Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-01-20 / 3. szám

Budapest, 1932 január 20. s a miniszteri bírálatra terjedelmes magyarázó iratban közli észrevételeit. Ezt a magyarázó iratot a Beszkárt igazgatósága pénteken tárgyalta le, s e hét folyamán már eljuttatják Sipőcz Jenő polgármesterhez, aki azt továbbítani fogja a kereskedelemügyi miniszternek. A Beszkárt jelentésében mindenekelőtt azt hang­súlyozza, hogy hal továbbra is f emitmtották volna az évi 89 millió kocsikiloméiercs teljesítményt, akkor már az elmúlt év végéig is 350.000 pengő üzleti hiány állott volna elő. Hogy ez ne történjen meg, ezért kellett a kocsikilométert el jesítményt csökkenteni 81.4, illetve 82.5 millióra. A csökkentést szeptember 21-én hajtották végre és az lehetővé tette a forgalmi személyzet túlórái­nak kiküszöbölését, továbbá az áramköltségek csökken­tését. Rámutat ezután a Beszkárt. arra, hogy a kocsikilo- méter-teljesítmény csökkentése következtében a kocsik átlagos elfoglaltsága nyolc és fél szúzaUkkgí megnöve­li edett, azonban még így is alatta maradt az elfoglaltság az előző évi azonos időszak átlagos elfoglaltságának. — A teljesítménycsökkentés tehát — mondja a Beszkárt — a közönség jogos érdekeit nem, lsértette, mert hiszen 1930 május havához viszonyítva az utasszám 15.2%-kal, ellenben a teljesítmény csak 8.54%-kal csök­kent. A közönség és sajtó e 8.5%-os teljesítménycsök­kentést elégedetlenséggel fogadta, miért, is igazgatósá­gunk indíttatva érezte magát arra, hogy a legforgalma­sabb útvonalakon, nevezetesen: a Nagykörúton, a Rá- kóczi-úton és a balparti pályaudvarokat összekötő 46-os vonalon a teljesítményt körülbelül évi .1.1 millió kocsi- kilométerrel növelje, miáltal a jelenlegi teljesítményünk színvonala kereken évi 82.5 millió kocsikilométernek fe­lel meg. A Beszkárt szerint, ha a teljesítményt nem csökkentették volna, a kocsikilométerenkénti nyers felesleg, há­rom és fél fillérre szállt volna alá, holott 1925-ben a nyersfelesleg kocsikilométerenként 21.1 fillér, 1930-ban 12.5 fillér volt. Az utóbbi években állandóan csökkent- az utasok száma s a Beszkárt ki is jelenti: — Főképpen a kocsikilométerenkénti utasszám csökkenése az oka a vasút kedvezőtlen gazdasági hely­zetének. Mindent el kell tehát, követnünk, hogy a kocsi- kilométerenkénti utasszám ne csökkenjen, mert ellenkező esetben a csökkenő nyers felesleget csak viteldíjemeléssel lehetne megnövelni. A jelenlegi abnormalism alacsony koesikilométeren- kénti utasszámra az 1931. év kivételével nem volt példa, meg kell tehát állapítanunk, hogy jelenleg a kocsik átla- gps igénybevétele jóval kisebb, mint a múltban volt. Azt hangoztatja ezután a Beszkárt jelentése, hogy a közönség részéről felmerült forgalmi pa­naszok javarészt túlzottak, annyival is inkább, mert a maximális forgalom idején forgalomban lévő kocsik számát nemhogy csökkentettük, hanem ellenkezőleg, némileg emeltük“. A kereskedelmi miniszter leiratában nagynak tartja a kocsikénti átlagos utasszámnak 45-ben való megálla­pítását. A Beszkárt szerint, ha a kocsik maximális átla­gos igénybevételét alacsonyabbra, például 40-re szabták volna meg, akkor amiatt évi 3.5 millió pengő többlet­kiadás származna. Hangsúlyozza a Beszkárt jelentésé­ben, hogy a 15 perces forgalmi sűrűség növelése csak pénzügyi kérdés. Egyébként egyesi járatokat nemhogy ritkítottak volna, de sűrítettek, így a 7, 11, 25, 28, 42, 43, 44, 50, 51, 72, 73, B, C járatokat. A kereímeneírend előnye Tiltakozik a Beszkárt ama állítások ellen is, hogy a villamosok zsúfoltak. — Véleményünk szerint — mondja a jelentés — csak azt a vonatot lehet zsúfoltnak tekinteni, amelynek sem motor, sem pótkocsijára tolongás nélkül felszállani nem lehet. A magunk részéről zsúfoltnak