Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-01-13 / 2. szám

.^Svdm^Sí^p Budapest, 1932 január 13. Elsősorban jönnek figyelembe azok, akiknek állandó műhelyük és üzletük van — Eltávolítják a piacokról az árdrágító köz­vetítőket — A kihágást elkövetőket végleg kitiltják a vásárokról Egyre sűrűbben hangzanak el panaszok amiatt, hogy az országos és hetivásárokat nagyszámban láto­gatják olyan egyének, köztük külföldiek is, akik az ország területén sem műhelyt, sem üzlethelyiséget, sem állandó jellegű árusítóhelyet nem tartanak fertin, ha­nem tevékenységüket kizáróan az országos és heti­vásárokon való árusításra korlátozzák ás többnyire selejtes áruikkal érzékeny versenyt okoznak a rendes műhelyt, illetőleg üzlethelyiséget fenntartó, megtele­pedett iparosoknak és kereskedőknek, akik főtevékeny­ségük mellett az országos -és hetivásárokat is látogat­ják. Az elhangzott panaszok folytán a kereskedelemügyi miniszter múlhatatlanul szükségesnek találta, hogy az országos és hetivásárok látogatásának kérdése mielőbb megfelelő szabályozást nyer­jen. Ezért rendelettervezetet készített, amelyet észrevételei­nek közlése végett a fővárosnak is megküldött. A polgármester válasza mindenekelőtt utal arra, hogy a mai rendkivüli közgazda- sági viszonyok között a támogatásra elsősorban is azok érdemesek, akik állandó műhelyt, vagy üzlethelyiséget tartanak fenn. Ezeknek érdekeit kell tehát mindenekelőtt figyelemben részesíteni az országos és hetivásárok szabályozása kapcsán, szemben azokkal a vásári árusokkal, akiknek állandó mű­helyük, illetve üzleti 'helyiségük n/i/ncsen és a könnyen meg­szerezhető iparigazolvány alapján folytatják tevékenységü­ket. A kérdés megoldásának legegyszerűbb és talán leg- kielégítőbb formája bizonyára annak az évtizedeken át kö­vetett gyakorlatnak a visszaállítása volna, hogy a vásárok látogatása, mint az üzlethez és mű­helyhez fűződő járulékos jog, kizáróan az ál­landó műhellyel, illetve üzleti helyiséggel ren­delkező iparost, illetve kereskedőt illetné meg. Sajnos, a jelenlegi viszonyok között ilyen radikális intéz­kedés szociális szempontból nem volna kívánatos, mert ezrekre tehető azoknak a száma, akik kizáróan csakis az országos és hetivásárok látogatásából tartják fenn magu­kat. Éppen ezért a kérdés rendezésénél nem marad más hátra, minthogy korlátozni kell a vásárlátogatóknak azt á csoportját, amely a megtelepedett ipar és kereskedelem érdekeit e téren is veszélyesteti s azzal szemben a tehervise­lés tekintetében is előnyös helyzetben van. Áttérve a rendelet-tervezet egyes szakaszaira, vagyon­biztonsági, rendészeti, de egyéb szempontokból is aggályos az úgynevezett alkalomszerű árusítás engedélyezésére vonat­kozó rendelkezés. Felesleges ennek a rendelkezésnek a fel­vétele, mert attól eltekintve, hogy az ilyen alkalomszerű árusítás nem illeszthető be, de nem is tartozhatik az orszá­gos vásárok keretébe, az árusítási jognak ilyen nagymértékű kiter­jesztése nem lenne méltányos a legális iparos­sággal és kereskedelemmel szemben. Ez a rendelkezés a visszaéléseknek ugyancsak tág, teret en­gedne, már csak azáltal ás, hogy igen nehezen vagy egy­általán nem lehetne megállapítani azt, hogy tulajdonképpen mi nevezhető alkalomszerű árusításnak és hogy az ilyenfajta