Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-06-08 / 23. szám

Budapest, 1932 június 8. 7 jffiwűzosLWimp Mozgalmat indítanak a községi pártok a helyi kikötő elsorvasztása ellen Ismét erélyesen foglalkoznak a kikötő hasznosításával Amióta a ferencvárosi (helyi kikötő ügyeinek in­tézését a közlekedési és közgazdasági ügyosztályokból a közélelmezési ügyosztályba, helyezték át, azóta állan­dósultak a panaszok ama hihetetlen passzivitás miatt, amellyel ennek a nagyfontosságú kereskedelmi intéz­ménynek a sorsát irányítják. A legszebb reményekre jo­gosító kilátások mellett alkottai meg a főváros évekkel ezelőtt az állami kikötő szomszédságában fekvő helyi kikötőt, hogy ezzel a maga részéről is kimólyítse a dunai hajósás kihasználásához fűzött reményeket. A kikötő elkészült, a legmodernebb tárházak, műszaki és közlekedési berendezések várják a pezsdiilő életet, azonban a nagyszabású intézmény »széles területét fel­veri a gyom és még a legtávolabbi reménység] sem csil­lan fel olyan értelemben, hogy a ferencvárosi helyi ki­kötő a forgalom zajától hangos, életet mutató szín­hellyé váljék. A budapesti kereskedelmi és iparkamara kikötő­bizottsága számos alkalommal foglalkozott a helyi ki­kötő kérdésével és részletes tervekben fektette le azokat a kívánalmakat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a fővárosnak ez a külön kikötője összekötő kapocs legyen a nemzetközi víziút és Buda­pest között. A szállítási, fuvarozási és hajózási érdekeltségek, kar­öltve a gyáriparosok és a tranzitó kereskedelmi vállal­kozások tényezőivel, hiába sürgetik a kikötő forgalmá­nak életrehívását: a közélelmezési ügyosztály bürokrá­ciája mindent eltemetett és ci sürgető kívánságok süket fülekre találnak a párnázott ajtók mögé zárkózott vezető személyiségeknél. Olyan helyen, ahol állandó figyelemmel kísérik a kikötő körül megnyilvánuló semmittevést, érdekes ada­tokat mondottak el a közélelmezési ügyosztálynak a ki­kötővel kapcsolatos buzgalmáról. Évekkel ezelőtt meg­építette a főváros a ferencvárosi helyi kikötőt elzáró hatalmas vaskerítést, amelyiknek természetes hivatása, hogy az oda nem tartozó személyektől megóvja >ai kikötő belső területét és főleg, hogy biztonságosssá tegye az áruraktárban felhalmozandó értékeket. A kerítés felállí­tási költsége negyvenezer pengőbe került és ha ezt iái ha­talmas summát tekintjük, akkor bizonyossá válik, hogy ott egy nagyarányú elzáró létesítményről van szó, amelynek a célszerűsége és hasznossága vitán felül áll. A közélelmezési ügyosztály mellőzve minden szempontot és nem törődve a nagy célkitűzé­sekkel, ezzel az aprólékos kérdéssel hóna­pokig bíbelődött, míg végre sikerült aktivitásának hallatlan tanú jelét adni azzal, hogy a nagy költséggel felszerelt kerítést eltávolíttatta és most a helyi kikötő mindenki állal meg­közelítően tátong a Duna partján. Az ügyosztály véleke­dése szerint a kerítés eltávolítására azért volt szükség], mert annak helyére újabb vágányt kell építeni és a kérdés most már csak az lehet, hogy miért tartjiai sür­gősnek az ügyosztály az új sínpár lefektetését, amikor a kikötőben, éppen a nemtörődömsége folytán amúgy sincsen forgalom. Szerencse, hogy a kikötő sorsa rövidesen kikerül az ügyosztály hatásköréből. Amint illetékes forrásból ér­tesülünk, a közgyűlési pártok összesége megelégelte a kikötő ügyének teljes elsorvasztását és ezért iái legközelebbi időben hatásos kampányt indít olyan intézkedések