minősítettük azokat a vonatokat, amelyek mindkét kocsijának utas- száma több volt, mint 55. Ez alapon a mi megfigyelé­sünk szerint a zsúfolt vonatok száma kevesebb, mint amennyit a vasúti és hajózási főfelügyelőség megálla­pított. A keretmenetrend előnyeit magyarázza ezután hosz- szasan a Beszkárt jelentése. Hangsúlyozzák, hogy a je­lenlegi utasszám évi 2G0 millió utaszámnak felel meg LINÓLEUM NEUMA YERLBP UTÓ DT DA BUDAPEST, VI., ANKERKÖZ 2. ALAPÍTÁS ÉVE: 1895, TELEFON: AUT. 105-46. Bútort részletre is legolcsóbban TOMORYNÁl vásárolhat. Veres Pálné-utca 7, Kllztlsztvisdáknek kivételes kedvezmény, s miután az új keretmenetrend még nincs életbeléptetve, kénytelenek az előirányzott 73 millió koesikilométertel- jesítmény helyett 82.5 millió kocsikilométerteljesít- ménnyel közeledni, „holott az így előálló többköltség vállalatunkra nézve oly nagy pénzügyi megterhelést je­lent, amire költségvetésünk nem nyújt, fedezetet“. A Beszkárt jelentése azzal végződik, hogy pénzügyi szempontból is sürgős szükség a keretmenetrend mielőbbi megállapítása és életbeléptetése, mert ennek segítségével remélik fe\n\ntartcmi a vállalat pénzügyv egyensúlyát Sé tudják megfizetni a két és félmillió pengő rendkívüli to- rüleWqsználéti clíjaf. Felterjesztésben kér engedélyt a kormánytól a tőváros a belvárosi szűk utcák villamos­forgalmának megszüntetésére Kizárólag pénzügyi okok vezették a törvényható­sági) tanácsot, amikor az Eskü-tér—Baross-utca—Orczy- tér közötti relációban egyelőre lemondott az autóbuszok forgalombahelyezéséről és továbbra is a villamosvasútra bízta ezeknek a forgalmi feladatoknak a kielégítését, A Beszkárt igazgatóságának számítása szerint ugyanis a Belváros—Baross-utcai relációban 938.000 pengő be­vételi kieséssel kellene számolni, amely összeget a villa­mosvasút egyelőre nem tudná pótolni és ennek folytán nem volna képes megfelelni teljes mértékben annak a kötelezettségének, amelyet a főváros háztartásával szem­ben az ez évre kirótt rendkívüli területhasználati díj fizetése tekintetében elvállalt. Azt azonban a Beszkárt igazgatósága is elismerte, hogy a szóbanlévő vasútvonalnak a Calvin-íér—Du- napart közötti részén autóbuszokkal való he­lyettesítése indokolt. Ez a, körülmény okozza, hogy a Belváros szűk utcáinak a villamosoktól való megszabadítása ismét az aktualitások előterébe jutott. Az összes tényezők meg­egyeznek abban a felfogásban, hogy magában a Bel­városban az autóbuszforgalom rendszeresítését tovább halasztani nem lehet és a villamosközlekedésnek a Kecskeméti-, a .Prohászka Ottokár-, a Veres Pálné- és az Irányi-utcákban való megszüntetésének sem vasútpénzügyi, sem vasútüzemi szempont­ból nincs semmiféle akadálya. Közforgalmi szempontból a. Belváros igényeit a meg­maradó villamosvonalak, továbbá a már is meglévő autó- buszjáratok teljes mértékben kielégítik: a város külsőbb részeiről a Baross-utcán! át közlekedő utasok átszállási lehetőséget kapnak• a Calvin-téren az egyéb villamos­vonalakra és mert csupán egy villamosrelációt, a 14-est kell más útvonalra, Kossuth Lajos-utca—Rákóezi-út— Fiumei-útra elterelni, ami viszont feleslegessé teszi a legutóbb rendszeresített a 44/A. jelzésű viszonylatot. Pénzügyi szempontból és minden veszteség nélkül meg­oldható ez a kérdés, mert a Calvin-téri csatlakozás ré­vén utaskieséssel egyáltalában nem kell számolni. Egyéb­ként is a jelzett vonalrész felhagyását a Calvin-tér ren­dezésével a Beszkárt maga is tervbe vette. Ez a meg­oldás azt, is jelenti, hogy az elterelendő 14-es vonalon kívül az érintett útvonalon közlekedő járatok közül a jövőben a 16-os az Eskü-űt—Margithíd közötti dunaparti útvonalon, a 18-as, a 24-es és a 26-os pedig a Népigettől, a Ferenc Jó­zsef laktanyától, illetve Kőbányától a Calvin- térig