Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-08 / 23. szám
Ví/S / Huszonegyedik évlaíynm Budapest, 1932 június tí. 23. szám Előfizetési ár* Égés* évr© • 24 pengó Félévre.............................12 pengő Egyes SK&m áraj 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ BACSÓ EMIL Megjelenik: minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Szív-utca 18. TelefonszAm i Aut- 187—15. „Figyelembe kell venni a közlekedéspolitikai előnyöket is“ DÖNTÉS ELŐTT A~¥ÉV.~TIIANZAKCIÓ Részletes beszámoló az ajánlatról, Sipőcz Jenő polgármester és a Beszkárt előterjesztéséről Az újabb ajánlat szerisiá a Hév. 16,100.000 pengő helyei! csak 8,775.775 pengőbe fog kerülni. — 448.350 négyszögöl telekhez jut a főváros Kétmillió magyar Lélekemelő, szép és emlékezetes volt Kenés Béla kereskedelmi miniszternek a képviselőház költségvetési vitájában mondott beszédének főként az a része, amelyben a magyar iparról és a magyar ipar gyönyörű teljesít ményeiről beszélt. Megkapóan érdekes és fontos adatokat kaptunk, — nem a politikustól, hanem a tudóstól -— amely adatok azt bizonyítják, hogy a magyar ipar a háború után olyan nagyszerű lendületnek indult, hogy még két éve is csaknem hárommilliárd pengő értéket produkált és ma is eltart még kétmillió embert. De volt a miniszter beszédének még egy része, amely szintén a magyar ipar nagy dicsérete volt, vagy nem ennek a hatalmas fejlődésnek indult termelési ágnak az érdeme-e az idei Nemzetközi Vásár valósággal klasszikus sikere? Hatvanötezer vendég, köztük húszezer külföldi látogatta meg a vásárt és körülbelül tizenöt-húszmillió pengő értékű üzletet bonyolítottak le, ezenfelül, mintegy ötmillió pengőt hagytak nálunk az idegenek. Amikor a miniszter ezekről a kérdésekről beszélt, nem terjedhetett ki minden részletre. Általában a magyar ipart méltatta, nekünk azonban kötelességünk és jogunk megállapítani, hogy amikor magyar iparról van szó, Budapest székesfőváros lakossága a legnagyobb mértékben aposztrofáltunk érzi magát. Annak a kétmillió magyarnak, akik az iparban dolgoznak és akiket az ipar tart el, oroszlánrésze budapesti polgár, budapesti munkás. Hét esztendő háromnegyedmilliárdos produktuma ennek a városnak falai közül került ki, a mi erőnk és a mi verejtékünk termelte ezt a kincset és, a mi mestereink, mérnökeink, munkásaink zsenialitása vonzotta ide tíz nap alatt a húszezer külföldit. A kétmillió iparból élő magyar hatalmas hányada a mi testünktől és a mi vérünkből valói., Büszkék vagyunk rájuk és a mai rettenetes világégésben — bevalljuk —■ még mindig féltjük őket. Nem hánytorgatjuk ma a dolog fájdalmas részét, hogy hányán maradtak munka nélkül azok közül, akik két esztendő előtt még serényen dolgoztak. Nem beszélünk arról, hány gyárnak nem füstöl a kéménye és hány műhelynek a kapuja van zárva. A szomorú helyzetben is büszkén állítjuk, hogy Budapest a fájdalmas időkben is páratlanul sokat cselekedett, teremtett munkaalkalmakat is, de szociális gondolkodás terén csakugyan keresztülvitte a magyar miniszterelnök őszi kívánságát: a télen nem éhezett senki Budapesten. De vájjon elegendő-e az, ha a huszadik század gyermeke legfeljebb csak nem hal éhen? Ez a nemzedék már annyira kultúrára termett, hogy fölöslegesnek találja az életet, ha az a szimpla táplálkozásra, a táplálkozási ösztön kielégítésére zsugorodik össze. Nem, ez nem elegendő és a jövőnek többet kell hoznia. Éppen azért a jószándékú, tevékeny kereskedelmi miniszterrel együtt a fővárosnak is minél nagyobb mértékben kell törekednie a munkaalkalmak teremtésére. A mai embert, különösen az iparos-embert, aki itt a világvárosban belekóstolt a kultúrába, nem elégíthetik ki szamaritánus gesztusok, az az ember dolgozni akar és munkája gyümölcséből akarja kultúrigényeit kielégíteni. Száz esztendő előtt a szociális gondolkodás mai hatalmas eszközei talán boldog Budapestet teremthettek volna, ma csak maga a munka teheti boldoggá ennek a városnak a lakosságát. Hogy a hínárból kikerüljünk és hogy ne csak éljünk, de a munkánk gyümölcseit is élvezhessük, ezen a téren sokat cselekedett Budapest székesfőváros, amely azonban ugyanakkor egy pillanatra sem feledkezett meg a kultúráról sem. Csak a legutóbbi napokban tökélte el a főváros, hogy a Népszínház épületét ingyen bocsátja a Nemzeti Színház rendelkezésére és megérett az a gondolat is, hogy a Városi Színház 200.000 pengős szubvencióját az Operaháznak szavazzák meg. Ilyen időkben ilyen új áldozatokat hozni a kultúráért, csak az egyetlen Budapest engedheti meg, amely — ha Isten segít — most már tényleg száraz lábbal fog átkelni a világválság tengerén. A főváros törvényhatósági tanácsa e héten dönt a ParTcváros Bt. részvényeinek megvételéről és ezzel kapcsolatban a HÉV megváltásáról. Amikor a múlt év november 30-án a törvényhatósági tanács a Batnque Commerciale S. A. luxemburgi bank ajánlatát elutasította, (mindenki meg volt győződve arról, hogy a HÉV megvételének rövidesen ismét napirendre kell kerülni, mert a nagy, közlekedéspolitikai elgondolásokat csak akkor valósíthatják meg, ha a HÉV-et megszerezhetik a főváros részére. A polgármestert a tanács meg is bízta, hogy újabb, ked- i vezőbb .ajánlat esetén folytasson tárgyalásokat a HÉV i megszerzésére vonatkozóan. A múlt év novemberi ajánlat szerint a Helyiérdekű részvényeinek csupán 70%-a lett volna megszerezhető és ennek a részvénymennyiségnek megfelelő vételár 16,100.000 pengőnyi tőkeösszege után 1,361.432 pengő évi annuitás terhelte volna a fővárost. A mostani, újabb ajánlat szerint — a polgár- mester megállapítása szerint — 16,100.000 pengő helyett csak 8,773.775 pengőbe fog kerülni a HÉV a fővárosnak. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen érdeklődött a, HÉV-részvények, illetve a ParTcváros Bt. részvényeinek megvásárlására vonatkozó ajánlatról. A válasz, amelyet kaptunk, teljes mértékben tisztázza a nagyszabású tranzakció minden, eddig még csak egyes, hiányosan ismert, részletét. — A város vezetőségének megítélése szerint — közölték a Fővárosi HMap munkatársával — a főváros egyetemes érdekeinek szempontjából a szóbanlévő ajánlat, illetőleg a tervezett megoldási mód elfogadható. A polgármester a törvényhatósági tanács elé terjesztendő előterjesztésében hangsúlyozni fogja, hogy nem vállalhatta a felelősségeit asért, hogy est az ajánlatot a törvény- hatóság illetékes szerveinek eldöntése aki ne bocsássa, ha mindjárt a közeli években terhet is fog jelenteni a BSzKRT-nak a HÉV átvétele. — Bízunk azonban egyrészt abban, hogy a jelen- legi nyomasztó gazdasági válságot gazdasági fellendülés fogja követni, amikor a HÉV ismét jól jövedelmező vállalkozás lesz, másrészt nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a közlekedéspolitikai előnyöket, amik a HÉV megszerzéséből a BSzKRT-tal való közös igazgatásból a főváros közönségére fognak háram- lani. Végfil, mert a polgármester elegét kíván tenni a törvényhatósági tanács ama állásfoglalásának, amely szerint újabb