érvényesítésére, amelyek ennek a nagykihatású közlekedéspolitikai alkotásnak jövőjét eredményesen intézkedő kezekbe kívánja helyezni. Dolgozik a fúrógép a Duna medre aiall: épíffkaz alagutak®! a vízművek részére Nem tudnak megegyezni a szigetmonostori földtulajdono­sokkal. — A főváros megindítja a kisajátítási eljárást Magyarország ezidőszerinti legnagyobb méretű mű­szaki munkáját indították meg az elmúlt napokban: építik a Szentendrei-sziget és a káposztásmegyeri vízműtelep kö­zötti alagutat, a Duna medre alatt, hogy ezzel hosszú év­tizedekre biztosítsák Budapest vízellátásának tökéletes szolgáltatását. Teljesen újszerű technikai előkészületek, speciális gépek és berendezések szükségesek ahhoz, hogy a hatalmas folyam ágya alatt a munkások százai dolgozhassanak és olyan nagykiterjedésü vízalatti alagutat építsenek, amely nemcsak a 70’ centiméter vastag csővezetékek elhelyezé­sét teszi lehetővé, hanem azt is, hogy ellenőrző szakemberek bármikor akadály nélkül mehessenek át az újpesti partról a szemben fekvő szigetre, 'hogy ott a kútcsoportok müködé­saaBH5SKgns»saeawriMi^^?gagssjg^ai^ Kész parkot kap a veszprémi káptalan BALA TONALM A Dl Káptalanié lep én A TELEP TÖLGYES ÉS FENYVES ERDŐ Arak □°-ként 4 P—ÍO P A fa ára a telekárban. Előnyös részletfizetés! Felvilágosítást nijnjt, telek-előjegyzést ellogacl a káptalan megbízottja: PETHE JÁNOS Budapest, VI., As-adí-u. il Telefon: 231 — 38 ! sét és az alagút csőhálózatát megvizsgálják. Kedden reggel a káposztásmegyeri oldalon, a már előzőleg leméiyített, 17 méteres liftaknában nyomult előre a hatalmas gépkolosszus fúrócsavarja a Duna alatti földrétegbe, hogy 600 munkanapon keresztül, szünet nélkül utat- nyisson a túlsó oldalra. A nagyérdekességü műszaki feladatról illetékes helyen a következő információt adták a Fővárosi Hírlap munka­társának : — Kevesen tudják, hogy a megyeri lalagntat készítő fúrógép konstrukciójában és előállításában is kizárólag magyar gyártmány: a Matycißovfizky és. Káldór cég szerezte meg a gép szabadalmát, amely a maga nemében tökéletesnek mondható. A gép munkája úgy történik, hogy az elektromos árammal és sűrített levegővel mű­ködő készüléknek propellerhez hasonló karjai vannak, melyek a kikotort földet maguk mögé szórják. A föld­anyagot egy mozgó szalag szállítja a felvonókészülék­hez. A fúrógép egy páncélburkat tol maga előtt és ugyanakkor a kitiiztíiott, üregben építi az alagút bétoln- boltoéaíát. Ha a fúrógép olyan rétegbe jut, amely át­ereszti a fölötte hömpölygő víztömeget: §C@ri®§ úi fiáiban napsütötte két és háromszobás modern lakások villamos és autóbusztól két percnyire, rend­kívül olcsón kiadok. Tábornok utca 20 szám. EGGEHBERGER FÉLE iHYVKERESÜEQÉS ényi Károly A Magyar Kir. Állami Térképészet föbizományosa Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 2. Fennáll: 1768 óta. Telefon : Aut. 893-24 # Mindennemű katonai térkép, autótérkép, turista- térkép, Útikalauzok Vasúti menetrendek. hidraulikus erővel nyomban elzárja maga előtt a víz további benyomulását. — Az alagút hosszúsága 560 méter, belső átmérő.e 3.5 méter magas, betonboltozatának vastagsága fél mé­ter, az alagút mélysége 17 méter. Az építkezés 771.092 pengőbe kerül. Természetesen fokozott figyelmet követel a fúrás, hogy az alagút vonala pontosan egybeessék a bel- és jobbpar­ton épített aknákkal és ezért állandóan iránytűkkel el­lenőrzik a föld mélyében a fúrást, nehogy az eredeti vártaitól bármffy iraniybcm eltférjefifk. Kisajátítási háborúskodás a szigetaonosíori gazdákkal Itt említjük meg azt a fontos körülményt is, hogy a budai vízmütelep ügyi is döntő fordulathoz érkezett. Az érdekelt környékbeli községek, Pest vármegye, a folyam - mérnöki hivatal,, a kultúrmérnöki hivatal, a korona uradal­mak és a főváros képviselőinek részvételével a szentendrei városházán lefolytatták a vízjogi engedély kiadását meg­előző helyszíni eljárást, amelynek eredményeképpen a pol­gármester az ideiglenes vízjogi engedélyt kiadta. Az új vízműépítés meglehetősen zavaros jogi részlete tehát meg­oldást nyert, de a terület megszerzése körül még mindig nehézségek vannak. A fővárosi tiszti iiyészség kénytelen a kisajá­títási eljárás megindítását folyamatba tenni, hogy a Vízmüvek új termelő kútcsoportjait a szigetmonos­tori környéken üzembe helyezhesse. Erdélyi Lóránt, Pest vármegye alispánja, a múlt héten átiratban értesítette a fővárost, hogy a Vízműveket illető vízjogi engedélyezés hatásköréről lemond és ezt a székes- főváros polgármesterére ruházza át, hivatkozással a vízjogi törvényre, amelyik megengedi, hogy az egyik törvényható­ság a másik törvényhatóság első tisztviselőjére engedmé­nyezze az illetékességet akkor, ha ez célszerű és kívánatos. A szentendrei vízjogi tárgyalást, amelyen kétszázan vettek részt, már Szente Miklós tanácsnok, a III. kér. elöljáróság vezetője irányította, a polgármester megbízásából. Miután a szigetmonostori .gazdákkal megegyezni nem sikerült, a ki­sajátítási eljárás megindítását nem lehet elkerülni és most az előkészítés arra irányul, hogy a bonyodalmas telekkönyvi helyzetet tisztázzák és a kataszteri telek jegyzőkönyvek feljegyzéseit a tényleges helyzettel összeegyeztessék. Külön érdekessége ennek az aktusnak, hogy az érdekelt koronauradalmak semmi körülmények között sem akarnak ingatlanaikból a fővárosnak területet átengedni, viszont a szigetmonostori gazdák csak akkor adnak el földet a fő­városnak, ha a koronauradalomtól kártalanítást nyernek. Mindezeken túlmenően annyira túlértékelik földjüket, hogy azt a főváros nem fogadhatja el. A felmerült súlyos nehézségek még mindig a leg­nagyobb zavarba hozzák a fővárost, amelyik képtelen menyugtató állapotot teremteni az új budai vízmütelep létesítéséhez. Újból felmerült tehát az a megoldás, hogy fel kell tárni,a budai hegyvidék mélyében rejlő bőséges karsztvizeket és felhasználni a római-fürdő forrásait, amely esetben nincs szükség idegen területek megvásárlására. ÓVJA «‘IDEGEIT! KÁVÉ ÉS TEA HELYETT IGYON INDIÁN VÉDJEGYŰ BRASIL-MATTE-VERA-t A MATTE-VERA NEM IDEGESÍT ÁLMATLANSÁGOT NEM OKOZ, MEGNYUGTAT ÉS TÁPLÁL. HASZNÁJLÁK: KÓRHÁZAK, ISKOLÁK, NAPKÖZI­OTTHONOK ÁRUSÍTJÁK AZ ÖSSZES SZAKÜZLETEK. BRASIL—MATTE—VERA BEHOZATALI VÁLLALAT BUDAPEST ZEISS PUPJKTAL szenei! KLEIN DEZSŐ látszerész BUDAPEST, kV., Kecskeoiéii-ti. Í4. Telefon: Aut. S5 —2—13 SZOLNOK, Baross-mlca 2. sz. (Kind!ovits-ház| Meiälus Universal Sávozá Önmagában egy fejesvonalzót, egy derékszögű háromszöget, egy tompa és hegyesszöget egyesít. Főlerakat: IV. kerület, Múzeum-kőrút 21. sz, Telefon .• 8S—5—76, 86-0—97 >00000OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO'OOOOOOOOOOOOOCOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO A FŐVÁROSI HÍRLAP HIRDETÉSEI EREDMÉNYESEK f <000000000000000000000000C OOOOOOOOOOOOOO* 5 OOOO 50000000000*0000000000000000000000000000OOOOOOOOOOOCOOC OOOO000000<XT

Next

/
Oldalképek
Tartalom