Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-29 / 26. szám
Hajlandó a főváros január 1-én a bánhidai erőműielep átvételére 4 polgármester a Dunántúlt Villamossági R.-T. igazgatóságával a napokban megkezdi a részletes tárgyalásokat Amióta a bánhidai centrálé a főváros áramellátásába is bekapcsolódott, azóta a Fővárosi Hírlap szünet nélkül kifejezte azt az álláspontját, hogy a legnagyobb termeléssel rendelkező főváros vegye át kezelésbe és tulajdonába a dunántúli erőmütelepet. Most nagy elégtétellel regisztrálhatjuk, hogy Sipöcz Jenő polgármester alapos pénzügyi, gazdasági és technikai megfontolás után azzal a javaslattal áll a csütörtöki tanácsülés elé, hogy a főváros vegye át saját tulajdonába és kezelésébe a bánhidai centrálét A polgármester abból a minden tekintetben helyes és logikus elgondolásból indul ki, hogy a bánhidai telepnek a főváros áramszolgáltatásába való beállítása teljesen megérett a végleges rendezésre. Ez a végleges rendezés annál inkább fontos, mert a mostani ideiglenes állapot a telep pénzügyi helyzetét és üzemi politikájának kialakítását károsan befolyásolja és a jövő tekintetében bizonytalanságban tartja. Azért is szükséges a főváros állásfoglalása, mert a főváros a telep átvételének jogával az ideiglenes megállapodás szerint 1933 január 1-től, 1933 december 1-ig élhet, de csak akkor, ha ez iránt az átvétel időpontját 6 hónappal megelőzően írásban kőtelezőén rvyitatkozik. A fővárosnak tehát ezt az elvi nyilatkozatot most már késedelem nélkül meg kell tenni. A főváros elektromos telepei a jelentkező szükségletet ezidö szerint bőven kielégítik ugyan, de a főváros áramellátását nem lehet pillanatnyi helyzettől függővé tenni, hanem fokozott gondossággal kell mérlegelni a távolabbi jövő eshetőségeit is, ezért fokozottabb teljesítmények gazdaságos ellátására is fel kell készülnie. A polgármester előterjesztése a következő érdekes részleteket tartalmazza : — A székesfőváros szempontjából a telepnek és tartozékainak tulajdonként való megszerzése látszik a legmegfelelőbb és legmegnyugtatóbb megoldásnak. Eszerint a székesfőváros megvásárolná a Magyar Dunántúli Villamossági E,. T. bánlúdai telepét a hozzátartozó nagyfeszültségű távvezetékkel és egyéb, az áramszolgáltatással kapcsolatos berendezéssel együtt, azoknak a kötelezettségeknek a teljesítése ellenében, amelyek az angol fontkölcsönből épített üzem után mint évi törlesztés és kamatszölgáltatás a részvénytársaságot terhelik. — A vasútihzerni beruházások továbbra is a részvénytársaság tulajdonában maradnának és az ezekkel összefüggő terhek szintén a részvénytársaságot terhelnék. Ilyen megoldás mellett a székesfővárojs a bánhidai telep használata tekintetében teljesén szabadkezet nyefne. A főváros jelenlegi elektromosművei és a bánhidai telep között a legmegfelelőbb kooperációt létesíthetne a főváros, s mint az ország legnagyobb áramtermelője, egységes elgondolásban és terv szerint állapíthatná meg az ipar és kereskedelem, általában az ország gazdasági életének szolgálatába azokat a hatalmas erőtényezőket, amit ezek az áramfej lesztőtelepek j elentenek. — Ilyen nagy gazdasági tényezők, mint a bánhidai centrálé egy közület tulajdonában, amilyen a főváros, sokkal inkább megfelelhetnek közérdekű rendeltetésüknek, továbbá az általános, nagy átfogó szempontból mérlegelt gazdasági célok tisztán közérdekű megvalósítása is eredményesebben volna keresztülvihető. A székesfőváros, mint az ország egyik legfontosabb és területben is legnagyobb kapacitású áramszolgáltatója, gazdasági életünkben olyan közvetlenül kiható és irányító szerephez jut a telep átvételével, amelyet helyes elgondolásban a székesfővárosnak és környékének jövő fejlődése érdekében is igen eredményesen értékesíthet. Az 1931 december 31. mérleg szerint az erőműbe fektetett tőke 43.052.G72 P 38 fillér, amely a következőképpen oszlik meg: 1. Erőmű és távvezeték, alállomások 41,454.495 P 2. Telek ................................................................ 227.861 P 3. Üzemi berendezés és fölszerelés . . . 111.761 P 4. Tisztviselő- és munkáslakótelep . . 1,036.322 P ő. Üzemanyag és tartalékalkatrészek . . . 222.232 P Összesen . . . 43,052.672 P — A Dunántúli Villamossági TI. T.-t két angol fontkölcsön terheli. Az egyik összege egymillió font, évi 4.5%-os kamattal, 25 évre szól, az annuitás fizetésének időtartama pedig 22 év. E kölcsön kibocsátója a Bank of England. A másik kölcsönt Whitehall Trust Limited-tői kapta a részvénytársaság. Ez a kölcsön 2,300.000 foptos} 6.5% évi kamat mellett. Időtartama 33 év, az annuitás fizetésének ideje 30 esztendő. A köl- csönkötvényekből a mérleg szerint 985.000 font 4.5%-os 2,200.431 font 6.5%-os kölcsön terheli még a részvény- társaságot, amelynek pengőértékre átszámított árfolyam- értéke a mérlegkészítés idején 62,593.043 pengő A bölcsönökből a mindenkori eredeti, átlagban kb. 27.8 árfolyammal számítva 43,052.672 pengő az erőműre és tartozékaira esik, a többi pedig a vasúti berendezésekre. A centráléra eső annuitás 27.8 árfolyammal számítva a fontot, 3,519.115 pengő, ez volna megközelítően az az összeg, ami a székesfővárost évente terhelné, ha átveszi a bánhidai centrálét és tartozékait. Még nincs egy esztendeje, hogy a főváros szerződéi kötött a Budapesti Ügetőverseny Egyesülettel a Tattersall átengedésére és használatára. A megállapodás lényege az volt, hogy a főváros a Keleti pályaudvarral szemben fekvő nagy területet átengedi az ügetőversenyek számára, az egyesület megépíti a modern tribünökkel felszerelt versenypályát, a lovardát, a szükséges istállókat és épületeket, minden bérfizetés vállalása nélkül, amellyel szemben azonban 15 év lejárta után az összes létesítmények és tartozékok a főváros tulajdonába háramlanaJc. A munkálatokat nagy lendülettel indították útnak és csak kevesen voltak a.ziok, akik a legnagi/pbb aggodalommal látták ennek aZ ügyletnek a megkötését. A Fővárosi Hírlap nyomban a szerződés megkötése után kifejtette aggodalmait és hangoztatta, hogy ez a megállapodás mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy bízni lehessen a mutatós és nagyszabású tervek megvalósításában, pedig ,a fővárost elsősorban az indította a jövedelmező Tattersall átengedésére, mert az ügetőegyesület többmilliós beruházásra kötelezte magát és ezzel enyhít a munkanélküliségen. Az Ügetőverseny Egyesület szerződést kötött a Dávid Jánps és Fia építővállalkozó céggel arra, hogy felépíti az összes épületeket, kiképezi a versenypályát és megállapított határidőre, amely azonban má)r a múlt óv végén lejárt, elkészíti a fedett lovardát oly módon, hogy előlegezi a vállalati összegeket, amelyet azután az Ügetőverseny Egyesület a totalizator bevételéből 10 év alatt kamatostul együtt letör- lleszt. A nagy hangossággal! körülreklámozott akció első etapja az: volt, hogy szerződtettek bizonyos személyiségeket nagy fizetésekkel, kiterjesztették a főváros jóváhagyásával az ottani közegek hatáskörét és amikor ez mind megvolt: megjelentek & munkások a helyszínen, hogy hosszú hónapokon keresztül építsenek és új látványossággal gazdagítsák Budapestet. IA túltengő önérzettel esi fölött© nagy nekibuzdulással) övezett akció tehát megindult é; valóban olyan [gőzerővel dolgoztak, mintha a munkát tényleg az előírt időpontig be akarták volna fejezni. Csakhamar azonban igazuk lett a pesszimistáknak, mert alig múlt el néhány hónap, máris íkiderült, hogy a vállalkozó cég képtelen a vállalt összegeket a nagyarányú építkezésekbe befektetm. Először a fővárosi totalizatőr-xó-'zesedésének elengedését vitték keresztül és ezt az építési alap javára fordították, majd különböző kölcsönügyletekkel próbál- koztak több-kevesebb sikerrel és ennyi buzgalom után mutatkozott isi az első látható eredmény: felépült a fedett lovarda 750 ezer pengő költséggel, ám ezzel minden kimerült. Magához a versenypályának az épíA polgármester javasolja, hogy a főváros ilyen feltételek mellett mondja ki elvileg, hogy 1933 január 1-től tulajdonosként saját kezelésébe átveszi a bánhidai centrálét, az erőműbe fektetett kölcsönök amortizációjának és kamatainak fizetése ellenében. Az előterjesztés végén a polgármester megállapítja, hogy a bánhidai centráléval az ideiglenes elszámolás kilowattonkint 4 fillérrel történik, ami az önköltséget sem fedezi s lezért a kormány kéri az egységár mielőbbi végleges rendezését is. A rövidesen meginduló tárgyalásokra való tekintettel a polgármester nem zárkózik el az egységár revíziója alól és szerinte szó lehet egy visszamenően történő revízióról is. Esetleg elfogadhat a főváros a jelenleginél magasabb egységárat is, ha ennek ellenében a telep tulajdonban való átvételével sikerül az egész ügyet a székesfőváros számára legkielégítőbb és legmegnyugtatóbb módon megoldani. * Amennyiben a főváros törvényhatóságának tanácsa a polgármester javaslatát helyesnek találja és a polgármesternek a felhatalmazást megadja, nyomban megkezdődnek a bánhidai centrálé átrvételérc vonatkozó döntő tárgyalások és még az ősszel megtörténhetik a tényleges birtokbavétel is. léséhez már nincsen fedezet és amit megjó: oltunk, az bekövetkezett: a Tattersall nagy mezején már nincsenek munkások, csak a szerződtetett közegek, akik a nagy fizetéseket megkapják ugyan, de a munkaalkalom megfeneklett. A főváros kissé könnyelmű szerződéskötése megbo-z- szulja magát és máris előreveti árnyékát a megáll apó - .dámák az a pontja, amelyiknek be nem tartása <az Ügetőverseny Egyesületet terheli. Hogy miképpen találják meg a kiutat ebből a szerencsétlen vállalkozásból, azt ma még nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy a fővárosnak foglalkoznia kell a kérdéssel és olyan megoldást keresni, amelyik iérvényteleníti a be nem tartott szerződést és szabad kezet enged a fővárosnak a további lépésekhez. LINOLEUM munkálataival legnagyobb bizalommal fordulhat a 32 év óta fennálló, szolidságáról elismert Haas Lipőt céghez. Főüziei: VII. kér., Rákóczi-Mt 24. Telefon : József 42—O—44 A Tattersallban minden csendes, megakadt az építőtevékenység Az Ügetőverseny Egyesület nem tud megfelelni a fővárossal szemben vállalt szerződéses kötelezettségének