ajánlat esetén folytasson tárgyalásokat a HÉV megszerzésére vonatkozóan s ezért azt az előterjesztést fogja tenni a polgármester a törvényhatósági tanácsnak, hogy hatalmazza fel úgy a Községi Takarékpénztár rt., mint a BSzKRT, illetőleg a Budapest-Sáent- lőrinci HÉV igazgatóságát, hogy a szóbanlévő tranzakciót egymás között lebonyolíthassák. Az ajánlat részletei Illetékes informátorunk ezután mindenre kiterjedően feltárta a HÉV ajánlat összes részleteit. Eszerint a Községi Takarékpénztár megszerzi a Parlcváros Bt. összes részvényeit. A Parkváros Bt. birtokában van a HÉV-részvények 70%-a, továbbá 396.650 négyszögöl svábhegyi, 29.700 négyszögöl gellérthegyi telek, 14.060 négyszögül, Nova Rt.- tól átvett svábhegyi és 8060 négyszögöl váciúti telek is, valamint 39 kataszteri holdnyi földbirtok is. Mindezek a főváros birtokába jutnak. — A Községi Takarékpénztár — mondották munkatársunknak illetékes helyen, — egyidejűleg 448.350 négyszögöl olyan telekhez jut a fővárosban, aminek megszerzése telekpolitikai okokból még a HÉV megvételétől függetlenül is kívánatos volna és anélkül történik ez, hogy ez ingatlanszerzések a Takarékpénztár mobilitását a legkevésbé is befolyásolnák. E vagyontömegért, a Parkváros rt. telkeiért és a TIÉV-ért a Községi Takarékpénztóir öt félévi részletben 2,800.000 pengőt fizet készpénzben, átad négymillió pengőt a lőrinci HÉV által kibocsátandó pengőértékű köl- csönkötvényekben és végül szállítja a Budapest—Szent- lőrinci HÉV-tői megszerzendő Kispes.t-Szentlőrinci világítási üzletet. A szóbanlévő telkeknek a Parkváros részvényeivel való megszerzése beleillik úgy a főváros, mint a Községi Takarékpénztár telekpolitikájába, azonban a vasútüzlet a Községi Takarékpénztár alapszabályaival ellentétes feladat. Ennélfogva a Takarékpénztár csak akkor fogadhatja el az 'ajánlatot, ha biztosítéka van arra, hogy a megszerzett HÉV részvényeket a BSzKRT-nak, illetőleg a Budapest—iSzentlőrici Helyiérdekű Vasutak- nak átadhatja. A tranzakció lebonyolítása révén a Községi Takarékpénztár 245.000 HÉV részvénynek, 9700 élvezeti jegynek, továbbá 6543 darab Haraszti—Ráckevei HÉV részvénynek és 725 élvezeti jegynek jut birtokába, melyeket módjában lesz a BSzKRT-nak, helyesebben a szentlőrinci HÉV-nek átadni. A kíspesli eieksronsosíelepeí a TRUST Síapla — A HÉV-részvények .akként jutnak a BSzKBT birtokába, hogy a 100.%-ig tulajdonában lévő Budapest— Szentlőrinci HÉV megszerezné azokat és pedig olymódon, hogy átadná egyfelől a Községi Takarékpénztárnak, illetve a takarék megbízásából és helyett a TBUST-nek a kispesti elektromostelepet, illetve miután la primer áramot továbbra is a szentlőrinci HÉV adná a koncesszió lejártáig a TRUST-nak, csupán az áramelosztást és a fogyasztók részére az árameladást, fizetne másfelől 4,000.000 pengőt, ezt az összeget azonban a Községi Takarékpénztár 7%-os amortizációs kölcsön formájában hitelezné a szentlőrinci HÉV-nek és e követelését engedményezné a Nova Bt.-ra, ami által kiegyenlíttetnek a fentiek szerint a HÉV-részvények azon részének vételára, amiket a Parkváros Rt. előzetesen megszerzett. Elmondotta ezután informátorunk, hogy az átadandó világítási üzlet valóságos értéke 4,778.775 pengő. A fonlkölcsön rendezése Még egy fontos körülmény van, ami a HÉV megvételénél latba esik és ez a HÉV fennálló 246.000 angol fontos függő- kölcsöne. Erre vonatkozóan — mondották munkatársunknak — a következő a helyzet: — A külföldi hitelezők feloldják a zálog alól és sza-