fog haladni. Az autóbuszközlekedés tekintetében a belvárosi villamosjárat megszüntetésével kapcsolatban nem ter­veznek lényegesebb változtatást, mert ezen az útvona­lakon közlekedő 9-es és 15-ös jelzésű autóbuszoknak a szükséghez mért sűrítésével a forgalom igényei teljes mértékben kielégíthetők. Az új rend egyelőre nem alkalmazza a kölcsönös átszálló­jegyeket, miután a Baross-utcából érkező utazóközönség a Cal­vin-téren minden irányban megfelelő villamoscsatláko- zást kap és mert a Dunapartot a. 22-es jelzésű villamos­sal továbbra; is meg lehet közelíteni. A szorosan vett belvárosi autóbuszhálózat kiter­jesztése a főváros hozzájárulásán kívül a kereskedelmi minisztériumtól is függ, ahová most felterjesztést intéznek azzal a kéréssel: mentse fel a fővárost az engedély- okiratok szerint urna kötelezettsége cdól, hogy a Kecske­méti-utcán, az Egyetem-téren} a Prohászka Ottokár-, a Veres Pálné- és az Irányi-utcán át a villamosforgal­mat a jövőben üzemben tartsa■< miután egyrészt közle­kedésrendészeti okok teszik a vasút megszüntetését szükségessé, másrészt a Belváros közlekedése más úton is teljes: mértékben biztosítva van. Umfallstationt állítanak főt a Szent István - kó Az Adám=kllmkát egy éven belül kilakoltatják és fokozatosan el akarják távolítani a közliórkázakból az összes klinikai osztályokat A főváros közkórházaiban a tudományegyetem négy klinikai osztálya működik: a. Rókusbán fül, urológiai, sebészeti, orr és gégeklinika, a Szent István-kórházban pedig az Ádám-fcle fertőzősebészeti (klinika. A klinika céljára szolgáló kórházi osztályokat a főváros csak ideig­lenesen adta át és ez a határidő nemrégiben lejárt. A vallás- és, közoktatásügyi miniszter nemrégiben 9489/1931. számú leiratában arra kérte a fővárost, hogy a klinikák befogadására Szolgáló osztályokat további öt a&tmdői>& engedje'' át a tudományegyetemnek. A főváros a kívánságnak megfelelően még nem határozott, de a mostani alkalmat fel akarja használni arra, hogy a 'kórházakban elhelyezett összeg klinikai osztályok ügye újból egységesen rendeztessék. A fő­város mindenekelőtt azt kívánja, hogy a klinikák fenntartásával járó költségtöbble­tet, évi 58.725 pengőt, az államkincstár té­rítse meg. Az Ádám-féle klinikán a többletkiadás évi 43.225 pengő, az urológiai osztályon 3500 pengő, a fülészeti osztályon évi 5940 pengő, az orr- és gégeklinikán pedig évi 6060 pengő. A főváros kéri továbbá, hogy az 1929. december 31-ig tényleg felgyülemlett 181.227 pengő hátralékos kiadási többletet is fizessék vissza, amint ezt már eddig is többször megsürgették. Bár a főváros azt óhajtja, hogy a miniszter vala­mennyi klinikai osztálynak a közkórházakon kívül teremtsen helyet, mégis hajlandó a miniszter leiratában jelzett kulturális és tudományos szempontokra való tekintettel a Rókus-kórházban lévő klinikák számára to­vábbi egy évig, illetve 1932 szeptember 1-ig helyet adni és ezt cl í&rmfahist esetleg tdvúbbi egy évvél folytató­lagosan meghosszabbít am. A Szent István-lcórház fer­tőzőbb érzeti IdPHkájánalf kitelepítését azonban 1932. qzepte)mber 1-ig feltétlenül kéri a főváros, mert ezekre az ágyakra múlhatatlan szüksége, van és a klinika helyén akarja feláUítanj, a régi hiányt pótló úgynevezett sérüléses osztályt: Umfallstationt. Ebben az osztályban összpontosítva gyógykezelhetnék az összes csonttöréses betegeket és így tehermentesítve lennének a többi kórházi sebészeti osztályok ezektől a hosszadalmas gyógyítást igénylő betegektől. Az Ádám,-klinika kitelepítését azzal is indokolják, hogy eredeti rendeltetésétől eltérően az ágyak túlnyomó réézét nem fertőzősebészeti betegek foglalják el, holott a fővárosnak külön fertőzősebészeti osztálya nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom