Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-29 / 26. szám
Huszonegyedik évfolyam Budapest, 1932 június 29. 26. szám EI6fi*«téel árt Egész évre • • • • . 24 pengd Félévre ....... 12 pengd Egyes szám árai 50 fillér \ FELELŐS SZERKESZTŐ BACSÓ EMIL ] Megjelenik minden szerdám i Sscrkeaztőség éa kiadóhivatal t Budapest, VI», Szív-ntca 1®* Teiefonszám s Aui 187—15. A Palatínus unokája Sipőcz Jenő polgármester nyilatkozik a városi képviselők egységes tömörülésének szükségéről, a dunaparll villamosok megszüntetéséről, a tejeilátás rendezéséről, az egyetemi klinikák további támogatásának a nehézségeiről és a racionalizálás menetéről A Palatínus unokája hű maradt nagyapja tradícióihoz, sőt ma már hasonlóképpen. emelkedett érzéssel emlékezhetünk meg a Palatínus dédunokájáról is-, aki szintén napnap után élénkebben és nagyobb szeretettel kezd résztvenni a küzdelmes magyar élet irányításában. Az egész ország felfigyelt József királyi herceg minapi felsőházi beszédére, amely nemcsak az aggódó, de a gondolkodó és alkotó magyar elme nagyszerű megnyilatkozása is volt. Mi, budapestiek, sokszorosan figyelemmel kísérjük a Palatínus-család valahány sarjának minden tényét, mert a magyar fővárosnak nem volt nemcsak olyan hatalmas, de olyan lelkes barátja sem, mint maga,, József nádor. És József királyi herceg minapi beszéde után, amely a mi szeretett és nagyrahivatott Budapestünket egyenesen a világ közeliének akarja megtenni, nem ok nélkül emlékezünk a nagyapáról, a Palatínusról, aki nélkül Pest is, Buda is talán még ma is ormótlan, elhanyagolt mezőváros lenne. Ha a három város nászát megérni nem is tudta, ennek ■a menyegzőnek ö volt az igazi násznagya, mert ő volt tulajdonképpen az, aki a nagyszerű Hild János segedelmével Budapest lelkét kiformálta. Életírói elmondják, hogy a nádort Bécs nem szívesen látta — mert túlságosan magyar volt — a politika körül forgolódni. Szenvedélyes alkotás- vágyát azonban ki kellett élnie, alkotásokban kellett kifejeznie, hogy magyar. Ez a bécsi gát és ez a belső vágy sodorta bele öt Budapest lángoló szeretetébe, a Budapest naggyátételéért való küzdelembe. A Szépészeti Bizottság megalakításától az alkotások légiója teszi Budapest történetében örökemlékezetűvé a nevét. Indulásának Pestért való küzdelmében legelső1 stációja az a történelmi memorandum volt, amelyet 18'05 június elsején nyújtott át a császár-királynak. Súlyos kritikával indult ez a memorandum: „Pest városának elöljárósága — írja — részben egymásra halmozott tennivalói következtében, részben egyes tagjainak tehetetlensége, tudatlansága és önzése következtében nemcsak nem járul hozzá a város szépítéséhez és szabályozásához, de még akadályozza is a megkísér - lett javításokat, vagy pedig jelentékeny pénzösszegeket haszon nélkül pazarol el.“ Ezért nem ajánlotta a városi elöljáróságot a később tényleg elkövetkezett nagy munkák végrehajtására, hanem kívánságára létrejött a Szépészeti Bizottság, a Közmunkatanács nagyszerű őse. Itt nynlt bele először a Palatínus-család Budapest életébe, mígnem a minap a Palatínus unokája hatalmas gondolatot vetett fel, amely ha megvalósul, Budapest a legklasszikusabb világvárosok közé emelkedhetik, a dumaparti Páris lehet az országnak igazi kenyérkereső, áldott gyermeke. Nem költői alakzat volt, amikor föntebb a világ közepéről beszéltünk. Hiszen igen komoly tárgyalások folynak arról az autóútról, amely Londonból kiindulva Brüsszelen, Kölnön, Bécsen, Budapesten, Belgrádon és Szófián lát Konstantinápolyba vinne; Sztambulból az út- Afrikába vezet, Damaszkuszból pedig egy elágazás Indiába juttatja el az embert. Természetesen már dúl a harc ellenünk, megindult a kegyetlen verseny a központért, de ha a tizenkét- milliós budapest—szegedi szakaszt hamarosan kiépítjük, aminek megvalósítását Kenéz Béla kereskedelmi miniszter kilátásba helyezte, akkor miénk a győzelem. Kegyetlen példaként kell az illetékesek figyelmébe ajánlani azt a másik harcot, sajnos bukott harcot, amelynek főhadiszállása itt volt a Fővárosi Hírlap hasábjain és amely a dunai központért folyt., Akkor mondta ennek a harcnak egyik szellemi vezére, hogy ha a budapesti kereskedelmi kikötőt sürgősen és nagyszabásúan meg nem építik, akkor nekünk csak fütyülni fognak a hajók. Mindenki tudja, hogy a kereskedelmi kikötő a minisztériumoknak részben egymás között, részben a fővárossal való versengése miatt kerek egy évtizeddel elkésett. Most a szegedi műúton múlik, hogy csak tülkölnek-e Budapestnek a világkörúton járó autók, vagy tényleg a világ közepe leszünk-e? Kell-e még, szabad-e még bizonyítékokat keresni és felsorakoztatni József királyi herceg igaza mellett? Mi úgy véljük, hogy a királyi herceg gondolkodása új korszakot nyithatna meg Budapest életében és a mi törpére zsugorított hazánk, amely megélhetésének alapjait vesztette el, új kenyérkeresőt találhatna Budapestben. Az idegenforgalom, a fürdőváros pedig olyan termékeny gondolat földjébe kerültek, hogy megvalósulásukhoz sohasem lehetett olyan komoly reményeket fűzni, mint ma, a Palatínus unokájának nagyszerű terve után. Néhány nappal ezelőtt érdekes és új csoportosulás történt a képviselőház tagjai között: megalakult- a városi képviselők blokkja azzal a célkitűzéssel, hogy minden napirendre kerülő városi vonatkozású kérdésnél egyöntetű fellépéssel foglaljanak állást a városok érdekeinek támogatásában. A szervezkedést a városi politikusok tömörülésére Sipőcz Jenő dr., polgármester, mint a Városok Kongresszusának elnöke kezdeményezte, aki a mozgalom hátteréről és a követendő eljárásról a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának : —- Parlamentünk mai ö-szetétele különösen agrárős megyei jellegit ős így emeiiet' i:agy szuK«tíg van a városi képviselők összefogására és támogató készségére is. Szeretném, ha a városok országgyűlési képviselőit meg- nyerhetnóík arra, hogy szolidaritást tanúsítanak a városok egyetemes érdekeinek a felkarolásában. Ezt pedig akként gondoltuk megvalósítani, ha a városok polgársága és vezetősége, valamint kongresszusunk is, mint a városok érdekképviselete, gyakoribb érintkezést keres ctz országgyűlési képviselőkkel és igyekeznek megnyerni őket a városok egyetemes érdekeinek az istápolá- sára. Ennek a célnak az elérésére elsősorban szükségesnek tartjuk, hogy a városok országgyűlési képviselői a városok vezetői útján megismerjék a városok bajait, továbbá az akadályokat, amelyek a városi élet fejlődését hátráltatják, nemkülönben megállapítsák a városok és országgyűlési képviselőik együttműködésének a módját, hogy az együttműködésben rejlő hatalmas erőket a városfejlesztés, illetve a városok válságos helyzetéből való kibontakozása érdekében felhasználhassák. Természetes, - hogy ez a szervezkedés nem irányul más szervezet ellen, hanem tisztán önvédelmet szolgál magasabb nemzeti érdekből. A további beszélgetés során szóvátettük a Közmunka- tanács legutóbbi ülésén elfogadott azt az indítványt, hogy a pesti Dunaparton szüntessék meg a villamosforgalmat és helyette autóbuszokat járassanak. A polgármester erről a következő nyilatkozatot tette: — A villamosközlekedésnek a pesti Dunaparton való megszüntetése tárgyában hozott közmunkatanáesi határozatról tudomásom van és azt elvileg — városszépítési szempontból — magas is helyeslem. Magától értetődik azonban, hogy a mostani gazdasági viszonyaink között egy ilyen rendkívül nagy anyagi megterheléssel járó feladat elvégzésére a Bszkrt nem vállalkozhat, s így ennek az esztétikai szempontból fontos kérdésnek a megoldása arra az időre marad, amikor gazdasági viszonyaink javulása ezt lehetővé fogja tenni. Figyelmébe ajánlottuk a polgármesternek azt a körülményt, hogy Budapesten még mindig nagyszámban fordulnak elő tejhamisítási esetek: legutóbb a tisztifőorvos jelentette be, hogy az ellenőrző vizsgálatok magas százalékot mutatnak. Megkérdeztük a polgármestert: mit szándékozik tenni Budapest fogyasztóinak megvédelmezésére: — Az e tárgyban legutóbb kiadott kormányrendeletek, meggyőződésem szerint, jeléntékeny javulást fognak eredményezni. A fővárosba beszállított tejet állandóan és a lehető legintenzívebben kívánom ellenőriztetni, de, sajnos, ezen a téren a szükségessé vált takarékos- sági intézkedések folytán haladásról nem lehet egyelőre szó. Mindenesetre a rendelkezésemre álló eszközökhöz képest a legnftgyőbb gortißdal akár ok őrködni a székesfőváros fo- gydsztóközö-rúségg egészsége és érdeke fölött. A múlt héten ankét volt a kultuszminisztériumban, amelyen a klinikák nehéz helyzetét tárgyalták. Hangoztatták, hogy a klinikák nemcsak az egyetemi oktatás, hanem Budapest közegészségügyét is szolgálják a fővárosi betegek százezreinek ápolásával és ezért a főváros fokozza a klinikák támogatását. Elképzelhető-e a további támogatás? — kérdeztük a polgármestert, aki a következőket mondotta: — Tudomásom van az egyetemi klinikák nehéz helyzetéről és őszintén óhajtom, hogy azok a nehézségek, amelyekkel ma meg kell küzdeniük, a főváros egészségügye és a tudomány érdekében{ mielőbb megszűnjenek. Ami azonban a főváros részéről nyújtandó támogatást illeti, meg kell állapítanom, hogy a főváros már eddig is oly nagymértékű áldozatokat hozott és hoz a jelenben is a közegészségügy érdekében, hogy ezeknek az áldozatoknak további fokozása már alig képzelhető el. A racionalizálási tevékenység teljes erővel folyik a nyári szünetben is, mert az a törekvés, hogy a felhasználható tanulmányok mielőbb éreztessék hatásukat a főváros adminisztrációjában. Erről a kérdésről a polgármester így nyilatkozott: — Gallina tanácsnok úr megbízásom értelmében teljes erővel folytatja a közigazgatás egyszerűsítésére irányuló munkáját. Az elgondolás a?:, hogy az adminisztrációs funkciót az élethez igazítsuk, mert a régi rendszer sok tekintetben nehézségeket idéz föl. A főtörekvés odaír ányul, hogy gyorsítsuk az eljárásokat anélkül, hogy az a hatósági ellenőrzést és hatósági feladatot bármiben is befolyásolná. A munka természetesen óriási területekre terjed, mert nemcsak a központi igazgatás, hanem a kerületi szervek tevékenységét is új alapokra kívánja helyezni. A racionalizálástól igen jelentős eredményeket várok úgy a közigazgatás, mint a közönség érdekeinek szempontjából. * Sipőcz Jenő dr. polgármester a következő napokban nagyfontosságú tárgyalásokat folytat a téli szociális akciók megszervezéséről. Felfogása szerint Budapesten az elkövetkező téli időszakban sem szabad éhező, nélkülöző embernek lenni és ezért már most megindítja az előmunkálatokat a [ hatósági támogatás megalapozása érdekében.
