányos beállítása és megfogása, a tevékenység gyors jelentkezése olyan erélyek egy mai államférfi kezeben, amelyek megnyugvást és reményt kelthetnek a lakosság minden rétegében. Gyászol a gazdasági élet Fellner Henrik halála A magyar gazdasági életet, a kultúra és a szociális megsegítés ügyét mélységesen megrendítette és gyászba borítja Fellner Henrik halála. Egy eredményekben, alkotásokban gazdag élet fejeződött be, de szellemének, vezető egyéniségének nyomai megmaradnak a gazdasági élet fejlődéséig amelynek útját hatalmas erővel, imponáló tehetséggel irányította. Fellner Henrik pályája, mint annyi más pompás magyar karrieré, a demokrácia diadala: .a szegény újvidéki zsidó családból származott ifjú az élet küzdelmes munkájának minden lépcsőfokát megjárta, amíg a Kereskedelmi Bank egyik vezére, majd a Gyosz elnöki székébe került. •.Csak a színtiszta, számtalanszor kétségbe vont magyar demokrácia fejleszthette ki ezt a ragyogó szellemet, amely tökéletesen tisztán látta és ennek a tisztánlátásnak a segedelmével eredményesen munkálta a magyar gazdasági életet. Fellner Henrik elgondolása, amely szinte egész 'élete munkáján át érvényesült, mamár általános gazdasági program. A legelsők közé tartozott ugyanis, akik a magyar gazdasági élet különböző ágai között nemcsak harmoniát) de szoros együttműködést akartak létrehozni. A mezőgazdaság, az ipar és pénzvilág közös frontja ma már mindenki vágya,, de Fellner Henrik még olyan időkben kezdett dolgozni, amikor ezek az összetartozó tényezők valósággal szemben álltak egymással. Már mint bankár felismerte az eszközöket, amelyek a magyar boldogulást szolgálják és számtalan tényével igyekezett a harmóniát megteremteni. Valósággal szimbolikus jelentőségű,hogy a mezőgazdasági iparban jutott vezető pozícióhoz. Mint a Gyosz elnöke azután nagykoncepciójú gondolatok, tervek, elképzelések alapján igen súlyos időkben teremtett új korszakot, és új reményeket «• haldokló miagyar 'iparban és általában a katasztrofális helyzetbe, jutott magyar gazdasági életben. * A Salgó-Tarjárni Kőszénbánya Részvény-Társulat igazgatósága elhúnyt tag-társának, Fellner Henriknek emlékére, f. hó 24-én gyászülést tartott, amelyen a társulat elnöke, Chorin Ferenc dr. meleg szavakkal emlékezett meg az elhúnyt nagy érdemeiről, amelyeket három évtizedes munkássága során a társulatnál szerzett. 20.600 pengő részesedést kapott a főváros a közraktáraktól. A dunaparti közraktárakat az Elevátorral együtt tudvalévőén a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank bérli a fővárostól. A Leszámítoló Bank és a főváros között létrejött szerződés szerint a főváros csak akkor részesül a közraktárak jövedelméből, ha a tiszta nyereség a befektetett tőke 5 százalékát meghaladja. Aszerint, hogy a nyereség; milyen összegű, progresszív kulcs állapítja meg a főváros részesedését. Érdekes, hogy a háború- előtti, nyugodtabb időkben is csak nagyon ritkán értek el a közraktárak olyan üzleti eredményt, hogy a főváros a haszonból részesedhetett volna. Az utóbbi 42 esztendő alatt mindössze tízszer fodult elő és legutóbb 1924-ben kapott részesedést a főváros. A múlt esztendőben szokatlanul élénk volt a közraktárak forgalma. Egész éven át állandóan 7.00iö vágón .gabona- volt beraktározm, ami olyan hatalmas üzleti teljesítménynek felel meg, amely meghaladja a legélénkebb békeévek nívóját is. így történt, hogy a közraktárak nemrégiben megküldött elszámolásában arról értesítette a főváros vezetőségét, hogy 20.600 pengős részesedést írtak a székesfőváros számlája javára. A főváros vezetőségét mindenesetre kellemesen lepte meg, hogy a. többnyire passzív eredménnyel dolgoző elevátor, váratlanul, jövedelmező üzemmé lépett elő. Egy százalékkal csökkentették a bankkamatot. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa 1932 június 27-én tartott ülésében elhatározta, hogy július 1-étől kezdődő hatállyal a bank által váltók, közraktári zálogjegyek és értékpapírok leszámítolásánál alkalmazandó kamatlábat 6 százalékról 5 százalékra, a népszövetségi kölcsön kötvényeire és az 1932. évi kibocsátású 6 százalékkal kamatozó m. kir. állami pénztárjegyekre adott kölcsönöknél alkalmazandó kamatlábat pedig 6% százalékról 5% százalékra mérsékli. Az osztendei kölcsönök szelvényeinek beváltása. Az osztendei egyezmény -alá tartozó fővárosi kölcsönök (1910. évi 4%-os, 1911. évi 4%-os és 1914. évi 4%%-os) legközelebbi szelvényei 19o'2. évi július lró 1-én válnak esedékessé. A székesfőváros az említett kölcsönök kamatszolgálatára szükséges összegeket a multévi december havában hirdetett transzfermoratórium következtében a Magyar Nemzeti Banknál a külföldi hitelezők alapjába pengőben fizette be és nem volt módja a kölcsönköt vényeken megállapított idegen valutákat megszerezni. Ennek folytán a július lró 1-én esedékes szelvényekre a kölcsönök külföldi fizetőhelyei ellátmányokat nem kaphatnak, a Magyar Nemzeti Bank azonban a külföldi hitelezők alapjába befizetett összegek terhére a Magyarországon bemutatott szelvényeket pengőben fogja beváltani. A szelvényekért kapott pengőösszegek felett a magyar állampolgárok szabadon rendelkezhetnek, a külföldiek azonban csakis a fennálló korlátozások keretén belül. A Textilgyárosoli Egyesületének új vezetősége., A Magyar T.extilgy árosok Országos Egyesülete Szurday Ró- tjert elnöklete alatt a napokban, tartotta meg ezévi rendes, közgyűlését, amelyen a távozó Weiss Fülöp elnököt egyhangú lelkesedéssel^ az egyesület díszelgőkévé választották meg. Két elnöki állást és elnöki tanácsot rendszerítettek mégpedig úgy, hogy elnökké egyhangúlag megválasztották azurday Róbertét es dr. Buday-Goldberger Leót, alelnökké pedig Wimmer Fülöpöt. Az elnöki tanács tagjai lettek: Ágoston Manó, dr. Drucker Géza, Hagenmacher Ottó1. Hajdú Dezső, Kammer Hugó, Kammer Szigfrid és Pető Felix. A,z igazgatóságba egyhangúan beválasztották új tagokként 'Fái Gézát, Fekete Jenőt, dr. Heinrich Antalt, John Rezsőt, Langer Ferencet, Schober Józsefet és' Vikár Gézát. _Az TJrikány-Zsilvölgyi Magyar Köszénbánya Részvénytársaság- igazgatósága elhatározta, hogy a július hó 15-én tartandó évi rendes közgyűlés elé azon javaslatot fogja terjeszteni, hogy az 1.288.617.79 pengőt kitevő múlt évi nyereségből 13t.11^8.72 pengő a rendes tartalékalap gyarapítására fordíttassék, míg a fennmaradó 1.097.469.07 pengő osztalék fizetésének mellőzésével, új számlára vitessék elő. Az igazgatóság ezen javaslat megtételénél tekintettel van. azon körülményre, hogy a vállalat érdekkörének súlypontja Romániában van. A jelenlegi viszonyok mellett bizonytalan, hogy onnan, mely időpontban lehet nagyobb összegek béfolytárai számítani és^ az igazgatóság nem tartja helyénvalónak osztalékfizetés céljából hitelt igénybe venni. A Fegyver- és Gépg-yár Rt. igazgatósága elhatározta., hogy a június 30-án megtartandó közgyűlésnek 8 pengő osztalékot fog javasolni az 1931. üzletévre. ÁMON ANTAL FIAI KÖVEZÖMESTEREK, ÜT-, CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK, FÖLD- MUNKA,VÁGÁNYFEKTETÉS,MÉSZKŐBÁNYA Vin., FUTÓ-UTCA 10. TELEFONi J. 303—SS. HAJNAL IHRE oki, mérnök, kövezömester Budapest, IX., Ülldi-út 55. Telelőn: 386 — 93. Telefon: 386 _93. If j. Hellenstein Károly Budapest, VI., Hungária-körút 17 Telefon:Antomata 913—64. szám Kövező - mester, útépítő - vállalkozó Halmos István és Fia kővezőmeslerek és útépítő vállalkozók Budapest, X., Halom-utca 25 Telefonszám : József 339—52 PROCZELLER BÁLINT kövező, útépítő és burkoló vállalkozó Telefon: Budapest, Kőbánya 74—84. X., Korponai-u. 11. i SZEGEDY BÉLA JENŐ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, ÚT-, VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ, KÖVEZÖMESTER BUDAPEST, 1., TÁRNOK-UTCA 2. TELEFON: AUT. 608—52 Obendorf er József kövezömester és útépítő vállalkozó Budapest, VIII., Ludoviceum-utca IS Telefon: József 381 — 65. SPÁNYI ERNŐ •klevelea mérnök mélyépítő-, kövező- ée bitumen- építő vállalata. Budapest, I. kar., Győző-utca 5.TcI.i Auf. 579-91. €CHAFFER KÁROLY OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, betónépitési vállalkozó, kövező-mester Budapest, IV. Kecskeméti-n. 13 , III. em. 1. Telelőn: 844—12