árusítás hol végződik és hol kezdődik a keresetszerüség. A hetipiacok rendezése és a főváros közélelmezése szempontjából nagy jelentőségű volna, hogy a piaci árusításból kiküszöböltessenek azok a felesleges, árdrágító láncszemek, amelyek ma élősdi módon nehezednek a vásári életre. Elérhető volna ez azáltal, hogy az élelmiszereknek, kerti és mezei, termékeknek, házi iparcikkeknek árusítása — a hely­ben lakó kereskedőkön és vásári vándorárusokon kívül — hasonlóan a hetivásárokon is csak az őstermelőknek és házi­iparosoknak lenne megengedve, mégpedig kizárólag a saját termelvényeikre nézve. A kérdés ilymódon való szabályozá­sának jogi akadálya nincsen, de önként értetődőiig is nem lenne .indokolt az országos vásároknál szükebbkörü heti­vásárokra nézve az árusítási jog tekintetében korlátlanabb értelmezést alkalmazni. Az ipari és kereskedelmi érdekeltségnél megnyugtató hatást váltana ki, ha a vásárok látogatására szóló jogosít­ványok kiadása tekintetében foglalt korlátozások még szi­gorúbbak lennének, tehát a vásárok látogatására szóló jog még kisebb terjedelemre szoríttatnék. így niegnyugtatólag hatna, ha a vásári vándorárusi enge­délyt kizárólag magyar állampolgárok, sőt ezek közül is csak azok kaphatnának, akik bizonyos árusítói múltat tud­nak igazolni. így például, akik a rossz gazdasági viszonyok között üzletüket vagy műhelyükéi feladni kényszerültek, vagy akik, bár állandó műhely vagy üzlet nélkül, de vásárok látogatásával egyszerű iparigazolványuk alapján már több , éve foglalkoznak. Ennek a rendelkezésnek a beiktatása esetén tulajdonképpen újabb ilyenfajta árusítók nem kelet­keznének s így a közgazdasági, de helyes társadalompolitikai szempontokból amúgy sem kívánatos nagyarányú közvetítő kereskedelem, nem növekednék. Kimondandó lenne továbbá, hogy az összes kiadott vagy meghosszabbított vándorárusi engedélyekről az enge­délyt megadó hatóság megfelelő számsorral ellátott nyil­vántartást vezetne és az engedély meghosszabbításakor az illető nyilvántartási számot köteles legyen feltüntetni. Megfontolandó volna végül, nem lenne-e célszerű ki­mondani azt is, hogy olyanokat, akik kihágásért ismételten jogerősen büntetve voltak, az illető törvényhatóság területén tartani szokott országos vásárokról és hetivásárokról meg­határozott időre, ' vagy egyszersmindenkorra ki lehessen tiltani. * A főváros felterjesztését a közeli napokban jut­tatják el a kereskedelmi miniszterhez. Egy jubileum margójára Weiss Fülöp ötven esztendeje Weiss Fülöpről mindenki tudta, hogy úgy körülbelül félszázada áll a Kereskedelmi lBank .szolgálatában és ennek a félszázadnak nagyobbik felében vezető elméje a nagymultú intézetnek. Nem lehet tehát meglepetés, hogy pontosan ötven év előtt lépett a bank kötelékébe és a maga hetvenkét évével frissen és felülmúlhatatlan körül­tekintéssel áll a kormányos hídján. Hatalmas szimbolikus jelentőségét érezzük azonban annak, hogy Magyarország legnagyobb bankárja soha nem látott világégés közepette, soha el nem képzelt bank- és hitelkrizis kataklizmájában jutott cl ebhez a tiszteletreméltó, szép és emlékezetes jubileumhoz. De talán így méltó ez, hogy a magasan kiemelkedő egyéni­ségek ne sablonos ünnepléssel, hanem a közhasznú munka kemény teljesítményeivel, ha kell, diadalmas bravúrokkal tegyék emlékezetessé életük nagy dátumait. Weiss Eülöpnek egy gazdag élet munkája után ebből a lehetőségből is -bőven kijutott. A kegyetlen idő ötvenéves grandiózus, koncepciózus, világvonatkozásban is mindenkor tökéletesen -elismert munka után állította öt a soha- el nem képzelt feladatok -elé. És Weiss Fülöp friss erővel, félszázad bölcs, érett, -gazdagon szűrt eredményeivel játszva küzdött meg minden leselkedő rémmel, amelyek világhírű pénzinté­zeteket döntöttek válságba. Intézetének mindenkor nyugodt vizeken evező hajóját a viharok tengerén, a katasztrófák jéghegyei között is sértetlenül tudta- kormányozni. Ma érdemes volna és kellene is könyvet írni Weiss Fülöp ütvén esztendejéről, amely a magyar közgazdasági élet félszázadának történetét jelenti. Hiszen azok között a vezető elmék között, amelyek a- magyar történelem- ország- útj.át járták, évtizedek ólta ott latjuk és -tiszteljük Wéiss Fülöpöt is. Ahol a magyar érdekek beleestek a Világgazda­ság zónájába, ott mindenhol ott volt Weiss Fülöp és min­denhol a nagyvonalú -gazdasági szakember kristályosán tiszta, lázmentes, de lelkes küzdelmének nyomai láthatók. A mostani jubileumon azonban a máról és nem a múlt­ról kell beszélni. Mert Weiss Fülöp i-gazi -értékét az adja üregi, hogy nemcsak múltja van, hanem ma is iskolapéldája az új, még a világháború után, a világválság közepette is friss gazdasági vezérféríiaknak. Amikor egész Európa új vágású bankvezéreket, pénzügyi kapacitásokat termelt ki, Weiss Fülöp ötvenéves múltja és ötvenéves munkája után is a legismertebbek, a legitászteltebbek és a legkorszerűb­bek — szinte toliunkra kínálkozik: — legfiatalabbak között foglalhat helyet. Ifjabb a legifjabb generációnál és'böl-. csebb a legtapasztaltabbaknál. És- ez igen nagy szó- ma, amikor Ia nagystílű bankárnak 'nincs joga megmaradni a Wertheim-szekrénye árnyékában, hanem az ország elit-gár­da,járnak első soraiban külpolitikát kell csinálnia. * Weiss Fülöp tiszteletreméltó zárkózottsága esz­tendők óta elhárítja ilyen természetű halmozódó sikerei­nek p-ublikussá válását. Nagyrahivatottságának biztos érzése elriasztja a sablonos ünneplőket és majd csajé M agy (Írország utolsó wifisfélévtiz&cles, hőskorának gazda- éágtörtén.ofö fogja felfedni, milyen babérokkal kérked­hetett üolna. Weiss Fülöp finom és előkelő gondolko­dására vall, hogy titokban tartja a szenvedő ország előtt azokat a tényeit, amelyeket azonban a külföld gazdasági világa kitünően ismer és az ország talpraállítása érdeké­ben tett lépései alkalmával mindenkor honorál is. Elischer Viktor a Pénzintézeti Központ elnöke. A kormányzó a pénzügyminiszter előtérj eszitlésére dr. báró Korányi Frigyest, a Pénzintéz-eti Központ elnökét ■ez állása alól- saját -kérelmére felmentette s egyben gölniebányai Elischer Viktor m. kir. udvari tanácsost, a Pénzintézeti Központ igazgatósági tagját, a Pénzinté­zeti Központi elnöki teendőinek ellátásával megbízta. Rövidesen beszámolnak a pénzintézetek. A jövő hét első napjaiban megjelenik a Nemzeti Bank mérlege, majd rövidesen utána a Kereskedelmi Banké következik.. Harmadiknak, minden valószínűség' szerint, a. Pesti Hazai Takarékpénztár hozza, nyilvánosságra mérlegét, amelyet azután a szokásos sorrendben a többi pénzintézet követ. Az első közgyűlés, a Nemzeti Banké, február 3-án lesz, február ű-én a Kereskedelmi Bank és néhány napra rá a Pesti Hazai Takarék tartja, közgyűlését. Hogy lesznek-e. osztalék-redukciók, arról egyelőre tájékozatlan a nyilvá­nosság. Ullmann Andor jubileuma, Ullmann Andor dr., a Trust vezérigazgató-helyettese, új esztendőkor töltötte be a vállalatnál való működésének huszonöltiödik -esztendejét. Ebből az alkalomból csöndes, de annál melegebb és őszin­tébb házi ünneplésben részesítette a Trust igazgatósága és tisztviselői kara. üllmann Andor pályája a Tmst-nél gyorsan ívelt a magasba., mert kiváló képességei, odaadó tevékenysége lendületesen vitték előre. A villamossági ipar ebben az utolsó negyedszázadban példátlan fej-lődéfet tün­tet fel, a fejlődésnek ebben az iramában csak a kivételes és jelentős- egyéniségek állhatták meg* helyüket és lehet­tek a nagy kialakulásnak komoly, számottevő tényezői. Ullmann Andor kiváló tulajdonságai a fejlődés lázas leve­gőjében bontakoztak ki és az alkotások kemény küzdel­meiben vívta ki sikereit, amelyek előkelő, vezető pozí­cióba emelték. Jubileuma alkalmával barátai, ismerősei és tisztelői -Szerencsekívánataikkal halmozták el.. Ilovszky János a Baross-Szövetség új elnöke. A Baross-Szövetség eddigi elnöke, Bausch Aladár vissza­vonult a szövetség éléről. A -szövetség a megüresedett el­nöki tisztségre egyhangúlag Ilovszky János konnányfő- tanácsostl, törvényhatósági tanácstagot, a Kisipari Hitel- intézet al-elnökét jelölte és január 5-én tartott elnöki ülé­sén felkérte a tisztség vállalására. Ilovszky a megtisztelő meghívást elfogadta, és nyomban megtartotta rendkívül tartalmas bemutatkozó beszédét, amelyet az elnöki gyű­lés közönsége kitörő lelkesedéssel kísért. Az elnökválasztó rendkívüli közgyűlést, amely Ilovszky Jánost -elnöki tisz­tébe hivatalosan is beiktatja, február 14-én, délelőtt fél­tizenegy órakor -a Vigadó nagytermében tartják meg. GYÁRTMÁNYOK kitűnő anyagból A LEGGONDOSABBAN KÉSZÜLNEK! Ide tartoznak a különféle hengerelt kereskedelmi árukon kívül az ipari stabilmótorok, lokomobilok, traktorok, cséplőgépek és más mezőgazdasági gépek. Útépítő (úthengerlő- és útgyalu-) gépek, lakókocsik. Vas- és acélöntvények, öntöttvas csövek, karikás_ kál>diák és kereskedelmi öntvények, — TEUDLOFF-DITTRICH-féle armatúrák, szivattyúk stb. — Teherautomobilok, autóbuszok a „MERCEDES-BENZ“ gyártási szab. szerint a hazai különleges úti viszonyoknak a legjobban megfelelő kivitelben készülnek. Kombinált tűzoltó- és locsoló-autóka Lajtos öntözőkocsik. — Jobbágy-féle szab. folytonégő kályháink a háztartások- wr r • x * ban és középületekben (iskolákban, hivatalokban stb., a legjobban használhatók, IvCTfCtt fclVílO^OSÍÍCíSt CS CítOf (Iít!(liOi • MAGYAR KIR» ÁLLAMI VAK ACÉL'ÉS GÉPGYÁRAK BUDAPEST, X. KERÜLET, KŐBÁNYAI-ÚT 21 TELEFON: JÓZSEF 460—29 O^>ooooooooo<oooooooooooooooo^oooooooooooooc-ooooooooooooooooooooo>oóc>o^oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo<^ | Vállalkozónak, iparosnak és kereskedőnek nélkülözhetetlen a FŐVÁROSI HÍRLAP | Sooooooooc>oooc>^oooooooo^o^ooooc<x>o<»ooo^o<>ooooooooooóoo^oo^ooooooooooooooooooooooooooooooooooo<x>oooooooooo<kx Vé delmet követel a főváros a vásári árusok számára

Next

/
Oldalképek
Tartalom